Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-18 / 91. szám
1988. április 18., hétfő Somogyi Néplap Átalakítás közben SZOVJET KUTATÓ A REFORMFOLYAMATRÓL Aron Iszakovics Csiglik, a moszkvai Állam- és Jogtudományi Kutatóintézet csoportvezetője élőadásokat tartott Somogybán a Szovjetunióban zajló társadalmi- gazdasági reformokról, a demokratizálás folyamatáról. Ezt mondta: „Az új problémákat nem lehet régi módszerekkel megoldani. Üj szemléletre van szükség. Az SZKP arra törekszik, hogy kiaknázza az elmélet kínálta lehetőségeket. A Szovjetunióban nőtt a tudomány szerepe, a tudósok presztízse és a döntések tudományos megalapozottsága. A filozófusokat, közgazdászokat és a társadalomtudomány ' más ágainak képviselőit bevonták és bevonják a munkába.” Áron Iszakovics Csiglik elutazása előtt válaszolt kérdéseinkre:- Magyarországon is siker az átalakításról és az új gondolkodásról szóló Corbacsov- könyv. Ebben áll a következő: megengedett minden, amit nem tilt törvény. Hogyan kell értelmezni ezt a kijelentést?- A gazdaság direkt irányítási rendszerében előírták a vállalatoknak, hogy mit kell tenni. Különösen a minisztériumok hatósági intézkedései korlátozták a törvények előírásait is. A tézis tehát — amit nem tilt a törvény, az megengedett —, arra irányul, hogy a törvény hatását semmilyen alsóbb szintű jogszabály vagy instrukció ne korlátozhassa. Ezzel tulajdonképpen szabaddá teszi a gazdasági vezetők kezét. A gazdasági tevékenységben nem lehet minden magatartásszabályt előre meghatározni. Szükség van arra, hogy a vezető a lehetségesek közül maga válassza ki azt, amelyiket a legjobbnak tart. Ez nagyon fontos főleg a gazdasági reform sikere érdekében. Tény, hogy sok összeütközés forrása ez ma a gazdaság irányítói és a vállalati vezetők között. Arra számítunk, hogy 1990-től — amikor a következő ötéves terv kezdődik — már az új gazdasági mechanizmus elveinek megfelelően működik a gazdaság irányítása. Ez nagy felelősséget ró azokra,. akik a vállalat érdekében döntenek.- A Szovjetunióban törvény készül a nyilvánosságról. Mit tartalmaz a tervezet? büntetőtörvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a családjogi törvény átalakítása nehéz és felelősségteljes feladat. Elég, ha elmondom például azt, hogy a büntetőjog szabályainak humanizálása iránt nagyon nagy az igény: jelentősen csökkenteni kell azoknak a bűncselekményeknek a számát, amelyek elkövetőit halállal is fenyegeti a jog. Vita folyik arról is, hogy szükség van-e egyáltalán a halálbüntetésre? Jelentős változásokat készítenek elő a munka törvény- könyvében is, összefüggésben a gazdasági mechanizmus remormjával. Nemrég született törvény arról, hogy miként tehetnek panaszt az állampolgárok a hivatalok törvénysértő döntése ellen. Korábban csak a hivatal felettesénél tehették ezt meg. Ma már a bíróságok előtt is kereshetik igazukat. Bonyolultabb ügyek tárgyalásánál pedig — ez a bíróságok szakmai tekintélyét is növeli — több népi ülnököt foglalkoztathatnak. Lehetőség lesz arra, hogy a nyomozás korábbi szakaszában működjön közre az ügyben a védőügyvéd. A nyomozás ma vádeljárás jellegű. A jogtudósok javasolják, hogy a bűn- cselekmények felderítésével ne az ügyészség és a rendőrség foglalkozzon, hanem hozzanak létre a Miniszter- tanács mellett erre a célra külön igazgatóságot. Az ügyészség feladata, hogy ügyeljen a törvényességre, és hagyja jóvá a vádat.- Hogyan alakul a Szovjetunióban a tudományos munka támogatása? — Az alkalmazott műszaki tudományokkal foglalkozó kutatóhelyek áttértek az önfinanszírozásra: csak szerződéses alapon dolgoznak. Ha a kutatási eredményeikre nincs vevő, akkor tönkremennek. Az alapkutatások költségeit továbbra is az állami költségvetés fedezi. A társadalomtudományi kutatásokra is innen kapják a pénzt: a társadalomfejlődés elméletének kutatását ugyanis nem lehet szerződéses alapon csinálni. Igény és követelmény viszont az, hogy ne szakadjanak el a gyakorlattól; a marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak tanításai alapján jussanak megalapozott, hasznosítható következtetésekre. Különösen nagy figyelmet fordítanak a tudomány előrejelzéseire. Arra a kérdésre várnak feleletet, hogy mit kell tenni, és .arra is; hogyan.- Hol tart a közoktatás reformja? — A gazdaság átalakítása szükségessé teszi az oktatás reformját is. A Központi Bizottság februári ülésén áttekintette az oktatási reformmal kapcsolatos kérdéseket. Akkor elhangzott, hogy az 1985 áprilisi plénum előtt volt már egy reform az oktatásban, amelynek megvalósítása félemás módon sikerült. A legkedvezőbb lépés az volt, hogy körülbelül 30 százalékkal emelték az általános és középiskolai tanárok fizetését. A struktúra-átalakítás érdekében azonban keveset tettek. Ezért van szükség arra, hogy ismét visszatérjünk ezekre a kérdésekre. A februári plénum határozata alapján megváltozott az oktatási állami irányítása: összevonták a felsőoktatási és a szakoktatási minisztériumot, megszüntették a szakoktatási állami bizottságot. Létrehozták a közoktatási állami bizottságot, az oktatást egységesen irányító szervet. A helyi tanácsok mellett pedig létrejöttek a közoktatási tanácsok, amelyekben helyet kapnak az állami és a társadalmi szervek képviselői, az iskolák igazgatói, a nagy tapasztala- tú pedagógusok, az írók, a művészek, egyszóval azok, akik felelősek az ifjú nemzedék neveléséért. Az állami oktatás irányítói a közoktatási tanácsokkal közösen hozzák meg döntéseiket. Vita folyik az oktatás módszeréről is, főleg a politechnikai képzésről, ahol a meglévő rendszer nem elégíti ki az igényeket. A tízosztályos iskolában nem lehet esztergályosokat, lakatosokat, szakmunkásokat képezni. Az általános iskola nem helyettesítheti a szakmunkásképzőt. Az útkeresés időszakát éljük ebben a tekintetben is. Általános a vélemény, hogy az iskola arra vállalkozhat, hogy készségeket alakítson ki a diákokban. Meg kell tehát találni a módját annak, hogy kialakuljon a gazdaság igényeit jobban figyelembe vevő új rendszer. Dr. K. I. __________________________ TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS Újjászületett a munkásőrtábor A munkásőrök, a társadalmi összefogás szép példájának, eredményének tekintik a nagybajomi munkásőrtábor újjászületését. Legtöbbet persze maguk az érdekeltek, az önkéntes fegyveres testület tagjai tettek a tábor korszerűsítésért. A társadalmi szervezetek és a gazdasági egységek azonban kezdettől segítették a munkát. Három-négy évvel ezelőtt még egyszerűen sátortábor és gyakorlótér volt itt. Ma már víkendtelepként és üdülőtáborként is igénybe vehető. Kőházak, videóval felszerelt előadótermek, saját víz- és csatornarendszer, az udvaron impozáns szobor, szabadtéri színpad és terjeszkedő zöldterület... hogy csak néhányat említsünk a megvalósult tervekből. A csinosítás, a továbbfejlesztés folytatódik. Szombaton volt az újjászületett tábor hivatalos avatása. Ugyanezen a napon zárult a megye rajparancsnokainak háromnapos továbbképzése. Délelőtt Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka és Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára volt a főszereplője a rajparancsnokok politikai foglalkozásának. Fórum keretében adtak választ a munkásőröket foglalkoztató kérdésekre. Borbély Sándort ideológiai kérdésekről, a munkásőrség állandó és változó feladatairól, valamint az öltözék korszerűsítéséről kérdezték. A testület egyik állandó vonása — mondta a parancsnok —, hogy elsősorban politikai intézmény, tehát nem csak akkor van feladata, ha netán fegyverrel kell védenie társadalmunkat, hanem naponta meg kell vívnia politikai csatáit a szocialista demokrácia fejlesztéséért, a gazdasági és kulturális építőmunka eredményességének javításáért, a tettrekészség erősítéséért. Tanai Imre gazdasági kérdésekre válaszolt. Mint mostanában szinte mindenütt, itt is szóba kerültek a mun- kaerő-átcsoportás, az elhelyezkedés gondjai, valamint az előrelendítő és a visszahúzó jelenségek. Előremutató például az a szándék, hogy társadalmunk az eddiginél jobban ismerje el a teljesítményeket. Visszahúzó lehet viszont az, ha a nyereség, az eredmény csak papíron létezik, s a munkahelyi vezetők mégis prémiumot vesznek föl. Volt már arra példa, hogy csak a főkönyvelői kimutatásban volt egyensúlyban a mérleg. A sokféle munkahelyről érkezett munkásőrök maguk is tudtak hasonló példákat. A fórumot követően a tábor építői kerültek az érdeklődés középpontjába. Deák Ferenc megyei mun- kásőrparancsnok fölidézte az építés epizódjait. Mint mondta, voltak, akik pénzzel, mások társadalmi munkával — s akadtak, akik mindkettővel — segítették a kiképzőbázis fejlesztését. Közös összefogással épült, s közös célokat is szolgál: a munkásőrök felkészítése mellett a munkásőrcsaládok pihenését, s az ország minden részéből ideérkező úttörők táborozását is. Több intézmény, vállalat közreműködését már menet közben elismerték valamiképpen a munkásőrök. Most, a táboravatón jutalmat kaptak a következő közösségek: a megyei parancsnokság híradó és ellátó szakalegysége, valamint a marcali munkásőregység híradósai országos parancsnoki dicséretben részesültek és serleget is kaptak a táborépítésért. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Nagy Imre és Juhász Sándor, a megyei törzs két munkásőre, valamint Pat- czai József kaposvári, és Gálos József siófoki munkásőr. Az ezüst fokozattal tüntettek ki nyolc munkásőrt és két „civil” segítőt, a bronz fokozatot hatan kapták. Megyei parancsnoki dicséretben és jutalomban tizenheten részesültek. HARMADIK A VILÁGON A jövő pillére Dr. Villányi Miklós a Bárdibükki Állami Gazdaságban — 1987 júniusában a Központi Bizottság ülésén a beszámolóban hangzott el, hogy a glasznosztynak jogi garanciákat kell adni. Ez a jogszabály a nyilvánosság elveit határozza meg: azt, hogy miként kell ezt az állami szervek 'tevékenységében is garantálni, milyen feladatai vannak az irányítóknak, az igázgatási és jogszolgáltató szerveknek, a társadalmi szervezeteknek, és mit kell tenni a munkahelyeken. A legfontosabb szabály kimondja: az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy az államtitkokat és a szolgálati titkokat kivéve mindenről tudjanak. Ezért bármelyik szervtől felvilágosítást kérhetnek. A törvény- tervezetben szó van például arról is, hogy a Miniszter- tanácsnak rendeletben kell meghatározni: meddig zárolhatok a levéltári dokumentumok. Ma a Szovjetunióban nincs ilyen jogi előírás. A tervezet szerint 20—30 év után a levéltári dokumentumokat nyílttá kell tenni. Ehhez sokféle érdek fűződik. A legfontosabb : a dokumentumok nélkül aligha lehet szó megalapozott történetírásról. — Az átalakítás miként érinti a jogrendszert? — Két fogalom gyakran kerül szóba a Szovjetunióban: a bírósági rendszer, illetve a jogrendszer reformja.- A törvényalkotás tehát jelentős változás előtt áll. A Több tekintetben is emlékezetes nap lesz az április 16-i szombat a Bárdibükki Állami Gazdaság történetében. Először azért, mert a természet módot adott a földet művelő embernek feladatai végzéséhez. Kora reggel útjukra indultak a talajművelő, a vetőgépek, és az, hogy a hétvége is munkában telik, az a megszokottabb. Egyedülálló viszont az, hogy akit nem szólított a határba a kötelesség, az ünnepelni gyülekezett a gazdaság szendipusztai tehenészeti telepére. A két évvel ezelőtt elhatározott rekonstrukció fontos állomásához érkezett: harmadikként a világon elkészült a legkorszerűbb Alfa-Laval számítógépes technikával működő fejőház. Eljöttek az ünnepre a gazdaság dolgozói, politikai, társadalmi vezetői, ott volt dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter, Klenczer András, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülete vezér- igazgatója, dr. Győri József, a megyei tanács elnökhelyettese és a beruházást tervező vállalat vezetője, dr. Tóth Károlyné, az Agrober igazgatója. — A vállalt kötelezettséget teljesítettük — ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Klíe Csaba, a gazdaság igazgatója. — Vállalatunk küldöttgyűlése és vezetősége hosszú távra kidolgozta és meghatározta az adottságoknak és lehetőségeknek megfelelő gazdasági stratégiát. A gazdaság földrajzi elhelyezkedésén, kedvezőtlen termőhelyi adottságain változtatni nem lehet; a szellemnek, az emberi alkotó- készségnek kellett megkeresni azt a módot, ami ilyen körülmények között is eredményes gazdálkodást biztosít. Hosszú távon is a fő pillér az állattenyésztés. — Jelenleg három millió liter tejet termelünk tisztességes eredménnyel — mondta az igazgató — a rekonstrukció befejezése után ez megkétszereződik. Ehhez a termelési szinthez terveztük meg és építettük föl Közép- Európa legmodernebb, Alfa-< Laval technológiával felszerelt, számítógéppel vezérelt fejőházát, amely csatlakozik a telep számítógépes irányítási rendszeréhez. Sokan kérdezték, megéri-e ilyen drága technológiát beépíteni? Meggyőződésem: nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsó megoldásokhoz folyamodjunk! Olyat kell alkotnunk, amely tíz év múlva is hatékony, korszerű, és termelékeny lesz. Az igazgató köszönetét mondott a felügyeleti szerveknek, a MÉM-nek, az Agrober-nek, az Agrobank- nak, a gazdaság saját építőbrigádjának, akik nem egészen másfél év alatt bizonyították: lehet szervezetten, gyorsan is egy beruházást megvalósítani. — Somogy mezőgazdaságának gondjai, kedvezőtlen adottságai közismertek — mondta dr. Villányi Miklós avató beszédében. — A bárdibükki gazdaság azonban jól példázza, hogy ilyen hátrányos körülmények között is meg lehet találni az eredményes gazdálkodáshoz vezető utat. Az adottságoknak megfelelően két fő pillérre alapozott a gazdaság: az egyik a jövedelmező tehenészet fejlesztése, a másik a gyümölcstermesztés. A távlatilag is biztos pi-ac tudatában jól választottak. Méltatta a pénzügyminiszter a gazdaságra jellemző fogékonyságot a műszaki fejlesztés iránt, és utalt arra, hogy a magas szintű technika egyben fegyelmező erő; önmagában is biztosítéka a hatékonyabb, szervezettebb, eredményesebb munkának. Kifejezte meggyőződését, hogy a formálódó belső rend, a termelés magas színvonalú szervezése kihat a környezetre is. így ez a fejlesztés nem csupán a gazdaságnak jelent értéket, hanem közvetve Somogy és az ország mezőgazdaságának is. A szalag átvágása után a vendégek és a dolgozók együtt tekintették meg a 32 fejőállásos létesítményt, amelyhez hasonló ezenkívül Izraelben és az Egyesült Államokban van. Bencze Árpád építésvezető, Vass Zoltán főmérnök mutatta be a létesítményt, ahol elméletileg minden garancia megvan arra, hogy a kifejt tej száz százaléka első osztályú legyen, ahol a számítógép segítségével egyedenként tudni lehet mindent ezer tehénről, élete végéig. Ezt a létszámot a jövő év végére éri el a gazdaság. Ünnep volt ez a hétvége. Egy sokat hányatott somogyi nagyüzem olyan fejlesztést valósított meg, amely hosszú távra biztos alapot jelent a gazdálkodáshoz.
