Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-19 / 67. szám
KÖZÖS NYILATKOZAT 2 _________ So mogyi Néplap 1988. március 19., szombat Befejeződött Gorbacsov jugoszláviai látogatása Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken befejezte jugoszláviai látogatását. A jugoszláv—szovjet zárótárgyalást délelőtt az Adria- parti üdülőhelyen, Kupari- ban tartották meg. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott zárótalálkozón mindkét fél nagyra értékelte a szovjet pártvezető látogatásának jelentőségét, s rámutattak arra, hogy a látogatás során elfogadott jugoszláv—szovjet nyilatkozat meghatározó szerepet tölt majd be a két ország és párt málr most is eredményes, magas színvonalú együttműködésének új, magasabb szintre való emelésében, további gazdagításában. Megállapították, hogy Pénteken Belgrádban közös nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra a szovjet— jugoszláv kapcsolatok fejlesztéséről, a világ jelenlegi helyzetéről és a nemzetközi kapcsolatok alapelveiről. A dokumentum megerősíti az 1955-ös belgrádi, valamint az 1956-os moszkvai nyilatkozatban megfogalmazott egyetemes elvek ma is érvényes értékeit, nevezetesen: egymás függetlenségének, szuverenitásának, területi egységének, egyenjogúságának kölcsönös tiszteletben tartását, valamint az egymás belügyeibe bármely ürüggyel történő beavatkozás megengedhetetlenségét. Leszögezik, hogy ezek az elvek kulcsfontosságú szerepet játszottak az államközi kapcsolatok normalizálásában, a sokoldalú együttműködés kialakításában, s a Szovjetunió és Jugoszlávia a jövőben is ezekhez tartja magát. A kétoldalú kapcsolatok alakítása és fejlesztése során feltételek nélkül tiszteletben tartják azt a tényt, hogy a két ország szocialista fejlődésének útjai és formái különbözőek, nemzetközi helyzetük eltérő. A kétoldalú kapcsolatok terén a felek tevékenysége arra irányul, hogy minden ■téren tovább mélyítsék a bizalmat, bővítsék kapcsolataikat, mennyiségileg és minőségileg is fejlesszék az egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködést, kölcsönösen tanuljanak egymás gazdasági, társadalmi és kulturális tapasztalataiból. A jövőben is különös figyelmet fordítanak a politikai párbeszéd folytatására, a közvetlen kapcsolatok ápolására. Egymás önállóságának és függetlenségének következetes tiszteletben tartása lehetővé tette, hogy elhárítsák azokat az okokat, amelyek 1948-ban konfliktust idéztek elő a Jugoszláv Kommunista Párt, az összoroszországi Kommunista (Bolsevik) Párt és a Tájékoztató Iroda között. Mindez nemcsak a két párt kapcsolatai szempontjából volt jelentős, hanem hozzájárult a szocializmus mint világfolyamat fejlődéséhez és megerősödéséhez is. A két párt kinyilvánítja, hogy nem kívánja senkire sem ráerőltetni a társadalmi fejlődésről vallott elképzeléseit. A szocializmushoz vezető utak eredményességét a társadalmi-politikai gyakorlat dönti el, az útválasztás helyességét a konkrét eredmények igazolják. Az SZKP és a JKSZ törekedni fog a pártok közötti együttműködés és párbeszéd gazdagítására; különös fontosságot tulajdonítva a legfelső szintű találkozóknak. Az SZKP és a JKSZ különösen fontosnak tartja a szocialista önigazgatás tökéletesítését, az adott ország sajátosságainak figyelembe vételével. A szocialista önigazgatás biztosítja a nép valódi hatalmát, a személyiség szabadságát, hatékony biztosítékot jelent a szocializmus adminisztratív-bürokratikus torzulásai, a dog- matizmus és voluntarizmus ellen. az államférfiak, politikusok személyes találkozói nemcsak a kölcsönös megértést és bizalmat erősítik, hanem konkrétan hozzájárulnak az állam- és pártközi kapcsolatok fejlesztéséhez. A zárómegbeszéléseket követően Mihail Gorbacsov és felesége a jugoszláv állarni- és pártvezetők kíséretében megtekintette Dubrovnik belvárosát, majd a repülőtérre hajtatott. Az SZKP KB főtitkárát a dubrovniki repülőtéren Lazar Mojszov, Bosko Krunics és más politikai személyiségek búcsúztatták. Az IL 62- es különrepülőgép délben szállt fel és indult el Moszkvába. Az SZKP és a JKSZ megerősítik azokat az egyetemes jelentőségű demokratikus elveket, amelyekre a kommunista, munkás-, szocialista, szociáldemokrata, forradalmi-demokratikus és más haladó pártok és mozgalmak kapcsolatai épülnek, s amelyek alapja az, hogy mindenkinek elidegeníthetetlen joga önállóan dönteni a társadalmi fejlődés útjáról. Az SZKP és a JKSZ szorgalmazza a pártok és mozgalmak közötti legszélesebb körű egyenjogú együttműködést, tekintet nélkül az ideológiai eltérésekre. Az emberiség előtt álló, minden eddiginél jelentősebb problémák megkövetelik, hogy felismerjük: a nemzetközi közösség egységes egészet alkot, tagjai kölcsönösen függenek egymástól. Olyan új politikai megközelítésre, gyakorlatra és a fokozott felelősségvállalásra van szükség, amely összhangban áll napjaink valóságával. Az SZKP és a JKSZ ismét hitet tesz a béke, az országok és népek függetlenségének politikája mellett, valamennyi ország azonos biztonsága mellett, függetlenül nagyságuktól, erejüktől, társadalmi-politikai rendszerüktől, az őket vezérlő eszméktől, más államokkal fenntartott kapcsolataik jellegétől és formájától, valamint földrajzi elhelyezkedésüktől. A sokrétű problémáktól terhes mai világban kiemelkedő szerepet játszik az el nem kötelezettség politikája, amelynek célja: a béke és biztonság, az egyenjogúság, a kölcsönös megértés megteremtése, a nézetkülönbségek áthidalása, az országok és népek gazdasági, politikai függetlenségének, méltóságának, az önálló fejlődési út kiválasztási jogának szavatolása, az igazságos gazdasági kapcsolatok megteremtése. A népek legmagasztosabb és legsürgetőbb célja a nukleáris katasztrófa veszélyének kiküszöbölése, az atomfegyverek teljes és általános felszámolása alapján. E folyamat alapját a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött egyezmény vetette meg, megerősítve a biztonságos jövőbe vetett hitet. Szükséges és lehetséges haladéktalanul hozzálátni az atomléByver-kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló egyezmény kidolgozásához. Nem szabad megengedni a világűr militarizálá- sát. A Szovjetunió és Jugoszlávia hitet tesz az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szelleme és céljai mellett, támogatja az összeurópai folyamat elmélyítését. Kinyilvánítják, hogy a részt vevő államok által elfogadott okmányokat következetesen kell alkalmazni, mivel azok fontos szerepet játszanak a bizalom és az együttműködés megteremtésében az európai kontinensen. Mindkét állam kinyilvánítja az Európában kialakult határok sérthetetlenségét. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŰ: Mihail Gorbacsov Belgrádba érkezett, és megkezdte tárgyalásait. - Genfben folytatódott az afgán-pakisztáni alku, a pakisztáni küldöttség ragaszkodása feltételeihez egyelőre a megegyezés akadályává lett. - A Fekete-erdőben találkozott Kohl kancellár és Mitterrand francia köztársasági elnök. - Reagan a csillagháborús tervek meghirdetésének évfordulóján az SDI folytatása mellett foglalt állást. KEDD: A felkelés egyesitett vezetőségének felhivására általános sztrájk volt az Izrael által megszállt területeken. - A Palesztinái Felszabadítási Szervezet nem hajlandó bezárni az ENSZ-beli képviseletét. - A Kínai Kommunista Párt Központi {Bizottsága személyi kérdéseket vitatott meg. SZERDA: Mihail Gorbacsov beszédet mondott a belgrádi parlamentben. - Bernben megkezdődtek Frank Carluccl és Dmitrij Jazov tárgyalásai. - Reagan elnök Samir izraeli miniszterelnökkel találkozott, de nem tudta meggyőzni őt az amerikai közel-keleti rendezési terv ügyében. - Befejeződött a szovjet harcászati-hadműveleti rakéták kivonása Csehszlovákiából. - Sikertelen puccskísérlet Panamában. CSÜTÖRTÖK: A washingtoni kormány csapatokat küldött Hondurasba. Managuában amerikai katonai beavatkozástól tartanak. - Fred Sinowatz visszavonul az Osztrák Szocialista Párt éléről, s Vranitzky kancellárt ajánlja erre a posztra. - Husszein jordán uralkodó látogatása Iszlámbádban. PÉNTEK: Mihail Gorbacsov befejezte jugoszláviai látogatását. - Mitterrand francia elnök Spanyolországba utazott. - Ciriaco de Mita, az Olasz Kereszténydemokrata Párt főtitkára egy új kormány megalakításáról tárgyal. - A Biztonsági Tanács a közép-amerikai feszültségről vitázik. - Súlyos harcok az északi fronton az irak—iráni háborúban. Jugoszláviában tett ötnapos hivatalos, baráti látogatást Mihail Gorbacsov. A képen: az SZKP KB főtitkára vendéglátóival, Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével (balra), és Lazar Mojszovval, a Jugoszláv Államelnökség elnökével. A hét kérdései egyetlen helyes megközelítési mód a politikai megoldás keresése. Olyan helyzetet kell teremteni, amely lehetővé teszi egy konfliktus kívülről élezését, amely biztosítékot teremt arra, hogy a konfliktus nem terjed át más országokra, és ami lehetővé teszi, hogy az érintett népek külső beavatkozás nélkül válasszák ki a társadalmi-politikai fejlődés útját. Maga Mihail Gorbacsov húzta alá a napokban, hogy ezen a megközelítési módon haladva tették az afganisztáni konfliktus rendezésére javaslataikat. Említésre méltó, hogy a szovjet sajtó most már bőven idéz a szovjet politológusoknak az afganisztáni bevonulással kapcsolatos — 1980 eleji — figyelmeztető nyilatkozataiból. Az afganisztáni akció ellentétben állott a Szovjetunió érdekeivel, állapította meg annak idején például a Bogomolov akadémikus vezette kutatóintézet is. leg és dokumentumba rögzítetten is szentesítette minden kommunista pártnak azt a jogát, hogy a maga útját járja. A jugoszláv lakosság láthatóan lelkesen fogadta a „peresztrojka” megszemélyesítőjét, a tömeg mindenütt csak keresztnevét harsogta Gorbacsovnak és a „peresztrojkát” éltette! Ami a szovjet—jugoszláv csúcsszintű tárgyalásokat illeti, ezek során Gorbacsov támogatásáról biztosította a balkáni államok együttműködését, és kijelentette: a Balkán-félszigetről ki kell vonni minden külföldi haderőt, fel kell számolni az ottlevő külföldi támaszpontokat. A Szovjetunió a maga részéről megad minden garanciát, ha megszületik a döntés a nukleáris és vegyi fegyverektől mentes balkáni övezet létrehozására. Belgrádban különös jelentőséget tulajdonítanak Gorbacsov ott megfogalmazott javaslatainak, amelyek szerint már ez év július elsejétől be kellene fagyasztani a Földközitengeren tartózkodó szovjet és amerikai hadihajók és haditengerészeti erők számát. A nagy forgalmú hajózási utak, különösen a nemzetközi szorosok biztonságát szavatoló elvek és módszerek kidolgozását indítványozta Gorbacsov, megígérve ehhez a munkához a szovjet támogatást. S e téren már túlnőtt a jugoszláviai látogatás a helyi kereteken, ráirányítva a figyelmet a Földközi-tenger térségére, ahol — tudjuk — Gibraltártól Izraelig megannyi feszítő erejű nemzetközi probléma jelentkezik. Megkezdődhetik-e időben a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból? Március 15-éig kellett volna Genfben Diegó Córdovez ENSZ-főtitkárhelyettes közvetítésével nyélbe ütni a megállapodást Afganisztán és Pakisztán között. Erre minden remény is megvolt, hiszen egyrészt a Kabul és Iszlámábád, másrészt a Moszkva és Washington közötti előzetes megbeszéléseken számos kérdést tisztáztak, így például a szovjet csapatok kivonásának ütemét. Három hónap alatt vonták volna ki a csapatok egyik felét, a másik felét a következő hat hónap folyamán. S az is nyilvánvaló volt, hogy a csapatkivonása genfi megállapodás aláírása után 60 nappal kezdődhetik meg. Ha tehát ez március 15-én megtörtént volna, akkor május 15-e lett volna a szovjet katonák fokozatos hazatérésének kezdőnapja. A szovjet kormány nyilatkozatban közölte, hogy az aláírás elhúzódása természetesen a csapatkivonás kéz detének kitolódásával jár Ugyanakkor a moszkvai kormányszóvivő annak a véleményének adott hangot, hogy március végéig még megállapodás születhet. Az ENSZ főtitkárhelyettese szerint „roppant nehéz problémák" várnak még megoldásra, így például a kabuli ideiglenes kormány megalakításával kapcsolatban. Pakisztán ragaszkodik ahhoz, hogy szavatolják az új afgán rendszer jövőjét, azon belül pedig a pakisztáni területen tartózkodó hárommillió afgán menekült hazatérését. Az iszlámábádi küldöttség kifogásolja a be nem avatkozás elvét rögzítő tervezetet, amely az afgán—pakisztáni megállapodás eláő okmánya lenne, de kevesli a nemzetközi biztosítékokat is, amelyek a második okmányban foglaltatnának. Mindezeken felül a pakisztániak követelik, hogy a Szovjetunió szüntesse be a kabuli rendszernek nyújtott támogatást ... A második világháború befejeződése után először találkozott egymással a Szovjetunió és az Egyesült Államok honvédelmi minisztere, s a helyszín a svájci Bern városa volt. A képen: Dmitrij Jazov (balra), és Frank Carlucci kézfogása (jobbról), középen Svájc nemzetvédelmi minisztere, Arnold Koller. Közben csak az ad okot bizonyos mérsékelt derűlátásra, hogy már nemcsak Nadzsibullah és kormánya hajlandó kompromisszumkészséget tanúsítani, az úgynevezett mudzsahidek szövetsége is mutat engedékenységet a készülő kabuli koalíciós kormány összeállítása dolgában. Afganisztán ügye napjaink egyik bonyolult helyi konfliktusa. A Szovjetunióban felismerték, hogy az ilyen konfliktusok katonai megoldására tett kísérletek mindig eredménytelenek. Az A gorbacsovi politika ennek a helyi konfliktusnak a felszámolásával a Szovjetunió érdekeit szolgálja, hiszen az enyhülési folyamatot éppúgy erősíti, mint ahogyan visszaszerzi a Szovjetunió tekintélyét a fejlődő világban, így az iszlám országaiban is, vagy éppen a szovjet—kínai kapcsolatok rendezéséhez szolgáltat új lehetőséget. Mit jelentett a Gorbacsov- út a szovjet—jugoszláv kapcsolatokban, és mit a Földközi-tenger térségében? Mihail Gorbacsov első jugoszláviai látogatása — túlzás nélkül mondható ez — nagy sikert hozott vendégnek és vendéglátóinak egyaránt. Az út öt napjának eseményeire odafigyelt a világ; akár akkor, amikor a nemzetiségi kérdések elméleti és gyakorlati megközelítéséről volt szó, vagy a sztálini politika elítélésére került sor, akár akkor, amikor a földközi-tengeri katonai erők csökkentésére vonatkozó új javaslat hangzott el... A vendéglátókat megtisztelte Gorbacsov érdeklődése a jugoszláv típusú, önigazgatáson alapuló szocialista módszerek iránt, vagy a véleménycsere a sok nemzetiség együttélésének alapján kialakult országok vezetői között. A látogatás elméletiAusztria nyugati területein a hirtelen lehullott hatalmas mennyiségű hó rendkívüli állapotokat teremtett, több helyütt lavinát is okozott. A képen: St. Anton településen hét halálos áldozatot követelt a lezúduló lavina, amelynek méretei így is érzékelhetők. Pálfy József IRAK—IRÁN ÚJABB RAKÉTATÁMADÁS Irak péntek hajnalban újabb rakétát lőtt ki Teheránra — jelentette a bagdadi rádió. A „városok háborújának” vasárnap történt kiújulása óta ez volt a 24. iraki rakétatámadás iráni célpont ellen. Irán péntekre virradóan támadást hajtott végre egy japán tulajdonban levő tartályhajó ellen, Dubai partjaitól nyolc mérföldre a Perzsa (Arab)-öbölben — vált ismeretessé hajózási forrásokból. Az akció következtében a panamai zászló alatt közlekedő hajó egyik matróza meghalt, kilencen megsebesültek. Az INA iraki hírügynökség jelentése szerint az iráni légierő csütörtökön lakott településeket bombázott Irak északi részén. A támadásoknak polgári személyek estek áldozatul. Dragoslav Pejic, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke nyilatkozatban szólította fel Irakot és Iránt a mielőbbi tűzszünet megteremtésére. Egyúttal felkérte a világszervezet főtitkárát, hogy kezdjen megbeszéléseket az érintett felekkel az ENSZ BT 598. számú határozatának . végrehajtása érdekében és három héten belül számoljon be a konzultációk eredményéről.
