Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 72. szám Ára: 1,80 Ft __________________________1988. március 25., péntek K ÖZLEMÉNY o Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. március 23—24-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1988. március 23—24-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság javaslata­it: — Lázár György elvtárs­nak, a párt főtitkárhelyette­sének előterjesztésében a párt vezető szerepéről, a po­litikai • intézményrendszer működésének fejlesztéséről; — Lukács János elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országos pártértekezlet időpontjáról, képviseleti rendjéről ; — Berecz János elvtárnak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országos pártértekezlet állásfoglalásának tervezeté­ről. — A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vet­te az ideológiai munka idő­szerű kérdéseiről folytatott vita tapasztalatait összegező írásos tájékoztatót. A párt tagsága ez év • elején megvitatta a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer fejleszté­séről szóló téziseket, amelye­ket a Központi Bizottság er­re kijelölt munkabizottsága dolgozott ki. A vita tükröz­te a kommunisták felelős­ségérzetét, tettrekészségét, jelentős tapasztalatokat tárt fel. Megerősítette, hogy a szocialista építőmunka sike­res folytatása szükségessé te­szi a párt vezető szerepének, a politikai intézményrend­szernek a további fejleszté­sét az új követelményeknek megfelelően. A Központi Bizottság nagyra értékeli a párt tag­ságának aktív részvételét â vitában. Megbíztad Politi­kai Bizottságot, hogy a vita tapasztalatait, a javaslatokat hasznosítva véglegesítse a határozatot; továbbá úgy foglalt állást, hogy ennek főbb elemeit a pártértekezlet elé terjeszti, teljes szövegét pedig a pártértekezletet kö­vetően nyilvánosságra hozza. A Központi Bizottság a ■ Magyar Szocialista Mun­káspárt országos értekezletét május 20-ára hívja össze. Ügy döntött, hogy a buda­pesti, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok ezer párttag után válasszanak egy küldöttet. Ezen belül gon­doskodjanak arról, hogy azok az üzemi, intézményi pártszervezetek, ahol ezer­nél nagyobb a taglétszám, képviselve legyenek a párt­értekezleten. A Központi Bizottság a pártértekezlet elé terjeszten­dő állásfoglalás tervezetét nyilvánosságra hozza. A ter­vezetet minden alapszerve­zet és pártbizottság április 24-éig vitassa meg. A ja­vaslatokat, valamint a testü­letek állásfoglalását a buda­pesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küld­jék meg a Központi Bizott­sághoz. A Központi Bizottság fel­hívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnök­ségét, a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottságának Intéző Bizottsá­gát, továbbá felkéri a Ma­gyar Tudományos Akadé­miának, a Magyar Gazdasá­gi Kamarának, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának, az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsának, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének az elnökségét, hogy vitassák meg a pártértekez­let állásfoglalásának terveze­tét és véleményüket juttas­sák el a Központi Bizott­sághoz. O Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folytatott pártvitáról a Központi Bizottság megálla­pította, hogy hasznos , volt. A vita elsősorban a követ­kező kérdések köré összpon­tosult: az össznépi hatalom kialakulásának folyamata hazánkban és társadalmunk mai szerkezete; a társadalmi tulajdon leghatékonyabb működtetése, a különböző tulajdonformák megítélése; hol tartunk a szocializmus építésében. Ugyancsak nagy hangsúlyt kaptak a vitában a párt belső viszonyai, a demokratikus centralizmus értelmezése, a párt vezető szerepének érvényesülése a mai körülmények között; szocializmusfelfogásunk és társadalmi-politikai gya­korlatunk megújítása. A vitában észlelhető volt, hogy a pártban jelenleg több fontos kérdésben eszmei bi­zonytalanság tapasztalható. Ez gyengíti a párt politi­kai és cselekvési egységét. Ezért javítani kell a társa­dalomtudományi kutatások, az alkotó szellemű viták fel­tételeit, és világossá kell tenni, hogy az adott fejlődé­si szakaszban miben látjuk szocialista építőmunkánk alapvető értékeit és távlati céljait. Az ideológiai tézisek vitá­jának tapasztalatait haszno­sítani kell a pártértekezlet dokumentumában és a gya­korlati munkában. Budapest, 1988. március 24. A Közös Piac bizottsága szeretné a következő hetek­ben eredményesen befejezni a Magyarországgal kötendő kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény­ről folyó tárgyalásokat, hogy az egyezménytervezetet ápri­lisban a külügyminiszterek tanácsa elé terjeszthesse. A tagországok külügyminisz­terei is aláhúzták ennek fon­tosságát. Az EGK-bizottság szóvivő­je elmondta: még dolgoznak azokon a nyitott ikérdésaken, amelyek az EGK és Magyar- ország közötti áruforgalom mennyiségi korlátozásainak megszüntetésével kapcsola­tosak. Szorgalmazzák, hogy az EGK-tagországok külügy­minisztereinek április 25-i tanácsülése már megtárgyal­hassa az EGK és Magyaror­szág közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény tervezetét. A legkorszerűbb technika a gyógyítás szolgálatában Felavatták a megyei kórház új sebészetét Szép, új kórházi egységgel gazdagodott a somogyi egészségügy. Tegnap dél­előtt Kaposváron dr. Medve László szociális és egészség- ügyi minisztériumi állam­titkár átadta a megyei kór­ház sebészeti osztályait ma­gába foglaló új épületet a Németh István fasor és , a Dimitrov utca sarkán. Ez a kórházi rész sokkal több, mint egy pavilon: 220 ágyán a sebészet, a mellkassebészet és az urológia betegeit he­lyezik el, és 12 ággyal itt rendezték be az új intenzív osztályt is. Különlegesen ki­képzett részlegeiben minden beteget állandó megfigyelés alatt tartanak, az életfunk­ciókat fenntartó gépi beren­dezések révén pedig a leg­reménytelenebb esetben is eredményesen kísérelhetik meg a gyógyítást. Az épület közepén hét se­bészeti műtőt helyeztek el. Ezenkívül itt kapott helyet a gégészeti osztály két mű­tője is. Rétegfelvételek ké­szítésére is alkalmas számí­tógépes röntgenberendezés, központi laboratórium, ste­rilizáló, a műtétek biztonsá­gos kiszolgálásához nélkü­lözhetetlen kiegészítő beren­dezések tartoznak még az új épülethez. A 776 millió forint értékű létesítményben a Németh István fasor felőli hallban Szász Endre faliképé és na­gyon barátságos környezet fogadja a látogatót. A kór­házi hangulatot itt nem idé­zi semmi : a megszokott fe­hér helyett pasztellszinüek a falak, színesek, kényelmesek a bútorok. A belsőépítészek láthatóan arra is töreked­tek, hogy az otthonosság ér­zetét keltsék. Az épület 337 millió forintba került, a Du­nántúli Tervezővállalat mér­nökeinek elképzelését a Sáév és húsz alvállalkozójának (Folytatás a 3. oldalon.) A BYT elnökségi ülése Budapestre érkezett a francia külügyminiszter Jean Bemard Raimond, a Francia Köztársaság külügy­minisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívásá­ra csütörtökön hivatalos lá­togatásra Budapestre érke­zett. A külügyminisztert a magyarországi útra elkísérte felesége. A francia külügyek irá­nyítóját vendéglátója, Vár­konyi Péter fogadta a Feri­hegyi repülőtéren. Jelen volt Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti, és Palotás Rezső, hazánk pári­zsi nagykövete. Röviddel a megérkezés A Művelődési Minisztéri­um belső szervezetének, te­vékenység- és feladatkörei­nek átalakításáról tájékoz­tatta az újságírókat Köpeczi Béla művelődési miniszter csütörtökön. Elmondta: a szervezeti átalakítás célja, hogy a minisztérium struk­túráját hozzáigazítsák azok­hoz a változásokhoz, amc; lyek az utóbbi években a gazdaságban, a kultúrában és a művészetben végbe­mentek. A minisztérium átszerve­zése során a cél az volt, hogy elősegítsék a különböző te­rületek tevékenységének, a művelődéspolitikának, a gazdálkodásnak és az igaz­gatásnak összehangolását, s hatékonyabbá tegyék a mi­nisztérium kezdeményező, koordináló, irányító és el­lenőrző munkáját. Az elmúlt időszakban felülvizsgálták a minisztérium valamennyi főosztályát, osztályát és az után a két külügyminiszter megtartotta első megbeszé­lését. A megbeszélésen mindkét részről megfogalmazódott az a határozott szándék, hogy a mostani látogatással to­vábbi távlatokat nyissanak a két ország kapcsolatainak fejlesztésében. A megbeszé­lések ma délelőtt a Külügy­minisztériumban folytatód­nak. Várkonyi Péter és felesége este díszvacsorát adott Jean- Bernard Raimond és felesé­ge tiszteletére a Gundel-ét- teremben. apparátus létszámát. Ennek eredményeként az önálló szervezeti egységek száma a korábbi 34-ről 23-ra, az ezen belüli egységeké pedig 54- ről 42-re, az intézményben dolgozók létszáma pedig 16 százalékkal csökkent. Köpeczi Béla elmondta, hogy felülvizsgálták a mi­nisztérium háttérintézmé­nyeit is. Csökkentették — 15 —40 százalékkal — az itt dolgozók létszámát, s né­hány területen az intézetek átalakítására is sor kerül. A2 újságírók kérdéseire válaszolva szólt a miniszter a kulturális és oktatási Lap- struktúra átalakításának szükségességéről is. Mivel ezek a lapok csak nagyon magas állami dotációval tarthatók fenn, fontolóra ve­szik áruk emelését, esetle­ges összevonásukat, illetve különböző művészeti szövet­ségeknek, kiadóknak való átadásukat. A világ békemozgalmaival való együttműködésről, a Bé­kevilágtanács munkájának, intézményeinek megújítá­sáról tanácskozott a szerve­zet elnöksége Prágában már­cius 19—22. között. A talál­kozón résztvevő magyar kül­döttséget Sebestyén Nándor- né vezette. A Békevilágta­nács alelnöke, az Országos Béketanács tiszteletbeli el­nöke hazaérkezése után adott nyilatkozatában elmondotta: — A találkozón egyetértés alakult ki abban, hogy az utóbbi években a szovjet— amerikai kapcsolatok kedve­ző változása következtében jobb feltételek teremtődtek a békemozgalom, és így a BVT tevékenysége számára is. Többen javasolták, hogy az amerikai és az európai béke­mozgalmak akciókkal sür­gessék a rövid- és a közép­hatótávolságú rakéták lesze­reléséről aláírt egyezmény ratifikálását. Ügy tűnik, hogy az 1988-as esztendő egyik legfontosabb eseménye lehet a hadászati fegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló egyezmény aláírása. Ennék meggyorsítása érdeké­ben nemzeti és nemzetközi akciók szervezését ajánlot­ták. A tanácskozás résztve­vői közös lépéseket sürget­ték az ENSZ közgyűlése, le­szereléssel foglalkozó rend­kívüli ülésszakának előkészí­tése érdekében. — A vitában megfogalma­zódott az is, hogy közös erő­vel olyan békestratégiát szükséges kidolgozni, amely­nek nem alternatívája a há­ború. Javasolták, hogy a bé- ikemozgalom tevékenysége a jövőben terjedjen, ki a kultú­ra, az emberi kapcsolatok, az emberi jogok, a természeti és a szociális környezet kérdé­seire is. A fegyverkezési verseny megállításáért folyó küzdelem nem választható el olyan általános problémák megoldásától, mint a szoci­ális, a társadalmi fejlődés gondjai, a gazdasági elmara­dottság felszámolása, az éh­ség és az élelmezési válság leküzdése, a hatékonyabb környezetvédelmi tevékeny­ség. A megbeszélés résztve­vői aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a világ különböző térségeiben kelet­kezett válságok súlyosan ve­szélyeztetik a világbékát, s ezért szolidaritási akciókat sürgettek a BVT és a nem­zetközi békemozgalom bevo­násával. — Számunkra, akik részt veszünk a Békevilágtanács vezetésében, politikai fontos­ságú kérdés, hogy a szerve­zet korunk új kihívásának megfelelő módon újítsa meg arculatát, állítsa helyre meg­rendült tekintélyét, hitelét. Ennek megvalósításában a magyar békemozgalom is szívesen vállal szerepet. Ez­zel kapcsolatos javaslatain­kat el is mondtuk a prágai fórumokon. A magyar dele­gáció nagy aktivitással vett részt a tanácskozás munká­jában. Elismerést váltottak iki azok a magyar dokumen­tumók, amelyeket a leszere­lés, a fejlődés és a béke té­májában közreadtunk. A ta­lálkozón kedvező fogadtatás­ra talált, hogy az idén no­vemberben Budapesten „Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért,, elnevezéssel nemzetközi béketalálkozót szerveznek. Ez a konferen­cia köz3s fellépésre hív min­den európai és amerikai bé- kemozigalmat abból a célból, hogy a népi diplomácia esz­közeivel járuljanak hozzá a helsinki záródokumentumban foglaltak megvalósításához. Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban Belső átszervezések Tárgyalás a Közös Piaccal

Next

/
Oldalképek
Tartalom