Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 11., péntek KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Kádár János látogatása a TOT székházában Egyesült Államok Pénz és elnökválasztás (Folytatás az 1. oldalról.) vezeti, jogorvoslati, hatáskö­ri kérdések áttekintésére. Részletesen ki kell dolgozni a különböző egészségügyi el­látások anyagi feltételeit és követelményeit. A szakszer­vezetek igénylik, hogy a tár­sadalombiztosítási ellátások fejlesztése legyen összhang­ban elosztási rendszerünk egészének korszerűsítésével, így a bérreformmal, a szo­ciálpolitika megújításával. A szóvivő kitért arra is (a Magyar Rádió kérdésére válaszolva), hogy a társada­lombiztosítás korszerűsítése, a költségvetéstől való elkü­lönülése csak folyamatosan, hosszabb időszakon keresz­tül valósítható meg. A for­mai különválás már 1989. ja­nuár 1-jétől létrejön. Ez azonban csak pénzügyi-tech­nikai kérdés. A pénzügyi ön­állóság valóságos tartalmá­nak meghatározása, az ehhez kapcsolódó jogok, követel­mények, illetve a felelősség érvényesítése fokozatosan alakulhat ki. Ugyancsak a Magyar Rá­dió munkatársának válaszol­va Bányász Rezső szólt ar­ról is: sokoldalúan vizsgál­ják annak lehetőségeit, hogy létrejöjjenek különböző al­ternatív biztosítási, társada­lombiztosítási rendszerek, in­tézmények, szervezetek. El­képzelhető, hogy ezek létre­jöttének megteremtődnek a feltételei. A szabálysértési rendelet módosításával összefüggés­ben (a Népszava érdeklődé­sére) rámutatott: ennek cél­ja egyes korábbi rendelke­zések korszerűsítése. A jö­vőben szabálysértésnek mi­nősül például az is, ha va­laki veszélyes árut, mérgező anyagot szabálytalanul szál­lít. Szigorúbb elbírálásban részesül a gáz- és riasztó- fegyverrel való visszaélés és a tiltott szerencsejáték is. Az utóbbi időben egyes szabály­talanul létesített távközlési berendezések zavarják az or­szágos hírközlés rendjét. Ezek az ügyek a jövőben a rendőrség hatáskörébe tar­toznak majd. Lényeges ele­me a módosításnak, hogy megszigorítják a felelősségre vonást a tűzrendészeti, a köz­egészségügyi, az élelmezési és .köztisztasági szabálysérté­sek esetén, továbbá a fer­Három napi kemény alku­dozás után csak sikerült elő­relépniük a közös piaci mi­nisztereknek: végre megfele­lő formába öntötték azt, ami­ről pár hete az állam- és kormányfők elvileg döntöt­tek. Megszületett a hozzáve­tőleges forgatókönyv — ez­tán eszerint kellene az euró­pai gazdasági közösségnek sajátos harcát vívnia saját élelmiszerhegyei ellen. A történet már eléggé is­mert a magyar sajtóban is. A nyugat-európai országok integrációja a kezdetekkor, jó harminc éve úgy állt ösz- sze, hogy az évi közös költ­ségvetés java részét a tagál­lamok parasztjainak támoga­tására szánták. Ez felelt meg az alapító két nagy, Fran­ciaország és az NSZK érde­keinek, hiszen mindkét ál­lamban fontos szavazótömb a mezőgazdasággal foglalko­zó lakosság. Csakhogy köz­ben belépett egy harmadik nagy, Anglia is, amely rög­tön sokallni kezdte, hogy ennyi pénz folyik ki a közös pénztárcából az agrárárak támogatására. Annál is in­kább, mert Nagy-Britannia — viszonylag csekély parasz­ti népessége miatt — a kö­zösség olyan nagy befizetője, aki keveset kap vissza. Érthetően és joggal érvel hát sok év óta London az­zal, hogy bizonyos kormá­nyok és országrészek érde­kei miatt fölösleges, eladha­tatlan élelmiszertömegek halmozódtak fel a raktárak­ban. Bizony, a híres vajhe­tőző betegségek bejelentésé­nek elmulasztása miatt. Köz­vetlenül érinti a lakosságot az a rendelkezés is, amely a kisipari szabálysértésekre vonatkozó rendszabályokat a bedolgozókra is .kiterjeszti. A szóvivő egy kérdés kap­csán utalt arra is, hogy el­képzelhető bizonyos adójog­szabályok egyszerűsítése. A Pénzügyminisztérium meg­kezdte az adóreform beveze­tésével kapcsolatos első ta­pasztalatok összegzését; erről hamarosan tájékoztatják az országgyűlési képviselőket és a kormányt is. Keresik a módját annak, hogy felesle­gesen ne okozzanak gondot az embereknek. A külflödi állampolgárok ügyeivel foglalkozó Állami Tárcaközi Bizottság felada­tait ismertetve (a Magyar Hírlap munkatársának adott válaszban) a szóvivő emlé­keztetett arra, hogy a Mi­nisztertanács a bizottságot a hazánkban hosszabb ideig tartózkodni, letelepedni kí­vánó külföldi állampolgárok jogi, munkavállalási, szo­ciális és más hasonló gond­jainak megoldására hozta ilétre. Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztár­saság alkancellárja, külügy­miniszter — aki az NSZK Kulturális Hét egyik fővéd­nökeként tartózkodott Bu­dapesten — csötörtökön megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárral és Kovács László külügyminiszter-he­lyettessel. A nyugatnémet diplomácia vezetője és ma­gyar tárgyalópartnerei a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit áttekintve különösen nagy figyelmet fordítottak az európai ha­gyományos haderők és fegy­verzetek korlátozására, a gyek és tejtavak immár tűr­hetetlen konfliktusokat te­remtettek a Közös Piacban. A parasztoktól garantált áron átvett élelmiszerek megvásárlása és raktározása a közös kassza java részét kimerítette. így aztán jó esztendeje megindult az utolsó nagy csata a mezőgazdasági ártá­mogatás reformjáért. Két csúcsértekezlet és sok-sok miniszteri ülés után végre e hét közepén megszületett a majdnem kész konkrét egyezmény. Eszerint ezután legfeljebb 20—23 milliárd dollárnyit költhetnek egy év­ben az ártámogatás finanszí­rozására. A megállapított kvótákon felül termelt hús, tej, cukor, gyümölcs nem ke­rülhet a közös raktárakba, azokat nem veszi át az EGK. Viszont támogatást kapnak azok a parasztok, akik földjüket parlagon, hagyják. E kompromisszum kielégíti Nagy-Britanniát, s nem hozza elviselhetetlenül kínos helyzetbe a párizsi és a bonni kormány saját pa­raszti tömegeik előtt. De hát ez még messze van a végleges megoldástól, a mindent átrendező és min­denkit kielégítő mezőgazda- sági és ártámogatási reform­tól. Ahhoz még nagyon sok ellentétes érdeket kellene át­hidalni, hiszen a mostani kompromisszumban sem sikerült például belefoglalni olyan fontos területet, mint a szőlő- és bortermesztés. A. K. (Folytatás az 1. oldalról.) nagyüzemek kooperációs kapcsolatainak további széle­sítésében is lát tartalékokat. Braun József, a Pécsi Ál- latforgalmi és Húsipari Vál­lalat igazgatója szerint az agrárágazat akár részvény- társaságként működhetne kereskedöházat, amely a kö­zös érdekeltség alapján javí­taná a gazdasági egységek értékesítési lehetőségeit. A szakemberek említést tettek a mezőgazdasági üze­meket foglalkoztató problé­mákról, gondokról is. Éles kritikával szóltak arról, hogy az év elején a pénzhiány gátolta a munkát, és — utalva a bankok magatartá­sára — a szerződéses fegye­lem következetes betartását igényelték. Mind nagyobb gondot jelent a gazdaságok­nak a technikai színvonal megőrzése is. A termelőesz­közök, a gépi berendezések Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között erről fo­lyó konzultáció kilátásaira. Ugyancsak beható vélemény- cserét folytattak az európai együttműködés témájáról, ezen belül a gazdasági kap­A TU—154-es szovjet re­pülőgép személyzete mindent megtett az utasok biztonsá­gáért, életének megmentésé­ért. Több órás eredményte­len tárgyalások után szüle­tett meg a döntés: a géprab­lókat erőszakkal kell ártal­matlanná tenni — jelentette csütörtökön a moszkvai rá­dió. Mint jelentettük, március 8-án felfegyverzett bűnözők egy csoportja Leningrad kö­zeléből külföldre akarta el­téríteni az Aeroflot szovjet légitársaság Irkutszk—Kur­gan—Leningrad útvonalon közlekedő járatát. A bandi­ták lefegyverzése során az egyik utaskísérő és három utas életét vesztette, többen megsebesültek. A géprablók közül néhányat lelőttek, a többi megadta magát. A Szovjetszkaja Rosszija csütörtöki híradásában idő­rendi sorrendben ismerteti az események részleteit. A repülőgépet kitűnően előké­szítették, a parancsnak er­ről megelégedéssel tett je­lentést a repülésirányítás­nak. A TU—154-es moszkvai idő szerint 8 óra 05 perckor szállt fel az irktuszki repü­lőtérről és 11 óra 10 perc­kor szállt le Kurganban. Az üzemanyagtartályok feltöré­se után 13 óra 08 perckor növekvő árai, illetve a be­szűkült fejlesztési források, a magas kamatok nehezítik a struktúraváltást. A felszó­lalók hangoztatták, hogy a stabilabb szabályozó rend­szer az egyik feltétele a tervszerű gazdálkodásnak. Kasuba János, a karcagi Ma­gyar—Bolgár Barátság Mgtsz élőnké azt tette szóvá, hogy akaratuk ellenére nö­velniük kell a bürokráciát, mert a pénzügyi, munkaügyi, számviteli rendszer mind több munkaerőt köt le. Romlik a termelésben és ad­minisztratív területen foglal­koztatottak aránya. Sok szó esett a mezőgaz­dasági dolgozók hangulatá­ról. Egyöntetű volt a véle­mény, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőit, dolgozóit a tenniakarás jellemzi. Az üzemek pozícióinak megőr­zését, javítását, az emberek boldogulását ésszerűbb, haté­konyabb munkával kívánják szolgálni. csolatok bővítésének lehe­tőségeiről, valamint a bécsi utókonferencia munkájáról. Hans-Dietrich Genscher és kísérete a kora délutáni órákban elutazott Budapest­ről. indult a gép tovább Lenin- grádba. Már a repülőtér kö­zelében repültek, amikor 14 óra 52 perckor az egyik utas írást adott át az utaskísérő­nek, s követelte, hogy azt adja át a parancsnoknak. A papíron a következő állt; kö­veteljük az irány megváltoz­tatását. Repüljenek London­ba. Ellenkező esetben az uta­sokkal együtt felrobbantjuk a gépet. A parancsnok, a másod­pilóta, a navigátor és a fe­délzeti mérnök összehangol­tan cselekedett. Az üzem­anyagtartalék figyelembevé­telével további egy órát re­pültek és 16.05 perckor szov­jet repülőtéren hajtottak végre leszállást. A leszállást követően a személyzet tárgyalásba kez­dett a géprablókkal, javasol­ták, hogy tegyenek le szán­dékukról, ne veszélyeztessék az utasok életét. A bűnözők kategorikusan visszautasí­tották a személyzet javasla­tait. Az idő múltával mind agresszívabban viselkedtek, előkerültek a fegyvereik és az utasak megölésével fenye­getőztek. Néhány órás ered­ménytelen alkudozást köve­tően nem maradt más hátra, mint ártalmatlanná tenni a géprablókat — írja a Szov­jetszkaja Rosszija. Ha az amerikai elnökvá­lasztási kampány üzemanya­ga a pénz, akkor az idén senki sem panaszkodhat energiaválságra. Legkevés­bé a „szuperkedden”, az egy­szerre húsz szövetségi ál­lamban és területen megtar­tott elnökválasztásokon és párttanácskozásokon nyertes republikánus párti George Bush, a jelenlegi áléinak és a demokrata párti Michael Dukakis massachusettsi kor­mányzó: nekik van a leg­több pénzük. Ám nem csaik a pénz számít: az eddig leg­népszerűbb Bush például másoknál kevesebbet költött kampányra. Igaz, őt közis­mert volta jobban segíti, mint vetélytársait, s ez hosz- szabb távon is előny lehet. Az idei amerikai elnökvá­lasztásra a jelöltek már ed­dig is minden korábbinál több pénzt kaptak és többet költöttek el, s még egyikük sem merült ki anyagilag. A republikánusoknál nem is a pénzszerzés a fő gond, ha­nem az, hogy miként kerül­jék el a túl gyors túlkölte­kezést, hiszen a kampány még sokáig tart. A jelölteket ugyanis a költségvetés is tá­mogatja, feltéve, hogy betar­tanak bizonyos összeghatárt. A kampányhoz adott ma­gánadományokat a kormány egyenként azonos összeggel fejeli meg, ám csak akikor, ha a jelölt vállalja, hogy nem költ 23 millió dollárnál többet. Az összeghatárt 1974- ben szabták meg 10 millió dollárban, ez az inflációval kiigazítva növekedett erre az évre már 23 millió dollárra. Az összeghatálrba nem szá­mít bele további 4,6 millió dollár, amelyet a jelöltek alapgyűjtő események, ebé­dek, gyűlések finanszírozásá­ra költhetnek. Az összes jelölt közül anyagilag a magát Reagan „természetes örökösének” te­kintő George Bush áll. Ö gyűjtötte eddig a legtöbb pénzt adományokból és kor­mányhozzájárulásból, köl­csönt viszont elenyésző mér­tékben vett csak igénybe. Eddig 11 millió dollárt köl­tött, de még 9,2 milliója van a bankban. Lemaradt pártbeli ellenfelei, Robert Dole sze­nátor és a televíziós prédi­kátorból lett konzervatív je­lölt, Pat Robertson viszont kevésbé volt takarékos: Dole már 12,5 milliót költött feb­ruár végéig, Robertson pedig 17,6 milliót, valamint 4,3 milliót alapgyűjtési kiadá­sokra — s mégis lemarad­tak. Ráadásul Robertson még bajba is kerülhet: ha tovább akar versenyezni és költeni, vagyis túllépi az összegha­tárt, akkor le kell mondania a költségvetési támogatásról. Ám januárban már fölvett egy 5,6 millió dolláros bank­hitelt, amelynek biztosítéká­ul a kormánytámogatást je­lölte meg. Tehát vagy azért nem tudja folytatni saját kampányát, mert nem költ­het többet állami pénzből, vagy azért, mert a hitelezők megszorongatják. Ha vissza­taszító politikai nézetei nem lennének elegendőek, a pénz­hiány mindenképpen „kigo­lyózza a versenyből. A demokratáknál a szu­perkedden hajszállal győztes Michael Dukakis, aki kor­mányzóként jó „menedzser­nek” tekinti magát és eb­béli sikereit igyekszik kiját­szani, valamint a jelenlegi­nél több társadalombiztosí­tási kiadást és kevésbé erő­szakos külpolitikát ígér el­nöksége esetére, ugyancsak jól el van látva pénzzel. Igaz, csak mintegy 15 mil­lió dollárt szedett össze feb­ruár végéig, messze keveseb­bet, mint Bush, de a demok­raták közül a többieknek mindnek kevesebbje van 10 milliónál. Ö sem vett fel még kölcsönt és még 4 mil­liója van a bankban. Ebből most elsősorban a déli álla­mok megdolgozását tervezi, az eddiginél is több tévéidőt akar vásárolni. Reménybeli versenytársai­nak, a szuperkedden máso­dik helyezett fekete bőrű Jesse Jackson tiszteletesnek — aki Amerikát „fenekestül felforgatva” ígéri a társa­dalmi igazságosság megte­remtését — és a harmadik helyezett Albert Gore szená­tornak — ígért politikája nem sokban különbözne Reaganétól, csak „népbarát” akar lenni, továbbá műszaki ismereteinek hasznosítását ígéri a fegyverzetkorlátozá­si tárgyalásokra — viszont alig van pénzük, igaz, nem is költöttek sokat, adósságuk nincs. Gore eddig azért nem költött, mert — saját beval­lása szerint — az északi ál­lamokat nem tartotta fon­tosnak. Most következik a Dél megdolgozása, erre akar összpontosítani. Eddig szer­zett mintegy 5 millió dollár­jából még 2 millió meg is van. Jacksonnak talán 4 mil­lió dollárja gyűlt össze, de azt már el is költötte, új adományokra van szüksége. Ugyan kevesebb elektor tá­mogatását biztosította a szu­perkedden, mind Dukakis, de a közvetlen szavazatokból ő kapta a legtöbbet, sikere nö­velheti hívei adakozó ked­vét. Annál is inkább bővül­het támogatása, mivel azt, hogy ki lesz a demokraták elnökj elöl tje, végül éppúgy mint négy éve, ezúttal is Jackson fogja eldönteni az­zal, hogy kinek a támogatá­sára ösztönzi majd híveit az elnökjelölt-választó demok­rata konvención. Mészáros György Égből SMállott kísértés A San Francisco-i utcán mindenkinek elállt a szeme- szája, amikor hirtelen pénzeszsákok és dollárkötegek kezd­tek hullani a kövezetre egy páncélozott pénzszállító autóból. A sofőr közben fütyörészve vezette kocsiját, mit sem sejtve arról, hogy kinyílt á hátsó ajtó, és az értékes rako­mány egyre csak szóródik, szóródik az jutcára. Mire felocsú­dott, már 1,7 millió dollár jelezte útvonalát, készpénzben. Az ámuló járókelők túlnyomó többsége nem tudott el­lenállni a guruló dollárok kísértésének, és pillanatok alatt kocsijába vagy zsebébe (gyömöszölte az égből hullott aján­dékot. Egyetlen ember akadt, aki az első rendőrőrsön lelki- ismeretesen leadta a ,talált pénzt — összesen 40 100 dollárt. Harmincezer sztrájkoló közalkalmazott órákra eltorlaszolta a legnagyobb dél-amerikai város, Sao Paulo központjába vezető utat. A sztrájkolok béremelést követeltek Csütörtök esti kommentárunk Az élelmiszerhegyek ellen Elutazott hazánkból az NSZK külügyminisztere Genscher és a Külügyminisztérium vezetőinek megbeszélése Repülőgép-eltérítés a Szovjetunióban Újabb részletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom