Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
r A 4 Somogyi Néplap 1988. március 17., csütörtök Társadalmi vita alapján döntöttek Űj gyalogosfelüljárót kap a donner! városrész Tanácskozott a Kisosz somogyi választmánya Öt éve fele ennyi magánkereskedő volt Társadalmi vita volt Kaposváron a Bartók Béla Általános Iskolában: a megye- székhely — főleg a donneri városrész — lakói fejtették ki véleményüket arról, hogy milyen gyalogoshíd vezessen a Petőfi térről a Donnerba? A mostani faszerkezetes gyalogosfelüljáró ugyanis a villamos berendezések elhelyezését akadályozza. A hídvitára nemcsak a donneri városrész lakói jöttek el: ott voltak a város távolabbi pontján élők és a tanácstagok, akik elmondták : a jelentős közlekedési változások a város képét változtatják meg. Nem mindegy tehát, milyen elképzelések valósulnak meg. Tervekből nem volt hiány, hiszen a városi tanács ötöt is készíttetett; ezeket Szabó Tibor, a megyei tanács közlekedési osztályának csoport- vezetője ismertette. Az elsőt — a mostani közúti felüljáró átalakítását gyalogos közlekedésre hamar elvetették. A régi híd szerkezete ugyanis már tönkrement, és akadályozná a későbbi vonatforgalmat. A hídra fölvezető két domb teljesen eltűnik majd. A további tervek között szerepelt a gyalogosfelüljáró felújítása. illetve megemelése is. Ez azonban majdnem akkora költséggel járna, mint a tervek között ugyancsak szereplő új átjáró megépítése. A hozzászólók kifejtették: nem tartják szerencsésnek az aluljáró tervét sem, mivel a talajvíz igen magasan van, s a Rocla csőből (ilyenek vannak a Balaton-parti aluljáróknál) készülő, kilencven méter hosszú aluljáró közel sem nyújtana olyan biztonságot, mint a föld fölött vezető híd. E terv ellen szólt az ugyancsak szűk — egy méter hetvenes — szélesség is. Az elképzelések közül legtöbben egy új híd megépítését szorgalmazták; ez három méter széles lenne, s kerékpárral, babakocsival, rokkantkocsival is fel lehetne rá menni. Ennek — a hármassal jelzett változatnak — egyetlen részlete adott okot kisebb vitára. Nevezetesen: milyen legyen az új gyailo- gosfelüljáróra felvezető rész, az úgynevezett rámpa. Lépcső vagy inkább lejtő alakra kiképzett feljáró? A jelenlegi tervben egy spirál alakú, lejtős feljáró szerepel, s ez is látszik a legjobb megoldásnak, hiszen a babakocsik és rokkantkocsik feljárását így a lépcső nem akadályozza. A kétórás vita végén Kovács Béla, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője válaszolt a felmerült kérdésekre. Elmondta, hogy a szakemberek elképzelése egyezik a városlakók óhajával, ők is az új felüljáró tervét tartották a legjobbnak. A majdani gyalogosátjáró a mostaninak a közvetlen közelében épül föl, s a tervek szerint 15 millió forintba kerül majd. Kovács Béla is és a vitavezető Farkas István, a városi tanács általános elnökhelyettese is elmondta: először az új híd épülne, s csak utána kezdenek hozzá a régi lebontásához. Még ideiglenesen sem fogják a gyalogosforgalmat a készülő új közúti felüljáróra terelni. (Ez majdnem egy kilométerrel hosszabb utat jelentene.) Az új közúti felüljárón várhatóan két sávon már szeptemberben megindul a közlekedés, a vasútvillamo- sítás decemberben kezdődik, így a közte levő meglehetősen rövid idő alatt kell a bontást, illetve az építést végrehajtani. A sikerért, az új hídért nemcsak a „donne- riak” szorítanak majd, hiszen a következő 60—100 év során ez az új gyalogoshíd köti majd össze Kaposvár két városrészét. fi. p. ff. Tanácskozás szakmérnököknek KISALLATTENYESZTES ÉS ÉLELMISZER-GAZDASÁG Rangos rendezvénynek adott otthont tegnap az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara. A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület és a WPSA magyar szekciójának szervezésében kisállattenyésztési tudományos vitaülést tartottak. A tanácskozásra az ország e témával foglalkozó számos szakmérnöke eljött. Ilyen rendezvény már két évvel ezelőtt is volt Kaposváron. Az akkor elhangzó előadások célja az volt, hogy minél átfogóbban mutassák be a felső- oktatási intézmény kutatási és gyakorlati tevékenységét. Most azonban — mint dr. Perényi Miklós igazgatóhelyettes, a MÉTE szakmérnök-szakcsoport titkára elmondta — az a cél, hogy az ipari szakmérnökök olyan konstruktív szellemű vitában vehessenek részt, amely az egész ország kutatásainak keresztmetszetét adja. Bevezető előadásában hangsúlyozta: Magyarországon 21,8 kilogramm a baromfihús-fogyasztás személyenként, tojásból pedig 280 darab. A statisztika szerint ezzel az elsők között szerepel az ország a világban. Nem lehet közömbös tehát, hogy milyen eredményeket érnek el az állattenyésztésben ezen a területen. magyar vállalattal van együttműködési szerződése, s előkészítés alatt áll az a műszaki-tudományos szerződés, amelynek értelmében a jövőben szélesebb skálán folynak majd a kísérleték. Most szarvasmarhák nevelésével és hizlalásával kísérleteznek, jövőre pedig — a rotációs program részeként — sertésekre is kiterjesztik a munkát. Dr. Laubál László, az Industria Rt. munkatársa elmondta: a Hoechst cég most ünnepli fennállásának 125. évfordulóját, s évtizedek óta részt vesz a magyar állattenyésztésben, különböző alapanyagokat szállítva. A közös kísérletek azonban csak három éve kezdődtek. Kitűnőnek, precíznek, széles látókörűen tudományos szemléletűnek minősítette a kaposvári kutatók munkáját, s kifejezte reményét, hogy a következő években látványos eredményeket érhetnek el közösen az állattenyésztésben. Az egésznapos programban elhangzott előadások után a WPSA, azaz a Baromfitenyésztők Világszövetségének tagjai zárt körű megbeszélésen elemezték a hallottakat, majd megtekintették az állattenyésztési kar angóratelepét. Versenyre készülnek A tanácskozáson nemcsak az ország felsőoktatási intézményeiből és termelő vállalataitól érkeztek a szakmérnökök, jelen volt például az eszéki egyetem dékánja is. A jugoszláviai intézménnyel évek óta jó a kapcsolat, a devizamentes oktató- és kutatócsere is ezt bizonyítja. Ugyancsak kiemelkedő áz NSZK-beli Hoechst céggel az együttműködés ; ennek menedzser-igazgatója, dr. Martin Bohn is részt vett a vitaülésen, s beszámolójában kitért azoknak a tapasztalatoknak az elemzésére, amelyeket a kisállattenyésztés hozamfokozó kísérleteiben elértek az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának tudományos munkatársaival. A nyugatnémet cégnek eddig négy Áprilisban küldötteket választanak a somogyi kereskedők. májusban pedig küldöttértekezletet tartanak, ahol a Kisosz megyei szervezetének testületéi beszámolnak az utóbbi öt év munkájáról és a küldöttek megválasztják — újabb öt évre — a tisztségviselőket. Részben a küldöttértekezlet előkészületeként ülést tartott tegnap Kaposváron a megyei szervezet választmánya. Kertész Rezső titkár számolt be a szervezet tavalyi pénzügyi mérlegéről és elfogadásra előterjesztette az idei költségvetést. Jól, takarékosan gazdálkodott 1987-ben a Kisosz somogyi apparátusa, az idén pedig a megszigorodott gazdasági körülmények között még körültekintőbben kell a pénzt kezelni, különösen azért, mert 1988-ban új székházzal gazdagodnak a megye kereskedői és ez jelentősen megterheli a könyvelésben a kiadások oldalát. Szó esett róla, hogy a Kisosz-tagság önkéntes, ám néhány tag ezt meglehetősen szabadon értelmezi s nemigen igyekszik tagdíjat fizetni. Sivó László, a megyei szervezet elnöke számolt be a választmány előtt az elnökség 1983 óta végzett munkájáról.' öt év alatt nagyon sok esemény történt a magánkereskedők körében is, létszámuk megkétszereződött, a megye kereskedelmi forgalmából való részesedésük is jelentősen növekedett. Nélkülük ma már nem létezne a somogyi kereskedelem. Épp ezért a Kisosznaik mind az érdekvédelmi feladatai, mind a tájékoztatási, továbbképzési teendői megnövekedtek. Érdekes, hogy a kereskedők többsége csak az utóbbi évben érezte szükségét annak, hogy a szervezethez forduljon segítségért, hogy részt vegyen a tanfolyamokon, az összejöveteleken, pedig sokaknak korábban sem ártott volna a sűrűbb ismeretszerzés. A mostani nagy változások — elsősorban az adózás rendjében — azonban a korábban távol maradókat is rákényszerítet- ték, hogy igénybe vegyék saját szervezetük segítségét. A Kisosz igyekezett az utóbbi öt évben a korábbinál szorosabb kapcsolatokat kiépíteni a megyei és a helyi politikai, államigazgatási és társadalmi szervekkel, a hatóságokkal. Ez azért volt hasznos, mert így a kereskedők is jobban megismerték, hogy mit kíván tőlük környezetük. A beszámolót követő vitában fölszólalók javaslatai közül kiemelendő, hogy adóügyekben még az eddiginél is több segítséget, tanácsot várnak a kereskedők. Javaslat született róla, hogy alapítson a Kisosz megyei nívódíjat, amelyet évenként a legjobbak kapnának meg. A tanácskozáson felhívást fogadott el a választmány; ebben arra kérik a somogyi magánkereskedőket, hogy járuljanak hozzá a megyei kórház műveseállomásának létesítéséhez szükséges költségekhez. BÉRKLUBBAN Á Kaposplast állja a próbát Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal bérklubpá- lyázati felhívására jelentkezett a Kaposplast, s miután a hivatal ismét fölhívta a somogyi cég figyelmét a klubtagsággal járó kötelezettségekre, a vállalat úgy válaszolt: állja a próbát, nem ijed meg a követelményektől, sőt a szigorú szankcióktól sem. Dobos József főmérnök elmondta: — Többek között legalább 19 százalékos tőkésexportnövelés és legalább 13 százalékos, eszközarányos nyereség a klubtagság feltétele. E két követelménynek és még jó néhány pontosan, számszerűen mérhető feltételnek megfelelünk. Ami kissé bizonytalanná tett bennünket is, az egy nehezen behatárolható kritérium: a vállalatnak tisztességes ármagatartást kell tanúsítania. — Mi okozza a bizonytalanságot? — Az, hogy részben szubjektív megítélés dolga, mi nevezhető tisztességes ármagatartásnak. Mi nem akarunk árat emelni, s ha a cég kapuján belül történik olyan hiba, ami esetleg megemeli a termelési költségeket, azt nekünk kell kijavítanunk, szerintünk is tisztességtelen lenne áthárítani a vevőinkre. De alapanyagszállítóink nem mérsékelik magukat. — A kormány intelmei ellenére sem? — Az intelmek általánosságban érvényesek, de az egyedi esetek eltérnek tőlük. Például a mi egyedi esetünk is. Áprilistól a mainál jóval drágábban kapjuk majd az alapanyagot. Ez érthető, hiszen a polipropilén és egyéb műanyagok világpiaci ára erőteljesen megemelkedett, szállítóink jól el tudják adni Nyugaton ezeket az anyagokat; miért adnák nekünk olcsón? Nornár- most a bérklubhoz visszatérve: mi tisztességes ármagatartásnak tartjuk, ha az alapanyag árának emelkedését beépítjük a termékeink árába. Csak az alapanyagét, egy fillérrel se többet! Hiszen mi a feldolgozott műanyagot is a korábbinál drágábban tudjuk eladni dollárért, miért áruljuk hát gyártmányainkat itthon a régi áron? Csak az a kérdés eztán, hogy ezt tisztességes ármagatartásnak tekinti-e, aki bérklubtagságukat megítéli, avagy nem tekinti annak. — Az ilyen bizonytalanság sem tántorítja el önöket a tagságtól? — Nem. Úgy gondoljuk, hogy igen sikeres évünk lehet az idei, megfelelünk a követelményeknek. Dolgozóink vállalták, hogy az első félévben egy fillér béremelés sem lesz, viszont a második félévben — ha már mindent tisztán látunk —, az átlagosnál jóval nagyobb fizetésemelést kaphatnak. Ezért hajt most mindenki. Nem táncolunk vissza. — És ha elcsúsznak egy banánhéjon? — Arról ne is beszéljünk. A gazdaság ma olyan, hogy efféle félelmekkel csak veszíteni lehet. Nem csúszunk el! így szabad csak nekivágni a munkának. r „ a tűzoltók Készülnek a megyei versenyre a kaposvári tűzoltók. Májusban barcsi, nagyatádi, marcali és siófoki kollégáikkal mérik össze tudásukat nyolcszázas kismotorfecskendővel történő oltásban, négyszer százméteres akadály-váltófutásban és mentésben. A bíróságok közlik Ittas vezetésért elítélték Ittas járművezetés vétsége miatt januárban és februárban a következő jogerős ítéleteket hozták a megye bíróságai. Súlyosan ittas állapotban vezette járművét Bogdán Lajos gamási lakos, gyalogmunkás, és ezért 28 ezfer forint pénzbüntetéssel sújtották, továbbá 3 évre a közúti járművezetéstől is eltiltották. Laczkó Ferenc lengyeltóti lakos, bolti eladó 2 évig nem vezethet járművet és 12 ezer forint pénz- büntetésre is kötelezték. Közepesen ittas állapotban vezették járművüket a következők : Szárnyast János kőröshegyi lakos, magánkereskedő, akit 20 ezer forint pénzbírságra ítéltek és 1 év 8 hónapra a járművezetéstől is eltiltottak. Présel György lengyeltóti lakos, gondozásiközpont-vezető 11 ezer forint bírság mellett két és fél évig nem vezethet járművet. Mester János gépkocsivezető és Székesi László motorszerelő, kaposvári lakosok 6600 forint, illetve 9 ezer forint pénzbüntetést fizetnek és 2 évig, illetve 1 év 6 hónapig nem vezethetnek járművet. Vidóczi Gyula siófoki lakos, mészoltó kisiparos másfél évig nem vezethet járművet és 18 ezer forint büntetést kell fizetnie. Krizbacher János bog- lárlellei lakos, portás 1 évig nem vezethet járművet és 10 500 forint büntetést fizet. Király István balaton- földvári lakos, karbantartó 8100 forint büntetést fizet és 1 év 8 hónapig nem vezethet járművet. Orsós Imre szilvásszentmártoni lakos, fakitermelő, 1 év 10 hónapig nem vezethet járművet, mellékbüntetése pedig 8800 forint. Orsós Ferenc szennai lakos, betanított munkás másfél évig nem vezethet jármüvet és 8400 forint büntetést kell fizetnie. Várnai Sándor kis- korpádi lakos, segédmunkás 6600 forint büntetést fizet és 2 évig nem vezethet járművet. Málinkó Sándor igali lakos, villanyszerelő 2 évig nem vezethet járművet és 8 ezer forint büntetést fizet. Bogdán György héthelyi lakos, gépkocsirakodó 7 ezer forint büntetést fizet és 1 év 8 hónapig nem vezethet járművet a közutakon.
