Somogyi Néplap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

2 Somogyi Néplap 1988. április 1., péntek Geraszimov nyilatkozata Durván megsértik a palesztin lakosság jogait Az izraeli megszállók a Jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben durván megsértik a palesztin lakos­ság jogait, az emberi jogo­kat. A Szovjetunióban hatá­rozottan elítélik a megszál­lók cselekedeteit, s azok azonnali beszüntetését köve­telik — hangsúlyozta a szov­jet külügyi szóvivő. Geraszimov határozottan elítélte a fajüldöző Pretoria legutóbbi, Botswana ellen el­követett terrorakcióját is. Mint mondotta, a Szovjet­unióban felháborodással fo­gadták a független ország el­len elkövetett fegyveres kommandóakciót. « • » A szovjet szóvivő elisme­rő szavakkal méltatta a Lengyelországban nemrég megjelent, a második világ- háborús eseményekkel fog­lalkozó bizottság szerkeszté­sében megjelentetett kiad­ványt, amely emléket állít azoknak a szovjet hadifog­lyoknak, akik lengyel terü­leten vesztették életüket. Ge­raszimov szavai szerint 4 millió 700 ezer szovjet hadi­foglyot tartottak itt táborok­ban, illetve szállítottak ke­resztül az országon; a halot­tak számát 1,6—1,8 millióra becsülik. Több mint kétszáz tömegsír ismert, ahol csak­nem 800 ezren nyugszanak — mondta, s kitért arra is, hogy még nem is olyan ré­gen másként kezelték a Szov­jetunióban ezt a kérdést, szégyennek, szinte árulásnak tekintették a fogságba esést. Éppen ezért fontos ez a kezdeményezés, amely nem engedi a feledés homályába veszni a hadifoglyok tragi­kus sorsát. * * * A szóvivő egy kérdés kap­csán üdvözölte az amerikai szenátus külügyi bizottságá­nak állásfoglalását, amely­nek értelmében 17:2 arány­ban támogatásukról biztosí­tották a KHR—HHR szerző­dést. Kedvező jelnek tekin­tette, hogy amerikai forrá­sok szerint legfeljebb 8—9 ellenszavazat várható a sze­nátus ratifikációs vitájában. A Szovjetunió olyan nem­zetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bár­miféle fegyvert telepíthesse­nek a világűrbe. Ezt az in­dítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet küldött­ség a tanácskozás résztvevői elé. A Szovjetunió osztja azon országok véleményét, ame­lyek aggodalmuknak adtak hangot a fegyverkezési ver­senynek a világűrre való esetleges kiterjedése miatt. Éppen ezért a szovjet kül­döttség már 1987-ben java­solta: tegyenek lépéseket egy nemzetközi ellenőrzési rend­szer létrehozására, melynek azt kellene figyelemmel kí­sérnie, hogy a világűrbe jut­tatott objektumokon nincse­nek-e fegyverek. A Szovjetunió véleménye szerint — olvasható a me­morandumban — e rendszer alapját az úgynevezett Nem­zetközi Űrfelügyelet alkotná. E testületnek az aláírók le­hetővé tennék, hogy meg­vizsgálhasson minden világ­űrbe küldendő berendezést. A Szovjetunió ugyanis úgy véli, hogy az objektumok el­Csapatkivonás Hondurasból Csütörtökön az utolsó tag­ja is távozott Hondurasból annak az amerikai csapat- kontingensnek, amelyet Rea­gan elnök két hete vezényelt a közép-amerikai országba — jelentette be az Egyesült Államok tegucigalpai nagy- követsége. Szerdán 700 katona tért haza az eredetileg 3200 fős kontingensből, amelyet az amerikai elnök arra hivat­kozva küldött Hondurasba, hogy — szerinte — az or­szág Nicaraguával közös ha­tárát sandinista erők lépték át. lenőrzésére a fellövés előtti helyszíni vizsgálat jelenti a legegyszerűbb és leghatéko­nyabb módszert. A dokumentum meghatá­rozza, hogy a szovjet fél sze­rint mely eszközök minősül­nek fegyvernek, majd rész­letesen kifejti az ellenőrzés javasolt szabályait. így pél­dául a tagállamoknak időben értesíteniük kell az űríel- ügyeletet minden felbocsátás pontos időpontjáról, a hor­dozóeszköz típusáról, a ter­vezett pálya adatairól. Le­hetővé kell tenniük az el­lenőrző csoportok állandó je­lenlétét az összes indítóhe­lyen, s az ellenőrzés a meg­állapodásba bevont vállala­tokra, laboratóriumokra és kísérleti központokra is ki­terjedne. A tagállamok egyébként bármely — álta­luk tisztázatlannak minősí­tett — helyzetről felvilágo­sítást kérhetnének az űrfel­ügyelettől, s az az esetleg el­titkolt indítások felderítésére rendkívüli helyszíni vizsgá­latot is tarthatna. A doku­mentum leszögezi : az ellen­őrzés pontos módját, az űr­felügyelet felépítését és mű­ködési rendszerét a későbbi tárgyalásokon határoznák meg. Az egyik dél-libanoni faluban egy síita vallású asszony há­zának romjai között, miután izraeli támadás lerombolta azt. Az akció következtében öt polgári személy életét vesztette NDK—nyugat-berlini területcsere IRAK—IRÁN Szovjet javaslat Genfben Hozzanak létre nemzetközi űrfelügyeletet Egyoldalú tűzszünet Jelentős területcseréről ír­tak alá csütörtökön szerző­dést az NDK és Nyugat- Berlin megbízottai a berlini külügyminisztériumban. A megállapodás értelmé­ben összesen 17 helyen kerül sor a nagyhatalmak által a II. világháború végén kije­lölt határ módosítására, a kiszögellések, területi enklá- vék megszüntetésére. Az NDK 87,3 hektárnyi területet kap és 96,7 hektárnyi terüle­tet ad át. A különbségki­egyenlítésre a nyugat-berlini szenátus 76 millió nyugatné­met márkát fizet az NDK- nak. Az érintett helyeken az elkövetkező hetekben jelölik ki az új határvonalat. Az NDK és Nyugat-Berlin között korábban — 1971-ben és 1972-ben — már voltak kisebb határkiigazítások. 1983-ban kezdődtek a tár­gyalások a mostani terület­cseréről, amelyet véglegesen Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke és Eberhard Diepgen nyugat­berlini kormányzó polgár- mester februári találkozóján hagyták jóvá. A csütörtöki aláírás után mind az NDK, mind a nyu­gat-berlini szenátus megbí­zottja kijelentette, hogy a területcseréről szóló szerző­dés a jószomszédi kapcsola­tok fejlődésének fontos állo­mása. Irak csütörtökön egyolda­lú tűzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult „vá­rosok háborújában”. Egy bagdadi katonai szóvivő 'köz­lése szerint helyi idő szerint éjféltől beszüntetik a Tehe­rán és más iráni városok el­len irányuló rakétatámadá­sokat. A szóvivő a tűzszünetet „udvariassági gesztusnak” nevezte, mivel az Turgut özal török miniszterelnök pénteken kezdődő bagdadi látogatása idejére érvényes, s elutazása után hat órával ér majd véget. Mint ismere­tes, a török kormányfő köz­vetítő szerepet vállalt a két szomszédos ország közötti háborúban. Egy iráni hadihajó csütör­tökön hajnalban megtáma­dott és felgyújtott egy cip­rusi tartályhajót a Perzsa- (Arab)-öböl déli részén, a dubai partok közelében. Irán két héten belül tized­szer intézett támadást sem­leges hajó ellen, de február 19. óta ez volt az első alka­lom, hogy a támadó hadi­hajó, nem pedig rohamé,só­nak volt, s így a károk is súlyosabbak. Lezuhant egy amerikai vadászgép Lakóépületre zuhant csü­törtökön egy amerikai kato­nai repülőgép az NSZK nyu­gati részén. Az amerikai légierő F—16- os típusú vadászgépe a Karlsruhétól 16 kilométerre északra fekvő Forst telepü­lésre zuhant. A gép pilótája meghalt. Polgári áldozatok­ról még nincsenek hírek. A hatezres lélekszámú telepü­lésen egy lakóépület meg­semmisült, három kigyul­ladt. A helyszínre érkező tűzoltók kiürítettek negyven házat. A baleset következté­ben mérgező gázok keletkez­tek, amelyek összetételét még nem sikerült megálla­pítani, de félő, hogy esetleg ki kell telepíteni a falu egész lakosságát. A rendőr­ség lezárta a területet. Sevardnadze-inlerjú Á politikai döntés változatlanul érvényes Hol tartanak a genfi af­gán—pakisztáni tárgyalá­sok? Mire lehet számítani? Mik azok a „genfi dokumen­tumok”? — ezekre és ha­sonló, az afganisztáni rende­zéssel kapcsolatos kérdések­re válaszol a Rabotnicseszko Delo csütörtöki számában megjelent interjújában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Mint szavaiból kitűnik; a „genfi dokumentumok” há­rom szerződéstervezetet je­lentenek, amelyeket az afgán és a pakisztáni kormány kö­zött az ENSZ-főtitkár meg­bízottjának közvetítésével folyó tárgyalásokon dolgoz­tak ki Genfben 1982 júniusa óta. Az első: kétoldalú meg­egyezés az országaik közötti viszony elveiről, így a be nem avatkozásról és az in­tervencióról történő lemon­dásról. A második: nyilat­kozat a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről biztosítandó nemzetközi ga­ranciákról, A harmadik: kétoldalú megállapodás a menekültek önkéntes haza­téréséről. A „kapcsolatok dokumentumával” és az „ér­telmezésről szóló memoran­dummal” ■ (ez az ellenőrzés­hez stb. kapcsolódó technikai kérdéseket szabályozza) együtt ezek képezik az úgy­nevezett genfi csomagot. Eduard Sevardnadze lá- mutat : „Az Afganisztán és Pa­kisztán közötti megegyezé­sek mindegyike a klasszi­kus nemzetközi megállapo­dások jellegét viseli, ame lyekben a felek egyenjogú, szuverén személyekként je­lennek meg, és minden kö­telezettség a kölcsönösségre alapozódik." Továbbá: „Az afgán,—pakisztáni tárgya­lások jelenlegi fordulója előtt mindezek a szerződés- tervezetek már egyeztetve voltak. Mindössze a .kapcso­latok dokumentumában’ üre­sen hagyott helyre kellett bevenni a szovjet csapatok kivonásának időtartamát, amely minden fél számára elfogadható. A tárgyalási forduló elején ez is megtör­tént, 9 hónapban állapodtak meg. Ezek után már csak egyetlen kérdés várt egyez­tetésre, az általános pontok egyikében említett .nemzet­közileg elismert határok’ kérdése. A tárgyalási fordu­ló elején magától értetődő­nek tűnt — ennek megvolt a komoly alapja —, hogy ezt a formulát illetően 's létrejön a kompromisszum. A pakisztáni fél azonban most ennek a megoldását az egész rendezés akadályává változtatta.” Gyakorlatilag arról van szó — válik világossá Se­vardnadze interjújából —, hogy az angol gyarmatosítók által a múlt század végén önkényesen meghúzott ha­tárvonal némely helyen tisz­ta afgán etnikumú (pastu) területet szel ketté. „Iszlá­mábád azon kísérletei, hogy a számára kedvezőnek tűnő körülményeket felhasznál­va egy hosszú idő óta meg­oldatlan problémát móst oldjon meg, csak sikertele­nek lehetnek, az afganisztá­ni rendezés összefüggésében pedig erkölcstelenek is” — hangsúlyozza a szovjet kül­ügyminiszter. — Jellemző, hogy a pakisztáni területen működő afgán fegyveres el­lenzék, az úgynevezett hetek szövetsége sem támogatja a határ kérdésében elfoglalt pakisztáni álláspontot. Ráadásul Afganisztán eb­ben a kérdésben is konstruk­tív magatartást tanúsít: nem zárja ki külön diplomáciai tárgyalások lebonyolítását a határproblémát illetően. Az utóbbi időben az is bi­zonytalanná vált: az Egye­sült Államok vállalja-e, hogy egyike legyen az afgán—pa­kisztáni megegyezésért ga­ranciát vállaló államoknak. A bolgár lap ezzel kapcsola­tos kérdésére válaszolva Se­vardnadze szólt arról, hogy e szerep vállalása teljesen azonos kötelezettségeket je­lentene a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára. A kötelezettségek között sze­repelne a mindenfajta be­avatkozásról való lemondás. Washington azonban kijelen­tette, hogy továbbra is se­gítséget nyújt az afganisztáni ellenzéknek. Azzal az amerikai javas­lattal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió — az állítólagos aszimmetriát megszünteten­dő — egyezzen meg „mora­tóriumban” az afganisztáni felek részére történő fegy­verszállításokat illetően, a szovjet külügyminiszter egye­bek között rámutatott: ez egyrészt csak a kabuli kor­mányt fosztaná meg a véde­lemhez szükséges fegyverek­től, mert a kormányellenes erőknek az Egyesült Államok csupán az egyik — jóllehet a legfontosabb — szállítója. Másrészt, a már egyeztetett dokumentumok egyikében sem esik szó semmiféle, az amerikaiak által most emle­getett „moratóriumról” vagy „szimmetriáról”. Eduard Sevardnadze az Egyesült Államok nélkül is elképzelhetőnek tartja az afganisztáni rendezést, bár természetesen jobb szeretné, ha Washington közremű­ködésével történne meg az. A szovjet külügyminiszter szerint Washington nélkül a rendezés a következőképpen valósulhatna meg: Afganisz­tán és Pakisztán kétoldalú szerződéseket kötne, a „kap­csolatok dokumentumát” pe­dig rajtuk kívül a Szovjet­unió is aláírná, minthogy abban a szovjet csapatok ki­vonásáról is szó van. De — s ez is hangsúlyt kapott az interjúban — a Szovjetunió akkor is kivonja csapatait Afganisztánból, ha a genfi megállapodásokat végül is nem írják alá. „Politikai döntésünk a csapatok kivo­násáról változatlanul érvé­nyes. Csak akkor nem több­oldalú megállapodás alapján ténykedünk — s lénye­gük szerint a genfi doku­mentumok ilyen többoldalú dokumentumok —, hanem külön megállapodás alapján, amelyet Afganisztánnal dol­goznánk ki. Azt tesszük majd, ami az afgán kor­mánynak és nekünk is a leg­alkalmasabb lesz.” Shultz elindult közel-keleti kőrútjára Már csütörtökön elindult újabb közel-keleti közvetítő kőrútjára George Shultz amerikai külügyminiszter. Római pihenő után a hét elejétől ismét felkeresi a kö­zel-keleti térség érintett or­szágait, hogy újólag megkí­sérelje megszerezni támoga­tásukat az általa javasolt tervezethez. Shultz azt java­solja, hogy formális nemzet­közi konferencia megtartá­sával kezdjenek közvetlen tárgyalásokat Izrael és arab szomszédai között. Egyidejű­leg a megszállt arab terüle­teknek biztosítsanak egyfaj­ta korlátozott önkormányza­tot, hároméves időszakra, s ebben az időszakban dolgoz­zák ki a végleges rendezést, amelynek biztosítania kell Izrael állami létét, bizton­ságát, de érvényesítenie kell a palesztinok nemzeti jogait is. A Shultz-féle tervezet nem foglalkozik érdemben a palesztinok képviseletének kérdésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom