Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

1988. április 15., péntek

Somogyi Néplap

3

SOMOGY ÜJ ÁLLAMI DÍJASAI

„Mindenben vertikumot kell kialakítani"

A gazdálkodás intenzív módszerei és a korszerű technikai eljárások alkalmazásában, a íermelés biológiai alapjainak megteremtésében, a termelés és leidolgozás vertikumának kifejlesztésében, az export tevékenység bővítésében elért eredményeikért {elszabadulásunk

évfordulója alkalmából megosztva kapott Állami dijat Sütő Ödön, a Batatonnagybereki Állami Gazdaság vezérigazgatója és Takács László, a Somogyi Erdő- és Foleldolgozó Gazdaság vezérigazgatója.

Két körülmény kísérte végig Sütő Ödön életútját. Az egyik az, hogy a gödöllői egyetem elvégzése után, harminchat év óta csak állami gazdaságban dolgozott. A másik: mindig nehéz helyzetben lévő, gyenge adottságú üzembe vetette a sors. Amilyen beosztás létezett az állami gazdaságokban, azt mindegyiket gyakorolta, csak íőállattenyésztő nem volt. Halvány grimasz ez az élettől, mert Gödöllőn az állat- tenyésztési karon végzett. A nagyvázsonyi erdész fiát ez az ágazat jobban érdekelte, mint a földművelés. Ma is úgy mondja:

— A vadász-vénát a szülői házból hoztam magammal. De nem elsősorban vadásznak, hanem vadgazdálkodónak tekintem magam.

Ha főállattenyésztő nem is volt, üzemegységvezetőként, íőagronómusként, igazgató- helyettesként vagy igazgatóként irányította, hatott annak a termelési egységnek az állattenyésztésére, ahol éppen volt.

— Amikor 1973-ban agitálni kezdtek, hogy jöjjek a Nagyberekbe vezetőnek, nem nagy lelkesedéssel fogadtam a kérést. Veszprém megyéhez különösen erős volt a kötődésem. Ott születtem, ott dolgoztam, oda kapcsolt minden. Másrészt borzasztó rossz híre volt ennek a gazdaságnak. S a hírnél csak a valóság volt rosszabb.

— De az nem volt új addigi életében, hogy mindig a mélyről kell indulnia.

— Ezzel együtt ez az igazság! Amikor igent mondtam, volt egy kikötésem. Az, hogy jöhessen velem a helyettesem. Visnyei Ferivel (ma is ő Nagyberek vezérigazgató-helyettese) együtt végeztük el az egyetemet, ka-, tonaként egy sátorban aludtunk, együtt dolgoztunk. Negyvenéves barátság és munka köt össze bennünket.

— Milyen feltételekkel kezdtek munkához másfél évtizeddel ezelőtt?

— A párt- és az állami vezetők szabad kezet biztosítottak, egyetlen kikötéssel. Két- három éven belül nyilatkozzunk: van-e mód arra, hogy ebből a nagyüzemből értéket teremtő gazdaság legyen, avagy végérvényesen fel kell

hagyni a más sok százmillióba kerülő bereki gazdálkodással.

Nem kellett két-három év hozzá; már az első év végén a .berek! vizek tükrében megcsillant a remény. Itt is meg lehet találni az eredményt hozó munka módját. Pedig a kulcsvezetők, a szakemberek többsége az új vezetők ellen fordult. Rövid idő alatt sorra elhagyták a gazdaságot, A fizikai dolgozók viszont egy emberként felsorakoztak. Nem tiltakoztak a feszített munka, az újszerű feladatok, a fegyelem ellen, mert az ellentételként ígért javak is maradéktalanul teljesültek.

— Mi volt a titka, hogy sikeres fordulat következett be a gazdaság történetében?

— Semmi különöset nem tettünk. Az elődök-azért fáradoztak, — sorozatos kudarcok terheit cipelve —, hogy megváltoztassák a természetet a gazdasági célok érdekében. Mi az ellenkezőjét írtuk a zászlónkra: nem a természetet kell megváltoztatni — nem is lehet —, hanem olyan termelési szerkezetet kell találni, amelyet ez a környezet szolgálhat a legjobban. Ez pedig a húsmarhatartás, a vadgazdálkodás, a turizmus, a lótenyésztés. És mindezeken a területeken a vertikum szélesítése.

Az első lépésekhez tartozott a húsfeldolgozó, majd a vadgazdálkodás fejlődésével a lőtt nagyvad feldolgozó exportüzem. A berek szépsége, földrajzi fekvése kínálta a vadásztatás, az idegenforgalom fejlesztését. Csak a láncreakcióhoz lehetne hasonlítani, miként követte ezt a serfőző, a bajor söröző kialakítása, a lovasiskola, a lósport, a lótenyésztés fejlesztése ... No és természetesen a legtöbb eredményt hozó ágazat magas szintű ..művelése ', a húsmarhatartás. Ehhez is ki kellett taposni a környezetnek megfelelő utat. A hat aranykoronás földeken, bereki viszonyok között nem lehet sikeres növénytermelést folytatni, de a jószágnak termelt takar, mányból is sorra hiányzik valamelyik fontos ásványi elem. Különböző laboratóriumi vizsgálatokkal évente mutatják ki, melyik az az ásványi anyag, amelyik éppen hiányzik. Aztán azt mesterséges nyalósóba elkészíttetve szétszórják a berekben. „Csupán’’ ez a titka az országos nevű húsmarha tenyésztésnek, az országhatárokon túl is nagy hírű vadgazdálkodásnak.

Sütő Ödön nyughatatlan ember? Talán egy kicsit az is. De még inkább illik rá, hogy ötletgazdag és fáradhatatlan. A tavaly megkapott külkereskedelmi jog alapján már új elképzelésekről beszél. Sokat vár például a kihasználatlan raktárépületben született, színes technikát is alkalmazó nyomdától. Különös fogékonysággal ragad meg minden olyan lehetőséget, ami illeszthető a bereki viszonyokhoz, biztos megélhetést ad a dolgozóknak, hasznot hoz az országnak.

Olvastam, hogy a Nagyberek 1896-ban készült lecsa- polási tervének végrehajtásához 1908-ban láttak hozzá és negyven év kellett a munkához. A legújabb korban tizenöt évre volt szükség, hogy virágzó gazdasággá váljon a berek.

(Folytatjuk.)

Vörös Márta

Borotvaélen a patikák

A megye gyógyszerellátása közügy. A patikák állapota, a készletezés a gyógyszertár vállalat gondja, s ez a gond egyre súlyosabb. Dr. Györbíró Árpád, igazgató a megyei ta- nács-vb legutóbbi ülésén adott számot munkájukról. A somogyi embereket 67 gyógyszertár és egy kiegészítő patika látja el. Közülük 11-ben van állandó szolgálat: éjjel-nappal megkapják itt a rászorulók a szükséges gyógyszereket, öt patika viszont hetente csak kétszer tart nyitva, mert nincs aki kiadja a medicinát, négyben pedig nyugdíjas teljesíti az orvosi recept előírásait. Ide kívánkozik egy másik adat is: 11 gyógyszertár nem felel meg jelenleg a legminimálisabb követelményeknek sem. A veszteségesen működő patikák száma pedig 25. Nem csak a kis településeken működő gyógyszertárak veszteségesek, hanem mindegyik, ahol nem éri el a harmincezer forintot az egy szakmai alkalmazottra eső forgalom. Az állandó ügyeletek miatt így lett veszteséges például Kaposváron a Kossuth téri is.

A gyógyszertárak rendbetételére 30—40 millió forintra volna szükség. Ennyi pénze nincs, s a közeljövőben nem is lesz a vállalatnak. Somogybán patikust is nehéz szerezni: jelenleg 5 helyen hiányzik a szakember, s — a nyugdíjba menőket is figyelembe véve — nem enyhít a gondokon a hét ösztöndíjas sem. A Somogy Megyei Gyógyszertár Vállalat — bérhelyzete miatt — nem népszerű a munkahelyet választó fiatal pá- lyakzedők között. Dr. Harangi Árpád, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője mondta el: a gyógyszertár vállalatok •között az átlagbéreket illetően a somogyi a huszadik helyen áll. Más mutatók tekintetében sincs sokkal előbbre a vállalat.

Ilyen tárgyi és személyi feltételek ellenére sem rossz a gyógyszerellátás. Igaz, nem is jobb, mint az országos átlag. A minősítés mögött rengeteg a munka: a vállalat eddig 140 napra elegendő készletet tárolt, ennek 60 százalékát a raktárakban, a többit a patikákban. Pénzügyi nehézségei miatt most száznaposra kívánja csökkenteni a készletet. Úgy kell ezt megoldani, hogy az ellátás színvonala ne csökkenjen. Jelentős ebben a szerepe a gyógyszerkészítő laboratóriumnak, ahol elsősorban olyan termékeket állítanak elő, amelyeket gazdaságosan a gyárak nem tudnak gyártani, a patikákban pedig nem lehet megcsinálni. Ennek a laboratóriumnak jelentős a szerepe a hiánycikkek számának a csökkentésében is. Ha valamit átmentileg nem lehet kapni, itt viszonylag rövid idő alatt meg tudják szervezni a gyártást és a folyamatos utánpótlást. A gond csupán az, hogy — mivel minden gyógyszerhez használnak fel import anyagot — az itt készült termékek az egézségüg.v valutaszámláját, míg a gyári készítmények esetében az Ipari Minisztérium keretét terhelik. Ezért is próbálkoznak azzal, hogy bérmunkát vállaljanak a gyáraktól: abban az esetben ugyanis csak a szakértelmet és a technikát kell adni, az anyagot a megrendelő szállítja.

A vállalati rend szerint gazdálkodó gyógyszertári központ — a jelenlegi érdekeltségi rendszerben — minden 10 forint gyógyszerbevétel mellé 13 forintot kap az államtól. A bevételt azonban a forgalom növekedésével nem, csak az árucikkek körének bővítésével lehet emelni. 1983-tól gyógyászati segédeszközöket, 1985-től gyógypremixeket és gyógykozmetikumokat is árusítanak, a múlt év decemberétől pedig a kórházak ellátása is a vállalat feladata. A profil bővítése nemcsak többletbevételt, hanem több munkát és költségnövekedést is hozott. Dr. Borbély Évának, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei titkárának véleménye szerint a lakosság nem érzi a vállalat súlyos gondját. Az ellátást megfelelőnek, a bánásmódot a patikában pedig jónak tartja. Pedig a gondok éppen a „kereskedelmi” tevékenységben sűrűsödnek össze, s ezek sokkal bonyolultabbak annál, hogy kizárólag megyei segítséggel megoldhatók volnának. Tény, hogy a vállalat többet költött a hálózat fejlesztésére, mint amennyi erejéből tellett, de ezt kényszerből tette. Az is tény, hogy a vállalati központban megszűnt a korábban tapasztalható széthúzás, intrika, de a bérek változatlanul nagyon alacsonyak. Most együtt, egyidőben kellene korszerűsíteni a hálózatot, növelni a dolgozók jövedelmét. Közben pedig életbe lépett a 7. Magyar Gyógyszerkönyv, amely előírja, hogy a patikák polcain az edényeket nemzetközileg elfogadott, egységes jelzéssel kell ellátni. Ennek az előírásnak a teljesítése gyógyszertáranként 60 ezer forintba kerül. Azt remélhetik csupán, hogy az előírás végrehajtását későbbre halaszthatják.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy megvizsgáltatja a Somogy Megyei Gyógyszer- tár Vállalat helyzetét, azokat az ügyeket, amelyeket országos intézkedéssel lehet csak megoldani, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium illetékesei elé terjesztik. A vizsgálatot követően meghatározzák a megyei tanács tennivalóit a gyógyszertár vállalat helyzetének megszilárdítása érdekében és — természetesen — a vállalatét is.

Ax első exportmunka

Jól kezdte az évet az Univerzál

Jó évet zárt tavaly a kaposvári Univerzál Vas- és Fémipari ■ Kisszövetkezet és az idei kezdetekre sem panaszkodnak. Pintér Ferenc műszaki vezető elmondta :

— Termékösszetételünk lassan változik. Jól bevált, hagyományos gyártmányainkkal továbbra is a piacon vagyunk és néhány újdonsággal is jelentkeztünk illetve kísérleztezünk. Az idén, először a kisszövetkezet történetében, exportra is dolgoztunk. A Balaton Coopon keresztül az NDK-ba vittünk három összerakható

Vörös Vándorzászló a konzervgyáriaknak

Ötödször érdemelték ki

Ötödször érdemelte ki a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját a Nagyatádi Konzervgyár ifjúsági kollektívája. A rangos elismerést tegnap délután nyújtotta át Ernőd Péter, a KISZ KB titkára, a város párt- és állami vezetőinek jelenlétében.

Az ifjúsági szövetség titkára ünnepi beszédében egyebek között arról beszélt, hogy a tavaszi történelmi évfordulókra emlékezve hagyomány már, hogy a legjobb közösségeket megjutalmazza a KISZ Központi Bizottsága. Bár a politizálásra ösztönző ünnepek befejeződtek, élénk vita folyik ma is mindennapjainkról és lövőnkről. Alig egy hónap választ el bennünket az országos pártértekezlettől. Az ifjúsági szövetség summás összegezéssel készül erre. Az elmúlt félévben Jövőnk a tét

címmel hirdettek vitát, majd a holnap szocializmusának képét próbálták megrajzolni a fiatalok. Sorsdöntő kérdések is napirendre kerültek. Például az, hogy mit tud tenni a KISZ a fiatalok lakáshoz jutásának érdekében. Ernőd Péter mondotta: „A fiatalok többsége a legkomolyabban szeretné megvalósítani, amit a párt hirdet: a nemzet, a haza tiszteletét, a hatékony gazdaságot, a demokráciát, a társadalmi igazságosságot.”.

Beszélt arról is, hogy a fiatalok nem mindig tapasztalják az efféle törekvéseket, így sokszor kerülnek konfliktushelyzetekbe. Pedig nekik perspektivitásra van szükségük. Tanulni, dolgozni szeretnének, tudásuk szerinti megbecsülésért, lakhatásért, megélhetésért küzdenek. Olyan problémák ezek, amelyek számtalanszor megfogalmazódtak. A megújhodó ifjúsági szövetség párbeszédek során keres megoldási lehetőségeket. A kormány, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront vezetőivel is tárgyalóasztalhoz ültek. A felelősséget érezve akarják képviselni az ifjúságot. Ernőd Péter rövid beszédében nem titkolta, hogy vannak visszásságok és vannak jó példák is. Az utóbbiak között említhetjük a konzervgyári fiatalokat.

Nehéz nyarat és őszt tudtak maguk mögött ők.- De ha kellett, minden felhívásra a gépsorok mgllé álltak. Horváth Imre, a gyári KISZ-bi- zottság titkára azt ígérte, hogy a jövőben is így lesz. Szerinte a kibontakozási programot csak elszántsággal lehet teljesíteni. A mindennapi munka mellett azonban módot kell teremteni a szabad idő megfelelő eltöltésére is. A konzervgyáriak élen járnak ebben. A három évvel ezelőtt átadott ifjúsági klubjuk a város egyik legfontosabb kulturális intézménye lett. Tartalmas programjaik nemcsak a gyár dolgozóit vonzzák. Hogy jó kapcsolataik vannak a többi gyár ifjúsági kollektívájával, az iskolákkal és a tanintézményekkel, azt a tegnapi ünnepség is bizonyítja. A vándorzászlóra szalagot kötöttek mindhárom általános iskolának, a nagyüzemek KISZ-tagjainak és a nagyatádi helyőrség katonáinak a képviselői is.

A nagyatádi gimnázium diákjai Johancsik Zsuzsanna vezényletével műsort adtak a konzervgyári fiatalok tiszteletére. A munka ma tovább folytatódik. Egyelőre a szezonra való felkészüléssel. Június közepén indulhat csak a nagy munka; a zöld- horsó feldolgozásával, mert nem kedvez az időjárás. Ennek ellenére remélhetőleg sikerekről beszélhetnek majd az év végén is.

raktárát, s tárgyalunk újabbak szállításáról is. Fő termékünk a konténer, amely sokféle célra felhasználható és a vevő igényei szerint rendezzük be akár szociális épületnek, akár irodának. Ebből a legtöbbet a MÁV- nak szállítjuk, de más cégekkel is van kapcsolatunk.

— A tavalyi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be konténeres, könnyen áttelepíthető faanyagszárító berendezéseiket. Ezeknek volt-e sikerük?

— Érdeklődés van, árajánlatokat küldtünk több helyre, néhány megrendelővel tárgyaltunk róla, hogy igényeik szerint alakítjuk majd ezt a gyártmányt is. A bemutatkozás tehát sikeres volt, a dolgok nem mennek a maguk útján, nemsokára sorozat lehet a vásári prototípusokból.

— És most mivel kísérleteznek?

— Mintadarabokat készítünk a Kaposvári Villamos- sági Gyárral együttműködve, nosztalgiapadokból. A

KVGY készíti az öntvényt, mi a famunkát. De nemcsak a századfordulót idéző formájú padokkal foglalkozunk, hanem csővázasakkal

is, valamint esztétikus szemétgyűjtők mintadarabjait is csináljuk. Ezeket és a padokat is a vasútnak szeretnénk majd eladni.

A kisszövetkezet szakemberei mindent megtesznek, ami rajtuk múlik. Viszont azt is elmondják: soha még akkora anyaghiány nem volt, mint mostanában. Ez megnehezíti a termelést, néha- néha már-már lehetetlenné is teszi. Pedig megrendelés, munka volna, hiszen a kis cég legfontosabb partnere a MÁV, a vasút pedig nagy és fizetőképes vevő.

Tavaly több mint har- mirfohétmillió forint árbevételt ért el az Univerzál és több mint négymilliós nyereséget. Az idén óvatosan 36 milliónyi bevételt és 2,5 millió forint nyereséget terveztek. Ám még e szerényebb eredmények eléréséhez is az kell, hogy az alapanyagszállítók engedjék a kisszövetkezetet dolgozni. Viszont —mivel a szövetkezet kicsi — meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben van g nagy alapanyag-termelőkkel szemben. így marad a remény: az anyag nem vész el, c.sak késik ...