Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-18 / 91. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 91. szám Ara: 1,80 Ft 1988. április 18., hétfő Kő és virág Politika és nyilvánosság BEFEJEZŐDÖTT A DEBRECENI KONFERENCIA Nyikolaj Rizskov ma hazánkba érkezik A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meg­hívására április 18-án, hétfőn hivatalos baráti látogatás­ra hazánkba érkezik Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. (A szovjet kormányfő életrajzát a 2. oldalon közöl­jük.) Április 20-ig kell befizetni a vállalkozói adóelőleget Költségek a nyereség kiszámításáról Az áprilisi fagyok próbá­ra teszik a kiskerttulajdo­nosok gazdalelkületét. Féltik a virágbaborult gyümölcsfá­kat, lesve lesik, hogy az éj­szakai szél nem tett-e kárt a fóliában. Talán bír a ter­mészettel a megmetszett szőlő, és lesz gyümölcs a má­jusi cseresznyefán. A városi ember, akinek nincsen kertje, maga is meg­próbálja otthonossá vará­zsolni a környezetét. Ottho­nossá? Hiszen megvan a la­kása, gondja legföjjebb a berendezés csinosítása. Mi baja lehet az udvar nélküli külvilággal, azzal a néhány négyzetméternyi területtel, amit maga körül tudhat? A kaposvári Honvéd utcá­ban, annak is a közepe tá­ján, ahol a négysávos út át­szeli a várost, ismerek né­hány embert, aki elárulva, hogy valamikor kiskertet gondozott, itt is körbekerí­tett néhány négyzetméternyi területet. Kiskapával meg­művelték az építkezés tör­melékeitől dús földet, és vi­rágot, fát ültettek. Vagy fa­lusi ember volt az illető, vagy a régi Honvéd utcában éli, mert különben miért lenne szívügye, hogy ahol föl­det talál a betontengerben, ott megteremtse a maga és szűkebb környezete kis szi­getét. A Honvéd utca 51-es és 53-as számú ház néhány la­kójával beszélgettem minap. Velük együtt végigsétáltat­tam tekintetemet az ismerős városi tájrészleten. Évek óta üresek a betonból készített virágtartók, amelyeket a vá­ros adott a lakosságnak, hogy egyaránt jól érezze magát az utca embere, aki arra sétál, és a lakó, aki kinézve szo­bája ablakából, élvezni sze­retné a tavaszi virágok va­rázslatos illatát. Szinte kézen fogva kísér­tek végig a házak között a lakók. Elmondták, hogy mi­lyen fáradságba tellett an­nak az első leveleit bontoga­tó facsemetének a megvédé­se, amely ötödik már a föld­ben, a többit a lúgos autó­samponok és motorolajpata­kok fertőzték meg. — Néhány kocsi föld kel­lene — mondta az egyik, aki körbe kerítette a fát, amit úgy véd, mintha a sajátja lenne, vagy talán az is, mert a szomszédoknak, a járóke­lőknek föl sem tűnik, hogy a sivár betonvilágban zöldéit egy védelemre szoruló cse­mete. A földdel beágyaznák az üres betonteknőket, ami­ket virágnak szántak, el is ültetnék a töveket, csak gon­doskodna róla a város, hogy oda is érjen az erdei föld és a palánta. — A többi a mi dolgunk lenne — vállalta a lakóközösség nevében a gyomlálás, öntözés gondját az érett korú férfi, aki ka­ron ragadott a Honvéd utcá­ban. — De mi végre a csúnya kerítés a fa körül és másutt is, közelben és távolabb. Ennyire kell félteni a virá­got, fát? Igen. Mert az a néhány ember, aki ültetni szeretne, kisebbségben van azokkal szemben, akilk a rombolásban élik ki magu­kat. Megértem e házak lakóit, azokat, akik védeni szeret­nék az elültetett fát, virá­got. Több segítséget érde­melnének nemcsak a tanács­tól, hanem lakótársaiktól is. Horányi Barna A szekcióülések vitáinak összegzésével folytatódott szombaton a Politika és nyilvánosság című országos szakmai tanácskozás, ame­lyen politikusok, kutatók, vezető újságírók vettek részt. Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propanda Osztályának vezetője, „A társadalmi nyilvánosság ér­telmezése és szerepe a szo­cialista építés mai szaka­szában” témájú szekció ve­zetője elmondta, hogy a vi­ta résztvevői a társadalmi nyilvánosság pontos értel­mezése érdekében átfogó el­méleti kutatást szorgalmaz­tak. Legyen kritikai elemzés tárgya a politikai nyilvános­ság mai hazai gyakorlata, s kapjon nagyobb figyelmet a párton belüli nyilvánosság — mondották. Kulcsár Kálmán akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhe­lyettese „A politikai intéz­ményrendszer és a társadal­mi nyilvánosság" szekció ve­zetője a vitában elhangzott gyakorlati és elméleti kér­déseket összegezte. Foglal­kozott a politikai intéz­A japán gazdaság sikere elsősorban annak köszönhe­tő, hogy a második világhá­ború után minden erőt a műszaki fejlesztésre összpon­tosítottak. Tették ezt akkor, amikor mással nem rendel­keztek, csak az ember­anyaggal, és a legkevesebb lehetőségük sem volt a be­ruházásra. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, aki a múlt héten Japánban járt, így összegezte tapasztalatait az MTI tokiói tudósítójának. A japán példa alapján megállapítható, hogy ott si­Uborkaszezon van a cu­korgyárban. Az üzemről leg­gyakrabban akkor hallunk, amikor kampány van, ha teljes üzemmel folyik a ré­pafeldolgozás. Milyen ez a gyár hétvégén, uborkasze­zonban? Az udvarban csönd és nyu­galom, a gyepszőnyeg „fri­zuráját" igazítja csak egy kertész. Ilyenkor szinte idilli a nyugalom a máskor méh­kashoz hasonlítható üzem­ben. A mokkarészlegtől viszont gépek zakatolása hallatszik. — Itt soha sincs uborka- szezon — mondja Simon Fe­renc csoportvezető. — A csomagolóüzemben, amely­nek részei vagyunk, egész évben folyik a munka. A porcukorrészleg mindig egy műszakban dolgozik, a kris- tálycukor-csomagoló dolgo­zói hol egy, hol két műszak­ba járnak, itt a mokkázóban pedig egy hónap kivételével állandó a három műszak. A kivétel általában július. Akkor szabadságra megy kö­ményrendszer szervezeti át­alakításával és működésé­vel, majd elemezte az ál­lampolgári jogok és a nyil­vánosság összefüggéseinek, az önkormányzati jelleg, il­letve a helyi nyilvánosság szerepének elméleti kérdé­seit. Pálos Tamás, az MTI ve­zérigazgató-helyettese, „A tömegkommunikációs nyilvá­nosság szerepe napjainkban” szekció vezetője a vita kap­csán a politikai intézmény­keres a műszaki fejlesztés, ahol a fejlesztés-politika és a technikai megújulási igé­nyek beépülnek a gazdaság- politikába, annak eszköz- rendszerébe — Japánban en­nek lehetünk tanúi, állapí­totta meg. A látogatás alkalmával az OMFB négy keretmegállapo- dása közül hármat,, a Mitsui, a Mitsubishi és a Sumitomo kereskedőházzal megújítot­tak. Tartalommal azonban ezeket már az egyes konkrét témákban együttműködő vál­lalatoknak, intézményeknek kell kitölteniük. rülbelül húsz-huszonöt em­ber, és két műszakban fo­lyik a termelés. A „mokká­ban" nem lehet észrevenni, hogy mikor van kampány: itt mindig ugyanolyan a tempó. A fehérköpenyes lányok, asszonyok kedve láthatóan jó. — Munka közben családi­assá válik a hangulat és megjön a jókedv is — mond­ja Simon Ferencné. A pén­tek délutáni munkakezdés azonban már nem a legna­gyobb öröm. Otthon is volna tennivaló... Lancsár Jánosné csoma­goló Somogyszobról jár be: naponta két órát utazik. Fér­je is Kaposváron dolgozik, ám ő állandó délelőttös. Pén­tek este a feladata a türel­metlen várakozás volt. Elő­fordult már, hogy késik a vonat, s vele az asszony. Szabadfi Istvánná kapos­vári. A munkájáért azonban kevesen irigylik: egész mű­szakban a préselőgép mellett áll, s gondoskodik arról, rendszer reformja és a sajtónyilvánosság kölcsön­hatását hangsúlyozta. Ki­emelte, hogy a politikai rendszer, a politikai vezetés és a sajtó közös érdekeken alapuló, a társadalmi fejlő­dést segítő partneri viszo­nyára van szükség. Ezt a kapcsolatot többek között a kölcsönös bizalom, a mód­szereiben is korszerű irá­nyítás és a szakmai hozzá­értés teremtheti meg. (Folytatás a 2. oldalon.) Általában megállapítható, hogy akik kicsit is ismernek bennünket, azoknak sokkal jobb a véleménye rólunk, mint amilyent mi alkotunk saját magunkról. A magyar műszaki értelmiség, mérnö­keink egyébként ott vannak hátrányban a japánokkal szemben, hogy általános alapképzettségük ugyan jó, de a technológiai képzésük hiányos — nálunk mindig a kivitelezés megy nehezen. A szakmunkások, a lakos­ság általános képzettsége vo­natkozásában viszont nagyon nagyok a hátrányok. hogy jó minőségű legyen a cukor. Kísérőzene a zaj. Hal­lásvédő vatta nélkül nehéz volna kibírni. A présgép szabályos egymásutánban adagolja a cukrot: itt kapja meg kockaformáját az éde­sítő. A futószalag következő látványos pontja az, amikor a vákuumos emelő magához szívja és a dobozba helyezi a kockákat. Szinte nem is kell mellette mást csinálni. Csakhogy ez a „szinte" há­rom műszakban megy . .. A gépek folyamatos mű­ködéséről Benkő József kar­bantartó lakatos és egyik munkatársa gondoskodik. A szükséges javítások mellett időt szakít a karbantartásra is. Ezen a délutánon a por­cukorrészleg gépeivel fog­lalkozik. Van munkája bő­ven, hiszen a változó minő­ségű és szemcsésségű cukor alaposan próbára teszi a gépalkatrészeket. A mokkarészlegben nem téma a munkafegyelem: itt a gépek diktálnak. A tenniva­A Pénzügyminisztérium közleményben tudatja, hogy az egyéni és a társas vállal­kozások első negyedévi vál­lalkozói adóelőlegét április 20-ig kell befizetni az adó- felügyelőségnél. Mivel számos kisszervezet, egyéni vállalkozó nem isme­ri eléggé a jogszabályokat, a Pénzügyminisztérium fel­hívja az érdekelteket, hogy a vállalkozói adóelőleg kiszá­mításánál, a vállalkozó nye­reség megállapításánál költ­ségként — a vállalkozói adó­ról és adóigazgatási eljá­rásról szóló jogszabályok alapján — számos fontos té­tel figyelembe vehető. Az egyéni vállalkozók nye­reségük megállapításánál be­vételükből levonhatják az 1987. évi zárókészlet értékét, a fogyóeszközök kivételével. Ugyancsak nyereségcsökken­tő tétel olyan állóeszközök értéke, amelyeknél a vállal­kozók 1988. január 1-jét megelőzően nem érvényesí­tettek amortizációs leírást, ezeket az eszközöket nyil­vántartásban nem szerepel­tették, de 1988-ban felérté­keltették, és a költségek ér­vényesítésénél az egyösszegű költségelszámolást válasz­tották. A .társas vállalkozók költ­lok között legfeljebb annyi a különbség, hogy hol fél ki­lós, hol egykilós csomagokba kell rakni a kockacukrot. Kifelé jövet az üzemből sokáig hallom még a gépek zakatolását. Néhány órás emlékként elraktározódik fü­lünkben a zúgás. Az üzem­ben valóságos zajban teljesí­ti valóságos feladatát a dél­utáni műszak huszonöt dol­gozója. Kovács Gyula »égként számolhatják el a múlt évi társasági adóalap számításánál a korrekciós té­telék közül a zárókészletek értékét, ideértve az anya­gokra, alvállalkozói díjra, nem anyag jellegű kiadások­ra fordított összegeket, ame­lyek árbevétele az 1987-es adóév végéig nem folyt be. Egyéni és társas vállalko­zók egyaránt csak éves szin­ten vehetik költségként fi­gyelembe az állóeszközök amortizációját, illetve szá­molhatják el a bevitt va­gyon hozadékát és a vállal­kozói adókedvezményeket. A közélet hírei ■ 1 A norvég Munkáspárt küldöttsége elutazott Az MSZMP Központi Bi- zottságánák meghívására áp­rilis 13. és 17. között látoga-, tást tett hazánkban a nor­vég Munkáspárt küldöttsége Einar Fördének, a párt alel- nökének vezetésével. Kísére­tében volt Thorbjörn Jag- land, a Munkáspárt főtitká­ra és Lars Fűre, a párt par­lamenti csoportjának titkára. Lózár György, az MSZMP főtitkárhelyettese fogadta a norvég munkáspárti vezető­ket, akikkel Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára folytatott megbeszéléseket. MSZMP-küldöttség ciprusi látogatása Szombaton reggel hazaér­kezett Nicóziából a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, amely Romany Pál­nak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Poli­tikai Főiskola rektorának ve­zetésével részt vett Ezekiasz Papaioannunak, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) elnökének, korábbi főtitkárának a temetésén. A magyar küldöttség ciprusi tartózkodása során találko­zott és megbeszéléseket foly­tatott Dimitrisz Hrisztofiasz- szal, az AKEL főtitkárával, Georgiusz Hrisztodulidisszal, a PB tagjával, a KB titká­rával, Lannaka főpolgármes­terével, Mihalisz Olympiosz- szal, a KEB elnökével és Andonisz Hrizosztomuval, a KB tagjával, a KB Gazda­ságpolitikai Osztályának ve­zetőjével. Huszonöten édességért Tétényi Pál japán tapasztalatai Előre az ] [988. évi népgazd; asági terv tel. jesítéséért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom