Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

2 Somogyi Néplap 1988. március 16., szerda Megemlékezések március 15-e alkalmából Gorbacsov jugoszláviai látogatása Vállaljuk negyvennyolc örökségéi! ESZMECSERE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Mintegy tízezer résztvevővel tartották meg a hagyományos március 15-i ifjúsági nagygyűlést és ünnepséget a Magyar Nemzeti Múzeumnál Az 1848—49-es polgári for­radalom és szabadságharc 140. évfordulójára emlékez­tek kedden, országszerte. Ün­nepi ülések, nagygyűlések, koszorúzások, történelmi já­tékok, emléktúrák, s más színes rendezvények sokasá­ga köszöntötte nemzeti ün­nepünkön a jeles évfordulót, március 15-ét. A forradalmár elődök em­léke előtt tisztelgő .esemé­nyek sorát a hagyományok­nak megfelelően koszorúzási ünnepség nyitotta meg reg­gel Budapesten, a zászlódísz- szel övezett Március 15. té­ren. Petőfi Sándor szobránál több százan gyűltek össze, hogy kegyelettel emlékezze­nek a forradalom költőjére. A katonai tiszteletadással megtartott ünnepségen, a Himnusz hangjai után ko­szorút helyeztek el a szobor talapzatán a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a Hazafias Nép­front budapesti és kerületi bizottsága, valamint a buda­pesti fegyveres erők és tes­tületek képviselői. Elhozták a kegyelet virágait a Petőfi Sándor Társaság képviselői, s virággal borították a szo­bortalapzatot a főváros fia­taljai, dolgozói. A koszorúzási ünnepséget követően mintegy tízezren gyűltek össze a Nemzeti Mú­zeum kertjében és környé­kén. Äz ifjúsági nagygyűlés hagyományos színhelyét lo­bogók díszítették, a múzeum oszlopait nemzetiszínű és vörös szalagok fonták kör­be. Fanfárok hangja jelezte az ünnepség kezdetét, ame­lyet a KISZ Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerve­zett. Az ifjúsági nagygyűlés elnökségében ott volt dr. Csehák Judit szociális- és egészségügyi miniszter, Há­mori Csaba, a KISZ Közpon­ti Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a párt, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek szá­mos vezető képviselője. A nagygyűlés résztvevőit és mindazokat, akik ezen a napon az ország különböző tájain, településein ünnepel­tek. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, az ifjúsági nagy­gyűlés elnöke köszöntötte. Az 1848—49-es polgári for­radalom és szabadságharc üzenetéről szólt Gönci Já­nos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, a nagy­gyűlés szónoka is. Mint mon­dotta, csakúgy mint 140 év­vel ezelőtt, ma is a fennma­radás vagy a további lesza­kadás a tét. CSAK 2 NAPIG! Március 17-én és 18-án egyes női és bakfisruhák 40% engedménnyel! Várjuk kedves Vásárlóinkat! Kaposvár, Május 1. u. 15. (101712) Napjaink tétje ismét a fel­zárkózás vagy a lemaradás tehetetlenségébe való vissza- csúszás. 1848 üzenete most is egyértelmű: az ifjúságnak a reformot kell választania, összefogva mindenkivel, aki a haladást akarja. Az ifjúság, ha hisz ben­ne, óriási hajtóerőt jelenthet a mai átalakítási program megvalósításában. Ez a prog­ram a fiataloknak az egyet­len lehetőség, de ezt nehéz észrevenni akkor, amikor a jelenlegi folyamatok nem if­júságpártiak. A fiataloknak érezniük kell, hogy van le­hetőségük előbbre, többre jutni. A Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség az if­júság és így az egész nemzet jövője érdekében ezért tart­ja alapvetőnek, hogy legyen hol dolgozni, legyen hol lak­ni, hogy a munka értelmes, a tudás megbecsült legyen és hogy érdemben lehessen bekapcsolódni a közéletbe. Az ünnepi beszéd elhang­zása után a résztvevők meg­koszorúzták a 140 éve, már­cius idusán történtekre em­lékeztető márványtáblát. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi és Budapesti Bizottsága nevében dr. Cse­hák Judit és Hajdú István, az MSZMP Budapesti Bizott­ságának titkára, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi és Budapes­ti Bizottságának képvisele­tében Hámori Csaba és Kiss Péter, a Budapesti KISZ- bizottság első titkáira, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa és Budapesti Bizott­sága részéről Molnár Béla és Peják Emil, a HNF Bu­dapesti Bizottságának veze­tő titkára, a fegyveres erők és testületek nevében Hor­váth István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, llcsik Sándor belügymi­niszter-helyettes és Fehér Bé­la, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese rótta le kegyeletét. Elhelyez­ték a megemlékezés virágait a budapesti kerületek ifjú­kommunistáinak képviselői is. A Tolcsvay László megze­nésítette Nemzeti dal adott keretet az ünnepi műsornak, amelyet 12 színművész, illet­ve a KISZ Központi Művész- együttesének közreműködé­sével a József Attila Szín­ház rendezett. Felcsendült a Szózat, majd a korhű ruháikba öltözött művészek eredeti dokumen­tumok alapján elevenítették fel a forradalom kitörését, a szabadságharc emlékezetes eseményeit az aradi 13 ki­végzéséig. Petőfi, Vasvári naplójának részletei, Szeme­re írásai, Kossuth beszédé­nek egy részlete idézte a múltat. Az ifjúsági nagygyűlés be­fejezéseként a műsor szerep­lői és a tömeg együtt éne­kelte el a Himnuszt. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jugoszláviai lá­togatásának második napján, kedden délelőtt feleségével együtt felkereste a belgrádi Joszip Broz Tito emlékköz­pontot, ahol virágcsokrot he­lyezett el az 1981-ben el­hunyt Tito elnök sírján. Gorbacsov ezt követően megtekintette a Tito-emlék- múzeumot. Az SZKP KB fő­titkárát az emlékközpontba Marko Orlandics, a JKSZ KB-elnökség tagja kísérte el. Gorbacsov és felesége ez­után a belgrádi Barátság parkba hajtatott, ahol béke­fát ültetett el. A park bejá­ratánál Alekszandar Bako- csevics, Belgrád polgármes­tere fogadta. A magas ran­gú vendég az ünnepélyes ak­tus végén rövid beszélgetést folytatott a helyszínre érke- kezett újságírók és fővárosi lakosok egy csoportjával. A szovjet vezető 11 óra­kor érkezett a Föderáció Pa­lotájához, ahol Bosko Kru- niccsal, a JKSZ KB Elnök­ségének elnökével a JKSZ és az SZKP együttműködé­sének erősítéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű témáiról folytatott véle­ménycserét. Kölcsönösen tá­jékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről is. A találkozó kezdete előtt a főtitkár az eseményről tu­dósító újságírók egy csoport­jával beszélgetve eddigi belgrádi tárgyalásait rendkí­vül tartalmasnak, őszintének és barátinak értékelte. Egye­bek között hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia és a Szov­jetunió — mint két függet­len ország — önállóan te­vékenykedik a nemzetközi porondon. Most arra van szükség — jegyezte meg — hogy még szorosabban együttműködjünk a békéért és a nemzetközi viszonyok egészségesebbé tételéért ví­vott küzdelemben. Bosko Krunics és Mihail Gorbacsov a jugoszláv—szov­jet pártközi kapcsolatokat egybehangzóan értékesnek és igen fejlettnek értékelte. Megelégedéssel hagsúlyoz- ták, hogy az 1955-ös moszk­vai és az 1956-os belgrádi közös nyilatkozat kiállta az idő próbáját, azóta nemzet­közi jelentőségűvé vált. Áz elmúlt évtizedekben gyöke­res fordulat, javulás ment végbe a két párt és állam viszonyában, az együttműkö­dés széles körűvé, gyümöl­csözővé vált. Állást foglal­tak a két párt kapcsolatai­nak a függetlenség, egyen­rangúság, a kölcsönös meg­becsülés és a belső fejlődés síjátos útjai tiszteletben tar­tásának elvein történő fej­lesztése mellett. A megbeszélés végén Gor­bacsov a szovjetunióbeli át­alakulásról szólva hangoz­tatta, hogy a szocializmus napjainkban olyan fejlődési szakaszához érkezett, ami­kor a jeletkező problémákat nemcsak le kell küzdeni, ha­nem ehhez új megoldásokat is kell találni. „Nekünk nemcsak a szocializmus ed­digi vívmányait kell meg­őriznünk, hanem valami újat is javasolnunk és adnunk kell” — húzta alá. Krunics kiemelte, hogy Jugoszláviá­ban rendkívül nagy érdek­lődés, figyelem és rokon- szenv nyilvánul meg a „pe­resztrojka” iránt. A baráti, őszinte légkör­ben, a kölcsönös megértés jegyében sorrakerült talál­kozó befejezésekor Bosko Krunics átadta az SZKP KB főtitkárának „Az átalakítás a nép számára életbevágóan fontos kérdés” és „Átalakí­tás és új gondolkodás” cím­mel a közelmúltban szerb- horvát nyelven kiadott két könyvének díszkötésű példá­nyát. A megbeszélést követően Bosko Krunics újságíróknak azt mondta, nagyon örül, hogy az SZKP KB főtitkára jól érzi magát első jugo­szláviai látogatásán. „Ügy érzem magam Belgrádban, mint otthon” — . jegyezte meg erre Gorbacsov. A jugoszláv állam- és a pártelnökség kedden este a Föderáció Palotájában dísz­vacsorát adott Mihail Gor­bacsov és felesége tiszteleté­re. Változatlan hevességgel folytatódik a „városok háborúja". Iraki közlés szerint Teheránra 24 óra alatt 9 rakéta csapó­dott be. A képen: áldozatok után kutatnak Teheránban a bombázás után Mihail Gorbacsov és felesége Belgrádban virágcsokrot he­lyezett el Joszip Broz Tito sírján Kedd esti kommentár Találkozó Bernben A hét egyik külpolitikai szenzációjának számít Dmit- rij Jazov szovjet honvédel­mi miniszter és Frank Car- lucci amerikai hadügymi­niszter berni találkozója. Még akkor is szenzáció ez, ha az utóbbi időben a két nagyhatalom . viszonyában számos pozitív esemény ta­núi lehettünk, s várhatóan lehetünk- majd hamarosan Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan májusra tervezett újabb találkozója kapcsán. Mert aligha vitathatja bárki a tavaly decemberben Wa­shingtonban megkötött meg­állapodás jelentőségét, amely a közepes és a rövidebb ha­tótávolságú nukleáris raké­ták felszámolásáról rendel­kezik, vagy a most készülő egyezség fontosságát, amely felére csökkentené az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió birtokában lévő hadá­szati fegyvertárat. De említ­hetnénk más területeket is, ahol kölcsönös akarattal jól alakulhatnak a dolgok: pél­dául a vegyi fegyverek be­tiltása és felszámolása, a nukleáris kísérletek meg­szüntetése, a hagyományos fegyverzet csökkentése te­rén. Ezzel fel is soroltuk a találkozó napirendjén sze­replő témákat. Van tehát bőven miről tár­gyalnia a két nagyhatalom legmagasabb rangú katoná­jának. Es szükséges is, hogy tárgyaljanak, hiszen rajtuk és beosztottaikon múlik a poli­tikusok által tető alá hozott fegyverzetcsökkentő és lesze­relési egyezmények megvaló­sítása. Dmitrij Jazov hadse­regtábornok, szovjet honvé­delmi miniszter a találkozó előtt úgy nyilatkozott: fel­adatuk az, hogy bizonyos katonapolitikai és katonai­technikai vonatkozások meg­tárgyalásával hozzájárulja­nak a fegyverzetcsökkentés lehetőségeinek feltárásához, a két nagyhatalom katonai doktrínája védelmi jellegé­nek erősítéséhez. Frank Car- lucci amerikai hadügymi­niszter ezzel szemben azt mondta: számára a legfonto­sabb téma az, hogy felvilá­gosításokat kapjon a szovjet katonai doktrína módosítá­sáról, mindenekelőtt arról, hogy a Szovjetunió miként kívánja csökkenteni hagyo­mányos haderejét. Ezzel a szemüveggel nézve úgy tet­szik, mintha a régi beideg­ződések alapján közeledne Carlucci az egész dologhoz. Mégis, és ezzel együtt is nagy a találkozó jelentősége. Nagy azért, mert ez az első közvetlen, önálló össze jöve­tel a két nagyhatalom ilyen miniszterei között a második világháború óta. Mert az már megszületett és születő­ben lévő szovjet—amerikai megállapodások konkrét vég­rehajtói ülnek a tárgyalóasz­talnál. Mert tükrözheti, hogy a katonák nem gyengítik, hanem erősítik a politikusok szándékait. A szovjet—ame­rikai viszonyban most zajló pozitív folyamatot; amelynek lényege, hogy megteremtsék a békés és kölcsönösen elő­nyös együttélés garanciáit, a kétoldalú kapcsolatokban és az egész világon. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom