Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
1988. április 25., hétfő Somogyi Néplap 5 Gyermek-néptáncverseny Siófokon „Egy kis várat kerítettem...” A hallássérültek érdekében Szakmai tanácskozás Kaposváron Szombaton a siófoki Dél- balatgpi Kulturális Központ adott otthont a gyermeknéptánccsoportok Együd Árpád emlékére megrendezett megyei versenyének. A rendezvényen a szép számú közönséget és Együd Árpád özvegyét dr. Toriéi Dénes, a Siófoki Városi Tanács művelődési, egészségügyi és sportosztályának vezetője köszöntötte, majd Szabóné Szegedi Ágnes megyei úttörőtitkár nyitotta meg a találkozót. Elmondta, hogy e verseny kitűnő alkalom az együtt táncolás örömével, a verejtékes munkával elért eredmények bemutatására. Bepillantást nyerhetünk abba a folyamatba is, amellyel létrejött egy-egy, a népi hagyományainkat tükröző produkció. Ezt követően megkezdődött az úttörő-művészeti szemle legjobb tizennégy gyermek- csoportjának színvonalas versenye. Az ifjú táncosok a hálás közönség előtt remekül „vizsgáztak”. Kifinomult tánctudásról, népi hagyományainkban való jártasságról tettek tanúbizonyságot. A koreográfiákban a' korszerű megfogalmazás, az arányaiban kiegyensúlyozott színpadi mű követelményei tükröződtek. A műsorszámok között láttunk rábaközi és szatmári táncokat, széki sűrű és ritka tempót. Nagy sikerük volt a zempléni hagyományokat bemutató táncoknak és a bájos népi játékok eltáncolásának is. A kísérő zenekarok színvonalas muzsikájukkal hozzájárultak az együttesek sikeréhez. A bemutatott produkciókat háromtagú zsűri bírálta el: Kővágó Zsuzsa tánckritikus, Salamon Ferencné koreográfus és Szabóné Szegedi Ágnes. • A verseny után a néptánc- csoportok képviselői elhelyezték a tisztelet és az emlékezés virágait Együd Árpád sírján. Matyiket Sebestyén József helytörténész beszédében a kiváló néprajz- kutató életútjának állomásairól szólva gazdag alkotómunkáját emelte ki. „Együd Árpád a szeretet gyengéd, istenfélő ünnepeit és azok varázsát rögzítette. Megőrizte a dalt, az ősi szokásokat, vallatta a fáradtságot, a korán megrokkant öregeket; együtt élt a megénekeltek- kel mezeiken, álmaikban” — mondta többek között. A művelődési központ élőt. ti téren a Zengő együttes közreműködésével táncházat is rendeztek. A verseny legfiatalabb résztvevői, a nagybajomi Aranypatak tánccsoport tagjai is lelkesen, ropták. Vezetőjüktől, Hartman Mónikától megtudtuk, hogy alig egy éve kezdték a munkát. — Nagyon szeretünk táncolni, sok népdalt tanulunk, és a néphagyományokat is megismerjük — szólt közbe a ragyogó szemű kis Fehér Erika. Mint a gyerekek szavaiból kiderült, legjobban a csárdást szeretik. Egy apró termetű, szalmakalapos fiútól, Jakabfi Adámtól megtudtuk: — A boglárlellei Szelence együttesben táncolok egy éve. Ügy érçem, a fellépésünk jól sikerült. Nagyon szeretem ezt a csapatot, jó vele együtt lenni. — Több osztálytársam is van az együttesben, örülök, hogy én is kihasználtam ezt a lehetőséget, és a Szelence tagja lehetek — fűzte hozzá Böröcz Norbert, aki szinte kétszer akkora, mint Ádám és több mint két éve táncol a csoportban. A zsűri döntését Csíkvár József, a megyei művelődési központ főmunkatársa ismertette a közönséggel. Az első díjat a Somogyi Aprók néptáncegyüttes nyerte el; ezzel a helyezéssel részt vehet az országos fesztiválon. Második lett a barcsi Kis Boróka együttes — ennek a tagjait szintén javasolják az országos találkozóra. A harmadik díjat a boglárlellei Szelence gyermekcsoport vette át. Pedagógiai díjat kapott Békési Margit, Bőgős Lászlóné, Hartman Mónika és Buzsáki Istvánné. Koreográfiái díjban részesült Feketéné Borbás Klára és. Babodi László, Pajor János, valamint Szabó Zsolt. A legjobb táncosnak járó díjat Horváth András, a juniordíjat Jakabfi Ádám kapta. Az egésznapos rendezvény végén az összes együttes részt vett