Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

1988. március 29., kedd Somogyi Néplap 5 Váltás a marcali szakmunkásképzőben TV-NÉZÓ Budapesti Tavaszi Fesztivál Mezőgazdasági gépszere­lőket, autószerelőket, gépla­katosokat, elektrolakatoso- kat, kőműveseket, női sza­bókat, bőrdíszműveseket ké­peztek s képeznek ma is Marcaliban a szakmunkás­tanulók iskolájában. Az utol­só esztergályos-évfolyam nemsokára kikerül az inté­zetből, és már tanulnak az új szakma leendő techniku­sai : fémforgácsolók lesz­nek, akik a szakmunkáskép­ző intézetben elindított szak­középiskolai osztályba jár­maik. A váltásról Csordás Ferenc, az iskola igazgató­ja beszélt: — A környék gazdasági szerkezetéhez és annak vál­tozásához kell igazodnunk. Ezért marad meg a legtöbb hagyományos szakma, és ezért fejezzük be az eszter­gályosképzést, azaz helyette­sítjük a szakközépiskolai szintű oktatással. A fémfor­gácsolók tulajdonképpen esztergályosok, marósok, gyalusok, köszörűsök lesznek egy személyben, azaz köny- nyen átállítható, divatos szó­val : konvertálható szakem­berek. — Kik lesznek ma szak­munkástanulók, illetve szak­középiskolások ? — Intézményünkben részint elismerést aratva, részint ke­mény bírálatokat is kapva, meghirdettük : nem tudunk bárkit fölvenni. A régebbi gyakorlat, sajnos, az volt, hogy az általános iskolák­ban bukdácsoló gyerekeket elküldték szakmunkástanu­lónak, „annak jó leszel” jel­szóval. Nos, mi ezzel az el­maradott szemlélettel szakí­tani akartunk. A gyengébb képességű gyerekek is lehet­nek értékes betanított mun­kások, segédmunkások. Mi jó szakmunkásokat akarunk adni a társadalomnak; ez persze nem megy egyik nap­ról a másikra. Lesznek még olyan tanulóink, akik elvég­zik ezt az iskolát, de igaz szívvel legföljebb jó betaní­tott munkásnak ajánlhatjuk őket. A szakközépiskolai osztályokba viszont minden­képpen csak jó tanulmányi eredményű gyerekeket ve­szünk föl ; szakmunkástanu­lónak sem akarunk kegye­lem ketteseket. — Afféle elitiskolát kíván­nak teremteni? — Ha valaki akarja, hasz­nálhatja ezt a kifejezést is. Csak ne képzelje azt, hogy valamiféle kivagyiságból tűztük ki céljainkat. Alapel­vünk az, hogy a tanulás igényével, a szakma szerete- tével fölvértezett' igazi mun­kássá’kell nevelnünk gyere­keinket. Ezért korszerűsít­jük a tanműhelyeket, ezért ápolgatjuk kapcsolatainkat a környék üzemeivel. De kaptunk már távolabbról, az Alföldről is segítséget, gé­pet, pénzt... A szakközép- iskolában egyetemi végzetté ségű tanárok tanítanak, az orosz nyelv mellett bevezet­tük a német oktatását;szak­munkástanulóink közül is nyolcvanegyen tanulnak né­metül. Az ipar — reménye­ink szerint — fejlődni fog. írni-olvasni alig tudó mun­kásokra nem lesz szükség. Erre készülünk. — Ehhez tárgyi feltételek is kellenek. — A Mechanikai Művek­kel együttműködve sikerült beszereznünk egy számító­gép-vezérlésű oktatógépet, énnél korszerűbb ma nincs az országban. E géppel ja­víthatjuk az oktatást, de ki- sebb-nagyobb termelési fel­adatokra is befogható. Amit termelünk, eladjuk, abból lesz pénzünk ... — Az iskola mint vállal­kozó is szerepelni akar? — Nem akar, hanem kény­telen. Egy gazdag országban könnyebb lenne a helyze­tünk; véleményem szerint az ideális állapot az, ha a jövő nemzedékét korlátlanul dotált, anyagi nehézségekkel nem küszködő intézmények­ben nevelik. Ez volna a ter­mészetes, hiszen mindennel szabad takarékoskodni, de az emberneveléssel nem. Mégis muszáj. Ha vállalko­zunk, akkor a nyereséget a nevelésre tudjuk fordítani. Igaz, a vállalkozás plusz munkát igényel, gondokat is okoz. Ma még nincs más út. Arra kell vigyáznunk na­gyon, hogy ne essünk át a ló másik oldalára. A gépnek és mindennek elsősorban az oktatást, a nevelést kell szolgálnia, és csak másod­sorban lehet a nyereségszer­zés eszköze. — Most nagy tervek meg­valósítását kezdték meg. Meddig maradhat korszerű az iskola? — Mindaddig, amíg kor­szerű elméletet tanít. Ez pe­dig elsősorban az itt dol­gozó pedagógusokon áll. Amíg önképzést igénylő, nyitott szellemű gyerekeket tudunk fölnevelni, addig jól tesszük a dolgunkat. Kész szakmunkást, technikust soha egyetlen intézmény sem fog kibocsátani, mindig a munkahely fejezi be a szak­mai és az emberi nevelést. De mindent befogadni, fej­lődni kész embert az iskolá­nak kell nevelnie. Ha az eredmény a Világos fejű végzős diákok sokasága, ak­kor bármilyen módszer kor­szerűnek nevezhető. L. P. Gondoltam, hogy csak pes­ti telefonáló lehet az, aki a tv-stúdión keresztül gyor­san igyekezett jegyhez jutni a Budapesti Tavaszi Feszti­vál zenei eseményeire. Vi­dékről nehezebb nekivágni az útnak... Pénteken este a televízió jóvoltából azonban az egész ország lakossága érzékelhet­te, milyen fontos művészeti eseményeknek adott otthont most is a Budapesti Tavaszi Fesztivál, mely emblémájá­ban már nem csak a csírát, hanem a kiteljesedett virá­got is hordozza. Ám az kissé meglepett, hogy éppen a ze­nei eseményekre volt még árválkodó jegy. Azon a na­pon, amikor Bartók Béla születésnapját ünnepeltük, azzal a jó hírrel, hogy a vi­lághírű zeneszerző végaka­rata'— 1945 után — ezen a nyáron teljesedhet: haza­szállítják hamvait. Bartók Tavasz című kórusműve nemcsak a márciusi tavasz­nak szólt a Magyar Rádió gyermekkórusának előadá­sában, hanem annak az ese-* ménysorozatnak is a mottója volt, amelyet a fesztiválvá­ros, Budapest az idén is programul tűzött. Ám Ujfa- lusy József, a Zeneművésze­ti Főiskola rektora némi­képp lehangolt a Bartók- kultusz ápolásáról kifejtett véleményével, amit sajnos nem mondhatott el végig. A riporter, Szegvári Katalin ott fejezte be a vele folytatott beszélgetést, ahonnan igazá­ban értelme lett volna a ne­ves zenetudós nyilatkozatá­nak. Annyit tudhattunk meg, hogy súlyos adósságai van­nak még az ének-zene ok­tatásunknak a bartóki-, ko- dályi örökség ápolásában. Mintha mindent elölről kel­lene kezdeni... A televízió előtt ülő néző arra a véle­ményre juthatott a gyorsan berekesztett beszélgetésből, hogy még nem jutottunk igazán minden titok nyitjá­ra. A Budapesti Tavaszi Fesz­tivál az idén is több, kül­földön élő magyar művész bemutatkozására adott lehe­tőséget. Többek között kiál­lítási kalauzunk volt a ka­mera Roboz Zsuzsi, Angliá­ban élő festőművész buda­pesti kiállításán, amely a zene szeretetében fogant. Naivan mondta nyilatkozatá­ban a festőművésznő: azt hi­szi, hogy Magyarországon mindenki járatos a zenében. Csupán az igaz, hogy sok hí­res muzsikust, zeneszerzőt adott a világnak ez a kis ország. A színház sem maradha­tott ki a televíziós lánc adá­sából pénteken este. Egy régi könyvsiker a hatvanas évek elejéről: Eric Segal — Lowe Story. Itthon nem ré­gen mutatták be a kisre­gényből készült filmet, mo­nodrámaként most játsszák Budapesten. George Roman magyar származású színházi rendező vidéken mutatta be Dickens Picwick klub című regényé­nek színpadi változatát — ebből is ízelítőt kaphatott a televízió népes tábora. Sem­miképp sem osztozhattunk a veszprémiek örömében, ahol a Twist Olivér utódját játsszák. Lám-lám, a Brod- way. sem kegy es minden áron, tetszett ugyan a kö­zönségnek a Twist Olivér, de nem fogadták el a Pic- wiok klub zenés változatát. És mégis diadallá érlelte az idő a darabot. Ott is, ahol fanyalogtak rajta, igaz, a szerzők is tanultak a bukás­ból, átdolgozták a zenét. Nos, ebből a jobbik válto­zatból kaptunk most hazai bemutatóra jogot és lehető­séget a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából — vi­déken. A siker nem jön magától. Micsoda közhely ! De az ilyen igazságok nem a vak világ­ban . születnek. Ugyancsak a televízió pénteki programjá­ban hallottam a Vitray- show-ban Vincze Viktóriá­tól, hogy repdes az örömtől. Világsikert aratott. Tele-fére — mondhatná valaki, de így igaz. A neves énekesnőnk azonban a rangos külföldi elismeréssel, lemezajánlattal itthon csupán kuncsorog. Hiába van arany a torkában, üzletet csak külföldön látnak benne. Ez nem is csak olyan Tele-fere... Horányi Barna Virág, színház. könyv ja, amikor apa, anya kézen- fogja a gyerekeket, és neki­indulnak a városnak. Eddig egy négytagú család szom­baton a múzeumban meg­spórolt 40 forintot, ezután — mert a gyerek is fizetni fog — 40—50-et kiad. A kü­lönbség elviselhető, de nem elhanyagolható. Mert lesz gyerek, aki talán éppen emiatt nem ismerkedik meg őseink csontjaival, fegyve­reivel, lakóhelyének múltjá­val, s főleg szegényebb lesz egy-két családi program él­ményével. A veszteség ezért nagyobb a 40 forintnál, mert egy gesztus értéke, tekinté­lye tűnik el a szombati in­gyenes nappal, a sok kis- és öregdiák díjtalan belépőjé­vel. Mert ugye se diákok­nak, se katonáknak nem lesz ugyanannyi idejük és kedvük, mondjuk, kedden múzeumba járni, mint volt szombaton. Persze, ha itt is „a fogyasztás visszafogása” a cél, akkor érthető az intéz­kedés. Kérem a múzeumi gazgató- feat (s ott fenn: a művelő­désügyet és a pénzügyet), gondolkodjanak még egy ki­csit, valóban ennyire szegé­nyek vagyunk-e. G T VONZÓ A TANÁRI PÁLYA Néhány hét múlva a ne­gyedikes középiskolásoknak véget ér a tanév, megkez­dődnek az érettségi vizsgák. A végzősök közül sokan egyetemen és főiskolán foly­tatják tanulmányaikat. Ka­posvár két gimnáziumában — a Táncsicsban és a Mun- kácsyfoan — kérdeztük meg, hogy melyik felsőoktatási intézmények a legnépsze­rűbbek a hallgatók körében. Támogatják az új kezdeményezéseket Pályázat a mindennapi testedzésről A Művelődési Minisztéri­um fontos feladatának te­Állítólag a hetvenes évek elején, amikor az olajválság miatt a gazdag nyugati or­szágokban is szorosabbra kellett húzni a nadrágszíjat, Svájcban közvélemény ku­tatást rendeztek: ki miről mond le, ha kiadásait csök­kenteni kell. Svájcban a sorrend ez volt: virág, szín­ház, könyv. Nem tudom, ná­lunk többen vesznek-e már most három szál helyett egy szálat, mint tavaly ilyenkor, de azt tudom, hogy a szín­háziák nézőszáma már évek óta csökken, a könyvesbol­tok forgalma pedig január eleje óta, pedig az idei le­hetséges áremelésnek még előtte vagyunk. A színház- igazgatók mindenesetre nem akarnak emelni, még gon­dolkodnak. Akárcsak a mú­zeumigazgatók. • A múzeumlátogatás Ma­gyarországon hagyományo­san olcsó. Büszkék is va­gyunk rá. De a büszkeség­ből — tudjuk — nem lehet megélni. Az illetékes hivatal A budapesti Concerto Ar- moníco kamaraegyüttes szép sikerrel lépett fel a francia- országi Senlis-ben rendezett barokk zenei napokon. A Spanyi Miklós vezette fia­tal együttes első komolyabb külföldi vendégszereplésén nagy tetszést aratott a senlis-i St. Pierre templom­a múzeumi belépőt szabad­árassá tette, a Művelődési Minisztérium pedig felszólí­totta az intézményeket, hogy „határozzák meg újó­lag” a díjákat. S jó példá­val járt elől: az általa ki­adott ingyenes belépőket megszünteti. Jöttek a hírek a buzgó múzeumok felől a belépők árának radikális emeléséről. Aztán jött az ajánlás a szombati ingyenes belépés áthelyezéséről másik napra : szombaton jön a legtöbb külföldi — fizessenek. Azért a szombati ingyenes belé­pésről nekem nemcsak a külföldiek jutnak eszembe (mellesleg nemcsak a ma­gyar turista spórolja meg a schönbrunnú belépőt, ha le­het: némely közeli országból Olyan kevés forinttal jöhet hozzánk a vendég, hogy ebédre is alig jut neki, nem­hogy múzeumra) — szóval nekem eszembe jut az is, hogy a szombat sok család­ban a közös program nap­ban tartott hangversenyen, amelyen Bach és Telemann műveiből játszott. A Concerto Armonicót meghívták a párizsi Grand- Palais-ban rendezett Musi- cora kiállítás zenei előadói közé is, majd hangverseny- körutat tesznek Franciaor­szágban. kinti az egészséges életmód­ra nevelés segítését, ezért az idén is pályázatot hirdet az általános iskolai tanulók mindennapi testedzésének, sportolásának megszervezé­sére. A pályázaton részt vehet­nek az alapfokú nevelési, oktatási intézmények peda­gógusai, iskolai munkaközös­ségek, mozgalmi és diákkö­zösségek. Pályázni olyan korábban már bevezetett, illetve. új programokkal lehet, amelyek az 1988—89-es tanévben megvalósíthatók, és a testne­velési órák, valamint a tan­órán kívüli szervezett test­neveléssel, játék- és diák- sportfoglaíkozások összhang­jának megteremtésével lehe­tővé teszik a tanulók min­dennapi testedzését. A pályázók az intézményi lehetőségek mellett vegyék figyelembe és hasznosítsák az iskola környezetében lé­vő állami és társadalmi szer­vek, szervezetek támogatási lehetőségeit is — ajánlja a minisztérium. A pályázatnak tartalmaz­nia kell az intézmény leg­fontosabb adatait, az 1—4. osztályos napközis tanulók, illetve a mindennapi tested­zésben részt vevők számát, a testnevelő tanárok, a sport­képesítéssel rendelkezők szá­mát, a tárgyi feltételeket, a mindennapi testedzés intéz­ményi programját. A pálya­munkák terjedelme legföl­jebb 10 gépelt oldal lehet, s a területileg illetékes me­gyei művelődési osztályhoz kell benyújtani, június 1- jéig. A pályamunkákat bíráló bizottság értékeli. Az el­nyerhető támogatások össze­ge 10 000 Ft-tói 80 000 Ft-ig ter j ed ; e pénzt sportszerek beszerzésére lehet fordítani. A bizottság döntéséről a pá­lyázók augusztus 22-ig írá­sos értesítést kapnak. Concerto Armonico A Táncsics Mihály Gim­názium öt negyedikes osz­tályában 186 diák fejezi be a tanévet. Közülük mintegy 150 jelentkezett — a koráb­bi évekhez hasonló arány­ban — felőoktatási intéz­ménybe. Legtöbben a buda­pesti, a szegedi, a debrece­ni, illetve a pécsi tudomány- egyetemen szeretnének to­vábbtanulni, de a műszaki egyetemekre és főiskolákra, valamint az orvosi egyete­mekre is sokan jelentkeztek. A Munkácsy Mihály Gim­názium és Egészégügyi Szak­középiskolában hat negyedi­kes osztály 190 hallgatója készül az érettségi vizsgák­ra; a két végzős^ szakközép­iskolai osztály 62 tanulója közül 13 jelentkezett to­vábbtanulásra. Tízen az or­vosi egyetemeket, illetve az egézségügyi főiskolát válasz­tották, hárman pedig a ka­posvári tanítóképzőt. A 128 érettségiző gimnazista közül 96-an szeretnék tanulmá­nyaikat folytatni. Legtöbben a tanári diplomát nyújtó fő­iskolákra, illetve egyetemek­re jelentkeztek, de a Szín­ház- és Filmművészeti Fő­iskolától a jogi egyeteme­kig, a műszaki főiskoláktól a közgazdasági egyetemig számos intézménybe volt je­lentkező.

Next

/
Oldalképek
Tartalom