Somogyi Néplap, 1988. március (44. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLIV. évfolyam, 51. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 1., kedd / Tegnap óta hazánkban tárgyal a NATO-parlament küldöttsége Á SZOT elnökségének állásfoglalása a mozgalom időszerű kérdéseiről Nyitott minden jó szándékú, javító törekvésre A magyar Országgyűlés vendégeként hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett az Észak-Atlanti Közgyűlés — a NATO-tagállamok kö­zös parlamentje — Ton Frinking elnök vezette 18 tagú küldöttsége. A látoga­tás célja, hogy a delegáció tanulmányozza hazánk poli­tikai, gazdasági, társadalmi, kulturális életét. A küldöttség hétfőn az Országháziban megbeszélést folytatott a magyar tárgya­ló csoporttal, amelyet Péter János, az Országgyűlés al- elnöke vezetett. A vendégek kérdéseire válaszolva az Or­szággyűlés különböző állan­dó bizottságaiban tevékeny­kedő magyar képviselők is­mertették hazánk főbb bel­politikai, gazdásági törekvé­seit, szóltak a törvényhozás munkájáról, illetve a ma­gyar külpolitikának a nem­zetközi életben betöltött szerepéről. Az ' új területek felé utat törő magyar gazdasági re­form tapasztalatait össze­gezve szóltak arról, hogy a gazdasági átalakulás a poli­tikai és a társadalmi élet­ben egyaránt jelentős vál­tozásokkal jár együtt. Kül­politikai kérdéseket érintve magyar .részről hangsúlyoz­ták: hazánk üdvözli a Szov­jetunió átalakítási' politiká­ját, és az új gondolkodásról tanúskodó békekezdeménye- zésseket. Ezek belső építő - munkánk kiteljesítéséhez is jó alapot biztosítanak — fogalmazták meg a magyar képviselők. Várkonyi Pétert fogadta India köztársasági elnöke A hivatalos indiai látoga­táson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert hét­főn Üj-Delhiben fogadta Ramaszvami Venkataraman köztársasági elnök és Sankar Dajal Sarma alelnök. Az udvariassági látogatáson je­len volt Oláh József, Ma­gyarország új-delhi nagykö­vete is. A magyar diplomácia ve­zetőjének hétfői programja koszorúzással kezdődött az indiai történelem kiemelke­dő személyisége, Mahatma Gandhi hamvasztási emlék­helyénél. Utána, megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások. Várkonyi Péter először négyszemközt találkozott Natvar Szingh külügyi ál­lamminiszterrel, majd szak­értők jelenlétében folytatták megbeszélésüket. A tárgya­lások egyik témakörét a kétoldalú kapcsolatok képez­ték: a két ország viszonyát vitás politikai ügyek nem terhelik, a figyelem tehát az együttműködésnek kölcsönös érdekeltségen nyugvó bővíté­sére irányult. Egyetértés volt abban, hogy biztosítani kell a magas szintű személyi po­litikai érintkezések folyama­tosságát. Mindkét fél hang­súlyozott fontosságot tulajdo­nított a gazdasági-kereske­delmi együttműködés elmé­lyítésének, megelégedettség­gel állapítva meg, hogy ta­valy a magyar—indiai áru­csereforgalom értéke átlépte a százmillió dolláros szintet. Az érintett nemzetközi és regionális témák sorában szó volt az általános biztonsági kérdésekről, a kelet—nyu­gati viszonyrendszerről, az afganisztáni és a kambod­zsai rendezéssel összefüggő fejleményekről. Közösen osz­tott vélemény volt, hogy a regionális válsággócokat — amelyek megoldásában India aktív szerepet vállal — tár­gyalások útján kell elsimíta­ni. Az indiai fél tájékozta­tót adott a szomszédorszá­gokhoz fűződő kapcsolatai­ról. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hivata­lában felkereste Krisna Csandra Pant hadügyminisz­tert. A hagyományosan baráti magyar—indiai viszony hő­fokát jól jelzi, hogy a helyi sajtóban élénk érdeklődés övezi a külügyminiszteri lá­togatást. Például a kormány­zó Indiai Nemzeti Kongresz- szus (I) párt lapja, a Natio­nal Herald — ritka gesztus­ként — két teljes oldalas összeállítást közölt hazánk­ról vasárnapi számában, áó- néhány újság ismertette azt az interjút, amelyet Várko­nyi Péter adott a PTI hír- ügynökségnek, a Link című folyóirat pedig méltató cikk­ben mutatta be Magyaror­szág nemzetközi tevékeny­ségét. Üdvözlő lóvéi Ciprusra Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke levélben fe­jezte ki jókívánságait Geor- giosz Vasziliunak abból az alkalomból, hogy a Ciprusi Köztársaság elnökévé meg­választották. A levelet Hol­lói Imre, hazánk ciprusi nagykövete adta át. jezésének a szakszervezeti mozgalom keretein belüli lehetőségeit. A SZOT elnök­sége ezeket a törekvéseket helyesli és támogatja; ebben a szellemben foglalt állást a szakszervezetek .legutóbbi kongresszusa. Ezért ismé­telten leszögezi álláspontját: nyitott minden jó szándékú, a szakszervezetek munkájá­nak eredményességét javító szervezeti és a munka tar­talmát, felfogását jobbító törekvésre, és messzeme­nően támogatja az ágazati­iparági szakszervezetek ilyen irányú kezdeményezé­seit is. Támogatja az egyes szak- szervezeteken belüli erőtel­jesebb szakmai-szakmacso­portos szerveződéseket, ta­gozatok, önálló szervezeti formák, keretek létrehozá­sát, illetve az erre irányuló szándékokat. Lehetségesnek tartja, hogy az egyes szak­mai-ágazati szakszervezetek keretében szerveződő tago­zatok, vagy más szervezeti formák egymással a szak­mai-ágazati kereteken túlme­nő. szakmaközi érdekképvi­seleti kapcsolatokat létesít­senek. Az elnökség indo­koltnak tartja, hogy az alap- szervezeteken belül is le­gyen lehetőség az azonos érdekű csoportok törekvé­seinek kifejezésére. A legutóbbi időkben új jelenségekkel is találkoz­tunk, és ez tette szükséges­sé a SZOÍ elnöksége állás- foglalásának megjelenteté­sét. Egy ’ szűk csoport, a szakszervezetek egységének megbontására, a mozgalmon kívüli szervezetek létreho­zására irányuló szándékát fejezte ki. Egyes személyek, csopor­tok a kétségkívül fennálló problémákat — amelyek megoldása érdekében a szakszervezetek is több ízben felléptek — arra használják ki, hogy sanda politikai szándékoktól sem mentes megfontolásból a gazdaság, a politikai intézményrend­szer működésében fellelhe­tő valamennyi konfliktus miatt a szakszervezeteket ültessék a vádlottak pattjá­ra. A SZOT elnöksége mind a tagságtól, mind a közvé­leménytől igényli munkájá­nak tárgyilagos megítélését, beleértve a jogos bírálatot is. Ugyanakkor határozottan visszautasítja az alaptalan hngulatkeltést, és elutasítja azok szándékát, akik a szakszervezeti mozgalommal szembenálló szervezetek létrehozására tesznek kí­sérletet. •• A SZOT elnökségének meggyőződése, hogy a fen­tiekben kifejtett álláspont­ját a tagság túlnyomó több­sége támogatja. Ez a bizalom arra köte­lez, hogy a szakszervezeti mozgalom még felelősség­teljesebben vegyen részt a gazdasági és a politikai in­tézményrendszer gyorsabb ütemű fejlesztésében, a tag­ság érdekeinek szolgálatá­ban, s még határozottabban álljunk ki megteremtett ér­tékeink lekicsinylése, sem­mibevétele ellen. Csak egy önmagát becsü­lő nemzet képes a gondok­ból kilábalni, jövőjét biz­tonsággal kimunkálni. A SZOT elnöksége hazánk jö­vőjéért érzett felelősséggel dolgozik, a mozgalom érté­keinek megőrzéséért, az or­szág gyarapításáért, a szer­vezett dolgozók érdekeinek védelméért. Afgán vendég hazánkban Huszonhármak konzultációja A. Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagál­lamának képviselői hétfőn Bécsben ismét megbeszélést tartottak, amelyen folytat­ták az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről tartandó tár­gyalások mandátumának ki­dolgozását. Marjai Józsefnek a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Szaid Amanuddin Amin, az Af­ganisztáni Köztársaság első miniszterelnök-helyettese és az általa vezetett gazdasági- kereskedelmi delegáció. A nap folyamán Marjai József és Szaid Amin, vala­mint a két fél szakértői és vállalati képviselői meg­kezdték tárgyalásaikat a magyar—afgán gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés időszerű kérdései­ről. Ez év február 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A közzé­tett állásfoglalás a beérke­zett információk szerint széles körben alapvetően pozitív visszhangot váltott ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkoztatási problémák kezelésével, érdekvédelmi munkánk erősítésével, a szakszervezetek tevékenysé­gének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatban megfogalmozódott, találko­zik a tagság többségének helyeslésével. A tagság igényli és támo­gatja az ágazati szakszerve­zeték és a SZOT felelős ál­láspontját, fellépését a dol­gozók széles rétegeinek élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben, érde­keinek határozott védelmé­ben. Tudatában van annak, hogy a jelenlegi helyzetben az ország társadalmi-politi­kai tényezőinek közös erő­vel, együttes cselekvéssel kell hozzájárulni társadal­mi-politikai problémáink megoldásához. A magyar szakszervezeti mozgalom történelmi útja, tagsága támogatásából szár­mazó politikai ereje bizo­nyítja, hogy a magyar szak- szervezeti mozgalom olyan társadalmi tényező, amely történelmi, politikai folya­matokat formált és formál. Ugyanákkor az is nyilván­való, hogy munkáját meg­határozott társadalmi-gaz­dasági körülmények között végzi, ezért a realitásokkal mindenkor számolnia kell. Mindemellett arról sem mondhat le, hogy működé­sének korlátáit újra és újra legyőzve munkájához új fel­tételeket teremtsen, felelő­sen kinyilvánított szándékai, törekvései megvalósításá­hoz a tagság támogatásában rejlő erőre támaszkodjék. A SZOT elnöksége tudja, hogy a szakszervezeti szer­vek munkájával szemben megerősödött a tagság jogos kritikája.. Ennek a bírálat­nak az indokait részben a mozgalom tevékenységén kí­vüli okokban kell keresni. A szakszervezetek ismerik a tagság jogos igényeit * és fáradoznak a legtöbb áldo­zatot hozó munkások és ér­telmiségiek, pályakezdők, nagycsaládosok, nyugdíjasok terheinek a könnyítésén, ha ennek anyagi feltételeit a stabilizáció nehézségeivel küzdő gazdaság nem is tud­ja biztosítani. Mindez nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy a szakszervezetek némák ma­radnának. hiszen ismerik a legalapvetőbb problémá­kat, feszültségeket és van véleményük azok lehetséges megoldásáról. Ez azonban számos területen nem jár kielégítő eredménnyel, ezért teljes mértékig érthető, hogy tagságunk jelentős része keresi érdekvédelmi-érdek­képviseleti munkánk javí­tásához a mainál jobb szer­vezeti kereteket, feltételeket és számos területen változá­siakat sürget. Ezért keresik egyre erő­teljesebben több szakma, foglalkozás képviselői is szakmai érdekeik jobb kife­Termékszerkezet-váltás a Lenin Kohászati Művekben A 218 éves diósgyőri kohászat történelmének jelentős állomásához érkezett. Az idén a Lenin Kohászati Művekben a vállalat .egész tevékenységét átfogó változást, radikális szerkezetátalakítást terveznek, amely szerint az LKM a hazai minőségi acélgyártás bá- —zisává válik A megbeszélésen elhang­zottakat összegezve a ven­dégek és a vendéglátók köl­csönösen hangsúlyozták an­nak jelentőségét, hogy első alkalommal jött létre talál­kozó a NATO-tagállamok parlamenti testületé és a Varsói Szerződéshez tartozó ország törvényhozó testületé között. Ezt mindkét részről fontos hozzájárulásként ér­tékelték a kelet—nyugati kapcsolatok építéséhez. A plenáris megbeszélést követően a vendégek több szekcióban kötetlen eszme­cserét folytattak az Ország- gyűlés honvédelmi, jogi, igazgatási és igazságügyi, kereskedelmi, kulturális, va­lamint terv- és költségvetési bizottságának tagjaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom