Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

1988. február 9., kedd Somogyi Néplap 3 Gazdaiági él*t DÖCÖGÖ ÉVKEZDET Világsiker után A népgazdasági szintű gazdálkodásnak sajátos moz­gástörvénye van. Ennek egyik, esztendőről esztendő­re visszatérő megnyilvánulá­sa, hogy januárban lelassul a gazdaság életritmusa. Január minden vállalat, gazdaság számára az évzárás és az újra való felkészülés időszaka. S az utóbbinak már évtizedek óta nemcsak a termelés anyagi-műszaki ellátásáról való gondosko­dás, hanem 'az is szerves része, amit a szűkebb és tá- gabb közgazdasági környe­zethez való alkalmazkodás­nak nevezhetünk. Tulajdonképpen ez a mun­ka a vállalati szándékok, lehetőségek és kötelezettsé­gek egyeztetése az új esz­tendő közgazdasági-pénz­ügyi szabályozóival — jól begyakorolt rutintevékeny­séggé vált, amely csak ak­kor okozott némi gondot, amikor a szabályozóváltozá­sok alapvetőek, avagy az éves módosítások esetén szé­lesebb körűek voltak. Az évkezdés ritmusát az is befolyásolhatja, hogy a már hónapok óta köztudomású változások konkrét mérté­keiről késve születnek a döntések, s a hivatalos la­pokban — a közlönyökben — való publikálásuk jócs­kán átnyúlik az új eszten­dőre. Az idén az évkezdés gyökeresen eltért a tipikus­tól. Az a közgazdasági kör­nyezet, amelybe 1988 január­jában kerültünk — s nem­csak a gazdálkodók, az in­tézmények, hanem társadal­munk egésze is — olyany- nyira eltér a korábbitól, hogy a változások mélysége, átfogó volta tekintetében méltán hasonlítható 1968- hoz. Ebben az írásban azon­ban nem gazdaságtörténeti emelkedettséggel és néző­pontból kívánunk foglalkoz­ni a nagy jelentőségű válto­zásokkal; kizárólag az ér­dekel bennünket, hogy a majdan — a közel- és tá­voljövőben — előnyösen, a kívánt irányban munkálkodó közgazdasági újítások mi­képp hatottak az évkezdés­re. Január termelési és érté­„Elvezetni könnyű egy lovat a folyóhoz, de ha ar­ra is rá tudod venni, hogy háton ússzon, akkor valamit tényleg elértél." Mindunta­lan ez a Murphy-idézet járt a fejemben a minap Da- rányban. A község művelődési há­zának vezetője nem tudott a lakosság igényére való programot szervezni ; tavaly kihasználatlan maradt az épület, pedig sokat költöt­tek a télen fűtésre — po­tyára. Szerencsére akacftak lelkes darányiak, akik változtatni akartak az áldatlan helyze­tén. Agyag Éva, a tanács anyakönyvvezetője és- Czeg- lédi Magdolna, a téesz bér­elszámolója elhatározta, hogy Darányban olyan prog­ramokat szerveznek, ame­lyek a kúrtúrházba csalják az embereket. A községben élő idős embereknek nosz­talgiaestet szerveztek, s ide meghítvák a falu egykori tisztségviselőit, vezetőit. Ér­dekes, régi történeteket ele­venítettek föl, neveket idéz­tek a múltból, a bolgár fel­szabadító harcosoktól a té- eszesítést propagálókig. A régi gondokát, összehason­lították a maiakkal. — Kár, hogy az estről nem adtunk ki közleményt — mondja Agyag Éva —, mert a mai vezetők is bizo­nyára tanulhattak volna be­lőle. Pénzbeli haszna a helyi népfrontnak volt az akció­ból. Az ő tőkéjét gyarapí­totta az est bevétele, ugyan­is Agyag Éva, a darányi kesitési, import- és export­adatai, teljesítményei még nem ismeretesek. Nem tud­juk pontosan, exakt módon, hogy a népgazdasági szintű gazdálkodás reálfolyamatai milyen mértékben estek vissza. Az viszont már bi­zonyítható: szerfelett döcögő volt az évkezdés, elsősorban a vállalatoknak okozott gon­dot, és új értéket nem pro­dukáló többletmunkát. Nem is kell a dolgok mé­lyére ásni, hogy megállapít­hassuk: a vállalati, intézmé­nyi tevékenység normális menetrendjét megzavaró többletmunkák zömét az új adó- és