Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

1988. április 23., szombat Somogyi Néplap 3 Koszorúzás a Lenin-szobornál Kiváló propagandistákat köszöntöttek Mai kommentárunk Testvérvárosok napja Volt. mikor gondolatait dogmaként értelmezve, hi­bák sorát követték el rá hi­vatkozva. Szellemiségével ellentétes módon látnokként magasztalták, pedig ő csak korát elemezve tendenciákat rajzolt fel. Művei ma is alapot adnak a megújulás­hoz, ha nem receptkönyv­ként próbáljuk használni .. . Lenin születésének 118. év­fordulója alkalmából ren­deztek koszorúzási ünnepsé­get tegnap délután Kapos­váron a Forradalmárok te­rén álló szoborcsoportnál. A magyar és szovjet himnusz hangjai után először Tanai Imre, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Horváth Sándor, a megyei tanács el­nökhelyettese helyezett el' koszorút a szobor talapza­tán. A megyei tömegszerve­zetek és mozgalmak nevé­ben Rostás Károly megyei népfrontelnök, dr. Egerszegi László, az SZMT titkára és Návai Zoltán. a megyei KISZ-bizottság titkára ko­szorúzott. A városi pártbi­zottság és a tanács koszorú­ját Weisz Zoltán titkár és Vidák Gizella tanácselnök- helyettes helyezte el. Ugyan­csak megkoszorúzta a szob­rot Eredics Károly, az Ok­tatási Igazgatóság és Hor­váth Anikó, a KISZ Politi­JÓ VIZET Pide Janos sávolyi tanács­elnök méltán büszke Sávoly, Szőkedencs, Főnyed, Szeger­dő lakosainak példamutatá­sára a települési hozzájáru­lás megszavazásában. Sávo­lyon és társközségeiben 1670- en élnek. Sajnos, eddig elég elmaradott volt ez a terület a megye többi településéhez képest. A 70-es évek közepé­ig fokozatosan elvándoroltak a fiatalok. A változó gazda­sági helyzet, a helyben adó­dó munkalehetőségek. a színvonalasabb megélhetés azonban megállította ezt a folyamatot. Csökkent az. in­gázók száma is. Ebben igen nagy segítséget nyújtott az Üj Élet Tsz. a balatonmáriai átész és a marcali ipari üze­mek is azzal, hogy majdnem 100 embernek teremtettek munkahelyet. — A i'égi szólás ránk is érvényes lett — mondta az elnök —. hogy aki bízik a jövőben, fát ültet. S itt még Rekonstrukció Mintegy 15 évvel ezelőtt született meg az elhatározás a Kaposvári Húskombinát szarvasmarha-vágóh íd j ál­nak a felújításáról. A régi létesítmény műszakilag már nem felelt meg az igények­nek. Az üzem rekonstrukció­ját előirányzó három ütemű program utolsó fázisaként tavaly ősszel kezdték el a felújítást, s az idén január­ban már ismét itt végez­hették a szarvasmarhák és a nagy testű sertések feldolgo­zását. — A kombinált ^vágóhidat az eredeti állapotába állítot­tuk helyre -- mondta Ba- tuczky József gazdasági igazgatóhelyettes. — Meg kellett szüntetni a balesetve­szélyt. Ennek érdekében megerősítettük az elöregedett födémet, kicseréltük az elektromos hálózatot. Hely­reállítottuk a higiéniai szín­vonalat. A vágóhídra csú­szásmentes padozat készült. A tecnológiai sorban nincs változás: az emeleti szinten folyik a vágás és a darabo­lás, a keletkező mellékter­mékeket pedig a földszinten munkálják meg. A mező- gazdasági üzemekben kelet­kai Képzési Központjának igazgatója. A kegyelet és a hála vi­rágcsokrait helyezték el a Bázis Építőipari Vállalat, a tanítóképző főiskola és a ka­posvári egyetemi kar MSZBT-tagcsoportjainak képviselői. A koszorúzást követően az Oktatási“ Igazgatóságon ren­deztek megemlékező ün­nepséget. Dr. Tröszt Tibor, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese köszön­tötte a meghívott kiváló propagandistákat, majd Ere­dics Károly tartott tudomá­nyos igényű ünnepi megem­lékezést. Az első proletárál­lam alapítójának munkássá­gát ismertetve túllépett a megszokott méltatások kere­tein, s mai feladataink és törekvéseink szempontjából mutatta fel Lenin máig'idő­szerű, főként a módszerek­re és megközelítési módok­ra, semmint az, egyes lépé­sekre vonatkozó útmutatása­it. Mint mondta: — Lenin számunkra leg­megszívlelendőbb gondolata az, hogy a gyakorlat tanul­mányozásából kell levonni a következtetéseket, s megha­tározni az adott helyzetnek megfelelő teendőket. A marxizmus—leninizmus ta­azt is mondjuk: aki házat épít vagy vásárol, az. bízik a jövőben. — Mi is a központi ren­delkezések alapján 1985-ben megkerestük lakosainkat — fűzte hozzá Kiss Ferenc vb- titkár. — Igaz. a javasolt összeget 200—300 forinttal csökkentve, de a szavazásra jogosultak 75 százaléka egyetértett a településfejlesz­tési hozzájárulással. A kér­dőíven felsorolt célok közül a lakosság 95 százaléka a községek .járdafelújítására voksolt. Főnyeden például a 44 családból csak egy szava­zott a tehó ellen: az sem idevalósi volt. csak üdülőtu­lajdonos a faluban. Az el­múlt két év fizetési morálja mutatja, hogy például Sávo­lyon 24 forint a hátralék, s a 4 községben összesen 1 százalékot sem éri el. Pide .János vette át a szót: — Mi a VII. ötéves terv kezdetén azt a célt tűztük kezo úgynevezett technoló­giai selejtállatokat is ezen a vágóhídon dolgozzuk fel. Azokról a sertésekről van szó, amelyek valamilyen ok miatt nem fejlődnek ren­desen. A szarvasmarhák és a sertések vágását nem tud­juk egyidőben végezni. Az exporthigiéniai köve­telményeknek csak úgy tud­nak eleget lenni, ha felépül « nításai nem merevedhetnek valóságtól idegen jelszóvá, hiszen állandóan megújuló, az új ideológiai kihívások­kal és a változó helyzettel is számoló eszmerendszerről van szó: „A kommunista számára az igazi próba az, hogy tudja, hogyan, hol és mikor változtassa át a mar­xizmust cselekvéssé." ki, hogy mind Sávolyon, mind a társközségekben sze­retnénk a vezetékes vízháló­zatot kiépíteni. Elképzelése­inket egyeztettük a Marcali Városi Tanáccsal és a bala­tonszentgyörgyi községi ta­náccsal: érdekeltek a von­záskörzetükhöz tartozó tele­pülések vízhálózatának épí­tésében. így az 1988. év vé­gére megyei tanácsi és mar­cali tanácsi segítséggel meg tudjuk építeni Sávolyon és az. összes társközségben az. ivóvízvezetéket. Ezt azért kellett elmondanom. mert 2500—3000 forint közműfej­lesztési hozzájárulást fizet lakosságunk a tehón kívül. Ezenkívül . évente 940—1000 forint társadalmi munkát vé­geznek. így sikerült felújí­tani az oryosi rendelőt, a kultúrházat, építeni MHSZ- löteret, karbantartani sport- létesítményeinket, parkjain­kat. játszótereinket. az uj hútohaz. Ennek a munkái már folynak. — Az új hűtőház szerve­sen kapcsolódik majd a vá­góhídhoz, zárt körülmények között kerül át a félsertés és a negyedelt szarvasmarha. Az idén a tervek szerint 11-13 ezer szarvasmarhát és 2-3 ezer nagy súlyú sertést vágnak a kombinált vágóhí­don. Az említett sertések mennyiségét viszont előre nem lehet kiszámítani. nai Imre kitüntetéseket és jutalmakat adott át a ki­emelkedő munkát végző so­mogyi propagandistáknak. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Huszti Istvánná nyugdíjas. A Szocialista Kultúráért kitüntetést Hor­váth László, az OTP fiókve­zetője, a Kaposvár városi propaganda- és művelődési csoport aktivistája, valamint Kéri Dezső, a tabi általános iskola tanára, a helyi párt- bizottság propagandistája vette át. Ezt követően az ünnepsé­gen 35, a megyében össze­sen 180 propagandista ka­pott jutalmat. A kaposvári eseményen jelentették be. hogy a Bu­dapesten rendezett központi ünnepségen Jüngling János nagyatádi propagandista á Munka Érdemrend bronz fo­kozatát vette át, további hét somogyi propagandista pedig a Lenin Emlékplakettet kapta meg munkája elisrne­Sok család helyzetén küny- nyít. hogy a tanácsok támo­gatást, kölcsönt adnak te­lek-, lakásvásárlásra, lakás és családi ház építésére. Dr. Ulrich Károllyal, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetőjével a támogatási rendszer működéséről’ be­szélgettünk. — Somogybán már 1982- ben. a Minisztertanács ha­tározatának megjelenése előtt gondoltak arra, hogy a helyi tanácsok fokozottab­ban támogassák a saját erő­ből lakást építőket, a .fel­újítást végzőket, telket vá­sárlókat. Mindez összefüggött azzal, hogy már ettől az időtől kevesebb összeg jutott az úgynevezett szociális bér­lakások építésére. Ez telte szükségessé a magánerős- építkezés segítését. Somogy úttörő volt a támogatás rendszerében; ezt a gyakor­latot azóta is folytatjuk. — Mennyi pénz jut erre a célra?- — 1982-től évente átlag mintegy 30 millió forintot fordított rá a megyei ta­nács. A helyi tanácsok szin­tén gondoskodtak megfelelő összegekről a lakásépítés tá- . mogatására. Tavaly a me­gyében 44 millió forintból mintegy 462 család lakásépí­tését és -vásárlását sikerült támogatni. A helyi tanácsok a támogatást fölmérések alapján készítették elő. Ezt azért hangsúlyozom, mert a megyei tanács az igények alapján az idén 31 millió fo­rintot biztosított a városok­nak és a kiemelt települé­seknek a magánerős lakás­építés. támogatására. Meg­jegyzem, hogy a megyei ta­Minden évben április utol­só vasárnapján emlékeznek meg világszerte a testvérvá­rosok napjáról. Ilyen test­vérvárosi szálak kapcsolják össze 1955-től kezdve a szov­jet köztársaságokat és váro­sokat magyarországi me­gyékkel. városokkal. A testvérpárosi kapcsola­tok szervezőinek természetes törekvése volt azoknak az internacionalista hagyomá­nyoknak a fejlesztése, ame­lyek az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság és a „vörös magyarok” oroszországi for­radalmi tevékenységének napjaiban alakultak ki. Amikor 1971-ben Omszkban járt Pest megye egyik első testvérváros-küldöttsége, az internacionalizmus szimbó­lumaként vette át azt a ma­roknyi földet, amelyet a pol­gárháború éveiben a Vö­rös Hadsereg soraiban har­coló magyar katonák sír­járól hoztak. E maroknyi földet aztán a Magyarország felszabadításáért elesett hő­sök váci emlékművének ta­lapzatában helyezték el. Az elmúlt 20—25 év során az internacionalista kapcso­latok továbbfejlődtek, egyre nagyobb területet fognak át, a testvérvárosok és testvér- egyesületek egyre több lakó­ját vonták be az együttmű­ködésbe. Az egymást látoga­tó küldöttségek beszámoltak munkájukról, kicserélték a gazdasági és kulturális épí- tőmunka tapasztalatait. Meg­honosodnak a testvérváro­sokban évente felváltva -tar­tott barátsági napok és he­tek. Ezek szervezésébe be­vonják a párt- és társadal­mi szerveket, a tudományos és művészeti élet képviselő­it. a szovjet—magyar és a magyar-r-szövjet baráti tár­saságok tagjait. Az együttműködés kétség­telenül legfontosabb területe a gazdaság. A termelési és tudományos-műszaki infor­nács végrehajtó bizottsága úgy határozott: az illetékes szakigazgatási szervek kísér­jék figyelemmel az igénye­ket. A szükséges összegeket, hiteleket a helyi tanácsok rendelkezésére kell bocsáta­ni. Ök egyébként a megyei tanács által biztosított hitel­összegeket kötelezően leg­alább ugyanannyival kiegé­szítik. Ezenkívül telekkel, közművesítéssel is segítik a magánerős lakásépítéseket. — Hol fordítják a legtöbb pénzt a támogatásra? — Természetesen a me­gyeszékhelyen, mégpedig évek óta. Tavaly és az idén is 13 millió forint jut Ka­posvárra. Ebből a pénzből mintegy 140 család magán­erős lakásépítését, telekvá­sárlását. támogatják, s nem­csak a megyeszékhelyen, ha­nem most már kilenc szék­hely- és nyolc társközségben is, a város vonzáskörzetében. A tapasztalatok szerint a megyei hitelkeret összege az igényeket teljesen fedezte. Ezért hívtuk föl a tanácsok figyelmét arra, hogy további hiteleket is igényelhetnek, ha lesz újabb igény a magán­erős építkezésekre. Termé­szetesen ezekhez az össze­gekhez is oda kell tenni az 50 százalékos helyi támoga­tást. — Eltérő-e,a támogatás? — A tanácsok változó mértékben nyújtanak segít­séget a magánerőből építke­zőknek, lakást vásárlóknak. Míg ez az összeg Kaposvá­ron legföljebb 150 ezer fo­rint, Boglárlellén vagy Nagyatádon 300 ezer is le­het. Valószínűleg azért, mert a célcsoportos tanácsi lakás­mációcsere után egyre aktí­vabban fejlődnek a közvet­len vállalatközi kapcsolatok, a technológiai és termelési kooperáció. Az új lehetősé­geket igyekszik kihasználni 248 ipari és mezőgazdasági vállalat; ezek közvetlen ter­melő kapcsolatban állnak egymással. A testvérmegyék közötti kapcsolatok a közös határ­nak és a sokéves hagyomá­nyoknak köszönhetően dina­mikusan fejlődnek. A gya­korlat azonban azt bizonyít­ja, hogy ez nemcsak a föld­rajzi közelségnek köszönhe­tő, hanem annak az őszinte óhajnak is, hogy a testvér­megyék közötti kapcsolatok elősegítsék az előrehaladást. Kemerovót és Nógrád me­gyét például több mint 5 ezer kilométer választja el egymástól. A távolság elle­nére kapcsolatuk gyakorlati­lag az élet valamennyi olda­lát érinti és sok hasznot hoz. Egyre tartalmasabb So­mogy és Kalinyin megyék kapcsolata. Élen járt a gaz­dasági együttműködés kiala­kításában a Pamutfonóipa­ri Vállalat Kaposvári Gyára. A kalinyini testvérüzemmel folytatott munkaverseny sok segítséget ad a sezervezésbeli újdonságok, a jó munka- módszerek átvételére a sze­mélyes találkozások alkal­mából. Most lép új szakasz­ba a Kaposvári Villamossá­gi Gyár és szovjet testvér­üzemének a kapcsolata is. A peresztrojka és a kibontako­zás szellemében most hatá­rozták el a műszaki fejlő­dés kölcsönös segítését. S újabb kalinyini üzemek — így a ruhagyár — is tervez ilyen kapcsolatot. Állandóan nő a kishatár- menti forgalom és a határ menti területek és testvér­megyék áruházai közötti együttműködés. Ennek össze­ge 1987-ben meghaladta a 17 millió rubelt. építésre fordítható összeg- sokkal kevesebb ezeken a helyeken, mint a megyeszék­helyen. — Nagyon fontos, hogy a pénzt igazságosan osszák el. Meg van-e a támogatás nyil­vánossága? — A legtöbb helyen, el­sősorban a városokban, úgy gondoskodnak a teljes körű nyilvánosságról, hogy a vég­rehajtó bizottság döntése előtt valamennyi kérelme­zőnél környezettanulmányt végeznek, a lakásügyi tár­sadalmi bizottságok pedig személyenkét teszik mérleg­re a kérelmeket. Tehát tel­jes nyíltság jellemzi a pá­lyázatok elbírálását. A tá­mogatásban részesülők név­jegyzékét ugyanúgy köz­szemlére teszik, mint egyéb más hirdetményeket. A tá­mogatás nem korlátlan. A helyi tanácsok rendelete szinte kivétel nélkül ki­mondja, hogy nem nyújtha­tó támogatás -a luxusigényű, a jogos igényt meghaladó szobaszámú lakások építésé­hez. így elsősorban azok ve­hetők számításba, akik egyébként tanácsi bérlakásra is igényt tarthatnának. — Mennyire segíti ez a rendszer a lakásgazdálko­dást? — Szerintem nagymérték­ben, ugyanis azok, akik na­gyobb terheket vállalnak la­kásgondjuk megoldásában, s akiket támogatunk, már nem igényelnek tanácsi bér­lakást. Ez az állam terheit is csökkenti — mondta be­fejezésül dr. Ulrich Károly L. < A megemlékezés után Ta­J ár da épül a tehóból___________________________________ _________________________ K AP SÁVOLY Jüngling Józsei után a szarvasmarha-vágóhíd réseként. KAPOSVÁR KAP3A A LEGTÖBBET________________ L akásépítők támogatása GONDOSKODNAK A NYILVÁNOSSÁGRÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom