Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

1988. március 10., csütörtök Somogyi Néplap 3 Módosított kollektív szerződések Ai általános jövedelemadó bevezetése, o bérek bruttósí­tása tette szükségessé o vállalati kollektív szerződéseknek a megszokottnál korábbi módosítását. Gyorsan és demokratiku­son kellett egyes kérdésekben dönteni. Miként oldották meg ezt a feladatot, s hogyan szolgálják a kollektív szerződések azt a bérpolitikai célt, hogy azonos teljesítmény esetén a dolgozó fő munkaidőből származó keresete ne csökkenjen? Munkatár­saink mai összeállításunkban ezekre a kérdésekre keresték a választ, s természetesen feleletet kaptak arra is, hogy miként őrizték meg a vállalatok, az áremelkedések ellenére, a szociá­lis ellátás színvonalát. Bonyolult a bruttósítás a cérnagyárban A Nagyatádi Cérnagyár­ban holnap lesz a fizikai dolgozók bérfizetése, és va­lószínű, hogy most is — mint az elmúlt két hónap­ban — -sokan kopogtatnak Kurucz Jánosné szb-titkár ajtaján, hogy valami nem jó az elszámolásokban. Pedig minden alkalmat megra­gadtak az elmúlt időszakban, hogy megmagyarázzák a jog­szabályokat. Szó volt erről akkor is, amikor december­ben elfogadták az 1986 ápri­lisában elkészült kollektív szerződés módosítását. Egyetlen ponton kellett csak változtatni, s ennek a brut­tósítás az oka. Akkor senki sem sejtette előre, hogy viták lesznek majd; igennel szavaztak a gyáriak, amikor a vélemé­nyüket kérték. Aztán kide­rült: a bérrendszer nem sar­kall többletteljesítményre. Az úgynevezett törzsbér az alapbérből, a prémiumból és a szakmunkáspótlékból áll össze. A baj ott kezdődik, hogy aki kiugróan magas teljesítményt nyújt, rosszab­bul jár, mint aki — mond­juk — 95 százalékot teljesít. Tóka József, a munkaügyi osztály vezetője — mondta — és ezt a kollektív szerző­désben is megfogalmazták —, hogy akinek legalább 110 százalékos a teljesítménye vagy sokat túlórázik, azt a bruttósítás miatt némely esetekben lényeges kereset- kiesés érheti. Ennek elke­rülésére félévenként bérkor­rekciót akarnak végrehajta­ni. Ma némelyik munkásnő a négytúlórás műszak után a tavalyi három műszak bé­rét veheti csak föl, s ez gondolkodóba ejti az embe­reket. A Nagyatádi Cérnagyár az idén minden korábbinál na­gyobb vállalást tett, mert termékük világhírű és egyre több rendelést kapnak. Mun­kájukra szükség van az ex­port miatt. Kurucz Jánosné szerint eddig alig mondta le valaki a többletműszakokat, mert a következő karácsony és újév közötti napokat dol­gozta le. Nem tudni azon­ban, hogy később mi lesz. Megkérdeztük, veszélybe kerülhet-e a tervteljesítés. Bizonyosat senki sem felelt; bíznak a gyári közösségben, de nem tudják, hogy ki és miként számol majd. Kurucz Jánosné a külön­böző lapokban megjelent írásokat mutatta: „Ha ezek között valaki el tud igazod­ni, akkor az már közgaz­dász”. Mert — szerinte — valamennyi féligazságot tar­talmaz. így a szakszerveze­ti bizottságnak naponta kell választ adnia a kérdésekre. Várhatók újabb viták, zsör- tölődések, de a cérnázógépek mennek. Ez a közösség ösz- szetartott, pedig már sok ne­hézséggel nézett szembe. A DRV-NÉL ÁPRILISBAN LESZ VÉGLEGES A Dunántúli Regionális Vízmű 4 ezer embert fog­lalkoztat és szinte az egész Dunántúlra kiterjed hatókö­re. Sajátos a helyzete; az Országos Vízügyi Hivatal megszűnésével a felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisz­térium lett. Ebből is adódik, 'hogy sokrétű munkát, nagy körültekintést, egyeztetést kíván és sok vitával jár a vállalat kollektív szerződésé­nek a módosítása. — Az első módosító ja­vaslatokat már a múlt év decemberében megvitattuk — mondta Gábor Imre, a vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára. — A bi­zalmi testület a bérbruttósí­tás ügyében fogadott el mó­dosítást, és döntött arról, hogy a bér különböző ele­meit a jövőben miként fi­zessük. A szerződés egészé­nek módosítására vonatko­zó elképzelések összegyűjté­sére és értékelésére egy 13 tagú előkészítő bizottságot szerveztünk. Ez a bizottság az elvi kérdésekről március A Somogyker pótlékai lehetőséggel, hogy a bérpót­lékokat is bruttósítsuk. A pénztárosok „mankópénzét”, a takarítási díjat, a rakodá­si, valamint a műszakpótlé­kot is bruttósítöttuk, és fölemeltük az ebédhozzájá­rulás összegét. A szakszer­vezeti bizalmilk ismertették és megbeszélték a módosítá­sokat a dolgozókkal. Ha van olyan pont, amellyel nem értenek egyet, akkor a hol­napi bizalmi testületi ülésen visszatérünk a szerződésre. Mely pontjait módosítot­ták, illetve milyen pontokkal egészítették ki a Somogy Ke­reskedelmi Vállalat kollektív szerződését? — kérdeztük Pungor Lászlónktól. a válla­lat szb-titkárától. — Minden évben április végéig kellett elkészítenünk az új kollektív szerződést, most a decemberi bizalmi testületi ülésen foglalkoz­tunk a módosításokkal. Ezt a határidő-változást és a szerződés leglényegesebb módosításait a személyi jö­vedelemadó bevezetése, a bérek bruttósítása tette szük­ségessé. A változtatás elsőd­leges célja volt, hogy dolgo­zóink egyéni keresete azonos teljesítmény mellett ne csök­kenjen. A havidíjas és óra­béres munkatársak új alap­bérének megállapításakor a december 31-i alapbért és a 310 forintos bérkiegészítést vettük figyelembe. A juta­lékos bérrendszerben — a hálózati egységekben, bol­tokban — dolgozóknál pedig ezeken kívül az első félévre jutalékátalányt határoztunk meg, s ehhez forgalmi telje­sítményt kapcsoltunk. Ez boltjaink havi forgalmának meghatározását jelentette követelményként. A jutalék­átalány azonos mértékű a múlt év első hat hónapjában kifizetett jutalékösszeggel. — Milyen tapasztalataik vannak az eddig eltelt két hónap teljesítményéről? — Néhány boltunkban, többek között a kaposvári Domus Áruházban, a siófoki 3-as cipőboltban és a nagy­atádi 10-es papír- és játék­üzletben nagyobb volt a for­galom, mint tavaly ilyenkor. De a múlt évihez viszonyí­tott jobb és rosszabb telje­sítmény esetén is a tavalyi februári jutalékátalányt kap­ták most, március elsején a a dolgozók. — Ez a jutalékrendszer meddig „él” így? — A második félévben a vállalat visszatér a teljesít­ményhez kötött jutalékos bé­rezéshez: minden hónap tel-' jesítményét a következő hó­nap elején elszámoljuk. — Módosították a szerző­dés más pontjait is? — A rendelet lehetővé tet­te. mi pedig élünk azzal a 7-én számolt be. A testület szóbeli javaslattal fordult a vállalat vezetőihez : a válla­lat szociális terve is kerül­jön be — mellékletként — a kollektív szerződésbe. A DRV-nél jelenleg erő­teljes decentralizálás folyik. A Somogy megyei, illetve a dél-balatoni üzemigazgató­ság például 7—800 embert foglalkoztat, és nagy terület­re terjed ki a tevékenysége. Célunk az, hogy az őket közvetlenül érintő, főbb kér­désekben ne Siófokon, a központban döntsenek, ha­nem náluk: ott, ahol a kö- 'fülményeket a legjobban is­merik. A (központ csak a vállalat egészét érintő kér­désekben hozzon határoza­tokat. Mi például a bizalmi testületi ülésen meghatároz­zuk a bérfejlesztés vállalati szintű mértékét (a DRV kor­látozottan nyereségérde­keltségű és bérszínvonal­szabályozás alá tartozó vál­lalat), de a bér különböző elemeinek mértékéről (pél­dául az alapbér, a mozgó­bér, a jutalom stb.) az üze­meknél döntenek. Az elképzeléseket sokszo­rosítják, és eljuttatják a szakszervezeti csoportokhoz. A terveket megismerve azo­kat megtárgyalják, s ha úgy látják, kiegészítéseket, javas­latokat tehetnek hozzá. A 10 üzemi szakszervezeti bizott­ság összegzi az észrevétele­ket. Az új kollektív szerző­dést az áprilisi bizalmi tes­tületi . ülésen véglegesítik maíjd. A DRV-nél tehát még tart a munka: a kollektív szer­ződés kiegészítésére fő vo­nalakban kialakult az el­képzelés, a végleges formá­hoz azonban még többletet a dolgozók további hasznos javaslatai is adhatnak. A Délviép a családjuktól távol dolgozókért JL 1986. július 1-jén lépett hatályba a Dél-dunántúli Vízügyi Építővállalatnál és 1990-ig érvényes a kollektív szerződés. Az aláírás óta el­telt röpke másfél év alatt már ötször módosították. Most a hatodikat készítik elő. A legnagyobb érdeklődést a személyi jövedelemadó be­vezetésekor végrehajtott 'bruttósítás váltotta ki. A fizikai dolgozóknak meg­emelték a teljesítménybéres normaalapbérét, a szellemi dolgozók pedig személyi alapbéremelést kaptak. Alap- béresítették a munkahelyi vezetők .tízszázalékos mun­kahelyi pótlékát és rájuk bízták a brigádvezetők pót­lékának a megáLlapítását. A szombati és vasárnapi ké­szenlétügyelet pótlékát 20- ról 25 százalékra emelték föl. A vállalat 130 gépjár­művezetőjének tízféle pótlé­kot fizetnek. Ezeket 13—15 százalékkal emelték meg. Holl Lajos igazgató szerint ez az összeg valójában több, mint amennyire az emelke­dés mértékéből következtet­ni lehet: január elsejétől ugyanis a bruttósított alap­bér hányadát számítják. Emelkedett az idénymun­karendiben dolgozók túlóra­pótléka is az eddigi 50-ről 60 százalékra. A túlóra megkezdett harmadik órájá­tól már 120 százalék ez, az eddigi 100 százalék helyett. Huszonötmillió forinttal nőtt a bérköltség. Ez az év végi nyereséget csökkenti majd. A 40 százalék bérjá­rulékkal együtt az összes már 35 millió forint. Nehe­zíti a helyzetet, hogy 1988- ban várhatóan 32 millió fo­rinttal csökken a vállalat 'bevétele. Ennek ellenére nyolc szá­zalékkal emelték a dolgozók ebédjéhez a vállalat hozzá­járulását. Az állami támo­gatás megszűnése, a rezsi és a nyersanyagárak emelkedé­se ellenére a dolgozók csak hetven fillérrel fizetnek át­lagosan többet egy ebédért. A munkások nagy része hosszabb ideig, nagyobb tá­volságra jár naponta. A nagyatádi építésvezetőség munkatársai például Bala- tonújlakra-, Kaposvárra. A jövőben is számítanak arra, hogy egyes brigádok a meg­szokott távolságnál messzebb végeznek munkát. Ezért azoknak, akik naponta ha­zajárnak és 12 óránál töb­bet töltenek távol a család­juktól, 20 forint helyett 40 forintra emelik a különélési pótlékot. Akik nem család­fenntartók, azok 15 helyett 30 forintot kapnak. Ez éven­te két és fél millió forintot jelentene a vállalatnak. (A pótlék 40 forint fölött már a személyi jöverdelemadó- alapba esik). Akik egész hé­ten távol élnek családjuk­tól, azoknak már korábban emelték a különélési pótlé­kát. A szakmunkásokét na­pi 100, a betanított és se­gédmunkásokét napi 50 fo­rintra. Tavaly a téli rossz időjá­rás okozta kiesések pótlásá­ra gyakran volt szabad­szombati, esetenként vasár­napi műszak. A túlóra most drágább a vállalatnak, ugyanakkor a legjobb szak­munkásoknak kevesebb nettó jövedelmet biztosít. Ezért úgy döntöttek, hogy a túlóráért szabadidő is adha­tó. A kulturális, jóléti és ré­szesedési alapról ezután döntenek, de irányelv, hogy ezek mértéke se csökkenjen 1988-iban. Továbbra is sze­retnék támogatni azokat a gyermekintézményeket, ahol a vállalat dolgozóinak cse­metéi napjukat töltik. Mivel a munkaverseny-, a törzs­gárda-, a kitüntetési, az év végi és a mozgalmi munká­ért járó jutalom is teljesít­ményarányos, ezért ezek arányát nem csökkenthetik. 1988-tól műszaki tanácso­si és főtanácsosi címet ado­mányozhatnak egyetemet és főiskolát végzetteknek ki­emelkedő tevékenységükért. Ennek g legkevesebb havi díja 5500, illetve 3000 forint. A cím adományozásáról szó­ló irányelvek még nem is­meretesek és nem ismerik a műszaki alkotói díj irányel­veit sem. Április 30-ig kell a kollektív szerződést egy­séges .szerkezetbe foglalni. Ha addig ezek nem kerül­nek nyilvánosságra, akkor sor kerül a szerződés hete­dik módosítására is. Függelék a Tungsramnál A Tungsram Rt nagyvál­lalati kollektív szerződése a cég minden gyárában érvé­nyes, a gyáregységek ehhez a szerződéshez csatolnak egy függeléket, amelyben a helyi sajátosságokat rögzítik. így van ez Kaposváron az elektronikai gyárban is, ahol kérésünkre Báli György, a munkaügyi osztály vezetője beszélt az idei újdonságok­ról. — Tulajdonképpen már tavaly megkezdődött az idei kollektív szerződés átigazí- tása, amikor az 1987-eshez csatoltunk egy pótfüggeléket a bérek 'bruttósításáról. Bruttósítöttuk az alapbért„a 310 forintos pótlékot, a jel­legzetes mozgóbéreket, a plusz munkakörökért járó pótlékokat. Az egyéb össze­geket — így a törzsgárda- pénzt, a célprémiumokat — esetenként emeljük majd. A különféle egységek tár­sadalmi és gazdasági veze­tői 17 módosító javaslatot terjesztettek elő a függelék idei módosításához. A legje­lentősebbek: a munkaruhák kihordási idejét csökkenteni kellene, az ügyeleti díjakat emelni. Kérik a műszakpót­lék és az étkezési hozzájá­rulás növelését. — Ez természetes, mert az árak növekszenek, az embe­rek több pénzt szeretnének hazavinni. A lehetőségek vi­szont korlátozottak. Még eb­ben a hónapban leülnek ta­nácskozni a gyár vezetői és a szakszervezetek képvise­lői. (Meglehetősen nagy vita várható. Nyilvánvaló, hogy valamiféle kompromisszum születik majd, amely szerint a gazdasági vezetés megkö­ti a kollektív szerződés gyá­ri -függelékét a szakszerve­zettel. — Van-e vita nélküli új­donság? — Van. A bérfizetési na­pok rendje módosult. Ré- -gebben az alkalmazottak másodikán kaptak fizetést, a fizikai dolgozók végelszámo­lása viszont tizenegyedikén volt. Az új rend szerint min­denki havonta egyszer, 11- én kapja meg minden bérét. Ezt a dolgozók elfogadták, így kerül be az új kollektív szerződésbe. — ' Előfordul-e, hogy a gyári közösség nem ért egyet a nagyvállalati kollektív szerződéssel? — Igen. Azaz inkább az fordul elő, hogy gyári ja­vaslat nem kerül be a válla­lati szerződésbe. Ilyen volt például tavaly az építkezési, lakásteremtési hozzájáru­lásról Kaposváron született javaslat; a nagy központi al­ku során ezt a felek elve­tették. Egyenként bizonyos esetekben a gyári függelé­kek, helyi sajátosságokhoz igazodva, eltérhetnek a nagy- vállalati szerződéstől. Pél­dául a túlórák elrendelése, illetve vállalása terén itt a mi kollektívánk másképp szerződik a vezetéssel, mint ahogyan azt az egész rész­vénytársaság szerződése tar­talmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom