Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-29 / 101. szám
2 Somogyi Néplap 1988. április 29., péntek MAGYAR—BRIT KAPCSOLATOK Magyarország és Nagy- Britannia kapcsolatainak legújabbkori történetét áttekintve leginkább talán a jó értelemben vett állandóság, folyamatosság emelhető ki. Államközi kapcsolataink hosszú évek óta rendezettek, problémáktól mentesek, s e megállapítás jelentőségét csak aláhúzza, hogy ez a két ország viszonyában akkor is igaznak bizonyult, amikor az 1980-as évtized elején a kelet—nyugati kap>- csolatokban jókora törést szenvedett az enyhülés, folyamata. Sőt, éppen ekkor — 1984 elején — került sor Margaret Thatcher brit miniszterelnök magyarországi látogatására. Az akkor méltán nagy nemzetközi visszhangot keltett találkozót követően a kapcsolatok fejlesztésének nem kevésbé fontos állomása ' volt Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának 1986 őszi nagy-bri- tanniai útja. Immár tehát a legfelső szintű politikai érintkezések is rendszeressé váltak, hiszen a két korábbi megbeszélés folytatásának is tekinthető Grósz Károly miniszterelnök közelgő nagy- britanniai látogatása. Az államközi kontaktusok az utóbbi esztendőkben kibővültek a törvényhozó testületek vezetőinek tárgyalásaival is; az Országgyűlés alelnöke vezette parlamenti küldöttség Londonban. a Lordok Házának elnöke pedig tavaly Budapesten járt. A brit alsóház és a magyar törvényhozó testület tagjai közösen vállalták az Interparlamentáris Unió centenáriumával kapcsolatos rendezvények előkészítését is. Magyar álláspont szerint mindkét részről igen sokat kell még tenni azért, hogy a gazdasági együttműködést is magasabb szintre emelhessük. A két ország nagysága, s ipari fejlettség^ közötti különbség sem indokolhatja a' belenyugvást abba, hogy Nagy-Britannia külkereskedelmében csupán 0,1 százalékkal részesedik Magyar- ország. Tavaly mintegy 100 millió font értékű árut importáltunk a szigetországból, s 83 millió font volt az oda irányuló export értéke. Bár az egyensúly még mindig a brit fél javára tolódik el, az utóbbi években sikeres erőfeszítéseket tettek a magyar vállalatok a kivitel fokozására. A többi között ezt a folyamatot hivatott tovább erősíteni a kormányfői látogatás is, amit az is jelez, hogy Grósz Károly kíséretében a tervek szerint helyet kap több, a kétoldalú kooperációban érdekelt nagyvállalatunk vezetője is. A magyar és angol gazdasági szakemberek egyaránt úgy látják, hogy a jelenleg érvényben levő 12 kooperációs szerződés, illetve a két, Magyarországon és nyolc, Nagy-Britanniában működő vegyes vállalat számát tovább lehet gyarapítani. Az érintett magyar cégek néhány jelentősebb brit beruházás megvalósításában is szívesen részt vállalnának, így például a vasútrekonstrukciós és az erőmű- fejleszjési program, valamint a La Manche-csatorna alatt tervezett alagút kivitelezésében. A konkrét üzletkötések persze végső soron a magyar ajánlatok verseny- képességétől, rugalmasságától függnek majd, a politika ehhez csak ösztönzést adhat, kedvezőbb légkört teremthet, a magyar partnerek iránti bizalmat''erősítheti. S ez az egyik — nem is titkolt — célja a látogatásnak, amelynek során a kormány elnöke ,,első kézből” adhat tájékoztatást a stabilizációs és kibontákozási programról, a magyar ipar szerkezetátalakítási törekvéseiről, a reformpolitika továbbvitelének szándékáról. Arra is alkalmat teremthetnek a különböző megbeszélések, a brit üzleti körök vezető képviselőivel tervezett találkozók, hogy a szigetországbeli partnerek pontosabb képet kapjanak a külföldi tőke magyarországi működését könnyítő intézkedéseinkről. A két ország egyébként a brit külügyminiszter tavalyi látogatása alkalmával kötött kölcsönös beruházásvédelmi egyezményt. A mostani látogatás napirendjén pedig növény- védelmi és állategészségügyi megállapodás aláírása is szerepel, ez közvetve a már jelenleg is jelentős magyar élelmiszerexport további növelését segítheti, Ugyancsak tavaly született egyezmény, amely különösen a műszaki-tudományos együttműködés terén nyújt megfelelő keretet ahhoz, hogy a két ország kutatóintézetei, vállalatai gyümölcsöző kapcsolatokat teremtsenek. Az egyezmény alapján kidolgozott kulturális csereprogram fontos állomása lesz idén ősszel a Nagy- Britanniában rendezendő Bartók Fesztivál, jövőre pedig nagyszabású magyar kulturális seregszemlét szerveznek. Az együttműködés kiterjed arra is, hogy a hazai magyar—angol tannyelvű gimnáziumok közvetlen segítséget kapnak a nyelvoktatáshoz, s magyar részről ezt a közreműködést szeretnék kiterjeszteni a felsőoktatásra is. A két ország közötti idegenforgalom számokban mérve viszonylag szerény, de dinamikusan fejlődik: tavaly mintegy 50 ezer brit állampolgár kereste fel hazánkat, s 20 ezer magyar látogatott Angliába, mindkét viszonylatban 18 százalékkal többen, mint az előző esztendőben. A továbblépéshez azonban a magyar álláspont szerint szükség lenne a brit hatóságok vízumkiadási gyakorlatának könnyítésére is; a turistavízumért fizetendő magas összeg az egyéni látogatókat, a hosszas várakozási idő pedig az üzleti útra készülőket gátolja meg esetenként az utazásban. Perfiljev sajtótájékoztatója Trident—2 kísérlet Mintegy százezer pedagógus vonult az utcára Madridban a fizetések emelését követelve, egyszersmind a sztrájkjogot védelmezve Egy hónap maradt a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozóig. Szovjet álláspont szerint a hátralévő időt maximális hatékonysággal kell kihasználni a még megoldatlan kérdések megválaszolására, jelentette ki csütörtöki* sajtótájékoztatóján Vagyirn Perfiljev. A szovjet külügyminisztérium szóvivője hozzáfűzte, hogy Shultz moszkvai tárgyalásai alatt némileg közeledtek az álláspontok a rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződés tiszteletben tartása ügyében, s a haladást igyekeznek a tavaly Washingtonban közzétett közös nyilatkozat széliemében keresni. Mint mondta, elértek ahhoz a határhoz, ahonnan közös akarattal előre lehet lépni. Szóba került az emberi jogok kérdése, amelyet az amerikai fél a kétoldalú viszony egyik kulcselemének tekint. Mint Perfiljev rámutatott, a szovjet felet is aggasztják a jogsértések konkrét esetei, ezeket a tárgyalásokon határozott formában szóvá is teszik. E téma kapcsán egy kérdésre válaszul a szóvivő kifejtette, hogy a konkrét esetek felvetésekor a szovjet fél ügyel arra, hogy ne avatkozzék be más államok bel- ügyeibe. Egy másik kérdésre — amely azt firtatta, miért nem zái’kózik el e téma megvitatása elől a Szovjetunió mindaddig, amíg az Egyesült Államok alá nem írja az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményeket — Perfiljev kije- lentafcte, hogy a Szovjetunió nem támogatja az ilyenfajta árukapcsolást. Az FKP Mitterrand-t támogatja Letartóztatások Panamában A panamai rendőrség szerdán letartóztatta a jobboldali polgári ellenzék több hangadóját, köztük a Polgári Keresztes Mozgalom elnevezésű tömörülés két vezetőjét. Az indoklás szerint a letartóztatottak összeesküvést szőttek annak érdekében, hogy csütörtökre tervezett Noriega-ellenes tüntetések kapcsán erőszakos cselekményeket kövessenek el. Korábban már elfogatási parancsot adtak ki a Polgári Keresztes Mozgalom valamennyi vezetője ellen. Mint Carlos Villalaz főügyész a televízióban elmondta, a biztonsági erők azonosították és őrizetbe vették az összeesküvés irányítóit. Pontos számot nem közölt, ám az emberi jogok panamai szervezetének képviselője azt állítja, hogy kedden és szerdán legalább hét ellenzéki politikust tartóztattak le az országban. Az Egyesült Államok szerdán újabb kísérletet hajtott végre egy Trident—2 típusú interkontinentális ballisztikus rakétával. A rakétát a légierő Cape Canaveral-i támaszpontjáról indították. A tavalyi év eleje óta ez volt a 11. kísérlet a 12 atomrobbanótöltettel felszerelhető, a későbbiekben atomhajtóműves tengeralattjárókon rendszeresítendő rakétatípussal. Elérték az Északi-sarkot a szovjet—kanadai közös expedíció tagjai, akik itt találkoztak kormányaik képviselőivel, valamint a szovjet és a külföldi sajtó munkatársaival (MTI — Telefotó) Meggyilkoltak Athénban egy dél-jemeni üzletembert Meggyilkoltak csütörtök hajnalban Athénban egy déljemeni üzletembert — jelentette be a görög rendőrség. A 39 éves Abdul Mohammed Kasin a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság üzleti köreinek képviselőjeként négy éve tartózkodott Görögországban. A gyilkos merénylet akkor történt, amikor csütörtök hajnalban lakásából a repülőtérre hajtatott. A gyilkos lövéseket két férfi adta le: a dél-je- meni üzletembert a fején és a felsőtestén érték a halálos lövések. A kocsiban tartózkodó két másik személy sértetlen maradt. A merénylők elmenekültek, kilétük egyelőre ismeretlen. Az FKP Központi Bizottsága azt ajánlotta a párt kétmillió szavazójának, hogy az elnökválasztás második fordulójában szavazzon Mitterrand elnökre. Így foglalt állást az első forduló másnapján az FKP 96 megyei bizottságának nagy többsége is. Az FKP vezető szerve úgy értékelte az első forduló eredményét, hogy a párt befolyása nagyobb, mint 6,78 százalékos eredménye. Sok korábbi kommunista szavazó azonban már az első fordulóban a várt győztesre, Mit- terrand-ra szavazott vagy tartózkodott. Egy hónap van hátra a szovjet—amerikai csúcstalálkozóig NATO — egy helyszín váltás háttere A dániai Kolding szállodásai és vendéglősei hoppon maradtak. Néhány hete még abban bíztak, hogy az. Atlanti Szövetség tanácskozásán részt vevő küldöttségek, illetve a velük érkező kíséret, újságírók, szakértők hada fogja fellendíteni üzletüket. Az úgynevezett atomtervező csoport készült szokásos tavaszi ülését itt megtartani. Erre azonban nem került sor; a miniszterek a NATO székhelyén, Brüsszelben ültek végül össze. A helyszín-változás persze nem a szállodásokon múlott. A hirtelen döntés oka a.koppenhágai parlament, amely a minap egy határozattal felszólította a jobbközép irányzatú Schlüter-kormányt; szerezzen érvényt Dánia atomfegyvermentességének, s érje el, hogy a nyugati katonai tömb atomfegyverekkel felszerelt hadihajói ne használják Dánia felségvizeit és kikötőit. Ehhez előbb nyilván tudni kell, szállítanak-e egyáltalán fedélzetükön atomfegyvert a dán vizekre érkező amerikai (vagy brit) hadihajók. Csakhogy ez katonai titoknak számít, és Washington illetékesei nem hajlandók felfedni. „Sem megerősíteni, sem cáfolni nem óhajtjuk a hadihajók fegyverzetével kapcsolatos találgatásokat, s nem adhatunk választ a szövetséges kormányzatok ez- irányú kérdéseire” — jelentették ki nem egyszer a Pentagon illetékesei két éve is, amikor Üj-Zéland esetében hasonló ellentét alakult ki. A koppenhágai parlament határozata nem nemzeti ügy; a NATO katonapolitikáját érinti, s a brüsz- szeli NATO-vezetés éppúgy igen zokon vette, mint a washingtoni vagy londoni katonai körök. „Messzemenő következményekre”, „súlyos veszélyekre” figyelmeztettek, hangsúlyozva, hogy a Folketing döntése érzékenyen érinti a NATO egységét. Ez volt az oka az atomtervező csoport ülése átköltöztetésének. S a keletkezett vita rányomta bélyegét magára a tanácskozásra is. „A NATO-országok nem válogathatnak. mint az étlapról, mely jogokat és kötelezettségeket vállalnak, s melyeket nem a közös haderő és parancsnokságok keretében” — foglalhatnánk össze sarkítva az elhangzott véleményeket. Az első pillanatra meglehet, túlzottnak tűnik a dániai fejlemények miatt érzett NATO-aggodalom. Am aligha lehet szem elöl téveszteni, hogy ez a parlamenti kötélhúzás, s a Schlü- ter-kormány ennek nyomán bekövetkezett lerrronRása rendkívüli törvényhozási választásokhoz vezetett a kis észak-európai országban, ahol így a szavazópolgárok közvetve magáról a NATO- tagságról, illetve annak feltételeiről is véleményt formálhatnak majd május 10- én. A csütörtökön véget ért brüsszeli tanácskozás napirendjén azért a leszerelés és fegyverkezés témakörét érintő fajsúlyosabb kérdések is szerepeltek. Az atomtervezö csoport az atlanti szövetség egyik igen fontos testületé. Évente kétszer tart ülést, s a tagállamok nemzetvédelmi miniszterei vesznek részt benne a vezérkari főnökök társaságában. Nem minden tagországból azonban, csak az egyesített katonai szervezethez tartozó 13- ból. (Izlandnak nincs hadserege, Franciaország nem vesz részt a NATO-haderök parancsnokságaiban, Görögország pedig sokszor különvéleményt képvisel a NATO katonai ügyeiben.) Az ülés napirendjén szerepelt a szovjet—amerikai tárgyalások állása, és — ezzel szoros kapcsolatban — a NATO modernizálási terve: hogyan csoportosítsák át és korszerűsítsék a középtávú atomrakéták leszerelése után Európában megmaradó mintegy 4000 atomeszközt? A vita, amely erről a kényes kérdésről a márciusi NATO- csúcs előtt kibontakozott, nem egyértelmű kompromisz- szummal zárult le akkor, s ez most is kitűnt: egyelőre „nem napi feladat” a rövidtávú rakéták korszerűsítése és a tüzérség újabb atomlövedékekkel való felszerelése — mondták az illetékesek. Annál kevésbé, mert egyelőre még várat magára a decemberi washingtoni szovjet —amerikai szerződés parlamenti jóváhagyása is. Ami pedig Dániát illeti, egyelőre elhalasztotta búcsúlátogatását oda Lord Carrington, a NATO júniusban leköszönő főtitkára. Valószínűleg a május 10-i választástól függ. mikorra teszi át a vizitet. S hasonlóképp kérdéses marad addig a hadihajók ügye is. Szegő Gábor
