Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-28 / 100. szám
2 Somogyi Néplap 1988. április 28., csütörtc Grósz Károly Zala megyében j. Szalnyikov, a moszkvai Ragyio Szvjaz kiadó igazgatója aláírta az első orosz nyelvű, személyi számítógépekkel foglalkozó folyóirat közös kiadásáról' szóló megállapodást. Balról P. McGovern a lap társtulajdonosának elnöke és A. Le. Blois ügyvezető igazgató Hukleáris terveié csoport (Folytatás az 1. oldalról.) országos pártértekezleten válaszoljunk azokra a kérdésekre, amelyeket most az élet felvet, másfelől pedig kötelező élni azzal a társadalmi támogatással, ami mellettünk van. Sok kérdésben nyilatkoznak meg eltérő vélemények — hangoztatta —, s a vezetésnek is állandóan kontrol, lálnia kell, és felül kell vizsgálnia álláspontjait. Legalábbis alaposan meg kell vizsgálnia, hogy igaza van-e, és ha erről meggyőződött, akkor azon kell munkálkodnia, hogy azt elfogadják. Ugyanakkor úgy kell hatnia a vitapartnerekre, hogy a vé" lemények közelebb kerüljenek egymáshoz. Tehát a vezetés egyfelől legyen fogadóképes, másfelől igyekez" zen a meggyőződése, hite szerinti igazát elfogadtatni másokkal. A kritikai észrevételek a pártértekezletre való felkészülés időszakában sokkal markánsabban törnek fel, mint korábban — mondotta Grósz Károly. — Igaz, ez a bírálati elem korábban is jelen volt, de most válóban több a kritika, és ezt természetesnek tartom, mert ma nem azon kell töprengenünk, hogy mi volt a tegnapi érték meg a tegnapi siker, hanem elsősorban azon, hogy Zömmel női áldozatai voltak az északkelet-kínai Hej- lungcsiang tartományban februárban történt bányaszerencsétlenségnek — írta szerdán a China Daily című pekingi napilap. Huszonnyolc bányász, köztük huszonegy nő halt meg a gázrobbanás miatt bekövetkezett szerencsétlenségmit kell most megoldani. Egyben rámutatott: a Zala megyei látogatását lezáró beszélgetésben azért tartotta fontosnak felhívni a figyelmet az elmúlt évtizedekben elért eredményekre, hogy nagy újító kedvünkben ne felejtsük el, a valóság kritikai elemzése során ne tagadjuk m.eg a valódi értékeket, mert ha ezeket megtagadjuk, akkor nem biztos, hogy korszerű értékekkel tudjuk őket felcserélni. Zala megyei tapasztalataival kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy több részkérdésben kissé keményebb vitára számított. Fel is készült erre, például a Hévízi-tó és a bauxitbányászat ügyében szinte szakemberré képezte magát, elolvasta az ide vonatkozó összes tanulmányokat. — De jóleső érzéssel állapítottam meg — mondotta —, hogy azok az emberek, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, rendkívül konstruktívak, nagy tolerancia-képességük van. Érződik, hogy belátják: itt különböző érdekeket kell ütköztetni. Én pedig nagyon tisztelem, hogy harcolnak az általuk képviselt érdekekért. Én az érdekek ütköztetését, és az érdekek majdani feloldásának folyamatában mindenki egyenrangú szerepvállalását tartom kívánatosnak. ben. A bányában dolgozó összesen 144 bányászból 88 nő — annak ellenére, hogy a nők földalatti alkalmazását törvény tiltja Kínában. A szóban forgó bánya nem állami, hanem szövetkezeti irányítás alatt áll, és ilyenekben a törvény dacára is dolgoznak nők — írta a China Daily. A NATO nukleáris tervező csoportja (amely & tagországok hadügyminisztereit tömöríti) szerdán a középhatótávolságú rakéták visz- szavonása után hadrendben maradó nukleáris fegyverek korszerűsítéséről és növeléséről tárgyalt. A tanácskozás napirendje Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter tájékoztatójával kezdődött. Beszámolt kollégáinak a hadászati fegy^ verek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalás állásáról. A miniszterek ezután a közén hatótávú rakéták (INF) visszavonása után hadrendben maradó nukleáris fegyverek korszerűsítésének részleteibe bocsájtkoztak. Javasolják: 1. a tüzérséget szereljék fel nukleáris töltetű lövedékekkel ; 2. növeljük a Nyugat- Európába telepített (és nukleáris rakétákat is célbajut- tátó) amerikai repülőgépek számát ; 3. fejlesszenek ki egy újfajta, rövid (500 km-nél rö- videbb) hatótávú rakétát és ezzel váltsák fel a csak 60— 120 km-es hatótávú Lance- rakétákat. A nukleáris tervező csoport tanácskozása csütörtökön folytatódik. Kínai bányaszerencsétlenség PANAMA Súlyos károk Az Egyesült Államok „kompromisszumos megoldást” kínált fel Noriega tábornoknak a panamai válság megoldására, mivel a Washington által bevezetett gazdasági szankciók nem hoztak politikai eredményt, viszont súlyos károkat okoznak Panama gazdaságának. Ezt a The Washington Post jelentette szerdán. A lap úgy értesült, hogy Washington ugyan ragaszkodik a panamai fegyveres erők vezetőjének távozásához az országból, de hajlandó lenne elfogadni azt, hogy ez ne azonnal történjék és látszatra „önkéntes” dönfés legyen. A javaslatot az amerikai külügyminisztérium küldöttsége nyújtotta át No- riegának. Az önvédelmi erők népviseletébe öltözött női tagjainak felvonulása Kabulban, az Afgán forradalom 10. évfordulóján Dán atompolitika Szovjet vélemény szerint jelentősen növeli Európa biztonságát Dánia atompolitikája, az a dán parlamenti döntés, hogy nem köthetnek ki atomfegyvert hordozó hadihajók az ország partjain. A TASZSZ szovjet hírügynökség kommentárja a NATO nukleáris tervező bizottságának üléséhez kapcsolódik, amely szerdán kezdődött, de nem az eredeti helyszínen, hanem Brüsszelben, ahová a rendezők sebtiben áthelyezték a dániai Kolding- ból. A hírügynökség szerint a NATO fővárosaiban pánikot keltett a dániai döntés. A TASZSZ Shultz amerikai külügyminisztert idézi, aki kijelentette, hogy „komoly gondokat jelent” számukra a hír. Dánia atomfegyver-mentes státusát az elmúlt évtizedekben nem tartották tiszteletben az Észak-atlanti Szövetség tagjai: amerikai atomrakéta-hordozó hadihajók például rendszeresen használták kikötőit. A par- _ lamentnek éppen ezért kellett most emlékeztetnie arra, hogy Dánia nem fogad be területére — így a kikötőibe sem — atomfegyvereket. NYEREMÉNYJEGYZÉK Az 1988. április 26-án megtartott áprilisi telelottó jutalom- sorsolásról, amelyen az áprilisi telelottó szelvények és az április havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk : A Vásárlási utalvány (3 ezer forint). B Dacia 1310 TLX személygépkocsira szóló utalvány. C Polski Fiat 126 E személygépkocsira szóló utalvány. D Szerencse-utalvány (30 ezer forint). E Vásárlási utalvány (10 ezer forint). F Vásárlási utalvány (9 ezer forint). G Vásárlási utalvány (7 ezer forint). H Vásárlási utalvány (5 ezer forint). 1 Vásárlási utalvány (4 ezer forint). A nyertes szelvényeket 1988. május 16-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 2 885 976 D 79 002 234 D 79 111 863 I 79 213 059 F 79 356 420 H 2 902 842 E 79 010 667 D 79 120 296 E 79 221 492 F 79 390 152 D 2 911 275 F 79 019 100 D 79 128 729 E 79 229 925 G 79 415 451 D 2 919 708 D 79 027 533 G 79 137 162 E 79 238 358 G 79 423 884 I 2 928 141 E 79 052 832 I 79 145 595 F 79 246 791 H 79 440 750 D 2 936 574 E 79 069 698 D 79 179 327 G 79 225 2E4 F 79 449 183 G 2 945 007 H 79 078 131 E 79 154 028 G 79 263 657 G 79 457 616 I 2 961 873 G 79 086 564 F 79 196 193 F 79 280 523 H 79 474 482 H 2 970 306 E 79 187 760 H 79 094 997 G 79 288 956 I 79 525 080 H 2 987 172 E 79 204 626 F 79 103 430 I 79 331 121 F 79 541 946 E 79.550 379 G CSERNOBIL - KÉT ÉV UTÁN A világ eddigi legnagyobb atomkatasztrófájaként tartják számon azt, ami két évvel ezelőtt Csernobilban történt. A történtekre, bár akkor lassan és fokozatosan váltak csak ismertté, szinte mindenki emlékszik. 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor két egymást követő robbanás elpusztította az ukrajnai Csernobil atomerőművének 4. reak’torblokkját. Az első hőrobbanás volt, s ez még nagyobb erejű vegyi robbanást okozott, amely feltépte a reaktorépület tetejét, s a reaktor úgynevezett aktív zónájában levő — azaz sugárzó — anyagokat, berendezéseket a tetőre; illetve a környező területre dobta. A hiányos tájékoztatás miatt a keletkezett tüzet az első órákban közönséges tűzvédelmi módszerekkel próbálták megfékezni, s ez sok olyan tragédiát okozott, amelyek egyébként talán elkerülhetőek lettek volna. Sorozatos hibák A későbbi vizsgálat megállapítása szerint a katasztrófát sorozatos és megbocsáthatatlan üzemeltetési és technológiai hibák, melléfogások okozták. A tervszerű karbantartás keretében lassan és fokozatosan leállították a reaktort. De — mint utóbb kiderült — ezt a mű. veletet összekapcsolták egy olyan kísérlettel, amellyel a működést akarták vizsgál- gatni. Ennek keretében — példátlan óvatosságai! — leállították a reaktor valamennyi vészjelző, és védelmi rendszerét. A hozzánemértés hatalmas katasztrófát okozott. A következmények elhárítására hozott intézkedések közvetlen költségei megközelítik a 4 milliárd rubelt, de ez még évekig növekedni fog. Még a robbanás éjszakáján megkezdték az erőmű 30 kilométeres körzetének kiürítését. Oda még hosszú évtizedekig nem térhet vissza a lakosság, s az ehhez kapcsolódó gazdasági kiesés ugyancsak mintegy 4 milliárd rubel. A reaktor egyik kezelője azonnal életét vesztette, társa a kórházban halt bete égési sérüléseibe. Sugárbetegséget szenvedett 237 személy, közülük 28-an haltak meg, köztük az elsőként helyszínre érkezett tűzoltócsoport valamennyi tagja. A robbanások nyomán keletke. zett radioaktív felhő a Szovjetunió kiterjedt területei fölött vonult el. A leginkább érintett körzetben akkor 17 millió felnőtt és 2,5 millió ötévesnél fiatalabb gyermek élt. A sugárzásmérések alapján hat körzet lakosságát, több mint egymillió embert kell még hosszú évekig rendszeresen ellenőrizni. A szerencsétlenséget meg kellett fékezni, majd következményeit felszámolni. Mindez eddig soha sehol sem alkalmazott megoldásokat igényelt. Negyven minisztérium, hivatal és szervezet, több tízezer ember vett részt a munkákban. A sérült reaktorblokk fölé 400 ezer köbméter betonból és tízezer tonna fémszerkezetből óriási „szarkofágot” emeltek, hogy megakadályozza a további sugárszennyezést. Az erőmű területén mért sugárzás' így már tavaly alacsonyabb volt az engedélyezettnél, s a telepített, beépített műszerek lehetővé teszik a várhatóan még évtizedekig aktív zóna folyamatos megfigyelését. Az erőmű területén 21 millió négyzetméter felületet tisztítottak meg a sugárszennyezéstől, s tették ismét használhatóvá az itteni eszközöket, berendezéseket. Több mint félmillió köbméter szennyezett talajt temettek el. Teljesen megtisztították a sugárszennyezéstől a Dnyeper és a Pripjaty folyók vízgyűjtő területét, valamint 600 települést. Az erőmű 30 kilométeres körzetéből kitelepítettek számára felépült több mint 21 ezer családi ház és 15 ezer lakás; a kitelepítettek 900 millió rubelnyi segítséget kaptak. Az erőműtől 50 kilométernyire már megkezdték az energetikusok új városa, Szlavutics felépítését. Számos intézkedés született a Csernobilhez hasonló építésű, úgynevezett grafitmo- dulátoros, vízhűtéses RBKM atomerőművek biztonságosabbá tételére, miután az is kiderült, hogy ez a reaktor- típus „hajlamosabb” kritikus helyzetek előidézésére, mint a nagyobb biztonsági követelményekkel épült egyéb típusok. Helyreállították az 1., a 2. és a 3. reaktorblokkot — ezek azóta mintegy 20 milliárd kilowattóra energiát termeltek. De a jövőben nem építenek több RBKM-reaktort sehol, csak a már megkezdett öt építését fejezik be. A már működő reaktorokba is fokozottabb biztonságot nyújtó rendszereket építettek be, s a jövőben a környezeti szempontokat is jobban figyelembe veszik újabb atomerőművek helyének kijelölésénél. Javítják a szakemberek kiképzését is — határozták még el a tanulságok levonásaként. Napjainkban legtöbbször az a kérdés merül fel: mi lesz az erőmű körüli 30 kilométeres sugarú biztonsági zóna sorsa? Mire számíthatnak az innen kitelepítettek? A szakemberek szerint az erőmű közvetlen környezete, mintegy 10 kilométer sugarú körzete még hosszú évekig, akár évtizedekig is zárt terület marad. A távolabbi részekre azonban fokozatosan visszatérhet a lakosság. E területeken már egy-két éven belül megkezdhetik mintegy 30 ezer hektárnyi szántóföld mezőgazdasági művelését. Kutatások Némi jó a rosszban: a sugárszennyezett területek érdekes kutatási lehetőségeket kínálnak a tudósoknak. Az erőműtől 5 kilométerre állnak azok a melegházak, amelyeket még a szerencsétlenség előtt építettek Pripjaty élelmiszerellátásának javítására. Itt két hektárnyi területen sugárbiológiai laboratóriumot hoztak létre. Már régóta ismeretes, hogy a radioaktív sugárzás sok esetben serkenti a növények fejlődését. Ezt mutatják az itteni melegházakban termő gyönyörű virágok, zöldség- és gyümölcsfélék is. Az eddigi megállapítások szerint a növények gyökerében lévő szennyezettség nagyjából azonos a talajéval: s ez a normális, úgynevezett háttér- sugárzásnak mintegy tízszerese. Száruk és termésük azonban már tízszer-százszor kevesebb radioaktivitást tartalmaz. A laboratóriumi területen kívüli zónában — az erőműtől 10 kilométeres sugárig — természetvédelmi területet hoznak létre. Itt a felszíni talajréteg már kevésbé szennyezett, és nem is távo- lítják el. A tudósok itt azt vizsgálják, hogyan veszi fel a harcot a radioaktivitással maga a természet. Nagy figyelemmel kísérik a szakemberek a mutációk megjelenését is, ezek többsége azonban csak néhány év múlva, a növények 6—7. nemzedékében várható. Egyes szakemberek szerint az innen 30 kilométeres határig terjedő külső övezetet néhány év múlva már fel lehet használni vetőburgonya termelésére. Fazekas Judit