árrendszerre való átállás okozta. Lehet, hogy e változtatások kidolgozói szűkebb értelemben vett munkájukat a múlt évben be tudták fejezni, ám a vég­rehajtók és az alkalmazók — a vállalatok, a gazdasá­gok, az intézmények, a kis­vállalkozók és a személyi adózásba bevont milliók — minden tekintetben való fel­készítésére már nem futot­ta idejükből. S téved, aki azt hiszi, hogy a késedelem és a kap­kodás csak a nyomtatvány- boltok előtt sorjázó kisvál­lalkozókat sújtotta; a gaz­dálkodó szervezetek és a költségvetésből finanszíro­zott intézmények sem ju­tottak egykönnyen azokhoz a terjedelmes termék- és cikkjegyzékekhez, amelyek az átárazással kiegészített leltározáshoz kellettek. Az új esztendő első munkanap­jától a gazdaság minden ágazatában, a nagy és a kis szervezeteknél egyaránt kap­kodás, időhiány, bizonyta­lanság volt érzékelhető, s ebben a légkörben a gazda­sági vezetők figyelmét, mun­kaidejét a rendkívüli gon­dok és a feladatok kötötték le. A nyugodt naunkát zavaró körülmények az olyan elő­kelő munkahelyeken is ér­ződtek, mint a tudományok művelésével foglalkozó ku­tatóintézetek, amelyeknek költségvetésből származó büdzséjét a szükséges taka­rékosság annyira megkurtí­totta, hogy kutatási prog­népfrontbizottság titkára, Czeglédi Magdolna pedig az alelnök. — Ekkor már volt annyi pénzük a lányoknak, hogy ki tudták fizetni a kultúr- ház alkalmankénti bérleti díját, a hátszáz forintot — mondja Nagy István, a nép­front elnöke, a helyi téesz háztáji főágazatvezetője. — Nagyon ügyeltünk ar­ra, hogy az első progra­munk ne legyen vesztesé­ges — így Agyag Éva. — Ezért aztán a nyakunkba vettük a község utcáit, s Lajoskától a Teri néniig mindenkit megpróbáltunk rábeszélni, hogy jöjjön el. Megtelt a művelődési ház, s a rendezvény nem volt veszteséges. Ekkor már vol pénzük más feladatokra is. Gyerek­napot tartottak az óvodá­ban, pedagógusnapot az iskolában. A helyi általános iskolá­ban azóta csökkent az el­vándorlás. A nevelők job­ban érzik a megbecsülést. Újabban bolgár—magyar baráti találkozókat is szer­veznek. Az egykori felsza­badító harcosok megújíthat­ták barátságukat azokkal a darányiakkal, akik annak idején enni adtak nekik s akikhez bekvártélyozták őket. A művelődési házban egy­mást érik a programok, amelyeket a népfront szer­vez. Koncz Zsuzsától Ihos Józsefig ki tudja, hogy ki meg nem fordult már Da­ránkban. Balázs Andoi ramjaikat, kutatóik létszá­mát kénytelenek a pénzügyi forrásokhoz igazítani. S fo­lyamatban van az államigaz­gatás, a kormányzati munka és apparátus korszerűsítése, amely ezek háttérintézmé­nyeire is kiterjed. Az évkezdet bombamegle­petését az újabb bankvita szolgáltatta. Azért újabb, mert ezt megelőzően a ke­reskedelmi bankok arról vi­tatkoztak a Magyar Nemzeti Bankkal: időszerű a deviza­monopólium átértékelése, s a kereskedelmi bankok fel­jogosítása devizaügyletekre. Ez a vita a bankok magán­ügye volt, ám az újabb, amely január derekán rob­bant ki, a vállalatokat is közelről érintette. Az tör­tént, hogy a jegybank az év elején jócskán lefaragta a kereskedelmi bankok hitele­zési lehetőségeit, s azok en­nek arányában mondták föl a vállalatoknak nyújtott hi­teleket, okozván ezzel újabb és váratlan nehézséget az egyéb jellegűekkel amúgyis túlterhelt vállalatoknak. Aligha csodálható, hogy a gazdasági felépítményben — az általános forgalmi adó alkalmazására való felkészü­letlenség, a bruttósítás ne­hézségei, a fontos szabályo­kat, rendelkezéseket, végre­hajtási rendeleteket tartal­mazó közlönyök késedelmes megjelenése stb., stb. — je­lentkező hiányosságok, idő­zavar, kapkodás minden eddiginél döcögősebbé tették az évkezdetet. Az sem csodálható, hogy a sok mindent meg- és át­élt vállalati vezetők többsé­gének gazdasági közérzete kifejezetten rossz. Mert az is a döcögő évkezdés nehéz­ségei közé sorolandó, hogy az induló termelői árszint fittyet hányt a modellszámí­tásokra, s az adók megszün­tetése fejében nem 5—6 szá­zalékkal, hanem csak 1 szá­zalékkal csökkent, ami any- nyit jelent, hogy termelé­sünk nemzetközi versenyké­pessége — az árak, a terme­lési költségek nézőpontjá­ból — egy fikarcnyit .sem ja­vult. Nem végeztünk közvé­leménykutatást abban a vo­natkozásban, hogy mit vár­nak a gazdálkodó szerveze­tek vezetői 1988-ban. Ám az a megsejtésünk, hogy vála­szaik eképpen hangoznának: a folytatás még nehezebb lesz. Közvéleményünk időről időre felfokozott várakozás­sal figyeli a hazai gépkocsi­gyártási lehetőségekről szó­ló híreket. Az MTI munka­társa megkérdezte az ipari minisztert, mi a realitásuk ezeknek a híreknek, hol tar­tanak az előkészítő tárgya­lások, és mikor születik 'végleges döntés a gépkocsi- gyártásról. Berecz Frigyes elmondta, hogy hazánkban jelenleg mintegy másfél millió sze­mélygépkocsi fut az utakon. A járművek átlagéletkora meglehetősen magas: 10 év körül van, és átlagfogyasz­tásuk is meghaladja a 10 litert. A motorizáció fejlő­désével arra számítanak, hogy ,2000-re legalább két­millió gépkocsi lesz az ál­lampolgárok, illetve a közü- letek tuladjonában. Addigra el kellene érni, hogy az au­tók átlagéletkora a jelenle­ginek mintegy a felére mér­séklődjön, és fogyasztásuk is jelentősen csökkenjen. Ehhez azonban már ebben az évben körülbelül 200 ezer új személygépkocsit kellene importálni és forgalmazni. Egyelőre azonban csak 130 ezer új Ijármű beszerzésére van garancia, többnyire a szocialista országok ismert márkáira és típusaira. Nincs realitása annak, hogy ezt a keretet további számottevő Űj kaptárak Tabról Több sikert is elért tavaly a Hungaronektár Vállalat tahi kap tárgyár,tó üzeme. A legnagyobb elismerést Var­sóban, a méhészeti világ- kongresszuson és világkiállí­táson kapta az üzem: ezüst­éremmel jutalmazták a kon­téneres méhesházát. A tábl­ák sikere mellett említést érdemel az is, hogy a 21 díj közül négy Magyarországra került. Az ezüstérem annál is értékesebb, mert ilyen nagy megméretésre csak négyévenként van lehető­ség; a világkongresszust ugyan évente megtartják, de a világkiállításra csak min­den negyedik évben kerül sor, — Milyen új lehetőségeket ad az üzemnek az a nem 'mindennapi elismerés? A kérdést Szabó István üzemvezetőnek tettük föl. — A konténeres kaptár sorozatgyártását magas ára miatt egyelőre nem kezdtük el, csupán a prototípust gyártottuk le. Varsói sikere viszont fölkeltette több tőkés partner érdeklődését; remél­jük, hogy megrendeléseket is kapunk. A kaptár 48 méh­családnak ad helyet; alsó és felső etetővel is elláttuk, s virágporgyűjtőt is beépítet­tünk. Nem ez volt az egyet­len bemutatott újdonságunk. szocialista importtal bővít- hessük, a konvertibilis pi­aci beszerzésekre pedig nincs elég pénz. Ugyanakkor meg kell ta­lálni az utat :az ellátási gon­dok megoldására, mégpedig mielőbb. A korszerűbb gép- kocsiparkkal, az átlagüzem- anyag-fogyasztás' csökken­tésével például 600—700 ezer tonna olaj takarítható meg évente. Részleteiben és átfogóan is felmérték és elemezték a kérdést. A számítások sze­rint legalább 25—30 milli­árd forintnyi egyszeri beru­házás mindenképpen elen­gedhetetlen ahhoz, hogy or­szágosan és korszerűen ki­épüljön a magyar gépkocsi- gyártás vagy összeszerelés. A gyártásban 80—100 ki- sebb-nagyobb iparvállalat venne részt, például autó- üvegek, műanyag elemek, karosszérialemezek és mű­szerek gyártásával. A végleges döntés elhú­zódásának egyik alapvető oka az, hogy azok a válla­latok, amelyek részt vesz­nek egy ilyen vállalkozás­ban, mindent — elsősorban pénzt — az államtól vár­nak. Bonyolult, de nem meg­oldhatatlan kérdésről van tehát szó. A kormányzat még az /év első felében dön­A rakodókaptárainkat is kor­szerűsítettük : csúszásgátló­val és hőszigetelt tetővel lát­tuk el őket, és újszerű röp- nyílásszükítőt is készítet­tünk. Ezenkívül mintegy 12- féle méhészeti eszközt is ki­állítottunk. A tabiak a varsói kiváló „szereplés" után nem töre­kednek látványos változtatá­sokra. Elsősorban az alapte­vékenységet szeretnék bőví­teni, valamint az eddiginél tést hoz. Jelenleg hat-hét lehetséges javaslatot, aján­latot vizsgálnak a szakem­berek, ezek között van olyan, amely összeszerelésre, végszerelésre, komplett gyártásra vagy csak alkat­rész-részegység gyártási együttműködésre vonatko­zik. Így előrehaladott meg­beszélések folynak például a csehszlovák Skoda gyár­ral kialakítandó kooperáció­ról, szó van a Skodához va­ló magyar motorgyártásról is. Hasonló szinten állnak a megbeszélések az új szovjet ZAZ 1102 '(korábban Zapo- rozsec) autók magyar—bol­gár—szovjet kooperációs előállításáról, mégpedig úgy, hogy mindenhárom or­szágban összeszerelnék. Le­hetőség van a megújuló len­gyel autógyártásba való fo­kozottabb bekapcsolódásra éppúgy, mint a román Ölt­éit vagy esetleg a Dacia személygépkocsik előállítá­sába. Ez utóbbiak esetében részegységek szállításával. Ugyancsak beható 'tárgyalá­sok folynak a Suzuki cég­gel gépkocsik összeszerelé­sére vonatkozóan, de más japán, továbbá nyugat­európai és amerikai autó­gyárakkal is. A végleges döntésre előreláthatólag a félév végéig még várni kell — mondotta Berecz Frigyes ipari miniszter. Az ezüstérmes konténeres méhesház is jobbam akarnak alkal­mazkodni a vevők igényei­hez. Sokat javítottak a kap­táraik minőségén. Ez azért is fontos, mert a forgalmai adó bevezetésével a kaptárak is lényegesen drágábbak. Ha ezt nem érzékeli is az üzem a bevételnél, a vevő a vá­sárláskor annál inkább. Több pénzért pedig jobb árut vár el. — Reméltük, hogy termé­keink mentesülnek a forgal­mi adótól. Sajnos, nem így van. Igyekszünk mindent el­követni, hogy minél jobban megnyerjük a vevőket. Az idén elkezdjük a rakodókap­táraink sorozatgyártását ; a mintadarab most van zsűri előtt. Ugyancsak újdonság az ötkeretes kiskaptár. Elsősor­ban tartalék méhcsaládok el­helyezésére alkalmas, de ajánljuk . anyapároztatás- hoz is. A színvonalasabb termé­kek gyártásához korszerű gé­pekre is szükség van. Tavaly 650 ezer forintot tudtak gép­vásárlásra fordítani. Ugyan­csak fontos a termékek kor­szerűsítése érdekében az újí­tások, ötletek nagy számú hasznosítása. Egy apró, de szembeötlő változás a kap- itárakon, hogy az eddigi fes­tés helyett csupán lenolaj- kencével alapozzák, így meg­marad a fa természetes színe. A kaptárüzem tavaly 19 millió 100 ezer forintos ter­melési értéket könyvelhetett el, ez pedig 3,2 százalékkal több volt a tervezettnél. Idei tervük az elért eredményhez igazodik: 19 millió 300 ezer forint bevételt tűztek ki cé­lul. — Nagymértékben hátrál­tatja a munkánkat, hogy a faalapanyag ellátása akado­zik. Az Erdérttől vásároljuk a fenyőt, a rossz ütemezés miatt viszont sokszor csak félkészre tudjuk a kaptáro­kat gyártani, így a kiszállí­tásainkat nem mindig tudjuk időben teljesíteni. L. R — Fölelevenítik a régi barátságot Találkozókat szervez a népfrontbizottság Garamvölgyi István Lehetőség a hazai személygépkocsi-gyártásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom