Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

1988. március 14., hétfő Somogyi Néplap 5 Lejárt a meghosszabított A tanítóképzőbe 891-en, az állattenyésztési karra 260-an jelentkeztek A felsőoktatási intézmé­nyekben lejárt a Művelődé­si Minisztérium által meg­hosszabbított jelentkezési ha­táridő. A jelentkezésekből kiol­vasható: a Kaposvári Taní­tóképző Főiskola és az Ag­rártudományi Egyetem Ka­posvári Állattenyésztési Ka­ra népszerű: a továbbtanul­ni szándékozó fiatalok közül sokan jelentkeztek ide. A tanítóképző főiskolára a nappali és levelező tagozat­ra az idén 891-en pályáztak. A tanítói szak nappali ta­gozatára a 473 jelentkezőből 180-at vesznek fel, a leve­lező szakon pedig 203 je­lentkezőből 25-en kezdhetik meg szeptemberben tanul­mányaikat. Az óvónői szak nappali tagozatán 66-an je­lentkeztek és húszat vesznek fel, a levelező tagozatán a 149 jelentkezőből 60-an kezd­hetik el az 1988—89-es ta­nulmányi évet az első évfo­lyamon. Tavaly összesen 902 diák kérte felvételét a tanítókép­zőbe. A legnagyobb túlje­lentkezés akkor is a levele­ző tanítói szakon volt: több mint háromszáz fiatal közül ötvenen kezdték el a tan­évet. Az idén először — a nappali és a levelező tago­zatra jelentkezőknél ének­zenei alkalmassági vizsgát kell a felvételi vizsgák előtt tenni. Az április 5-e és 15-e között lezajló alkalmassági vizsga sikertelensége kizáró ok lehet a felvételin. Akik sikeresen szerepeltek ezen az első „szűrőn”, azok júni­usban magyar nyelv- és iro­dalomból írásbeli felvételi vizsgán vesznek részt. Júni­us végén következnek a szó­belik, amelyeken kötelező a magyar nyelv és irodalom. Választható tárgy pedig a történelem vagy a matema­tika, az óvónői szakközépis­kolát végzett jelentkezőknél a pedagógia, a művészeti szakközépiskolákban érke­zőknél a szolfézs. A TAVASZI FESZTIVÁL VENDÉGEI __________ G erald Garino francia tenorista Július 15-éig a felvételi bizottsági ülésen döntenek arról, hogy kik kezdhetik meg az új tanévet. Az Agrártudományi Egye­tem Kaposvári Állattenyész­tési Karára az idén 260 je­lentkezőből nyolcvanat vesz­nek fél. Az intézmény az 1988—89-es tanévben nem indít levelező tagozatot. A szeptemberben kezdődő tan­évben még főiskolai szintű képzésben részesülnek a hallgatók, tehát üzemmérnö­ki végzettséggel fejezik be a tanulmányaikat. Az egyete­mi szintű oktatás a követ­kező tanévben kezdődik. Tavaly valamivel keve­sebben, 213-an jelentkeztek az egyetem állattenyésztési karára. A felvételi vizsgák május ,23-án és 24-én lesz­nek, amelyeken kémia és biológia tudásukról adnak számot írásban a hallgató­jelöltek. Az idén érettségiző és to­vábbtanulni szándékozó diá­kok esetében a felvételi vizsga helyett az érettségi dolgozatot veszik figyelembe. Mindkét kaposvári felső- oktatási intézménybe az or­szág szinte valamennyi ré­széről jelentkeztek, de leg­többen természetesen So- mogyból és a szomszédos megyékből. Hétvégén a hétköznapokról , Gerald Garino fiatal fran­cia tenorista már több európai operaszínpadon ara­tott sikereket. Párizsán leg­utóbb egy viszonylag ritkán hallható Verdi-operában, a Macbeth-ben szerepelt, Mac- Duffot énekelte. Budapesti fellépése előtt az MTI pá­rizsi tudósítója készített vele interjút. — Igaz, hogy eredetileg orvosnak készült? — Igen. Bordeaux-ban voltam orvostanhallgató. Közben zenei tanulmányai­mat is folytattam, és a zá­róvizsgára meghívtam a bor- deaux-i nagyszínház igazga­tóját. A szerencse úgy hoz­ta, hogy szerződést ajánlott nekem. Még abban az év­ben, 1977-ben, debütáltam az operaszínpadon. Azóta Fran­ciaország valamennyi je­lentős színpadán énekeltem már. Négy-öt éve Európa különböző városaiba is meg­hívnak vendégszereplésre. Különös örömömre szolgált, hogy Fransesco Rosi Car- menjében is szerepet kap­tam; a film forgatásakor hasznos tapasztalatokat sze­reztem. — Melyik a legkedvesebb szerepe? — Nagyon szeretem Doni­zettit, s ha valamikor majd választhatok, Mozart Va­rázsfuvolájában Taminót szeretném énekelni. — Budapesten mit fog énekelni ? — Olyan szerencsém van, hogy Budapesten egy fran­cia opera egyik szerepét énekelhetem el; Berlioz Faust elkárhozása című mű­vét koncertpódiumon adjuk elő. Ügy érzem, hogy ez ki­váló alkotás, mind zeneileg, mind pedig az énekes, az interpretáló szempontjából. Az is megeshet, hogy egy­két éven belül Mozart vagy Donizetti valamelyik operá­jában is felléphetek Buda­pesten. Igazán "nagyon bol­dog lennék. A francia tenorista a kö­zeljövőben egy másik alka­lommal is együttműködhet magyar zeneművészekkel. Áprilisban a Monte Carlo-i fesztiválon előadják Cima- rosa A párizsi festő című vígoperáját, amelyet Pál Tamás karnagy emelt ki a feledés homályából és Kol- tay Gábor fog rendezni. — Ebben a Cimarosa- operában vígjátéki elemek halmozódnak egymásra, klasszikus olasz buffo-szere- pek vannak benne. A ko­média középpontjában egy kispénzű párizsi festő áll, aki szerelmes Rillába, s mindenáron össze akar vele házasodni. A vígjáték tör­vényei szerint kellemetlen bonyodalmak támadnak, de végül a szerelmesek egymá­séi lesznek. Nagyon örülök, hogy a párizsi festő szere­pét énekelhetem. Imádom Cimarosát is, a szerepet is. A helyzetek többsége vígjá­téki, a zene azonban nagyon intellektuális, szinte mozar­ti. Ezért is szeretem. László Balázs A csurgóiak a település és környékének gazdag múltját kutatják. Lelkes emberek ők, akik helytörté­neti gyűjteményt is alapoz­tak már meg, kalendáriu­mot szerkesztettek és ismét helyi újságot akarnak egy századeleji lap mintájára kiadni. Bihariné Asbtóh Emőke, a csurgói művelő­dési ház igazgatónője mél­tán büszke eredményeikre. — Nem tettünk mást, mint a régen bevált dolgo­kat elevenítettük föl. Ezért hirdettük meg a népfőisko­lát is. Csurgón ennek ugyan­is hagyományai vannak. Dr. Êcsy Ödön István gimnáziu­A kaposvári Balázs János Képzőművészeti Körben két éve min­tázni tanulnak a gyere­kek. Gera Katalin szob­rászművész a legfiata- labbakkal mesebáb- figurákat is készít. Ha­marosan kiállításon mu­tatkoznak be a szakkör tagjak Varáislat BMX-szel Ügyes diákok bicikliversenye Szombaton a Gárdonyi Géza Általános Iskolában rendezték meg a 26. Nem­zetközi Iskola Kupát és a 13. Ifjúsági Közlekedésbiz­tonsági Kupát. Borbála Mi­hály rendőralezredes, a me­gyei közlekedésbiztonsági tanács titkára köszöntőjében elmondta: a megyei döntőt az általános- és középisko­lákban alapfokú versenyek, majd városi elődöntők előz­ték meg. A kerékpáros ka­tegóriában száz iskola csak­nem háromezer tanulója, a segédmotorosok küzdelmé­ben pedig 27 oktatási intéz­mény 710 diákja mérte ösz- sze tudását. A megyei dön­tőn legjobbak vetélkedtek. A már hagyományosnak szá­mító verseny egyik legfon­tosabb célja, hogy a közle­kedési ismeretek szélesítése, illetve a -korszerű közleke­dési morál kialakítása révén csökkentse a gyermekbalese­tek számát. A Magyar Hon­védelmi Szövetség 40 éves jubileuma adta az alkalmat, hogy a szombati rendezvé­nyen a hagyományos ver- senyszámok mellett honvé­delmi jellegű vetélkedőket is tartsanak. A kerékpárosok kategó­riájában negyven, a segéd- motorosokéban pedig 36 diák indult. A gyakorlottsá­guk bizonyítása mellett el­méleti tudásukról is számot adtak. Ebből kiderült, hogy mennyire ismerik a KRESZ szabályait, és tesztlápon bi­zonyították egészségügyi is­meretekben való jártasságu­kat is. A gyakorlati verseny­számokat több helyszínen bonyolították le: volt ügyes­ségi és szabályossági „küz­delem” is. időjárás ugyan nem fogadta kegyeibe az ifjú ver­senyzőket, ' lelkesedésüket azonban nem törte meg. — Kifelejtettem egy aka­dályt— kesergett a pálya szélén a 14 éves buzsáki Családi Tímea. — Hatéves korom óta tudok kerékpá­rozni, és több mint egy éve versenyzek. — Én majdnem előbb tudtam bicajozni, mint jár­ni — szólt közbe egy cser- fes „fiatalember”, miközben fázósan toporgott a startvo­nalnál. Népfőiskola Csurgón mi tanár /és újságszerkesztő már 1940 előtt felvetette a népfőiskola szervezésének szükségességét. Ez Baksay Sándor Népfőiskola néven alakult meg. Ezt a képzési formát elevenítettük most tői. — A Baksay Népfőiskola mellett más népfőiskolák is megkezdték munkájukat Csurgón. — Szándékunk csak rész­ben vált valóra, mert a megígért támogatást nem kaptuk meg. Erre a hétvé­gére kétnapos programot szerveztünk. Szombaton dél­után a magyarság helyzeté­ről hallhattak előadást az érdeklődők Kocsis Károly- t&l, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudomá­nyi Kutató Intézetének munkatársától. Utána dr. Novák Ferenc, a Népfront megyei bizottságának titká­ra beszélt a somogyi népfő­iskolákról és egyesületekről. Este Pogányszentpéterre lá­togattunk. Itt nyílt meg a somogyudvarhelyi Győri Mihályné csutából készült játékainak és a pogány- szentpéteri kézimunkaszak­körnek a kiállítása. Vasár­nap délelőtt Tóth Péter és Bősze Sándor levéltáros Csurgó és környékének ki­emelkedő történelmi esemé­nyeiről emlékezett meg. Délben, a társközségek prob­lémáiról, a fejlesztési lehe­tőségekről hangzott el elő­adás. Ezt Kemény Bertalan, a Város- és Településfej­lesztő Intézet munkatársa tartotta. Vendégünk volt dr. Benda Kálmán történész is, aki március 15-éről, nemzeti ünnepünkről emlékezett meg. — A csurgói művelődési ház miként tudja biztosítani ezeknek a rendezvényeknek a költségét? — Minden alkalmat meg­ragadunk, hogy bevételhez juthassunk, ha kell, akkor bizományi vásárt szerve­zünk. A mostani rendez­vénysorozathoz egyébként a TIT-től is kaptunk segítsé­get. N. J. • Az iskola folyosóján BMX- kerékpárosok vártak a so­rukra, bemutatójuk . színes folt volt a komoly verse­nyek szünetében. Kiderült, hogy az Építők SC február­ban megalakult BMX klub­jának a tagjai. Közülük Csernák Bálint, a kaposvári Munkácsy Mihály gimnázi­um tanulója idén első lett az országos BMX ■ versenyen. Varázslatos ügyességgel tán­coltatta „gépét”, ugrált, for­gott, miközben Végh Tamás kézenállt a megdöntött BMX-én. Köztük volt az országos verseny harmadik helyézettje, Gróf Zoltán is, az 503-as ipari szakmunkás- képző diákja. Látványos be­mutatójuknak nagy sikere volt. A szünet után folytatódott a verseny, majd megszüle­tett a végeredmény. Segéd- motoros kategóriában az egyéni győztes Nagy Lívia, a siófoki Perczel Mór Gimná­zium tanulója lett, a csapat­elsőbbséget pedig szintén a siófoki gimnázium vívta ki. A kerékpárosok küzdelmé­ben Gyuricza Zita, a fo- nyódi Magyar Bálint Álta­lános Iskola diákja bizo­nyult a legjobbnak s a csa­patgyőzelmet is a fonyódi is­kola szerezte meg. Öntevékeny diákmozgalom a középiskolákban Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal eddigi tapaszta­latai szerint a középiskolák egy részében ugyan már kif dolgozták a diákönkormány­zat struktúráját, de csak formálisan hozták létre a diákönkormányzati szerve­ket. Másutt a diákok és a pedagógusok közösen alakí­tották ki a diákönkormány­zatokat és határozták meg működési elveiket. Hasonló a helyzet a még formálódó öntevékeny diákmozgalom esetében is. Vannak isko­lák, ahol egyszerűen a szak­köröket címkézték át önte­vékeny diákkörökké, de megtalálhatók az ellenkező, a jó példák is. Ag ÁISH — a Művelődési Minisztérium, a KISZ és a tanácsok közreműködésé­vel — különös figyelmet fordít a középiskolákban a diákönkormányzatok és ön­tevékeny diákkörök kiala­kulására, működésére. Saját feladatait együttmű­ködési megállapodásokban, s ajánlásokban is rögzítette. Ennek alapján elsősorban az öntevékeny diákmozga­lom kialakításában és fej­lesztésében, a jó kezdemé­nyezések, modellértékű kí­sérletek felkarolásában vál­lal koordináló és ösztönző szerepet. Mindenekelőtt ar­ra vállalkozik, hogy segít­séget nyújtson a nevelési- oktatási intézmények szá­mára az új oktatáspolitikai dokumentumokban megfo­galmazott tételek, szabályo­zások értelmezéséhez, részt vegyen az ezzel kapcsolatos elméleti kidolgozó munká­ban, s támogassa a diákok és közösségeik kezdeménye­zéseit. Így például az ÁISH — a televízió ifjúsági szerkesztő­ségének segítségével — el­készített egy 45 perces vi­deófilmet módszertani út­mutatóként az önkormány­zatok kialakításához, ezt a megyei pedagógiai intézete­ken keresztül vehetik igény­be az iskolák. Főként az egészséges élet­mód kialakítását, az idegen nyelvi, a számítástechnikai és a videókultúra elterjesz­tését, valamint a hagyo­mányőrző-honismereti, az amatőr művészeti mozgal­mak fejlesztését támogatja a hivatal programjaival, pá­lyázataival. Már tavaly hat pályázatot hirdetett a diá­kok különböző öntevékeny köreinek támogatására, is­kolán kívüli szakmai, mód­szertani bázisaik létrehozá­sára, az iskolaszövetkeze­tek működési feltételeinek megteremtésére. Ennek alapján 169 pályázónak nyújtott segítséget, több mint 5 millió forinttal já­rulva hozzá törekvéseik va­lóra váltásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom