Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
2 Somogyi Néplap 1988. április 25., hétfő vita es Állásfoglalás (Folytatás az 1. oldalról.) A szervezetek tagjai pontosan tudják és világosan látják, hogy a társadalom továbbfejlődése alapvetően a párt belső életének, irányítási módszereinek, stílusának megújulásától, a korszerűsítés dinamizmusától függ. Ezzel összefüggésben kifogásolták, hogy a tervezet elsősorban arra összpontosít: mit ne tegyen a párt, és nem ad kellő útmutatást a párt alsóbb szerveinek cselekvési irányára, módjára. Ezt okvetlenül pótolni kell. S bár a kormányzati munka-megújulási törekvéseit már érzékelik, a központi pártszerveknél még nem tapasztalnak erre utaló jeleket... Egyetértés fogadta azt a szándékot, hogy a párt ne vállalja át az állami és társadalmi szervezetek feladatkörét, hanem elvi, politikai eszközökkel hasson tevékenységükre. A gyakorlat viszont — szerintük — ellentmond annak a megállapításnak, hogy a párt „munkájában a valóság marxista, alkotó szellemű, tudományos feltárására támaszkodik”. Elmondták azt is, hogy az etikátlanság a párt iránti bizalom megingásának egyik forrása. Ma is vannak „privilégiumok'’, s a szavak és tettek egységének hiánya gyakran tapasztalható. A vitákból kitetszett: a párttagok egy része nem látja világosan a demokratikus centralizmus elvét, mások szerint ez túlhaladott szerveződési elv, amelyet a szocialista demokráciával kell felcserélni. A demokratizmus erőteljes hangsúlyozása egyébként annak a helytelen gyakorlatnak a következménye, hogy az egységet leginkább centrális elemekkel kívántuk biztosítani. Széles körű igény, hogy olyan irányítási módszert, mechanizmust fogalmazzon meg a párt, amely semmiképp sem vezethet személyi hatalomhoz ... TESTÜLET ÉS APPARÁTUS Az alapszervezetek kommunistái a dokumentum állásfoglalását továbbfejlesztve azt javasolják, hogy „a kongresszusok között a társadalom egészét érintő kér. désekben” — a tagság véleményének ismeretében — foglaljon állást a Központi Bizottság, a pártot érintő kérdésekben pedig döntsön! A kongresszusok között folyamatosan elemezze a belpolitikai helyzetet, ellenőrizze a végrehajtást, tűzze napirendre halaszthatatlanul a főbb nehézségeket, azok megoldásának módját. S bár „az irányítást mindenütt választott testületek gyakorolják”, jusson érvényre a személyes felelősség. Határozott ellenszenv nyilvánult meg a taggyűlések többségén a pártapparátusokkal szemben. Munkájukat nem ismerik, létszámukat túlzottnak tartják, „különleges előjogaikról” is szót ejtettek. Bírálták munkamód. szerüket, stílusukat, s azt várják: ne jelentések sokaságát gyártsák, hanem többször mutatkozzanak a párttagság körében, s a mozgalmi jelleg fokozódásával segítsenek továbbfejleszteni a pártéletet. A kommunisták egyébként támogatják a választási rendszer demokratikus továbbfejlesztését. Egyetértenek a felsőbb testületek előzetes állásfoglalásának megszüntetésével, de azt is hozzátették: bizonyos garanciákat azért nem ártana fenntartani. Örömmel üdvözölték az elburjánzott statisztikai szemlélet megszüntetését, s ezt a párttagok felvételével összefüggésben is indokoltnak tartják. A többes jelölés gondolatával is egyetértenek, de alapszervezeti szinten nem tartják szükségesnek kötelezővé tételét. Egyetértenek a dokumentummal abban, hogy az irányító testületek tagjait alsóbb szintű pártszervek és alapszervezetek válasszák meg; igénylik viszont a választás módjának és arányainak konkrét rögzítését. Javasolták, hogy a közvetlenül választó szervezetek is rendelkezzenek a visszahívás jogával. Meggondolásra ajánlották továbbá, hogy két kongresszus között hívják össze az országos pártértekezletet ; ügy- renjét, jogkörét dolgozzák ki, de a kongresszuson részt vevő küldöttek mandátuma maradjon érvényben. Erőteljes igény mutatkozott meg az ügyben is, hogy a párttestületek vezetőit — minden szinten — közvetlenül válasszák meg a küldöttek, s hogy a pártválasztás új rendszerét ne késlekedve, hanem már most, az országos pártértekezletet követően vezessék be. PÁRTEGYSÉG, ÖNÁLLÓSÁG A kommunisták kifejezésre juttatták, hogy a pártban nincs egység, folyamatos újrateremtése elmaradt. Helyreállításának feltételeit abban látják, ha rendszeres vitákban alakulhat ki a párttagság általánosítható véleménye, a döntések ezek alapján születnek, s végrehajtásukat következetes pártellenőrzés kíséri. Indokoltnak tartják a kisebbségi vélemények megismertetését, ugyanakkor kérték, hogy ezt és a frakció fogalmát is tisztázza a párt. Álláspontját ugyanis — mármint a pártét — csak akkor lehet nyilvánosan képviselni, ha az teljesen világos, ha a kommunisták tudják, hogy mit támogat, mit tűr és mit tilt a párt. Ezzel együtt erőteljesen szólaltak föl a különböző beosztású vezetők látogatásainak formalitása, protokolljellege ellen. És újra csak hangsúlyozták: a döntések előkészítésében, a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben is érvényesüljön a személyes politikai felelősség. Ugyanakkor igénylik az ellenőrzés tapasztalatainak nyilvánosságát. A konzultatív, tanácsadó testületek létrehozását sokan helytelenítették; ezzel szemben a munkabizottságok tevékenységének tartalmi javítását, egyes témákban különbizottságok működtetését javasolták. A KÁDERPOLITIKA MEGHATÁROZÓ Az irányító munka legdöntőbb eszköze a káderpolitika — mondták a kommunisták. Tartalmi érvényesítésére jelenleg nem képes a párt. Megfelelő rendszer a pályázatokkal, a többes jelöléssel, a vezetőválasztás tartalmi befolyásolásával kapcsolatban sem alakult ki. Márpedig a káder politikai munka elmélyülése nélkülözhetetlen a megújuláshoz. Meg kell szüntetni például a vállalati tanácstagok kijelölésének módszerét — mondták — ; őket is közvetlenül a munkásközösségek válasszák, s ezután legyen beszámolási kötelezettségük. Az erőteljes fiatalítás ügyében a párttól várnak példamutatást a kommunisták. A különböző szervezetek tisztségviselőinek kölcsönös képviseletét a párttagság „érdemi” feltételekhez köti, nem csökkentését, hanem sokan teljes megszüntetését javasolták. Nagy vitát keltett a vezetők legföljebb két ciklusra való megválasztásának a terve. A kommunisták többsége elfogadta ezt az elképzelést; ugyanakkor javasolta, hogy terjesszék ki az állami, gazdasági, intézményi és mozgalmi vezetőkre is. Mások fölvetették, hogy voltaképpen nincs szükség a két ciklus előírására: minden vezető csak addig legyen funkcióban, amíg azt eredményesen, a tagság megelégedésére képes ellátni. Az elképzelés bevezetésének esetén viszont azt ajánlják, hogy terjesszék ki a városi pártbizottságokig. Ezzel együtt megállapították a kommunisták, hogy a vezetői posztokról való tisztes visszavonulásnak nem alakult ki a biztosítéka, gyakorlata. Sürgették a feltételek gyors kidolgozását. Sürgették továbbá, hogy szüntessék meg az azonos szintű vezetők anyagi megbecsülésében mutatkozó indokolatlan eltéréseket, mert ez — többek között — a kádermozgásnak is akadálya. E témakörben végül több alapszervezetben javasolták, hogy csökkenteni kell, illetve meg keTl szüntetni a nem párt által függetlenített párttisztségviselők egzisztenciális, anyagi függőségét. SZÖVETSÉG ÉS IDEOLÓGIA A kommunisták alapvetően egyetértettek a dokumentum szövetségi politikával foglalkozó fejezetével. Kiegészítésül azonban javasolták, hogy a párt dolgozza ki az egyes osztályok, rétegek fogalmának, helyének és szerepének lényegét — a mai viszonyoknak megfelelően. ■ Somogybán úgy látták a kommunisták, hogy az ideológiai munkáról elnagyoltan szól a tervezet; nem tükrözi sem az ideológiai, sem a tézisekről szóló viták mondanivalóját, s ezáltal nem oszlatja el a párttagság körében is föllelhető ideológiai zavarokat. Végtére is a dokumentumnak ez a része az általános óhajok szintjén maradt, nem adott a kommunisták részére elfogadható és képviselhető kapaszkodókat. Egységes igény mutatkozott a vitákban arra, hogy az országos pártértekezlet vitassa meg érdemben, s adjon választ a legfontosabb ideológiai kérdésekre. Többek között elmondták azt is, hogy „bro- súraízűen” hat a felhívás, miszerint „oszlassák el a kapitalista rendszer iránti illúziókat”, miközben többször példaként, többször elérendő célként jelöljük meg a kapitalizmusban élő néhány gyakorlatot. A kommunisták Somogybán is elvárják, hogy a párt — a társadalomban tapasztalható érték'rendza- varok megszüntetése érdekében — határozottabb követelményeket támasszon, és következetesen tartassa be azokat. KORSZERŰBB INTÉZMÉNYRENDSZERT .A politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztésének céljaival, az államélet pártirányításának korszerűsítésével kapcsolatban egyetértésüket fejezték ki a somogyi kommunisták. Az volt a véleményük azonban, hogy az alkotmány módosítása nem vezet célhoz; új alkotmány megteremtésére van szükség. Szélsőséges nézetként fölvetődött az is, hogy az alkotmány ne rögzítse a párt vezető szerepét... A társadalom túlszerve- zettségét, az improduktív szervek számának csökkentését, a jogalkotás és jogalkalmazás egyszerűsítését azonban mindenütt szóvá tették, mégpedig abból a megközelítésből, hogy mindez nélkülözhetetlen az állam és az állampolgárok viszonyának demokratizálása szempontjából. A kommunisták támogatták a választási rendszer továbbfejlesztését, s új jogszabályt javasoltak a népképviseleti szervekre, valamint hitet tettek a népszavazás intézményének bevezetésére. Eltérően nyilatkoztak a somogyi kommunisták a társadalmi szervezetek és mozgalmak szerepéről leírtakkal összefüggésben. A többség azt tartotta, hogy ezek a tételek nem kidolgozottak. Á szakszervezeti tagság például elvárja, hogy markánsabb érdekvédelmi funkciót lásson el a szakszervezet, s ne csak kérjék, hanem a döntéseknél vegyék is figyelembe álláspontját. Egyébként indokoltnak tartják a szak- szervezeti apparátus számottevő csökkentését... A kommunisták úgy vélik, hogy az utóbbi időben nőtt a Hazafias Népfront tevékenységének hatása. Emiatt is várják, hogy helyének, szerepének, működési mechanizmusának részleteit bővebben kifejtsék. Nem tartja viszont kielégítőnek a somogyi párttagság a dokumentumnak a KISZ-szel, ifjúsággal foglalkozó részét. Azt várják, hogy a véglegesített ' döntés átgondoltabban foglalkozzon az ifjúsági szövetség feladatainak meghatározásával. Javasolták a KISZ pártirá- nyítása módszereinek megújítását. Fölvettték, hogy a KISZ-nek legyen joga és kötelessége kezdeményezni és kimunkálni különböző fontos témák megvizsgálását, intézkedések előkészítését az ifjúság érdekében. A vitákban felszólalók többsége egyébként nem tartotta elegendőnek a pályakezdés és családalapítás feltételei javításának „szorgalmazását”, hanem konkrétabb intézkedést és cselekvést 'vár. TÁJÉKOZTATÁS — DIÓHÉJBAN A kommunisták egyöntetűen igényelték a jelenlegi tájékoztatási rendszer felülvizsgálatát, s megállapították: amilyen a politika, olyan a tájékoztatás. A nyilvánosság jogos igényének megvalósulása a politika nyilvánosságától függ. Sokan kétségbe vonták még a szándék komolyságát, s erre konkrét példákkal is utaltak. Fölemlítették például a legutóbbi KB-ülést, amelyről csak részleges tájékoztatást kaptak. Indokoltnak, szükségesnek tartanák, hogy az ott kialakult véleményekről, a vitáról s annak végső kimeneteléről is hű képet kapjanak a kommunisták. Sok helyen kifogásolták, bírálták a tömegtájékoztató szervek munkáját is, mert szerintük híradásuk többször inkább zavart, feszültséget teremt, és nem tisztázza félreérthetetlenül a vitatott kérdéseket. (A sajtóirányítás módszeréről — ismeretek hiányában — azonban nem ejtettek szót.) GAZDASÁGPOLITIKA — ELLENTMONDÁS ? A dokumentum gazdaság- politikával foglalkozó második fejezetét összességében jónak, elfogadhatónak, a kibontakozási programmal összhangban levőnek tartották a kommunisták. Néhány helyen azonban fölvetődött, hogy nincs kellően kidolgozva, több ellentmondást is tartalmaz. Ez utóbbiak