Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL!V. évfolyam, 93. szám „ Ára: 1,80 Ft 1988. április 20., szerda Párbeszéd a lakossággal A somogyjádi tanácselnök­től hallottam a közelmúlt­ban, hogy sokkal nagyobb a falugyűlések iránti érdeklő­dés, mint néhány évvel ez­előtt. Az embereket érdekli, hogy a tanácsnak mennyi pénze van fejlesztésre, és azt mire forditja. Azt is közösen kívánják eldönteni a lako­sok, hogy mennyi társadalmi munkára, anyagi hozzájáru­lásra van szükség egy-egy elképzelés megvalósításához. Amit Somogyjádon hallot­tam, megfelel a tavalyi so­mogyi falugyűlések általános tapasztalatainak. E fórumok­nak a tanácsok és a lakos­ság kapcsolatában egyre na­gyobb a szerepük. Somogy­bán tavaly 337 falugyűlést, 35 részfalugyűlést tartottak. A nyíltabb településpolitika szellemében igyekeztek job­ban bevonni áz üdülőtulaj­donosokat is a közös gondol­kodásba. iBoglárlellén, Bala­tonszárszón, Fonyódon, Igái­ban, két-három falugyűlést tartottak az Udülőtulajdono- soknak. S ez eredményeket hozott, hiszen sikerült job­ban mozgósítani őket társa­dalmi munkára, elérni bizo­nyos elképzelések megvalósí­tásának anyagi támogatását. A falugyűléseken a lakó- népesség arányához képest kevesebben vettek ré9zt ta­valy, mint 19fi8-ban, Ugyan­akkor azonban sokkal többen mondták el a véleményüket, tettek föl kérdéseket. Ez azt bizonyítja, hogy nőtt a la­kosság érdeklődése a telepü­léspolitika iránt. S azt is el lehet mondani, hogy egyes he­lyeken sokkal hevesebbek voltak a viták. A falugyűlé­seken résztvevő tanácsi ve­zetőktől részletes magyará­zatot. indoklást vártak arról, miért nem kezdhetnek hozzá egy-egy beruházáshoz, mi in­dokolja a halasztásokat. Per­sze a szenvedélyesebb esz­mecsere sok hasznot is ho­zott, hiszen olykor közösen alakították ki a legjobb át­meneti megoldásokat. Ehhez a legtöbbször társadalmi munkát is felajánlottak. A politizálás színtereivé váltak e fórumok azáltal, hogy az országos politikáról is sok szó esett a beszámo­lókban, a kibontakozási prog­ramtól az adórendszer beve­zetéséig. A tanács vezetői azt is feltárták a falugyűlé­seken, hogy az általános for­galmi adó bevezetése milyen terheket ró a gazdálkodá­sukra, s ennek hatásait mi­lyen módon próbálják ellen­súlyozni. Csaknem háromezer közér­dekű bejelentés, javaslat, panasz hangzott el a tavalyi falugyűléseken. A települé­sért érzett felelősség csen­dült ki a felszólalók monda­nivalójából még akkor is, amikor a korábbinál éleseb­ben, türelmetlenebbül sorol­ták az igényeket. A keve­sebb pénzből gazdálkodó ta­nácsok vezetői meggyőzték a falugyűléseken levőket, hogy egy-egy intézmény felújítá­sáról, bővítéséről, netán épí­téséről nem véglegesen mondtak 7e. A tanácsok és a népfront- bizottságok a tavalyi tapasz­talatokat felhasználva szer­vezik meg az idei falugyűlé­seket. Érzik, hogy a várha­tóan még szenvedélyesebb párbeszédhez az eddiginél is több érvre van szükségük. Lajos Géza, Nagyüzembe, kisszövetkezetbe, tsz-be látogatott el Rizskov Gyárlátogatással folyta­tódott tegnap Nyikolaj Rizs­kov magyarországi program­ja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására hi­vatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungsram Rt. budapesti gyá­rát kereste fel. A vendéget és kíséretének tagjait, köz­tük Alekszej Antonov mi­niszterelnök-helyettest, Nyi- kolaj Pugin gépkocsiipari minisztert, Anatotij Lukaso- vot, az Állami Tervbizottság elnökhelyettesét és Borisz Sztukalin nagykövetet a ma­gyar Vendéglátók, Grósz Ká­roly miniszterelnök, Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, kereskedelmi mi- hiszter, Berecz Frigyes ipa­ri miniszter, Rajnai Sándor nagykövet, illetve Újpest párt- és állami vezetői fo­gadták a nagy múltú vállalat központjában. A gazdálkodás főbb ada­taival, a fejlesztési elképze­lésekkel Gábor András ve­zérigazgató ismertette meg a látogatókat. Mint elmondta, a különösen fontosnak tar­tott szovjet piac megtartása és további bővítése érdeké­ben a vállalat keresi az együttműködés újszerű for­máit. Így például az elmúlt években közös tervezőirodá­kat szervezték szovjet part­nervállalataikkal, a közeljö­vőben közös vállalat kezdi meg működését Poltavában, s az AvtoVaz egyesüléssel kötött együttműködési meg­állapodás alapján vezérlőbe­rendezéseket szállítanak az ott készülő ipari robotokhoz. (Folytatás a 2. oldalon.) Nyikolaj Kizskov programját a Tungsram Rt. budapesti gyá­rában kezdte Nemzetiségek — az összefogás hidjai Áz Akadémia megvitatta az állásfoglalás-tervezetet Az MSZMP KB felkérésé­re a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Berend T. Jván elnökletével kedden rendkívüli ülésen megvitatta az országos pártértekezlet ál­lásfoglalás-tervezetét. Az elnökség megítélése sze­rint hazánkban gyorsuló ütemben szaporodnak a vál­ságtünetek: a gazdasági ne­hézségek most érik el a tár­sadalom legszélesebb rétege­it; egyre inkább érezhető az egységes reformprogram hi­ánya; elmélyült a politikai- gazdasági vezetés és a tár­sadalom közötti bizalmi vál­ság és ezért elkerülhetetlen­né vált az új konszenzus alapjainak és tartalmának világos megfogalmazása, mi­közben a politikai szférában mind több az ellenőrizhetet­len, spontán mozgás; kiéle­ződött a személyes felelősség és a garanciák kérdése. Mindezekre tekintettel az el­nökség különösképpen mél­tányolta a dokumentumnak azt az általános tendenciá­ját, hogy határozottan — bár helyenként következetlenül és ellentmondásosan = ál­lást foglal a reformfolyama­tok felgyorsítása melletr minden területen. Az elnökség úgy véli, hogy mind a dokumentum tartal­mában, mind pedig szerkesz­tésében és szövegezésében lé­nyegbevágó változtatásokra van szükség. Célszerűbb len­ne, ha mind a dokumentum, mind a pártértekezlet a leg­fontosabb kérdésekre kon­centrálna, ám azokat sokol­dalúan vizsgálná. Szükséges lenne, hogy a jelenlegi hely­zet kialakulására, a XIII. kongresszus hibás döntésé­nek okaira, a gazdasági re­form megtorpanásának hát­terére, a megalapozatlan gazdaságpolitikai döntések körülményeire és felelősségi viszonyaira, a gazdasági re­form újabb fázisának kidol­gozása mellett átfogó társa­dalmi-politikai reformkon­cepcióra összpontosítsák a figyelmet. Mindenképpen in­dokolt lenne a gazdasági problémák beható tárgyalá­sa. Elismerően nyugtázza az elnökség a tudomány meg­becsülésének a tervezetben megfogalmazott kívánalmát, egyúttal kifejezi mélységes nyugtalanságát amiatt, hogy a gyakorlatban évek óta ennek az ellenkezője érvényesül, Falugyűlések a drávai r \ r rr . r rr\ vízlépcső tervéről Erdős André felszólalása a bécsi utótalálkozén Az országok közötti kap­csolatok csak akkor lehet­nek normálisak és kiegyen­súlyozottak, ha az ezekben élő nemzetiségek képesek betölteni igazi szerepüket: a közeledés és összefogás híd- jaként szolgálnak, nem pe­dig az elválasztás és az el­idegenedés tényezőiként sze­repelnek — jelentette ki Er­dős André nagykövet, a bé­csi utótalálkozón résztvevő magyar küldöttség vezetője kedden, a találkozó plená­ris ülésén. A nemzeti kisebbségeket illetően — folytatta a nagy­követ — hosszabb ideje ag­gasztó jelenségek mutatkoz­nak. A magyarság, amelynek az anyaország határain kívül élő része Európában a leg­nagyobb létszámú nemzeti kisebbséget alkotja, érzéke­nyen reagál ezekre a jelen­ségekre. A magyar közvéle­mény nem közömbös a ki­sebbségi létet veszélybe sod­ró, egy múlt eltüntetésére, egy nyelv és egy kultúra korlátozására irányuló tö­rekvésekkel szemben. Ma­gyarország arra törekszik, hogy ezek a problémák a XX. század végének köve­telményeivel összhangban oldódjanak meg, és ne ter­heljék a szomszédos állam­mal való kapcsolatait. Egyes legutóbbi, a nemzetiségeket érintő tervek és intézkedések különösen ellentétesek a helsinki záróokmány szelle­mével és betűjével, s ellent­mondanak az utótalálkozón eddig kifejtett erőfeszítések­nek, a nemzetiségekre vo­natkozó záródokumentum­szövegek kialakuló tartalmá­nak is. Erdős André hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése nem területi vagy határkérdés. Magyarország­nak szilárd elhatározása, hogy a kétoldalú kapcsola­tokban és a nemzetközi fó­rumokon ez ügyben is hig­gadt, minden körülményt fi­gyelembe vevő magatartást tanúsít. A Dráva energetikai hasz­nosításának magyar—jugo­szláv közös terveiről, s a program élső 'beruházása­ként megépítendő djurdje- vaci vízlépcsőről falugyűlé­seken tájékoztatják az érin­tett magyarországi települé­sek lakosságát. Hétfőn Mu- rakeresztúr és Gyékényes, tegnap Zákány lakóival ta­lálkoztak, ma örtiloson vesz­nek részt hasonló rendezvé­nyen a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­um, a Vízügyi Tervező Vál­lalat és az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat képvise­lői. A már lezajlott falugyűlé­sek résztvevői, csakúgy, mint Zala és Somogy megye ta­nácsának illetékes szakem­Megkezdték a Kaposvári Cukorgyár erőtelepének nagyjavítását. Az ott működő hét kazánból jelenleg ötön végzik el a javításokat. Megkezdték a tápszivattyúk mű­szaki felülvizsgálatát és karbantartását is. A munkával a kampány megkezdéséig végeznek. herei, kedvezően fogadták a párbeszéd lehetőségét. A falugyűléseken élőszó­ban elmondott tájékoztató­kat színes fényképekkel il­lusztrált szórólapok kiosztá­sával, valamint a Dráva ausztriai és jugoszláviai sza­kaszán kiépült vízlépcső- rendszert bemutató video­felvételek vetítésével egészí­tették ki. Nyugati és déli szomszédaink tapasztalatai a már működő tíz osztrák és nyolc jugoszláv drávai vízi- erőmű alapján kedvezőek. A falugyűlések résztvevői, a gazdasági érveket elfogad­va, a vízlépcső várható kör­nyezeti hatásaival kapcso­latban vetettek fel tisztázat­lannak vélt problémákat. Mivel az érintett települések az Ös—Dráva kavicshordalé­kára épültek, az itt élők ta­pasztalataikból tudják, hogy a folyó vízszintingadozása közvetlen hatással van a ta­lajvíz szintjére. Így attól tar­tanak, hogy a duzzasztás kö­vetkeztében a talajvíz hasz­nálhatatlanná teszi a szenny­vízemésztő gödröket, elönti a pincéket, felszivárog az épületek falába. A tervezők ezzel szemben határozottan kijelentették, hogy a tározó töltésének szigetelésével, a szivárgók és övárkok rend­szerével a talajvízszint sza- bályozhatóvá válik. Szavaik­ból azonban az is kiderült, hogy a terület hidrogeológiai vizsgálata még csak a kez­deteknél tart. ' A Somogy megyei tanács építési és vízügyi osztályá­nak álláspontja szerint az eddiginél alaposabb, minden szempontra kiterjedő hatás- tanulmányok alapján kell választ adni a lakosság ag­gályaira. Mivel az érintett községekben elengedhetet­lennek látszik a csatornázás, a méltányosság elve alapján a költségviselés arányait is meg kell határozni. ÉLJEN A MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁG!

Next

/
Oldalképek
Tartalom