Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

4 Somogyi Néplap 1988. március 4., péntek JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRTA A baleseti járadék megállapítása NEMZEDÉKEK Fotó: Kovács Tibor A NEB előtt a vállalati tanácsok munkája Háromévesek a vállalati tanácsok. Somogybán 21 alakult, s egy, a Sáévé meg­szűnt. A megyei népi ellen­őrzési bizottság tegnapi ülé­sén egy vizsgálat alapján arról tárgyaltak, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését jól szol­gálta-e a vállalati tanácsok létrehozása. A. vizsgálatból határozott választ nem kap­hattunk. a hét vállalat — a Kaposgép, a Kaposvári Cukorgyár, a Kaposvári Ruhagyár, a Nagyatádi Konzervgyár, a Sütév, a Ba­Növényvédelem A mostani néhány hideg nap nem befolyásolja a nö­vények áttételesét, nincs ok tehát arra, hogy tovább ha­logassák a kiskerttulajdono­sok a metszési munkákat. A fagymentes nappali órák­ban, 5 fok feletti hőmér­sékletnél, a gyümölcsfák, a szőlő és a díszcserje egy­aránt metszethető. Talán csak az igen fagyérzékeny őszibarackkal érdemes vár­ni, ha nincs sok metszeni való. Főleg az almafákat kell igen alaposan, de mérsékel­ten metszeni, igyekezve szel- lős korona kialakítására, s egyben ügyelve arra, hogy latonboglári-, valamint a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát vállalati taná­csainak — tapasztalata alapján. Elhangzott, nagyon kevés a fiatal a vállalati tanácsban. Sokan vannak viszont az igazgató után kö­vetkező vezetők, tehát a közvetlen munkatársak. A vállalati tanács azon­ban ennek ellenére önálló: volt például, ahol nem hagyták jóvá az igazgató 1987. évi fizetésemelését. Igaz, az is — éppen maguk a tanács tagjai mondták el elkerüljék a túl sok vízhaj­tás képzését. A tavaly gyen­gén termett, s emiatt elha­nyagolt kajszibarackfákon is érdemes mérsékelt met­széssel korrigálni az elha­lásuk miatt torzuló koronát, s ritkítani a túl sűrűn fejlő­dő részeken az ágakat. Igen fontos a metszéssel, fűré­szeléssel ejtett sebek lezárá­sa, amelyhez a Cellcidet és a fabalzsamot javasolják, mert ezek a zárófestéken kívül gombaölő hatóanyagot is tartalmaznak. A metszés mellett szüksé­ges az úgynevezett tél végi fatisztogatás is, mert az enyhe idő miatt a kártevők —, hogy a vállalati tanács­nál hatékonyabban tudna működni egy kislétszámú igazgatói tanács. Elhangzott az is, hogy „sokba került” a vállalati tanácsok megalakítása, il­letve az ezt megelőző Szer­vezeti és Működési Szabály­zat elkészítése. A Kaposgép- nél az ECONOMIX kisszö­vetkezet 320 ezer forintot, a Kaposvári Cukorgyárnál az EGSZI nyolcvanezret, a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinátnál a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari jobban teleltek, mint más­kor. A fatörzset és a vasta­gabb ágak kérgét, elágazá­sait tanácsos drótkefével, kaparóvassal megtisztítani, ezzel eltávolíthatók az átte­lelt kártevők. Egyúttal tá­volítsuk el a koronákban levő, elszáradt levelekből összenőtt hernyófészkeket, amelyekben a kártevők her­nyói teleltek. A mechanikai védekezés feltétele annak, hogy a tavalyinál jóval erő­sebb kártevő rovarinvázló- nak elejét vegyük. Ezt szol­gálja még a tavaly ugyan­csak elszaporodott pajzstet­vek, takácsatkák és sodró­molyok elleni tél végi le­mosó permetezés is. A baleseti járadék kiszá­mítása a balesetet közvetle­nül megelőző egy éven belü­li kereset havi átlaga alap­ján történik. Tekintettel ar­ra, hogy az 1987. december 21-ét követően megállapított járadék adóköteles, az alapul szolgáló átlagkereset megha­tározásánál a bruttósított keresetet kell számításba venni. Ilyeft kereset csak az 1988. december 31-ét követő­en bekövetkező baleseteknél áll majd rendelkezésre. Nos, addig az egyéves átlagszámí­tási időszakban lesz olyan kereset is, ami bruttósított (1988. év) és lesz olyan is, ami nem (1987. évi). Azért, hogy az 1988 előtti keresetek ne csökkentsék a baleseti já­radékalapot — következés ­Szervező Vállalat harminc­ezer forintot kaszírozott be ebből. Azokat delegálták, illetve választották a tanácsba, akikről gondolták, hogy a legjobban képviselik a vál­lalat érdekét, ám a népi ellenőrök sokhelyütt talál­koztak érdektelenséggel. A Sütévnél a tervezet megvi­tatásakor például egyetlen érdemi hozzászólás sem volt. A vizsgált vállalatoknál és a tegnapi NEB-ülésen is élénk vitát váltott ki a kér­dés: milyen a felelőssége a vállalati tanácsoknak a vál­lalat gazdálkodásában. Más szóval: ha rossz a gazdaság, milyen felelősség terheli a vállalatot irányító szervezet tagjait. Másutt azt szerették vol­na tisztázni, hogy milyen idő- és anyagi kedvezmé­nyek illetik meg a tanács tagjait. Tapasztalatok bizo­nyítják: szükség van a to­vábbképzésükre és bizonyos mértékű jogvédelemre is. Fontos, hogy a tanácsok az érdemi döntések előtt több­féle elképzelést is megis­merjenek, mérlegeljenek. Ehhez sok adalékkal szol­gálhat az az ankét is, ame­lyet a tanácsok vezetői és tagjai számára javasolt megrendezni a Somogy Me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. képpen a járadékot is —, ezeket a kereseteket „brut­tósítani” kell. Ennek a ko­rántsem egyszerű eljárásnak a bemutatására nézzünk egy példát. A baleset 1988. július 1-jén történik. A baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlag- keresetet az 1987. július 1. és 1988. június 30. közötti keresetekből állapítják meg. Az 1988. évi keresetek már bruttósították, ezeket teljes egészében, tehát adóval nem csökkentetten figyelembe veszik. Az 1987. július 1. és december 31. közötti kerese­tet viszont bruttósítani kell. Ehhez a munkáltató által közölt, nyugdíjjárulékot és 310 forint általános bérpót­lékot nem tartalmazó nettó keresetből indulnak ki. Ki­számítják az egy napra jutó átlagkeresetet, majd a táp­pénznél használatos segéd­let, illetve táblázatban meg­keresik ennek a bruttósított megfelelőjét. Ebből a brut­tósított napi keresetből lesz. megállapítva az 1987. évre eső időszak ún. bérezett nap­jainak megfelelően a kép­zett kereset. Az így megnö­velt keresetből, továbbá az 1988-ra eső bruttósított ke­resetből együttesen lehet meghatározni azt a havi át­lagkeresetet, ami alapja lesz a baleseti járadéknak. Mindezekből látszik, hogy 1988. évre másképpen kell a kereseteket közölni a nyugdíjmegállapító szervek­nek, mint korábban. Munka­Orvosi rendelők Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.: 11-194. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társ­községeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü. központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Mosdós (kórház). Tel.: 12- 457 (Nagyberki, Baté). Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024 (a többi településnek). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. bérként 1988. évre a kerese­tet továbbra is nyugdíjjáru­lékot is tartalmazó összeg­ben kell feltüntetni! Külön kell viszont választani az adóköteles és az adómentes jutalmak összegét, mert ez az átlagkereset számítását befolyásolja. Baleseti jára­dékhoz történő kereset köz­lésénél fontos tudnivaló, hogy 1987. évre nettó bért kell közölni! A nettó bér eb­ből a szempontból azt jelen­ti, hogy a munkabér és a 310 forint együttes összegé­ből le kell vonni a ténylege­sen levont progresszív nyug­díjjárulékot, majd ebből az összegből le kell vonni a 310 forintot. Végeredményben így lehet a nettó bérből na­pi átlagot számítani a fenti eljárás szerint, amit a táb­lázat alapján „bruttósíta- nak". Fontos tudnivaló, hogy az átlagszámítási -időszak alatt kifizetett jutalmat és az er­re az időre járó év végi ré­szesedést is nyugdíjjárulék­kal csökkentett (nettó) ösz- szegben közük a munkálta­tók. Az 1988. évi keresetet viszont a dolgozónak járó összegben (nyugdíjjárulék­kal és adóval nem csökken­tetten) kell közölni. Nem kell csökkenteni az 1988. évben kifizetett jutal­mat sem, viszont szükséges megjegyezni, hogy adómen­tes vagy adóköteles jutalom­ról van szó. Sárdi Gyula Balatoni öldvár (rendelő). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rendelő). Tel.: 40-276. Boglárlelle (rendelő), Vi­kar Béla u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyan­ott. Fonyód (rendelő). Tel. : 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászat a kórház­ban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rende­lő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Baksay u. 7. Tel.: 135. Barcs (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8—12-ig. Tab (egészségház). Kos­suth u. 60. Tel.: 20-620. Andocs (rendelő), Ady u. 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.: 54. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-402, nyitva 8-tól 20- ig, szombat-vasárnap 8—14 óráig. Kaposvár, szolgáltató­ház, tel.: 13-440, nyitva: 8— 20-ig, szombaton 8—14 órá­ig. Boglárlelle, Dózsa Gy u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8—19- ig, szombaton 8—13 óráig. Balatonföldvár, Petőfi u. 2.- Tel.: 40-091, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14-ig. Barcs Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva ,8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Csurgó, Csoko­nai u. 4. Tel.: 17, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Marcali, Rákó­czi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyivta 8—20 óráig, szombaton és vasár­nap 8—14 óráig. Tab, Kos­suth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szomba­ton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tar­tási időn túl ügyeleti szol­gálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 87-es (szolgáltató­ház) gyógyszertárat. ÉLTETŐ FORRÁSOK Szólád a legerősebb — Az én családom, mond­hatnám végig lakta Telekit a 30-as évektől — mondja Balogh Gyula, a szép fekvé­sű falu elöljárója. — Nem volt saját házunk. Árendás­ként húzódtunk meg egy-’ egy portán, s ha meguntak bennünket, továbbálltunk. De nem hagytuk el a falut. Hullámzó dombok, áttetsző facsoportok, a táj és a há­zak szinte lebegnek a párás, tavaszias napsütésben. — Apám 25 évig cseléd volt papi birtokon, én is Ti­hanyban születtem — foly­tatja. — 32-hen, talán, hogy ne kelljen nyugdíjat adni a református embernek, fel­mondtak apámnak. Akkor költöztünk haza Telekibe. Részesaratóként, napszámos­ként éltünk 45 előtt, elma­radott kis sárfészek volt ak­kor a falu. 58-ig nem is igen történt említésre méltó. Se kövesút, se egy tisztességes iskola, semmi. Régi egyházi épületben tanult 50—60 gye­rek; 45 előtt egy tanító élt Telekiben, 52-től kettő. A hatvanas • években szépen fejlődött a település. Köves­út, tanácsháza, művelődési ház, új iskola épült szolgá­lati lakással. ' A nép össze­fogott. nem sjajnálta a költ­séget és a fáradságot a fa­luért. Emlékszem például, hogy amikor a kövesutat építettük, az adón kívül min­denki felajánlott egy bizo­nyos összeget, és rengeteg társadalmi munkát végez­tünk. Az első összevonás — a közigazgatási — 1967-ben volt. 1972-ig Kötéséhez tar­toztunk. A termelőszövetke­zet egyesülése után a tsz- központ is Kötésére költö­zött. Akkoriban már fogya- dozott a lakosság, az értel­miségiek is mentek az isko­la, a tsz-központ után. A fiatalok Szárszón építettek. Az én két gyerekem is. Hatvan éves. 18 évig volt tanácselnök, jelenleg a nagy­községi tanács titkársági cso­portvezetője. Telekiben szép háza, 2400 négyszögölnyi zártkertje van, ahol szőlőt, gyümölcsöt termel. Ásott kút, villany, víz van a tel­ken, s természetesen pince és présház is tartozik a ..paradicsomkerthez”. — Büszkék vagyunk a mű­emlék kápolnába, amelynek képét talán egész Európában megismertették az idegenfor­galmi kiadványok. Régebben magunk sem voltunk tisztá­ban az értékével. Az épüle­tet helyreállították, most már csak a környékét kellene rendbe -tennünk, Szólád a legerősebb a négy falu közül. Rendezett, „élet­erős” portád sorakoznak a hosszú főutcán, a gondosan tatarozott régiek mellett újak, sőt vadonatújak. Az egykori elvándorlók ide sem tértek vissza, de a népesség már évek óta nem fogy. Szóládtól 4 kilométernyire esik Szárszó, közel vannak a Balaton-parti munkahelyek (sokan járnak be az üdülők­be dolgozni), a szárszói ter­melőszövetkezet is sok hely­beli lakosnak ad munkát, jó megélhetést. Ebben a térség­ben található a tsz 170 hek­tárnyi szőlőültetvénye, s Szóládon egy 100 embert foglalkoztató gépműhelye. Ugyancsak a partközelség okán. itt találtak először vendégfogadó házakra, a fa­lusi turizmus szervezői, s évek óta visszatérő nyara­lókról is beszámolhat a falu „gazdája”. Mohai András. — A Balaton közelsége most különösen sokat jelent a falunak, bár régebben sem volt közömbös. A dolgos, élelmes családok valamikép­pen mindig profitálhattak belőle. Csak a mi példánkat említem. Amikor összeháza­sodtunk (1947-ben), ezen a telken egy rissz-rossz ház volt, s most meg lehet néz­ni a portánkat. Mindig azt mondtam: öt-hat óra alvás elég egy egészséges ember­nek, s az asszony sem gon­dolkodott másképpen. Egy kiló zsírért egész nap ka­száltam, nyáron arattam, s ahogy megkezdődött a csép- lés, eljártam zsákolni. Ki­lenc évig zsákoltam. A fele­ségem meg reggel begyalo­golt Szárszóra, vitte a kert és a baromfiudvar termékét az üdülőkiiek. A fején egy megpakolt véka, mindkét ke­zében egy-egy púpozott sza­tyor. Bicikli nem volt. Dél­ben kihozta a kosztot a csép­lőgéphez, ebédet, vacsorát és másnapra a reggelit. Té­len az erdőre jártam fát vág­ni, s a részemből jutott a Balaton-parti házakba is. így éltünk. A tsz-be 12 hold földet vittem, s két olyan pár lovat, hogy az öregeb­bek még ma is emlegetik. Később brigádvezető, tanács- és tsz-elnök lettem. Mohai András tanácsel­nöksége idején épült a falu legszebb emeletes középüle­te, melyben a többi között orvosi rendelő, posta kapott helyet, de itt van a párthe­lyiség, az MHSZ-iroda is. Akkoriban kapott villanyt a külterületi Nezde-puszta, amelynek elhagyott portáit tatabányaiak vették meg üdülőnek, és — az elöljáró szavaival — csodaházakká alakították őket. („Most már verik a tam-tamat kövesút- ért, vezetékes ivóvízért, hol­ott akkoriban tudták, mit vásárolnak olcsó pénzért.") — Persze, sok mindenre volna még szükségünk — mondja. — A vezetékes ivó­víz után esetleg gázra, de egy színvonalas kisvendég­lőre mindenképpen. Az élén­külő idegenforgalomnak is jót tenne. A „tiszta udvar, rendes ház” feliratú portáról egye­nesen Nagycsepelyre me­gyünk, ahol a 200 éves re­formátus templom melletti, meglehetősen szellős, nehe­zen fűthető parókián Kuli- fay Albert lelkésszel beszél­getünk, aki mellesleg a szár­szói takarékpénztár betét­gyűjtő pénztárosa, és ő sze­di a villanydíjat is. Kulifay Albert sok ittenivel ellen­tétben a Balaton-partról jött Nagycsepelyre 1955-ben. A négy község múltját feltáró monográfia egyik szerzője. — Nagyon hiányoznak a pedagógusok meg a fiatalok — sóhajtja. — Nemrég 200 ezer forintot költött a ta­nács a kultúrházunkra. Az ifjúsági klub számára meg, úgy hírlik, modern és drága felszerelést vásárolnak. Csak az a baj, hogy a fiatalok mindössze 15-en vannak. A nagycsepelyiek híres állat­tartók. Az öregek hatalmas istállókat építettek abban re­ménykedve, hogy a fiaik folytatják az állattenyész­tést. 23 egyedülálló, özvegy él a faluban ... Tizenkét telek kialakítá­sára van lehetőség Nagy- csepelyen, de üresen álló la­kás is akad. Nyolc-tíz házat vásároltak meg városiak hét­végi nyaralónak. A szárszói tsz cérnázóüzemet működ­tet a községben. Orvosi ren­delő, könyvtár, óvoda van, s az élelmiszerboltot hamaro­san önkiszolgálóvá alakítják át. ’ (Folytatjuk.) Szapudi András Metszés a kiskertekben HÉTVÉGI ÜGYELET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom