Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-30 / 76. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 76. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 30., szerda Húsz perc Willi Stoph hazánkba érkezett MEGKEZDŐDTEK À MAGYAR—NDK TÁRGYALÁSOK Riasztó statisztikát olvas­tam a napokban. Eszerint a családokban a gyerekek­kel való 'foglalkozásra nem sokkal több jut naponta, mint húsz perc. A reggeli gyors készülődés közben röptében hangzanak el uta­sítások: kapkodó, utolsó si­mítások az iskolaköpenyen, ingerült kotorászás a pénz­tárca mélyén, s közben dör- mögés: „Mire kell már me­gint húsz forint? Százszor megmondtam, hogy ne az utolsó pillanatban szólj!” Nincs hát idő ilyenkor a gyerekre, hiszen a családfő is pár perccel indulás előtt jelenti be, hogy aznap érte­kezlet lesz, később ér haza, s mire végre becsukódik a lakás ajtaja, nyugtalan áramlással megkezdődik a nap. Miikor jut idő a gyermek­nevelésre? Ámítás csupán, ha úgyvéljük: a szűkre sza­bott szombat—vasárnapok együtt töltött idején minden elmaradt beszélgetést, nyug­tató szót vagy jól megérde­melt büntetést pótolhatunk. Természetes, hogy szükség van a családi kirándulások­ra, a gondtalan örömmel el­töltött órákra — ám milyen sokszor közbejön egy-egy nem várt esemény, jól fize­tő különmunka, rokonok lá­togatása, vágy más egyéb, s nem marad más, mint az: no, majd legközelebb... Szerencséseknek mond­hatják magukat azok, akik­nek anyai vagy apai nagy­szülei elérhető távolságban élnek, s vállalják is a gye­rekeket. Az ott töltött idő sem pótolhatja azonban a gyerek és szülő közötti kap­csolatot. Más az a szeretet, ahogyan a jnagymama, vagy nagypapa szereti az unokát: felszabadultabb, elnézőbb, következetlenebb. Oka en­nek a tudat: másféle fele­lősséggel irányulhat a gyer­mekre, hiszen neveltetésé­ben gondolataik alakulásá­ban, tetteiben elsősorban a szülő irányitása a mérvadó. A gyermekek életre való nevelésének sokféle útja van. A velük való foglalko­zás sokszínű. Jellemformáló lehet egy-egy őszinte, jó ízű beszélgetés, de az is, ha a szülő, vagy nagyszülő be­vonja őket a házimunkába, közösen főznek, takarítanak. Egy-egy ilyen élmény az együvétartozás örömét rejti magában, a gyermek érzi: nem felesleges teher a csa­ládban, hanem olyan ember, aki fontos, akire számíta­nak. A szülők, akiknek szabad­idejük olyan szűkre van szabva, általában nem a sa­ját szórakozásukra szakítják el az órákat a gyerekektől. A különmunka, a többre való törekvés az ifjabb ge­neráció boldogulását szol­gálja, a gyerekek körülmé­nyeit, lehetőségeit. A baj csak az, hogy a „hajtásban” elsikkad az öröm, az egy­mással való törődés, és egy idő után már a kamaszkodó fiú vagy lány is távolság- tartó lesz a szülőkkel szem­ben. Kialakul egyfajta lát- ' hatatlan burok, láthatatlan védekezés: miinek is mond­jam el, úgysem értik meg, s nem is érdekli őket. Az ember egyéniségét meghatá­rozó erlkölcsi értékek nem meghatározott rend, sze­líd rávezetés alapján ala­kulnak ki, hanem a kör­nyezet sokféleségéből föl­vett, olykor csak divatos szokásokból. A legszűkebb társadalmi modell, azaz a család észrevétlenül elveszíti azt a legjellemzőbb tulaj­donságát — az egymásra fi­gyelés csodáját, az egymás­sal való törődés örömét —, amelytől igazi családdá vá­lik. Klie Ágnes Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke Grósz Károly miniszterelnök meghívására kedden a késő délutáni óráikban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett. Magyarországi út­jára elkísérte felesége is. Az NDK kormányfőjének kíséretében van Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök- helyettes, Bernhard Neuge­bauer külügyminiszter-he-' lyettes, Horst Tschanter, az Állami Tervbizottság elnök- helyettese, Dietrich Lemke külkereskedelmi miniszter- helyettes és Karl-Heinz Lu- genheim, az NDK magyaror­szági nagykövete, aki Buda­pesten csatlakozott a kísé­rethez. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József mi­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára kedden délelőtt a Központi Bizottság székhá­zában megbeszélést folyta­tott Harilaosz Fbrakisszal, a Görög Kommunista Párt KB főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom legfontosabb kérdései­ről. A két párt vezetői meg­erősítették szándékukat, hogy továbbra is tevékenyen f ellépnek a nemzetközi kom­munista .mozgalom és min­den békeszerető, antiiimpe- rialista, haladó erő összefo­gásának erősítéséért. Hang­súlyozták, hogy a Szovjet­unióban és a más szocialis­ta országokban kibontakozó megújulási és reformfolya­matok, az új típusú gondol­kodásmód jelentősen hozzá­járulnak a nemzetközi béke és a biztonság megerősítésé­hez. Nagyra értékelték és tá­mogatásukról biztosították a Szocialista országoknak azo­niszterelnök-helyettes, ke­reskedelmi miniszter és fe­lesége, valamint Horn Gyula külügy minisztériumi állam­titkár fogadta az NDK és hazánk nemzeti lobogóival díszített Ferihegyi repülőté­ren. A fogadtatáson jelen volt Roska István, hazánk berlini nagykövete és Karl- Heinz Lugenheim. Röviddel a repülőtéri fo­gadtatás után Willi Stoph szállásán szűk körű megbe­szélést tartottak a kormány­fők. Grósz Károly és Willi Stoph vezetésével magyar részről Marjai József, Horn Gyula és Roska István; az NDK tárgyaló csoportjának részéről Wolfgang Rauchfuss, Bernhard Neugébauer, és Karl-Heinz Lugenheim ült a tárgyalóasztalhoz. (Folytatás a 2. oldalon.) kát a konstruktív és nagy horderejű javaslatait, ame­lyek reális és kölcsönösen elfogadható megegyezési le­hetőségeket nyújtanak arra, hogy a leszerelés különböző területein döntő jelentőségű előrelépésre, megállapodá­sokra kerüljön sor. Kádár János és Harilaosz Florakisz kölcsönösen tájé­koztatta egymást a két or­szág helyzetéről, pártjaik tevékenységéről és időszerű feladatairól. Nagyra értékel­ték az MSZMP és a GKP között fennálló, hagyomá­nyosan jó, rendszeres elv­társi kapcsolatokat. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a pártközi együttműködés további erősítése jól szol­gálja a két ország, a magyar és a görög nép érdekeit, va­lamint a nemzetközi béke és a biztonság közös ügyét. A megbeszélésen részt vett Gecse Attila, a KB Külügyi Osztályának helyettes veze­tője, valamint a GKP főtit­kárának kíséretében levő Szpirosz Sztathakisz, a GKP Központi* Bizottságának tag­ja és Dimosz Foudalisz, a KB sajtóirodájának munka­társa. Kádár János és H. Florakisz megbeszélése Kádár János kedden a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Harilaosz Florakisz-szal, a Görög Kommunista Párt KR főtitkárával. A képen: a megbeszélés előtt A szó és a tett egységét kérik számon Lázár György Kaposvárra látogatott „MINDENKINEK MEG KELL ÚJULNIA !” Klenovics Imre tömör elemzést adott Somogy gaz­daságának múlt évi helyze­téről, sikereiről és gondjai­ról, kedvező és kedvezőtlen jelenségekről, a gazdaság teljesítőképességének növe­kedéséről. Megemlítette, hogy megkezdődött a gazda­sági szervek belső irányítási rendszerének korszerűsíté­se, a változás azonban a kö­vetelményekhez mérten las­sú volt. Felsorolta a növe­kedés akadályait, s joggal dicsekedett néhány vállala­tunkkal, ahol korszerű ter­mékszerkezet alakult ki. Sor­ra vette az ipar, az építő­ipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom jellemzőit, -a beruházások sikereit, majd az idei év indításáról, ked­vezőbb tapasztalatokról adott számot. A közhangulatot úgy jel­lemezte az első titkár, hogy az őszinte, nyílt és oldott légkör, az elkötelezettség és a tehniakarás éppúgy jelen van ebben, mint a bizonyta­lanság, a félelem, a bizalom- hiány és a meg nem értés. Mégis — mint mondta — a közhangulat alakulása az előrehaladás egyik fő bizto­sítéka. Megállapította ugyan­akkor azt is, hogy a jelen­legi helyzetért az össznépi felelősséget nem fogadják el az emberek. Az országos, a megyei, a városi vezetők te­kintélye megcsappant, s a lakosság a szó és a tett egy­ségét kéri számon. Azt sem hallgatta el, hogy a jogos bírálat és az úgynevezett „reform-demagógia” egy­aránt megnyilvánul a köz­hangulatban. Klenovics Imre ezután a párt belső életével összefüg­gő tapasztalatokat összegez­te és fontos javaslatokat tett a Központi Bizottság és ap­parátusa számára. — Tartalmas, sok fontos információt acfó tájékoztatót kaptam — mondta válaszbe­szédében a párt főtitkárhe­lyettese —, s mivel készül­tem a somogyi látogatásra, ezek nagyrészt egybeesnek a párt- és kormányszervektől kapott helyzetelemzéssel és minősítéssel. Lázár György örvendetes­nek nevezte, hogy a viszony­lag nehéz gazdasági évben a fejlődés üteme meghaladta az országos átlagot; ígéretes­nek a helyeníkint már meg­valósított profilváltást. Ezek­ből is arra következtetett, hogy az újszerű felfogás már a gondolkodásban és a mun­kában is jelen van. De azért itt is — mint az országban — a nélkülözhetetlen válto­zások ' elején tartunk. — Meggyőződésem — mondta —, hogy a társadalmi-gazda­sági előrehaladásnak legfőbb feltétele a gondolkodás, a módszerek átformálása. Csak ez adhat bizalmat ah­hoz, hogy a kibontakozási programért érdemes dolgoz­ni ; hogy félelmeink, bizony­talanságaink fokról fokra megszüntethetek. Igaz, a társadalmi nehézségek meg­oldásának kulcsa a gazda­ság, de ahhoz, hogy ebben előre tudjunk menni, ahhoz egyet kell akarnia és együtt munkálkodnia az egész tár­sadalomnak. Ehhez pedig mindenkinek meg kell újul­nia! Lázár György ezután a po­litikai munka fontosságáról beszélt, s azt hangsúlyozta: ha nem tudunk a politika eszközeivel tartást, bizalmat adni az embereknek, akkor a kibontakozás folyamata sokkal lassabban mehet vég­be. A „gondolkodva-vitat- kozva-érvelve” politizálás­ra hívta föl a figyelmet, s mint mondta: nem térhe­tünk ki az embereket fog­lalkoztató problémák elől akikor sem, ha kényesek, ha kellemetlen róluk hallani. Ezután — Klenovics Imre véleményével egyetértve — a felelősség kérdését bon­colgatta, s bár hangsúlyoz­ta, hogy az értékelés, az ön­kritika már az 1974-es párt- dokuméntumokban is fölfe­dezhető, a kialakult helyzet­ből nemcsak a Központi Bi­zottságnak, a kormánynak, a kommunistáknak kell' le­vonni a következtetést. A vezetői felelősség meghatá­rozó, ugyanakkor ébreszteni kell az egyes emberek közös­ségi felelősségét is, s a má­sik oldalon a társadalmi el­lenőrzés iránti határozott igényt. Befejezésül a párt főtitkár- helyettese a májusi pártér­tekezlet előkészületeiről be­szélt, majd a megyei első titkárnak a párt belső éle­tét érintő javaslatait elfo­gadva és jogosnak minősít­ve — napirenden levő kér­désekként — támogatta azo­kat. Lázár György ma az ag­rártudományi egyetem állat- tenyésztési karára, a Kapos- gép Vállalathoz látogat, esz­mecserét folytat pártmunká­sokkal, és megtekinti a fel­újított Csiky Gergely Szín­házat. Tegnap délután másfél napos látogatásra Kaposvárra érkezett Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese. Ven­dégünket Klenovics Imre, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gyenesei Ist­ván megyei tanácselnök fogadta. A tájékoztató megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizott­ság titkárai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom