Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-15 / 63. szám
1988. március 15., kedd Somogyi Néplap 3 Valóságos politikai köiegben Demokratikus személyiség Napjainkban is tartanak még azok a pártviták, melyek a párt vezető szerepéről, a politikai rendszer fejlesztéséről szólnak. Ezek az alkotó és őszinte eszmecserék is kétségtelenül bizonyítják a pártdemokrácia fontosságát, s nem utolsósorban hasznosságát is. Tar Ián minden korábbinál több vélemény, javaslat fogalmazódott meg a társadalmi, gazdasági továbblépés lehetőségeiről, szükségességéről. A polémiák során nem kevés helyen felvetődött, hogy a párttagok személyesen is gyakrabban kívánnak részt kérni a politika alakításából,. a döntések előtti kollektív gondolkodásból. Véleményem szerint pont ez a személyesség az egyik legfontosabb biztosítéka a párton belüli demokrácia kiteljesedésének, hiszen a párt nem csak szervezet, a politikai célok kikovácsoló- ja, hanem közös célokért tenni akaró emberek együttese is. És ez nem tekinthető kizárólag a párt belső ügyének, hiszen minél demokratikusabb viszonyok uralkodnak a párton belül, annál fogékonyabbak a párttagok, ezzel együtt a politika, az állampolgárokat, dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, a legnyilvánosabb érdekeikre. Az elmúlt évtizedek tapasztalataiból kiviláglik, hogy a pártnak szívügye a szocialista demokrácia mindenoldalú fejlesztése. Mindez csak úgy vihető tovább, ha a pártdemokrácia pontosan a párt élcsapat jellege és .szerepe miatt olyan többletet tartalmaz, amely példaerejű a társadalom számára. Ennek a többlet hozzáadásnak sok útja van, ám hatásában az egyes párttagok demokratikus lehetőségeinek bővítését érdemes szem előtt tartani. Hiszen a párton belül személyiségek vannak, akik önként vállaL. ják a politika végrehajtási és cselekvési fegyelmét. Emellett azonban legelemibb joguk, hogy folyamatosan részt vegyenek a politika alakításában, annak ellenőrzésében. Mindehhez mozgás- és gondolati térre van szükség, melyet a párt belső demokráciájában lehet leginkább szavatolni. A mostani vitában is egyre gyakrabban fogalmazódik meg', hogy a társadalom, a politika nagy kérdéseiről a pártszervezetekben érdemi vita folyjék. Ennek feltétele, hogy rendszeres politikai párbeszéd alakuljon ki a pártszervezetek különböző szintjei között. Az ilyen kiforrott vitagyakorlat eredményezheti azt, hogy a viták ne fékezői, hanem erjesztői legyenek a döntési-végrehajtási folyamatoknak. Ilyenkor a tagság folyamatosan megismerhetné a napirenden levő társadalmi-politikai kérdéseket, a megoldások lehetőségeit. A rendszeres vita így teret enged az alulról jövő kezdeményezéseknek, lehetővé teszi, hogy a párttagok elgondolásai konstruktív megoldásokba formálódjanak, alternatívaként is megfogalmazódjanak. A közös gondolkodás keretében a kritika nemcsak az elégedetlenség kifejezésének, hanem a vélemények ütköztetésével, a helyes döntések kialakításának az eszközévé válik. Az ilyen jellegű demokráciát viszont csak valóságos politikai közegben lehet érdemben gyakorolni. Ennek jegyei között talán a legfontosabb. hogy a párttagok tisztelik egymást, bíznak egymásban, ismerik az egyes ember erényeit, gyengeségeit, érzik a közösség erejét, a szolidaritás légköre jellemzi egymáshoz való viszonyukat. Az ilyen közösségekben kiteljesedik a személyiség is. Mivel a demokratikus vita, magatartás természetessé válik, a párttagok felkészültsége nő, erősödik önálló véleményalakító képessége, to- leránsabb lesz más nézetek iránt, meg akarja érteni az. eltérő reagálások mozgatórugóit. Az így benne kialakult személyes álláspont ténylegesen az övé, képes azt tényekkel, érvekkel védelmezni. A párt céljaival való cselekvés azonosulás — különösen most, a nehezebb időszakban — nem automatikus folyamat. A politikai célok mellett meghatározó jelentőségű az egyes párttag személyisége, aki munkájával, magatartásával képviseli a pártot a pártonkívüliek között. A párt iránti vonzódás és bizalom fenntartását, erősítését igazán, a párton belüli demokrácia gyakorlásának tüzében formálódott személyiségek adják, adhatják, akik érzékenyek az embereket foglalkoztató kérdések iránt. Ez pedig úgy érhető el, ha minden párttag érzi azt, hogy mindenhez köze van, ami a politikával, közélettel összefügg, és igyekszik arról véleményt formálni, abban kezdeményezni, vagyis saját és mások személyiségét demokratikussá formálni. Botos Péter Valutás nyulak az állattenyésztési karon Egy éve alakult meg az első svájci—magyar vegyes- vállalat, a Kaposvári Angó- ranyúl-tenyésztési Kft. Az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán működő tenyésztelep célja, az hogy a Hungangóra 'taggazdaságainak jó minőségű te- nyészalapot biztosítsanak, nagy teljesítményű, nagy értékű tenyészanyagot állítsanak elő. Az angóranyúllal kapcsolatos kutatások kiterjednek a tartásra, a takarmányozásra és a szaporodásbiológiára is. A tudomány így járul hozzá ahhoz, hogy .minél eredményesebb legyen az üzemekben a valutát hozó angóragyap- jú-termelés. EMBEREK A CSŐBEN Tanfolyam Manchesterben A kényszer hozott jó üzletet a Dunántúli Regionális Vízműnek a nyolcvanas évek elején. Akkor vették meg a Taté csőfelújító eljárást egymillió dollárért. Sulyok Imre üzemegységvezető : — Elhasználódott a Mohácstól Pécsig húzódó hétszáz milliméter átmérőjű távvezeték. Az akkori áron a cseréje nyolcszázmillió forintba került volna. Azon gondolkodtunk, hogy miképpen lehetne olcsóbban megúszni ezt a hatalmas munkát. Végül is megtaláltuk a Tate-rendszert Angliában. Megvásárlásának kétszeres haszna lett: a mohácsi vezeték felújítására így fele annyi pénz kellett, mint a cserére, és az új eljárás, amelyhez mindmáig még hasonló sincsen a KGST-ben, jövedelmező üzleteket is hozott, országszerte rengeteg vízvezeték felújítását rendelték meg tőíük. Az eljárás lényege pedig az: a régi, elhasználódott, elrozsdásodott csövek belsejét kitisztítják és azután betonnal kibélelik; tulajdonképpen egy új csövet gyártanak a csőben, s erre huszonöt év garanciát adnak. A kisebb átmérőjű vezetékekben — a 8 centistől az 50 centisig — csak gép dolgozik, a vastagabb csövekbe viszont már emberek bújnak be. Az a gárda, amelyik elkezdte ezt a munkát, Manchesterben tanulta meg a csőbélelés fortélyait. Később hat angol szakmunkás Magyarországon segítette a betanulást. 1982 óta önállóan dolgozik a brigád. Szögi Ferenc az alapítók között volt: — Kevesen maradtunk az eredeti gárdából, mert ezt a munkát néhány év alatt nagyon megszereti az ember és akkor itt marad, vagy elmegy hamar könnyebbet keresni. Nálunk a próbaidő is hosszú, három hónap, azután döntünk csak, hogy maradhat-e valaki vagy sem. — Maguk döntenek? — A brigád. Elmarják azt aki kilóg a sorból. Állandóan vidéken hetelünk, inni, éjszakázni nem lehet, mert a csőbe csak kifogástalan fizikai és szellemi állapotban lehet bebújni. Az odabent levők és a kintiek csak néma jelekkel tarthatják a kapcsolatot, ez is nagy fegyelmet és pontosságot követel. Egyszer megnézett bennünket egy NDK-beli szakembergárda, mert érdeklődtek az eljárás iránt. Egyre csak csodálkoztak, hogy úgy beszélgetünk, mint a süketnémák, hang nélkül dolgozunk és mégis minden jól megy. — Nem félnek a csőben? László János válaszolt: — Aki a bezártságtól való irtózást le tudja küzdeni, az köztünk maradhat. Legelőször mindenki fél; én is be voltam rézéivé. De gondolom, ez természetes. Kezdetben az is vonzott, hogy az átlagnál sokkal jobb volt a fizetésünk. A munkánk is nehezebb és több áldozatot kíván, mint más munkák, ezért indultunk kiemelt fizetéssel. De mára ez már elkopott, nem keresünk többet, mint azok, akik telepített üzemben a felszínen dolgoznak. Bejczi András vette át a szót: — Ha csak a fizetést számolgatnám, már rég elmentem volna. De ez a munka naponta ad újat, ez nem gépies, nem unalmas; mindig gondolkodásra és erőkifejtésre serkent. Van köztünk órás, kőműves, lakatos, sofőr, jómagam műszerész vagyok. Igazi szakmának a csőbélelés nem számít, mégis nagyon' kell hozzá érteni, és nagyon lehet szeretni. Bizonyítja ezt az a hat-hét ember, aki kezdetől fogva csinálja. Sulyok Béla üzemvezető — csak névrokona főnökének — a tavaszi indítást megelőző próbabélelést szemlélve mondta: — Lesz munkánk bőven az idén is. Elméletben már többször jártunk külföldön, de egy-egy apró' banánhéjon mindig elcsúszott az üzletkötés. Most úgy tetszik, biztosabb, megalapozottabb ajánlatokat kaptunk. De ne kiabáljuk el... Sikerünk lehet termálvízvezetékek felújításánál is. Az általában agresszív gyógyvizek hamar végeznek a fémvezetékekkel. A mi anyagunk ellenálló, s még azt is megakadályozza, hogy a cső belsejében lerakódás okozzon szűkületeket. — Munkájuk lesz. De emberük van-e elegendő? — Van. De nekem is az a véleményem, hogy a bérekkel valamit csinálni kellene, mert különben eíőbb-utóbb létszámgondjaink lehetnek. Aki bebújik a csőbe, az sokszor csaknem olyan nehéz munkát végez, mint a bányászok. A bérek nálunk mégis mindinkább az átlaghoz esnek vissza. Pontosabban az átlag emelkedik jobban, mint a Tate-brigád fizetése. — Még veszélyes munkának sem számít ez. Akkor sem számított annak, amikor a Duna alatt voltunk. A tabi Videotonban szervezték Tanfolyam betanított munkásoknak (Tudósítónktól.) A tabi Videotonban — alkalmazkodva a körülményekhez és figyelembe véve sajátosságaikat, lehetőségeiket — a napokban betanított munkásaik részére szerveztek speciális szakmai továbbképző tamfolyamot. A most kezdődött továbbképzéssel azt kívánták elérni, hogy a gyes-ről visszajött valamennyi fiatalasszonyt, illetve újfelvételes . dolgozót felkészítsék a jelenlegi és a várható feladatok szakszerű végrehajtására. Hiszen a Videotonba került dolgozók vajmi keveset tudtak az aktív és passzív áramköri elemekről, az elektromos kötési technológiákról, a sajtolásról, a különféle beültető gépekről, szerszámokról. Üjdonság számukra az is, hogy el kell sajátítani a rajzolvasást, megismerni a dokumentációs trendszert, a megbízhatóságot befolyásoló tényezőket, vagy a termékek összeállítását, csomagolását. Nem mindennapi az sem, hogy a dolgozó részletesen ismeri a munkahelyen alkalmazott bérelszámolási rendszert. Márpedig ezek a témakörök szorosan hozzátartoznak a Videoton számítástechnikai gyáregységében dolgozó betanított munkások alapvető ismereteihez, s ebből a tanfolyamra beiskolázott — zömében fiatal lányoknak és asszonyoknak — májusban vizsgázni is kell. Azt pedig az élet, a bonyolultabb gyártmányok szerelése igazolja majd, hogy a folyamatos képzés, továbbképzés nemcsak kényszer, hanem szükség is ... Pedig ott nem mindenki mert lejönni a csőbe — mondta Bajczi András. — Nem félt az ugratástól, aki nem volt merész? — A kérdés nem helyénvaló. Ugratás nincs. Aki lemert menni és hallgatta, hogy fölötte locsog a Duna, mennek a hajók, érezte, hogy kileng a cső, az tökéletesen megértette, hogy akad, aki ezt nem bírná elviselni. Le- küldeni senkit sem lehetett; aki önként vállalta, az dolgozott a folyómederben húzódó vezeték belsejében. Ott búvárok is biztosítottak bennünket, mégsem volt kockázat nélküli az a „csövezés ’. Márciustól októberig tart általában a Tate-idénv. Tavaly azonban később álltak le, s az idén hamarabb indulhatnak, mert az időjárás kegyes volt hozzájuk. “Plusz öt foknál nem szabad hidegebbnek lenni, amikor ezt a munkát végzik. A Siófokhoz közeli telepen épp akkor tartottak a géplánc fölújítás utáni próbái, amikor ott jártunk. Az emberekben már vibrált a feszültség, legszívesebben azonnal indultak volna az első csőhöz. S bár már ezerszer látták, izgatottan szaladtak oda, és nézték, amikor elindult a próbacsö- ben a szórófej. Luthár Péter Fotó: Makai Károly BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEN Egyenletesebb politikai munkát Legjobb a kiscsoportos foglalkozás — vallja, aki belekóstolt. A szóhoz jutás valószínűsége, az egyéni vélemények érvényesülése, a vita kibontakoztatásának lehetősége a kiscsoportok mellett szól. Hátrányos lehet viszont, hogy a szűk körű vita résztvevői nem szívesen ismétlik meg egy másik fórumon észrevételeiket, érveiket. Miként a Somogy—Zala Megyei Téglaipari Vállalat központjának pártalapszervezeti taggyűlésén is történt. A pártcsoportokban folytatott vita után az alapszervezeti fórumon kevés hozzászólás volt, noha a beszámoló vitára ingerlő gondolatokat is tartalmazott. A negvenegy tagú alap- szervezet vezetősége önkritikával kezdte a beszámolót. Nem eléggé egyenletes a pártcsoportok politikai munkája, témánként és érdeklődési körönként eltérő a hozzáállás, az adott téma feldolgozásának alapossága. Ennek a „hullámzásnak” több oka lehet, a vezetőségnek mindenesetre ügyelnie kell arra, hogy mindig napirendre kerüljenek az időszerű és sokakat foglalkoztató kérdések — hangzottéi a feladatmeghatározások során. A beszámoló a vezetőség tennivalói közé sorolta azt is, hogy az eddiginél eredményesebben segítse elő a vállalat össztevékenv- ségére és a szervezeti életre vonatkozó elképzelések, javaslatok összegyűjtését és hasznosítását. Az egyéni vélemények megismerésére jó alkalmat nyújtottak a párttagkönyv- cserével kapcsolatos egyéni beszélgetések. Szinte mindenki aggodalommal beszélt a népgazdaság helyzetéről, többen látják úgy, hogy az eredményesebb gazdálkodást, termelést célzó kormány- program egyelőre nem hozott észrevehető változást. Vállalaton belül a gaz- • dasági vezetés és a párt- alapszervezet kapcsolata kiegyensúlyozottan jó. A termelés irányítói igénylik a kommunisták véleményét a különböző kérdésekről, s javaslataikat hasznosítják. A „közös nevezőt” nem nehéz megtalálni, hiszen az alap- szervezet kiemelten fontos feladatának tekinti a termelés politikai eszközökkel való segítését. Gondot okoz viszont, hogy néhány vezető nem eléggé _ határozott, s a népszerűtlen feladatokat, intézkedéseket szívesen hárítja át másra. A tennivalók egységes értelmezése és a szemlélet- formálás érdekében sokat tehet a központi pártalap- szervezet. Ázért is, mert koordináló szerepe van a vállalaton belül: nyolç alapszervezet politikai munkáját hangolja össze. A valóságérzékenységet és napjaink társadalmi, gazdasági világában való eligazodást segítik a politikai . továbbképzések. Áz alapszervezet minden párttag feladatává tette az önképzést, valamint a rendszeres tájékozódást az ország politikai, gazdasági életéről. Huszonötén szervezett politikai oktatásban is részt vesznek. Az idei feladatokról szóló munkatervet eleve „hézagosra” csinálták — mondta Balogh Sándor, a pártalap- szervezet titkára. Lehetőséget adnak arra, hogy az időszerű kérdéseket beépítsék. Hiszen az év előreláthatólag nem fog szűkölködni érdekes témákban, elemzésre váró kérdésekben. K. Gy.
