Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-28 / 74. szám

1988. március 28., hétfő Somogyi Néplap 3 A legtöbb szarvast Somogybán ejtették Küldöttközgyűlést tartottak a vadásztársaságok A vadászatban a kívülál­lók az erdő szépségét, a ter­mészet közelségének vará­zsát, a vad elejtésének izgal­mát látják. A termédek ten­nivaló sorára — a vadgaz­dálkodástól, a megannyi tár­sadalmi munkán keresztül, az adminisztratív teendőkig — többnyire nem * gondol­nak. Erről is, és a vadász­társaságok mindennapi teen­dőiről esett szó szombaton a Mavosz megyei intézőbi­zottságának küldöttközgyű­lésén. Értékes szarvasagancs Nem csupán éves számve­tés volt ez, hanem — ahogy Kiss János, az intézőbizott­ság elnöke mondta — a terv­időszak derekához közeled­ve a középtávú célok megva­lósulását is számba vették, Sok szó esett a szervezeti életről, a vadásztársaságok­ban a demokratizmus fej­lesztéséről. Az írásbeli elő­terjesztés, és a szóbeli ki­egészítés alapján a vitában — igaz, a részkérdésekben — egymásnak ellentmondó vélemények csaptak _ osszç. Az azonban egyértelmű volt, hogy a demokratizmus to­vábbi szélesítésére, a felada­tok végrehajtásának ará­nyosabb megosztására nél­külözhetetlenül szükség van, vadásztársaságonként válto­zó mértékben. Az adózási rendszer módosítása önma­gában is a tennivalók 'ará­nyosabb megosztását kíván­ja. Hasonlóan fontos feladat a vadgazdálkodási • ismere ték folyamatos bővítése. A megyei intézőbizottság ja­vuló színvonalú munkát vé­gez ennek érdekében és egyetértéssel fogadott elkép­zelései vannak az ez irányú tevékenység továbbfejlesz tésévei kapcsolatban is. Ide sorolható a rövidesen elké­szülő székházban a rendsze­res továbbképzés, az új va- dászj elöltek oktatása, egy számviteli, pénzügyi szak­ember alkalmazása, aki se­gítséget, útbaigazítást ad majd a közösségeknek. A megyében összesen negy­venegy vadásztársaság mű­ködik több mint ezerhétszáz taggal, közülük harmincöt társaságnak saját területe van. A közgyűlésen különö­sen sok szó esett a szarva­sokról, Somogy legértéke­sebb nagyvadjáról. A társa­ságok árbevételének több mint fele, harmincmillió fo­rintot meghaladó összeg származik ebből. Ádámfi Ta­más, a Mavosz központ kül­dötte is elmondta: tavaly a megyék között Somogybán ejtették a legtöbb szarvast. Éppen így, az országos rang­sor'élén áll a megye a dám- terítékkel is. A ' mennyisé­gen túl nagy figyelemmel foglalkoztak a közgyűlésen a vadászok a minőséggel, a szarvasállomány apasztásá- nak, a szakszerű selejtezésé­nek fontosságával. Nélkülöz­hetetlen és kiemelten jelen­tős teendő ez vadgazdálko­dási szempontból és a vad­károk mérséklése miatt is. Igaz, hogy az elmúlt évben mintegy húsz százalékkal csökkent — már nem éri el a hét és fél millió forintot — a kifizetett vadkár, ám a vadkárok nagyságát illető­en, országos összehasonlítás­ban e tekintetben • is élen áll a megye. -Többen is egyetér­tettek azzal, amit Bodnár Imre, a toponári tsz elnöke, a Dráva menti Vadásztársa­ság megyei küldötte mon­dott: feltétlenül szükség van a vadásztársaságok és a me­zőgazdasági üzemek közös érdekeltségen alapuló, új együttműködési formáinak keresésére, a kapcsolatok javítására. A megyében változatlanul- csökken az apróvadállomány. Az okok elemzésekor kide­rült, hogy a korábbi néze­tekkel ellentétben nem a mezőgazdaság, a kemizálása fő oka ennek, hanem a dú- vfldak — és ahogy többen hangoztatták —, a kóborku­tyák elszaporodása. Ezért is foglaltak állást úgy, -hogy az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítsanak a dú- vadirtásra a vadásztársasá­gok. Mint a természettel szo­ros kapcsolatban élő közös­ségeknél, ezúttal is elkerül­hetetlenül szóba került a környezetvédelem. Elhang­zottak jó példák — a jákói vadásztársaság szemételta­karító kezdeményezése — és az is, hogy. a társadalmi munkán túl, a természetet járó Vadászok, legalább jel­zéssel segítsék elő a környe­zetet szennyezők megféke­zését. A vadászat nemcsak sport, szórakozás, hanem számos más irányú kötelezettséget is jelent a vadászközössé­gekhez tartozók számára. Kifejezésre jutott ezen a küldöttközgyűlésen, hogy a somogyi vadászok tudatában vannak ennek. Áz eskü kötelez Nagyatádnak több ezer vendége volt szombaton. Az ország legkülönbözőbb ré­szeiből jöttek el az édes­anyák, az édesapák, felesé­gek és a menyasszonyok, hogy ott lehessenek azok­nak a katonafiataloknak az ünnepélyes eskütételénél, akik egy hónappal ezelőtt öltötték magukra az egyen­ruhát. Bója Norbert honvéd szülei hajnalban keltek, hogy 220 kilométert utazva eljus­sanak a fiukhoz s ott állja­nak mellette, amikor elő­mondja az eskü szövegét: ,.Én Bója Norbert, a dolgo­zó magyar nép fia, eskü­szöm ...” Bója Norbert a család el­ső katonafia; az . édesapát soha nem hívták be, s báty­ját is elkerülték addig a sorozások. Ezért is csillog­tak könnycseppek az édes­anya szemében, amit később titkolni igyekezett a fia előtt. Sidlovics Ferenc alezredes katonái példásan készültek erre a napra, csak néhány név a legjobbak közül: Mar- tis Róbert, Horváth Ferenc, Jancsesz Lajos, Bottyán Ist­ván, Salamon Attila, Öcsödi Lajos és Tar Sándor honvé­dek elöljártak az alapkikép­zésnél. De nemcsak ők, ha­nem valamennyi újonc jól elsajátította és megtanulta a legfontosabb feladatokat. Sidiovics Ferenc alezredes, az egység parancsnoka mon­dotta: — Számunkra, akik itt jelen vagyunk, jeles nap a mai. Olyan ünnep, amelyért keményen megdolgoztunk, amelyre készültünk, s amely egyben a kezdetét is jelenti az élet egy újabb szakaszá­nak.' Az előttünk álló kato- nafiatalok életében véget ért a gondtalan gyermekkor és az ifjúi korszak, melyben a felelősséget más vállajta he­lyettük. Kezdetét vette a férfikor, amikor nemcsak önmagukért, hanem mások­ért is felelősséggel kell cse­lekedni. A katonai eskütételnek megvan a forgatókönyve. A mostani nagyatádi ünnepély azonban más vólt mint az eddigiek: valahogy bensősé­gesebb. Bója Norbert szüleit virágokkal köszöntötték az úttörők, s aki kíváncsi volt arra, hogy milyen helye van a fiuknak, az a körletekbe is benézhetett. A Budai Nagy Antal laktanya bejárata mellett kiállították azokat a Szombaton a villamossági gyárban Év végi műszak Pupp István, a Kaposvári Villamossági Gyár szakszer­vezeti bizottságának titkára .szombaton az igazgatónál járt. Mit keresett a gyárban ezen a szabadnapon vala­mennyi vezető? — A legrosszabb példa a lazsáló vezető — mondta az szb-titkár. — Ma nálunk a karácsony és az év utolsó napjának egyikén- vagyunk. Ezzel a szombati műszakkal fejezik be azoknak a napok­nak a ledolgozását. Leg . alábbis azok, akik az év vé­gén majd nem állnak a gé­pek mellett, nem dolgoznak az irodában. A vállalat ve­zetőinek többsége azonban akkor is dolgozik. Ezt azt hiszem természetes. A szakszervezeti titkár szerint ez a ledolgozás egé­szen a legutóbbi évig egyez­tetési problémát okozott: ta­vasszal a kert adott mun­kát, nyáron a nyaralás miatt sokan nem tudtak bejönni, ősszel pedig ott volt a szü­ret. Ezeket a műszakokat pedig nem lehetett az utol­só pillanatra halasztani. Ek­kor jött az az ötlet, hogy kezdjék rögtön ezzel az új évet, vagyis az első negyed­évben legyenek tú-1 az év utolsó munkanapján. Kevés dolog talált • ilyen egyetér­tésre a KVGY-ben: erre mindenki igent mondott. — Az égiek is segítettek,, az utolsó műszak hangulatá­nak kialakításában mondta a titkár —, hiszen a kétna­pos esőzés után kevesen tudtak volna szombaton a kertben dolgozni. A vállalatnál nemcsak a dolgozók nyerték ezzel az elhatározással: ennek a négy műszaknak a bevétele köny- nyítette a gazdálkodást, se­gítette az egyenletes pénz­forgatást. A vállalat több mint ezer­egyszáz dolgozója közül a biztosító szereidében csak­nem százan dolgoznak. Sok­féle biztosító aljzatot, fej- és sorkapcsoló szerelését végzik: 20 országba jutnak el ezek a termékek. Vala­mennyien -nők, ehhez a sze­relési munkához ugyanis a gyengébb nem ért jobban. Kovács Györgyné 20 éve lépte ált először a gyárka­put. Somodorból jár be. — Megszerettem a válla­latot, és ezt a munkát. Eh­hez nagyon jó munkatársak kellenek és itt azok van­nak. Jellemző erre, hogy 95 százalékuk most is bent van, ezen a szombati mű­szakon, Ha este hazaérek még főzőkanalat' kell a ke­zembe venni s előkészülni a vasárnapra. Pappné Nagy Margit két árakor csak felszáll a ’ vál­lalat előtt a nyolcas busz­ra és két megálló után már otthon is van. — Toponárról .sokan jár­nak a villamossági gyárba: én is ezért választottam. Már 18 éve dolgozom itt. Ez nem számít különlegesség­nek, mert a KVGY-sek két­harmada törzsgárdatag. A két ünnep közti ledolgozás •azért is szaladt el jól, mert most hasznosabb volt itt dolgozni, mint otthon ülni. A szenelde ugyanolyan fe- szés tempóban dolgozott mint hétköznap, s így kö­rülbelül háromszázezer fo­rint értékű termék késziült el'. Ami az asszonyoknak en­nél is többet jelentett, azit egy szóban foglalták össze: „lejárt az. év vége”. haditechnikai eszközöket, melyekkel a most esküt tett kafonafiatalok is dolgozni fognak. Kemény megpróbál­tatások előtt állnak, de pa­rancsnokaik bíznak bennük: még 17 hónap ván hátra a szolgálatukból. Esküjük azonban egy életre kötelez. A kaposvári Táncsics lak­tanyában volt, aki- színházi távcsővel is csak nehezen talált rá hozzátartozójára a feszes vigyázzban álló kato­nák sorában. Szombaton dél­előtt sokszor hangzott el: büszke apák, meghatódott anyukák, nagymamák, illet­ve csinosan öltözött meny­asszonyok, feleségek szájá­ból: „nézd, ott van!” Bizonyára Sziva Péter és Andó Péter szüleinek öröme volt a legnagyobb, ők — minthogy hagyomány, ahogy a verset szavaló és az eskü szövegét mondó honvédek szüleit meghívják a dísztri­bünre — néhány- lépésnyire álltak csak katonafiuktól. Az ünnepélyes percek a vezényszavakkal, majd a csapatzászló behozatalával kezdődtek. Ezután a maga- sabbegység törzsparancsno­ka, Cserhalmi Mihály ezre­des és az egységparancsnok, Kaczor József őrnagy érke­zett és üdvözölte a katoná­kat. A megnyitót Szilágyi Tibor százados, az egység- parancsnok politikai helyet­tese mondta el, és ő szólí­totta Andó Péter honvédet az eskütételre. Az eskü szövegét többs?áz katona mondta utána. Az ünnepélyes pillanatokban érződött, hogy a férfivá vá­lás és a haza fegyveres szol­gálata iránti elkötelezettség tudata hatja át a fiatalokat. Erre emlékeztetett az eskü­tétel után Kaczor József őr­nagy is, aki elismerően be­szélt az egyhónapos alapki­képzés alatt tanúsított ma­gatartásukról, a polgári élet­ből való átállás nehézségei­ről csakúgy, mint a katona­élet szépségéről és a haza védelmének fontosságáról. Ezeket a gondolatokat erő­sítette Bánné Varga 'Valé­ria, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára, aki arra is em­lékeztetett: a Táncsics lak­tanya KISZ-fiataljai nemrég vették át a KISZ KB elis­merő kitüntetését. Az eskü a csapatzászló ki­vitelével, majd díszmenettel ért véget. Régi hagyomány­ként másfél nap kimaradást kaptak többen a legjobbak közül. Kisszövetkezet lett a boglárlellei szerviz Sok változást átélt a. bog lárlellei autószerviz. Vala­mikor Bogláron a Vas-Mű­szaki és Ipari Szövetkezet egyik üzemágaként kezdte meg működését. Az alapítók jelentős anyagi támogatást kaptak a kis üzem .megte­remtésére, s az autósok elé­gedettek is voltak a szerviz működésével. Az ipari szö­vetkezet már kevésbé: az autódiagnosztika és a javítás neim volt olyan kifizetődő, mint a szövetkezet más te­vékenysége. Ezért is igye­keztek 'megszabadulni ettől a .részlegtől. Még azon is gondolkodtak, hogy -eladják az autójavítót is. Akik a szerviz létrejöttét elősegítet­ték ,azok meggátolták ezt a törekvést. Valami azért változott: leán y vál 1 a 1 a t ként d oilgozo 11 tovább a szerviz. Ez az idő­szak azonban -nem a legsi­keresebb. Ezért is volt szük­ség szilárdabb alapokra. Az üzemben egy év alatt 6000 gépjárművet javítanak. Most kisszövetkezetté alak­kuit a szerviz: 30 szakem­ber munkáját a Gépjármű- javító Kisszövetkezet veze­tője, Nyúlás Lajos hangolja össze. Szerinte már koráb­ban ezt a megoldást keket, volna választani. A cégtáb­la átfestése azonban nem oldhat meg semmit, de je­len esetiben nem is csak er­ről van szó. — Az új helyzetben tar­talmi változást kívánunk el­érni: a szövetkezeti tagok minden eddiginél jobban ér­zik, hogy saját üzemük jö­vője zömmel tőlük, a jó munkájuk erediményétől függ. A szakemberek marad­nak, mert szilárdabb talajt éreznek a lábuk alatt. Ez. az egyik alapja a jobb munká­nak. Igaz, Boglárlelle kör­nyékén is egy.re több a ma­szek autójavító. A kisszö­vetkezetnek azonban Kapos­várról, Keszthely-ről s oly­kor még távolabbról is van­nak ügyfelei. Valamennyi szocialista országban aján­lott autótípus javítására fel­készült a szerviz. Mostantól működik már az autómentő- szolgálatuk is, a hétvégeken pedig az autóklubbal együtt­működve a hivatalos mun­kaidőn kívül: i.s segítik a bajba jutott autósokat. Sa fejlődés jele'az is, hogy 13 ipari tanuló oktatásátvállal­ták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom