Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 3., csütörtök Grósz Károly Vas megyében Észak-atlanti Közgyűlés küldöttségének programja Berecz János adott tájékoztatót Palesztin lázadás A szervezettség felé (Folytatás az 1. oldalról) megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Grósz Károly tartott tájé­koztatót. Szólt a hazai épí­tőmunkát is befolyásoló nemzetközi folyamatokról, belpolitikai életünk időszerű kérdéseiről, az országos pártértekezlet előkészüle­teiről, a gazdaság megújítá­sát szolgáló törekvések kor­mányzati alátámasztásáról. A kétnapos program során szerzett élményeit így össze­gezte: „Az itt élők szavai­ból tenniakarás, nyíltság, a gondok kendőzetlen kimon­dása és meglévő értékeink tisztelete tűnt ki. Ezek a jellemzők ma azért is kü­lönösen értékesek, mert a jelenlegi közhangulatban gyakran más, ezekkel ellen­tétes megnyilvánulások ér­zékelhetők.” Grósz Károly Vas megyei munkalátogatása Sárváron fejeződött be, 'ahol a Danu­bius Gyógyüdülő és Szál­loda Vállalat gyógyszállóját tekintette, meg, Gellai Imre vezérigazgató kalauzolásá­val. Az idei esztendő első fe­lében összehívott' országos pártértekezletnek vállalkoz­nia kell arra, hogy elemezze a XIII. pártkongresszus óta eltelt időszak gazdasági, gaz­daságpolitikai munkájának tapasztalatait, és a kong­resszuson elfogadott progra­mot a reális lehetőségekhez igazítsa — egyebek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke abban az in­terjúban, amelyet Vas me­gyei látogatása alkalmával adott a Magyar Televíziónak. A pártértekezleten a kong­resszusi határozat gazdaság- politikai fejezetét szükséges áttekinteni — mondotta —, mert ma már világosan lát­szik. hogy az abban foglalt, egyébként helyes célok 1990- ig nem teljesíthetőek. A ta­nácskozás egy másik fontos tennivalója pedig az lesz, hogy megvizsgálja politikai Baljós fordulatot tükröz­nek a Közép-Kelet frontjai­ról az elmúlt napokban ér­kező tudósítások: újult erő­vel lángolt fel az iraki— iráni konfliktusban néhány alkalommal már pusztító jelenség. az úgynevezett „városok háborúja”. A ka­tonai szakírók és a kommen­tátorok a harci cselekmé­nyeknek azt a csoportját nevezték el így, amikor a szárazföldi frontszakaszok, vagy az Arab (Perzsa) öböl vizein megszokott összecsa­pások helyett — pontosab­ban azok mellett — a szem­benálló felek az ellenség hátországára, mi több, a legnagyobb lakott települé­sekre mért csapásokkal igyekeznek megtörni ellen­felüket. Sajnos az események most is a szokásos eszkaláció jegyében zajlottak. A szór­ványos légi támadásokat hamarosan rakéták becsa­pódása követte, s a kezdet­ben csak Bagdadra és Te­heránra irányuló akciók csakhamar kiterjedtek Ha- madánra és Dezfulra is. A halálos — többnyire polgári — áldozatok számát sok tu­catnyira becsülik, a sebe­sültek száma és az anyagi kár egyelőre nem is mér­hető fel teljes bizonyosság­gal. Az ellenségeskedések ki- újulásának újabb szakasza előtt állunk hát? — kérde­zik világszerte a hírmagya­rázók, emlékeztetve árra. hogy noha néhány évvel ezelőtt az ENSZ-fötitkár közvetítésével a két közép- ázsiai szomszédország kö­zött hallgatólagos megálla­intézményeink működését, végiggondolja ezeknek az in­tézményeknek egymáshoz való viszonyát, s áttekintse, miként lehet működésüket korszerűbbé, hatékonyabbá tenni. Azért is fontos ez, mert ugyancsak az elmúlt évek tapasztalata: a gazda­sági megújulást nem lehet következetesen végigvinni anélkül, hogy egyszersmind a gazdaság, a politika irá­nyítását ne korszerűsíte­nénk. Grósz Károly látogatásá­nak élményeit felidézve hangsúlyozta: az effajta köz­vetlen tapasztalatszerzés ah­hoz is hozzásegít, hogy a vezetés lemérhesse az egyes intézkedések konkrét hatá­sát, s ha kell, igazítsanak bizonyos rendelkezéseken. Példaként említette az idén életbe lépett útlevélrende- letet, utalva arra, hogy an­nak bizonyos elemeit — így a büntetett előéletű szemé­lyeknek az utazásból való kizárását — a tervezett tör­vényi szintű szabályozás so­rán célszerű lesz felülvizs­gálni, finomítani. Kitért arra is, hogy eredményes volt a lakossági valuták bankszám­lára helyezésére indított ak­ció, eddig közel 600 millió forint értékű fizetőeszköz került utazási és más valu­taszámlákra. Megerősítette : eddig sem kérdezték, s ez­után sem fogják, hogy hon­nan származik a pénz, min­den állampolgár szabadon élhet ezzel a lehetőséggel. Hozzátette: az akció március 31-én lezárul, meghosszab­bítását nem tervezik. S akiknél ezután a vámellen­őrzések során jogtalanul bir­tokolt valutát találnak, az ellen határozottan eljárnak majd, hiszen éppen a mos­tani lehetőség teremt erre szilárd erkölcsi alapot. A kormány elnöke Vas megyei tapasztalatairól szól­va külön elismeréssel emlí­tette nemzetiségi politikánk helyi eredményeit; azt, hogy nagy figyelemmel törődnek a német és szlovén ajkú kö­zösségek sorsával, segítik fia­taljaik anyanyelvi oktatását. podás jött létre az ilyen jellegű bombatámadások be­szüntetéséről, ezt az egyez­ményt nemigen tartották be. S egyelőre a mostani felhí­vásoknak sincs sok foganat­ja. Hiába tárgyalt Tehe­ránban Turgut özal török kormányfő, hiába mozdult meg ismét a Biztonsági Ta­nács konzultációs mechaniz­musa, 'a megszaporodott harci cselekmények elültére nem sok jel utal. Mi több, az iraki vezetés például be­jelentette: addig folytatják a megtorlásként jellemzett légi támadásokat, amíg rá nem bírják Teheránt a fegy­verszünet elfogadására. Csakhogy Irán korábban sem volt hajlandó elfogadni az ENSZ fegyvernyugvási felszólításait, s aligha való­színű, hogy éppen a „fővá­rosok háborúja” lenne al­kalmas ennek elérésére. Ügy tetszik, változatlanul a tűzszünet feltételei körüli vita az, ami megakadályoz­za a tűzszünet kihirdetését. Teherán ragaszkodik nem­csak a tetemes kártérítés­hez és a háborús felelősség Bagdadot terhelő megállapí­tásához. hanem a jelenlegi iraki vezetés távozásához is. Ilyen alapon azonban eddig sem látszott kialakulni a mindenfajta megegyezéshez elengedhetetlen kompro­misszum. Márpedig ennek hiányában aligha hallgatnak el a közeljövőben a fegyve­rek. s félő, hogy a mostani, milliós nagyvárosokra mért csapások sem az utolsók az ellenségeskedések tragikus sorozatában. Sz. G. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán, a KB székhá­zában fogadta az Észak-at­lanti Közgyűlés hivatalos lá­togatáson hazánkban tartóz­kodó küldöttségét. A nyílt légkörű találkozón Berecz János tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának tavaly július­ban elfogadott gazdasági­társadalmi kibontakoztatási programjáról, s szólt az ideológiai kérdésekről, il­letve a párt vezető szerepé­Bizanyos vagyok abban, hogy valamennyien síikért kívánunk Reagan elnöknek és azoknak, akik nevében tárgyalnak ahhoz, hogy egyezményt érjenek el a stratégiai fegyverzetek csök­kentéséről — jelentette ki a brüsszeli NATO-csúcsérte- kezletet megnyitó beszédé-' ben Lord Carrington, a szer­vezet távozó főtitkára. Ezen az egyezményen túl — fűzte hozzá —, valamennyien még komolyabb megállapodás fe­lé tekintünk az európai biz­tonság központi fontosságú kérdésében. A NATO szerint — fejtette ki — a hagyo­mányos fegyverzetek és a ről és a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztésé­ről hazánkban kibontakozó társadalmi párbeszédről. Ton Frinking, az Észak­atlanti Közgyűlés elnöke, a delegáció vezetője a nap fo­lyamán előadást tartott a kelet—nyugati kapcsolatok építése címmel a Magyar Tudományos Akadémián. A politikatudományi társaság rendezvényén a magyar tu­dósok melett részt vett a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. vegyi fegyverek terén „aránytalanságok” állnak fenn az Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés erői kö­zött. A főtitkár megerősítette azt a NATO-szemléletet. hogy „a kelet—-nyugati biz­tonsági probléma" gyökere nem a katonai problémák­ban, hanem az emberi jogok kérdésében keresendő. Bár azt hangsúlyozta, hogy nem avatkozik be a kelet-európai népek és a Szovjetunió bel- ügyeibe, megismételte az er­ről szóló NATO-téziseket. A NATO-tanácskozás a szoká­sos, szigorú biztonsági intéz­kedések közepette folyik. Harmadik hónapjának vé­gére ér a megszállást két. év­tizeden át szinte békésen tű­rő palesztin lakosság lázadá­sa Ciszjordániában és a gázai övezetben. A december ele­jére összesűrűsödött indula­toktól fellobban-t spontán za ­vargások mára mind szer- vezetebb, összehangoltabb harc képét öltik — állítják helyi megfigyelők. A Gázából indult kitörés hevessége nem csak az iz­raeli megszállókat, hanem a tuniszi székhelyű Palesztinái Felszabadítási Szervezet ve­zetését is váratlanul érte, habár két évtizede igyeke­zett valami hasonlót kirob­bantani. Sokhetes kemény munkával azonban a palesz­tinok külföldi vezetése „utolérte” a lázadást és most már javarészt irányítja is azt, elsősorban Ciszjordániá­ban, ahol a PFSZ illegális szervezetei és befolyása ha­gyományosan erősebb, mint a gázai övezetben. Ciszjor­dániában főként olyanok szervezkednek. akiket a megszálló hatóságok a PFSZ fő szervezete, aiz El-Fatah, illetve az ugyancsak a PFSZ- hez tartozó Népi Front és a Demokratikus Front embe­reinek tartanak. A gázai övezetben válto­zatlanul a PFSZ-től függet­len iszlám mozgalmak a hangadók. Kisebb befolyás­sal -rendelkeznek közöttük a Muzulmán Testvérek, illet­ve az e szervezetből az öt­venes évek elején kisizakadt Iszlám Felszabadítás Pártja. Ezek az arab világban más­hol is tevékenykedő szerve­zetek, gázai helyi sejtekkel. Ám a fő erők az úgyneve­zett „függetlenek", akik hol ilyen, hol olyan néven je­lentkeznek: Függetlenek, Iszlám Forradalmi Mozga­lom, Iszlám Szövetség. A gázai lakosság számára ők az Iszlám Dzsihád (az isz­lám szent háború). Gyöke­reik ugyancsak a félig-med- di.g titkos arabközi szerveze­tekbe nyúlnak vissza, de a fiatalok a nyolcvanas évek elején elszakadtak a múlt­tól, ma önállóan szervezik a harcot. Szellemi vezetőjük a 39 éves Abdul Aziz Ode sejk. a gázai iszlám egyetem ta­nára. akit az izraeli hatósá­gok tavaly novemberben Jordániába toloncoltak. A gázai Iszlám Dzsihád kato­nai szárnya első akcióját 1986. februárban hajtotta végre, a jeruzsálemi Sirató­falnál: gránátjaiktól 69, es­küt tevő izraeli katona se­besült meg. Azóta még há­rom izraeli katonát öltek meg Gázában. A letartózta­tások ellenére változatlanul ott vannak mindenütt. A december óta tartó fel­kelés fegyvertelenül indulta géppisztollyal válaszoló iz­raeli katonaság ellen. Igaz, a palesztinok dobálta kövek és benzinespalackok is élet- veszélyesek. Gázában az első harminc halott közül tíz az Iszlám Dzsihád aktivistái közül került ki. Ám a PFSZ fokozatosan kiterjesztette befolyását az iszlám erőkre i.s. Tavaly áprilisban és idén januárban a PFSZ központi a gépkocsinycrcmcny-betét- könyvek 1988. február 29-én megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár február 29-én Budapesten meg­tartotta a gépkocsinycremény- betétkiinyvek 107. sorsolását. Ezen azok a 10 000 és 5000 fo­rintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1987. október 31-éig váltottak, és 1988. janu­ár 31-én még érvényben voltak. A jegyzékben szereplő rövi­dítések a következők: Dacia 1310 D Dacia 1310 TLX L Trabant Limousin fr Trabant Combi C Moszkvics 2140 M tanácsa és végrehajtó bizott­sága több iszlám személyi­séget kooptált soraiba. A harcot most már föld­alatti bizottság irányítja a megszállt területeken, amely röplapjain a Lázadás Egyesí­tett Nemzeti Vezetősége né­ven jelentkezik. Az izraeli hatóságok úgy vélik, hogy nem egy ilyen bizottság van s az egyes sejtek hatóköre nem terjed túl városuk, fal­vaik határán. Ettől függet­lenül tény: az összehangolt­ság jelei mind szembetű­nőbbek. A kelet-jeruzsálemi Al-Fadzsr című újság szer­kesztője, Hana Sziniora — nemrég Washintonban tár­gyalt Shultz amerikai kül­ügyminiszterrel — így véle­kedett a napokban: „A láza­dás a gyerekek utcai randa- lírozásával kezdődött, de ma már mindenki hozzáteszi a magáét, még a kereskedők is. Nem csak a politikai irányzatok, hanem a nemze­dékek is együttműködnek.' A lázadás kezdetén sehol sem lehetett látni a PFSZ zászlatt, jelszavai elvétve hangzottak el, Arafat arcké­pét nemigen hordozták, pe­dig Bejrútban már akkor is voltak értesülések, hogy a megmozdulásokat kezdettől a PFSZ szervezi. Ma azon­ban a szervező erő már lát­szik is: Arafat képe nélkül szinte nincs tüntetés. A Nem­zeti Vezetőség röplapjai rendszeresen megjelennek, a nyomdabezárások ellenére. Sztrájkra, az adófizetés meg­tagadására, az izraeli ható­ságokkal, vagy a jordániai kormánnyal együttműködő helyi emberek bojkottjára szólítanak fel. A forgósztráj- kok legalább is állandósultak a területeken, s az eddigi lüü—120 ezer helyett jó, ha 50 ezer palesztin megjele­nik az izraeli munkahelye­ken. Az egység érzését növelik az Al-Kudsz rádió adásai. A PFSZ állomása december­ben kezdte meg közvetítését Dél-Libanonból. Tanácsokat ad a katonák elleni fegyver nélküli harchoz: hogyan kell a házak között észrevétlenül drótot kifeszíteni, az utcát olajjal felönteni, szögeket he­lyezni az úttestre. Nem vált be az az izraeli elképzelés, hogy az erőszak fokozásával, gazdasági meg­szorításokkal helyreállítha­tó a nyugalom. Ma Is na­ponta halálos áldozatokat sz.ed a tüntetők elleni kato­nai fellépés. S a lázadás meghozta első eredményét : fejgyorsult a rendezés kere­sésének mechanizmusa Wa­shingtonban. Még nem tud­ni, hogy az amerikai külügy­miniszter ingázása hoz-e eredményt, vagy — mint ed­dig — csak az arab erőket akarja-e megosztani csekély izraeli engedmények ígéreté­vel. Egy azonban bizonyos: amint Echud Barak, az iz­raeli hadsereg vezérkari fő­nökének helyettese a napok­ban megfogalmazta: „a te­rületeken már sohasem leirí. plyan a helyzet, mint akár­csak egy évyel ezelőtt". 10 000 Ft-OS betétkönyvek 038 794 T 061 003 M 049 445 M 064 331 L 056 051 M 066 436 M 057 725 b 071 338 T 058 340 T 074 907 T 5000 Ft-os betétkönyvok : 537 649 C 650 684 C 613 126 T 655 250 T 617 083 I. 658 510 T 629 528 I, 667 181 C 632 822 T 670 878 M 633 255 M 679 182 C 637 414 C 689 143 M 650 434 C 690 739 M 650 445 C Parlamenti választásokat tartanak csütörtökön Banglades- ben. A legnagyobb ellenzéki pártok bojkottálják a vokso­lást. mert szerintük az csak színjáték, s követelik az elnök lemondását. A képen: egy kisebb ellenzéki párt plakátjait ragasztják Szerda esti kommentár NÁTO-csúcsértekezlet Brüsszelben Brüsszelben megkezdődött a NATO-tagállamok csúcsérte­kezlete. A képen: Reagan amerikai elnök és külügyminisz­tere, Shultz — még az értekezlet megkezdése előtt Mészáros György GYORSLISTA „Fővárosok háborúja"

Next

/
Oldalképek
Tartalom