többsége az ideológiai és köz- gazdasági kérdések, kategóriák tisztázatlanságából fakad. Széles körben kifogásolták, hogy nincs megfelelő rangsor a legfőbb célok megjelölésében, együttes megvalósításuk pedig lehetetlen. Több szervezet is fölhívta a figyelmet arra, hogy kedvezőtlen hangulati tényező: a kibontakozási program végrehajtásában rövid távú, gyors eredményt vár a párttagság. Emiatt is indokolt volna felvázolni, hogy mit mikor, mennyi idő alatt akarunk, tudunk megoldani. Fölvetették ajcommunisták azt is, hogy az eltérő tulajdonviszony keretében gaz- dálkodá szervezetek számára mielőbb rögzíteni kellene az azonos feltételeket teremtő — hosszabb távra érvényes! — és versenyre ösztönző sza- . bályozásokat. A kommunisták somogyi közössége elismerte és támogatja a bérreformot, bár fedezetére nem lát biztosítékot. Elgondolkodtató, hogy -e reformtól legtöbben a bérek általános növelését várják, s megfeledkeznek a teljesen jogos alapelvről, a teljesítményhez kötött bérezés kö- vetelményéröl. A kommunisták kifogásolták ezzel szemben, hogy a vezetői jövedelmek gyakran a teljesítménytől s a dolgozói jövedelmektől függetlenül aránytalanul magasak. Emellett — a munkanélküliség elkerülhetetlensége miatt — fölhívták a figyelmet új munkahelyek létesítésére. Elmondták azt is — nem titkolt kritikai éllel —, hogy a hátrányos helyzetű gazdaságok gondjainak megoldása többe kerül a népgazdaságnak, mintha e helyzet megelőzésére fordítanánk nagyobb gondot. SZOCIÁLPOLITIKA A viták tanulságai azt igazolják: igény van rá, hogy az állam minimális ellátási szintet garantáljon, de ez semmiképp se legyen a lumpenelemek, a munkakerülők megélhetésének forrása. Alapvető követelménynek tartják a kommunisták, hogy a szociálpolitikai támogatás családközpontú legyen, kiemelten kezelje a gyerekes családokat. Azt ajánlották, hogy a nők rövidített munkaidőben is dolgozhassanak. A nyugdíjkorhatár fölemelését azonban — demográfiai és egészségi okokból, valamint a várható munkaerőfelesleg miatt — nem javasolják. Sürgették viszont a lakásgazdálkodás korszerűsítését, a fiatalok első lakáshoz juttatását kedvezőbb feltételek mellett. Érdemes megemlíteni — s évtizedek után ezekre _ a témákra már fővárosunkban is figyelni kellene! —, hogy a somogyi kommunisták is helytelenítik Budapest lakáshelyzetének külön kiemelését a dokumentumban. Elfogadásra ajánlottak viszont az országos pártértekezletnek a KISZ lakásgazdálkodási programtervezetét. Arányosabb területfeljesz- tést kíván megyénk párttagsága úgy, hogy nőjön a falvak népességmegtartó képessége, az elmaradott térségek támogatása. Az egyenlő teherviseléssel egyetértenek, de csak akkor, ha ' rövid időn belül megszüntetik országosan a főváros, a városok és a falvak évek óta visszatetsző, indokolatlan és felháborodást keltő megkülönböztetését. A kommunisták egyébként hiányolták a szociálpolitikai fejezetből a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos gondok fölvetését, valamint azt, hogy a dokumentum szót sem ejt a romló közállapotokról és közbiztonságról. A bűnözés, a lumpenelemek számának és tevékenységének, a cigányfiatalok fokozódó agresszivitásának növekedése egyre nagyobb felháborodást kelt, sőt félelmet idéz elő a lakosság körében. Mindezekkel szemben határozott állami intézkedést vár és tart nélkülözhetetlennek a kommunisták somogyi közössége, KULTÚRA ÉS AZ ÉRTELMISÉG A pártszervezetek tagjai időszerűnek, és helyénvalónak tartották az értelmiség helyének, szerepének megfogalmazását, s ennél fontosabbnak a cselekvést. Többen is megfogalmazták: többek között a szellemi munka, a tudás, a teljesítmény nem megfelelő anyagi és erkölcsi elismerése is hozzájárult a társadalom jelenlegi gondjaihoz, az értékrend-zavarokhoz. Ezzel együtt megállapították azt is, hogy hivatástudattal, odaadással és jobb munkával az értelmiségnek is többet kell tennie e réteg elismerése, megbecsülésének visszaszerzése érdekében. (Folytatás a 3. oldalon.)
