Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
2 Somogyi Néplap « t 1988. február 8., hétfc tv Változások a szovjet kormányban Megváltozott a szovjet kormány két elnökhelyettesének munkaköre a kormányon belül. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége szombati rendeletében Nyikolaj Talizint, a miniszterelnök első helyettesét felmentette az Állami Tervbizottság elnökének tiszte alól. Első miniszterelnök-helyettessé nevezte ki a kormányfő eddigi helyettesét. Jurij Maszljukovot, akit egyidejűleg kineveztek az Állami Tervbizottság elnökévé is. Talizin továbbra is a kormányfő első helyettese marad, s egyidejűleg átveszi a kormány szociális fejlesztési irodájának elnöki munkakörét. Ezt korábban, tavalyi nyugdíjba vonulásáig. Gejdar Alijev látta el. A szovjet kormányfő új első elnökhelyettese 1937- ben született a tadzsikisz- táni Leninabád városában, orosz nemzetiségű családban. 1966 óta tagja az SZKP-nak. Maszljükov Le- ningrádban végzett a műszaki szakegyetemen. Mérnökként kezdett dolgozni, majd bekerült a gépgyártási minisztériumba, ahol egyebek között miniszterhelyettes is volt. 1982—85 között az Állami Tervbizottság elnökének első helyetteseként dolgozott. 1985 novemberében lett miniszterelnök-helyettes. Maszljükov a Legfelsőbb Tanács küldötte, tagja az SZKP Központi Bizottságának. Cordovez találkozója a pesavari csoportokkal A közvetett afganisztáni— pakisztáni tárgyalások következő fordulóját előkészítő Diego Cordovez ENSZ-meg- bízott szombaton találkozott a kabuli kormánnyal szembenálló muzulmán fegyveres csoportok (mudzsahedinek) képviselőivel Pesavarban. Diego Cordovez „érdekesnek és kielégítőnek" minősítette a találkozót. „Számos kérdésben dűlőre jutottunk, úgy érzem, hogy ugyanabba az irányba haladunk" — nyilatkozta a diplomata pesavari kitérő után. Két téma szerepelt napirenden — a genfi tárgyalások következő fordulója a kabuli koalíciós kormány ügye. Az ENSZ- főtitkárhelyettes hangoztatta a mudzsahedin csoportoknak, hogy az afgán kérdést végsősoron maguknak az afgánoknak kell megoldaniuk. Iszlámábádba történt visz- szatérése után a diplomatát azonnal fogadta Ziaul Hakk pakisztáni elnök. Diego Cor- dovezt a hétvégén visszavárják az afgán fővárosba. Már harmadik hete ingázik Iszlámábád és Kabul között a rendezési megállapodás kimunkálása végett. Vasárnap esti kommentár Nyúl és teknósbéka A hét végen a Párizs melletti Versailles-ban elnökjelolti minőségében először találkozott támogatóival Jacques Chirac francia miniszterelnök. A képen: a szónoki emelvényen. (Telefotó: AP—MTI—KS) Lehet, hogy némileg tiszteletlen dolog tekintélyes politikusokat állatfigurákhoz hasonlítani, a francia sajtóban mégis egyre többször tűnik fel a szimbolikus megszemélyesítés: Raymond Barre volt miniszterelnök, aki a teknősbéka, és Jacques Chirac jelenlegi kormányfő, aki a nyúl képében indul versenybe a köztársaság elnöki posztjáért. A franciahonban oly kedvelt La Fontaine-mesék alakjainak felhasználása az újság kommentárokban persze námcsak a külalakból ered, hanem tükröz egyfajta magatartásbeli, politikai mentalitást is, alapul szolgálva megannyi választási kombinációhoz, jelölési esélylatolgatáshoz. Márpedig ezek alaposan megszaporodtak az elmúlt napikban. Azok után ugyanis, hagy Chirac már korábban jelöltnek nyilvánította magát az Elysée-palota birtoklásáért folyó küzdelemben, hétfőre várható, hogy lyoni választási körzetében Barre is hivatalosan bejelenti indulását. Ezzel pedig bizonyossá válik, hogy gyakorlatilag közöttük dől majd el, ki szállhat szembe a jobboldal képviseletében a balolctali jelölttel az április végi elnökválasztáson. Az esélyeket illetően egyelőre megoszlanak a vélemények. Sokak szerint a hamarabb startoló, kitűnő kampányszónok hírében álló Chirac pozíció lassan erősödnek, mások azonban úgy vélik, hogy a szocialista elnök — jobboldali kormányzat között kialakult, „különös társbérletnek” nevezett állapot összességében Chirac helyzetét rontotta inkább. Az igazi |kérdés azonban a jelek szárint nem is igazán a Barre—Chirac párharc jelenlegi állása, hanem az, kivel kell majd szembenézniük: vagyis az, hogy Mitterrand ismét jelölteti-e magát a szocialista párt színeiben. Az elnök mind ez ideig gondosan titkolja 'szándékát, sőt, a szakértők szerint csak március elején fog nyilatkozni döntéséről, messzemenően megszabva ezzel az áprilisi voksolás valódi ésélyeit. A közvéleménykutatások alapján ugyanis az államfő már a választás első fordulójában előnyre tehet szert, a másodikban pedig biztosan legyőzheti a jobboldal bármelyik jelöltjét. Barre mostani bejelentése mégis azt jelezheti, hogy kész felvenni a harcot a tekintélyes elnökkel szemben. A „teknősbéka” gyorsaságában nem, de kitartásában bízik .. . E. É. Részleges amnesztia Vietnamban Ciprusi elnökválasztás Jelöltek és programok A vietnami kormány a Hold-újév alkalmából részleges amnesztiát rendelt el — jelentette szombaton a VNA hírügynökség. A jelentés pontos adatokat nem tartalmaz, de hangsúlyozza, hogy a börtönökből és átnevelö táborokból szabadon bocsátan- dók között a volt dél-vietnami rezsim tisztségviselői is szerepelnek. Vietnamban legutóbb tavaly szeptemberében. a nemzeti ünnep — a köztársaság 1945-ös kikiáltásának évfordulója — tiszteletére rendeltek el részleges amnesztiát. Glavkosz Kleridesz, a Demokratikus Tömörülés fejeként a jobboldali elképzelések hirdetője, pártolja . i NATO szempontjait. (Közismert, milyen stratégiai jelentőséget tulajdonít, az atlanti szervezet a mediterrán keleti medencéjéber „lehorgonyzóit anyahajónak”, ahol még napjainkbar is találhatunk- brit katona: támaszpontokat.) A harmadik jelölt a szocialista irányvonalú EDEK elnöke. Vasz- szosz Lisszaridesz, aki mesz- szemenő segítségre számít Athénból, míg a negyedik csatasorba állt politikum független színekben indult Öt, Georgiosz Vasziliut párCeausescu a magyar—román viszonyról A magyar—román viszonyról is szólt Nicolae Ceauses- cu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő pénteki beszédében, amelynek szövegét a Scinteia, az -RKP napilapja közölte szombaton. Ceausescu, aki a Dolgozók Országos Tanácsa kétnapos ülésszakának zárónapján szólalt fel, az idei népgazdasági feladatok taglalása után a nemzetközi élet különböző kérdéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy Románia üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok megegyezését a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról, fontos lépésnek tekinti azt. de csak első lépésnek, amelyet továbbiaknak kell követnie. Állást foglalt a hagyományos fegyverzetek csökkentése, s a külföldön állomásozó csapatok visszavonása mellett. A közel-keleti kérdésről szólva kijelentette: eljött az ideje egy nemzetközi értekezlet összehívásának és sürgette az Irán és Irak közötti háború beszüntetését. Nicolae Ceausescu a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is kapcsolatainak fejlesztésére törekszik a világ minden államával. Kijelentette, hogy általában jónak értékelhetők Románia kapcsolatai a szocialista országokkal, majd hozzátette, hogy ez sajnos nem mondható el Románia és Magyarország kapcsolatairól. Románia — mondotta — a Magyarországgal való baráti kapcsolatok és a jószomszédság erősítésére törekszik. Minden államnak meg kell értenie — hangsúlyozta ezután —, hogy a romániai problémákat a párt. a kormány, a demokratikus szervezetek, az egész román nép oldja meg. Kísérlet közben felrobbant és a tengerbe zuhant szombaton egy Trident—1 típusú amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta. Az atommeghajtású tengeralattjáróról indított rakéta fedélzeti irányító rendszere nem megfelelően működött, ezért 18 másodperccel a start után a floridai partok közelében működésbe lépett a Amikor a világ nagy hír- szolgálati irodáinak szokásos eseménynaptárában