a gálaműsorban. T. R. Somogyiak - Somogybán Két autóbusz kanyarodott korán reggel a Siófoki Állami Gazdaság központi épületéhez, ahol dr. Horváth Sándor, a megyei tanács elnök- helyettese és dr. Szalai Géza már várta az érkezőket A budapesti Somogyi Baráti Kör, amelynek elnöke dr. Szirmai Jenő, az OTP nyugalmazott vezérigazgatója, kétnapos látogatást szervezett a szülőföldre. Kétszáz tagjuk közül kilencven érkezett — rövid időre — ifjúsága színhelyére. Villásreggelivel fogadták a gazdaságban a vendégeket, s az igazgató örömmel számolt be a nagyüzem eredményeiről, terveiről. Zuhogó esőben indultak az autóbuszok ezután Barcs felé. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, a kör alelnöke azonban bizakodó volt: — Korán jött vendég hamar távozik! — mondta, s igaza lett. A Drá- va-parti városban szikrázó napsütésben köszöntötte a vendégeket a városi tanács elnöke, Feigl Ferenc, és a társadalmi szervek munkatársai. A tanácselnök először Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökének üdvözletét tolmácsolta, majd oldott hangulatú beszélgetésre került sor. A kör tagjai közül többen Barcsról származtak el, s örömmel tapasztalták a változásokat. Dr. Takács István, a politikai főiskola nyugdíjas tanszékvezetője mondta: — Álmos, poros kisváros volt Barcs. A kirándulás előtt a feleségem külön a telkemre kötötte : nézzem meg régi lakóhelyét, a Hatházakat. Jó érzés látnom, hogy ma, amikor divattá vált a panaszkodás, ebben a városban dinamikus fejlődés tapasztalható. Ezután a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogattak a vendégek. Itt Lend- vai Géza, a szövetkezet párttitkára számolt be a mező- gazdasági üzem életéről. Sokan emlékeztek még arra, amikor 9 család 17 tagja mindössze 137 katasztrális holdon megalakította a sző. vetkezetet, amelynek első elnöke Losonczi Pál volt. Látták most a változást, a töretlen ívű fejlődést, s ez büszkeséggel töltötte el mindannyiukat. A tanácselnök alkalmi idegenvezetőként kalauzolta a városban a vendégeket. Rutt- kai Ottót, a Csiky Gergely Színház harmadik igazgatóját meg-megállították az ut-t cán az emberek, fölismerték, és szót ejtettek a majdnem harminc év előtti időről. Az új gimnázium éttermében elköltött ünnepi ebéd után Nagyatádra mentek. Ott a Hild-érmes város I^ild- érmes tanácselnöke, Hamvas János fogadta a kör tagjait, s bemutatta Nagyatád nevezetességeit. Dr. Zádor Mihály, a Műszaki Egyetem építészettörténeti és elméleti intézetének igazgatója, a Nemzetközi Színdinamikai Társaság magyar szekciójának tagja külön érdeklődéssel figyelte a Széchenyi teret övező épületeket, hiszen éppen ez az az épületegyüttes, ahol az országban először alkalmazták a színdinamikai tervezést. Szemerkélő eső hiúsította meg a szoborparkban a látogatást, de sokan, nem törődve a nedves pázsit kellemetlenségeivel, végigjárták a területet. Késő este érkeztek meg a vendégek Kaposvárra. Dr. Szirmai Jenő úgy összegezte az első két nap . élményeit: — Elrepült hamar ez a néhány óra, amit szülőföldünkön töltöttünk. Jó érzés, hogy láthattuk a megye fejlődését, s büszkék vagyunk, hogy innen származunk. Mi, akik Somogytól távol élünk és munkálkodunk, ma is felelősséget érzünk szűkebb hazánkért. S öröm tudni: a szellemi tőke nem forgácso-' lódik szét, hanem értéket teremt. A baráti kör tagjai tegnap Marcalival ismerkedtek, majd Szennába és Szőcsény- pusztára látogattak. — Visz- szatérünk! — búcsúztak el az esti órákban a vendéglátóktól. S mikor elindultak Budapest felé az autóbuszok, sokáig csönd ölelte körtil a bennülőket. Klie Ágnes Kiállítás Barcson Óré Sándor amatőr festőművész képedből nyíjt kiállítás a barcsi művelődési központban. Á paraszti életformát, a falusi táj szépségét és a vidéken élő emberek egyszerű figuráit örökíti meg meleg tónusú színeivel a mester. A május végéig nyitva tartó kiállítást Király Zoltán, a kaposvári Kilián művelődési központ igazgatója nyitotta meg. Foglalkozás a kaposvári iskolában A hallássérültek felikutatása, korai gondozása és szakmai tanácsadás volt a témája a kétnapos tanácskozásnak, amelyet a hétvégén rendeztek Kaposváron az MTESZ-iszékházban. A tanácskozás előtt Mi- halovics Jenő, a hallássérültök gondozásával foglalkozó Kaposvári Óvoda, Általáno ; iskola és Diákotthon igazgatója eLmondta: — Hazánkban először 1959- ben Kaposváron állapították meg a hallássérültekkel foglalkozó óvodát. Duráczky József, az -intézmény akkori vezetője példát mutatott az óvodás korú halláskárosultak speciális foglalkoztatásához, a módszertani, személyi és tárgyi feltételek megteremtésére. A tapasztalatok szerint az Ilyen gyermekeket minél előbb ’ki kell szűrni, hogy gondozásuk eredményes legyen. A jelenlegi technikai „csodák” lehetővé teszik, hogy gyakorlatilag nincs teljesen siket ember — ha a beszédépítést idejében elkezdik, a beszédfejlődés alapjának tekinthető hallásmaradványt idejében edzik. A siker elérésében jelentős szerepe van az egészség- és oktatásügy szoros együttműködésének. Ennék köszönhetően vannak olyan diákjaink, akik halló gyerekek között tanulnak, csupán a beszédük alaki és tartalmi részének fejlesztése történik a mi intézményünk speciális foglalkozásain. A tanácskozáson Mihalo- vics Jenő köszöntötte a vendégeket, valamint az ország különböző részéről érkező szakembereket, majd dr. Horváth Sándor, a megyeitanács általános elnökhelyettese nyitotta meg a rendezvényt. Többek között elmondta: a halláskárosodás eredményes gyógyítása érdekében erősíteni, segíteni kell az egészség-, válamint az oktatásügy együttműködését. Dr. Skripeczky Katalin, a budapesti II. Számú Gyermekklinika kandidátusa a Családtervezés és genetika — hallássérülés című előadásában a hallászavarok okairól, kezdetéről, klinikai megjelenéséről s a megállapításához szükséges módszerekről, valamint a genetikai tanácsadás egyre növekvő jelentőségéről beszélt. Ezt követően dr. Z. Szabó László, a Semmelweis Orvostudomá-. nyi Egyetem fül-orr-gégészeti klinikájának professzora tartott előadást a gyerekkori középfülgyulladás utáni halláskárosodásról és rehabilitációs lehetőségeiről. Korreferátumában elhangzott, hogy az újszülöttek, Illetve a gyermekek hallásromlásának aránya növekszik. Hangsúlyozta, hogy a halláskárosodás földerítése, illetve gondozása lehetetlen az orvosok és a pedagógusok együttműködése nélkül. A hallásromlásnak mintegy a felét a hangvezető rendszer károsodása őkozza. Ez visszavezethető különböző fejlődési rendellenességekre, sérülésekre, gyulladásos megbetegedésekre, valamint nem eredendően fülbétegsé- gekből származó károsodásra. Dr. Hegedűs Endre, a megyei tanács egészségügyi osztályának csoportvezető főorvosa a hallássérültek felkutatásának lehetőségeiről, a muhka megszervezésének megyei tapasztalatairól tartott előadást. Elmondta, hogy az elmúlt évtizedek kutatási eredményei felhívták a figyelmet a hallászavarok mielőbbi felismerésénék jelentőségére. Ugyanis .minél fiatalabb korban ismerik föl a hallás- és beszédzavart, annál több lehetőség van a rehabilitációra. A főorvos kiemelte a szűrésiben részt vevő védőnők segítőkészségét, önzetlen munkáját. A kiszűrték szakszerű ellátását a megyei kórház audiölógus (Szakemberei vállalták. Á program az 1981—82-es tanéviben kezdődött. , Az újszülöttek hallás- vizsgálatát az újszülöttosztályon végzik, egy- és hároméves korban pedig a tanácsadóban, illetve a • bölcsődében. Az óvodásokat évente vizsgálják, s ha mód van rá, az általános iskolásokat is. A középfókú oktatási intézményekben főként az ifjúsági védőnők végeznék szűrést az élső és a harmadik osztályban. Az utóbb hét évben a 299 ezer óvodás, általános és középiskolás gyermek vizsgálatakor mintegy négy és fél ezer f iatalt szűrtek ki. A tanácskozás további részében érdekes előadások hangzottak el. Többek között dr. Gimesi Mihály, a megyei kórház osztályvezető főorvosa a hallássérült gyermekek egészségügyi ellátásáról, Milhalovics Jenő a hallássérülteket nevelő iskolák tennivalóiról, dr. Csányi Yvonne, a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola kandidátusa pedig az irányított családi nevelés és jjzakmai tanácsadás pedagógiai céljáról beszélt. Érdekes, videóvetítéses előadást tartott Borsos Istvánné, a kaposvári hallássérültekkel foglalkozó intézmény igazgatóhelyettese a tanácsadások tapasztalatairól. Siker a dalostalálkozón SZŐNYI ERZSÉBET KÖSZÖNTÉSE Gazdag programmal folytatódott szombaton a dél-somogyi dalostalálkozó rendezvénysorozata. Délelőtt az I. Számú Általános Iskola udvarán Kápolnás Mihály vezényletével a barcsi fúvós- zenekar adott térzenét, miközben a kórusok- gyülekeztek és készültek az esti gálára. A nagyatádi III. számú iskola Selmeczy Attiláné, a Il-es iskola Bendur Erzsébet, a barcsi I-es iskola Cseke Gyöngyi és az ottani Il-es iskola kórusa Horváth Józsefire, ének-zene tagozatosaik Jóna Teréz irányításával léptek fel; a csurgói új iskola együttese Peperő Gyula, míg a csurgói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Vízi Károlyné vezényletével tolmácsolt népszerű kórusműveket. Az est igazi szenzációja a Szőnyi Erzsébet által komponált gyermekopera ismételt bemutatója volt, Marczis Demeter közreműködésével. A Liszt-díjas, érdemes művésznek már csütörtökön este is tapsolt a nagyatádi közönség. Kevesen tudták azonban akkor, hogy pénteken este a Tosca bemutatóján fog részt venni, csak a gyerekek kedvéért vállalta a szombati szereplést. A szombat esti bemutatón már ott volt a dalostalálkozó díszvendége, Szőnyi Erzsébet is, akit a gyerekek virágokkal halmoztak el, hiszen ma ünnepli születésnapját. Szőnyi Erzsébet rendkívül népszerű a gyerekek körében, mert több meseoperával is megajándékozta őket. Mint zenepedagógus, több fontos szakkönyvet írt, egyebek között Kodály nevelési eszméiről. Tegnap délelőtt Szőnyi Erzsébet volt a Bicinium énekelőverseny zsűrijének az elnöke, és részt vett azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a kórusvezetőknek tartottak. Harminchat gyermek páros nevezett be a két- szólamú énekversenyre, amelyet külön tartottak meg az alsósoknak és a felsősöknek. Az első korcsoportban nagyatádiak voltak a legjobbak: Nagy Edina és Sashalmi Aliz; a második helyen Bo- zsáki Bernadett és Kluppai Andrea végzett. A harmadik Varga Brigitta és Moranics Boglárka lett. A felsősök közül az atádi Kállai Enikő és Kiss Gyöngyi lett a legjobb, megelőzvfe a barcsi Siszler Gabriellát és Lányi Ritát, illetve a nagyatádi Rózsa Andreát és Virovecz Ágnest. A délelőtti szakmai vita során is szó volt arról, hogy a dél-somogyi dálostalálkö-' zók sorát folytatni kell. Tavaly a barcsiak kezdeményezték, hogy a kórusok rendszeresen találkozzanak a három település valamelyikében; az idén az atádiak voltak a házigazdák," jövőre a csurgóiak lesznek. Peperő Gyulával, a csurgói kórus vezetőjével arról beszélgettünk, hogy ők szerényebb módon várják majd a délsomogyi együtteseket, mert nem biztos, hogy annyi segítséget kapnak, mint a nagyatádiak. Az egész város megmozdult a találkozó sikeréért; a városi tanács például 100 ezer forinttal támogatta a vállalkozást. Két pedagógus — dr. Vargáné Zag Ágota és Pauker Zoltán — nemcsak karvezetőként, hanem szervezőként is sokat tett a sikeres zenei hétvégéért. Miközben a művelődési központban az énekverseny folyt, a II. Számú Általános Iskolában a pécsi Zengő együttes közreműködésével táncházat nyitottak. A nagy pelyhekben hulló hó sem vette el a kedvét a gyerekeknek. Kodály Zoltán mondatai e hétvégén valósággá váltak: a zene mindenkié volt. N. J.