megpillantjuk a február 14- re jelzett ciprusi elnökválasztást, nem árt rögtön pontosítani valamelyest e fontos esemény megnevezés sét. S ez a pontosítás egyben magában foglalja az évtizedek óta húzódó ciprusi válság lényegét is, hiszen most február közepén csupán a földközi-tengeri szigetország déli, görögök által lakott részén rendezik meg az államfőválasztást, míg az északi, török fennhatósá- gú területen 1985-ben külön tartottak meg minden voksolást. Ekkor fogadták el az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaság új alkotmányát. ekkor bbnyolí- tották le az elnökválasztást, és döntöttek a törvényhozásbeli mandátumok elosztásáról. Teljes megosztottság Jogi, parlamentáris szempontból is teljesnek tűnik tehát az egykori legendákban Aphrodité istennő lakhelyének tekintett sziget megosztottsága. A viharos történelmi múlt, az évszázadokra visszanyúló görög— török ellentét új fejezete 1974-ben kezdődött, amikor — egy elvetélt, s a „fekete ezredesek" Athénjából támogatott puccskísérlet nyomán — török katonaság szállta meg Ciprus északi körzeteit. Több százezer görög ciprióta kényszerült menekülésre, s a két népközösség között folyó, sokmenetes tárgyalások azóta sem vezettek kézzelfogható eredményre. Pedig az álláspontok közelítésére jó néhány kísérlet lezajlott már, s közvetíteni próbált az ENSZ is. A jelek szerint épp a kibontakozás, a két népközösség között kialakítható megegyezés jelentette a mostani elnökválasztás legfontosabb vitatémáját is. A jelöltek és az általuk ajánTrident—1-es önmegsemmisítő rendszere, s a rakéta felrobbant. Ez volt a Pentagon 29. kísérlete a tengeralattjáróról indítható hétezer kilométer hatótávolságú rakétával. A Trident—1-es tíz külön-külön célra irányítható robbanófej hordozására alkalmas, de a tengerbe zuhant rakétán nem volt robbanó töltet. A fuvaros, Nicosia központja lőtt programok ellentétes volta meglehetősen zavarossá teszi az összképet, a közvélemény-kutatások nem adnak szilárd támpontot a várható nyertes személyének megjóslásához. A legtöbb szakértő ezért arra tippel, hogy az első fordulóban várhatólag nem is születik győztes. Négy induló Az elnöki székért harcba induló jelöltek valamennyien tapasztalt politikusok. Szpirosz Kiprianu, az eddigi államfő 1977-ben nyerte el hivatalát, s most újra megkísérli megbízatása meghosszabbítását. Esélyeit ugyanakkor csökkenti, hogy több — elsősorban baloldali — csoport túlságosan merevnek tartja fellépéséi a közösségközi tárgyalásokon. Néha egyenesen azt vetették a szemére, hogy az engedmények elutasításával többször elmulasztotta a kiegyezés történelmi lehetőségét. Ceausescu— Whitehead-találkozó „Alapvető különbségek" Szombaton befejezte Romániában tett kétnapos látogatását John Whitehead amerikai külügyminiszter- helyettes. A washingtoni politikust pénteken Bukarestben fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő, és háromórás tanácskozást folytatott vele különböző kétoldalú és nemzetközi kérdésekről. John Whitehead az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége által szombaton kiadott nyilatkozatban számolt be Nicolae Ceausescuval tartott megbeszéléseiről. Ez hangsúlyozza, hogy a találkozón szó volt az emberi jogok kérdéséről is, s kitűnt, hogy az emberi jogok romániai helyzetének megíté lésében a felek nézetei között „alapvető különbségek" vannak. nem a liberálisok, sőt a jobboldal egy része is. Vasziliu — mellesleg milliomos- üzletember, s külön érdekesség, hogy tanult hazánkban is — úgy tűnik abban a vonatkozásban különbözik leginkább ellenlábasaitól, milyen feltételek és körülmények között tartja elképzelhetőnek a görög és a török cíprióták megállapodását. Az eddigi kísérletek rendre olyan akadályokba ütköztek, mint a török alakulatok kivonásának időrendje, a betelepített török lakosság hazatérése, a létrehozandó államszövetség felépítése és hatáskörei, a menekültek visszatérése otthonaikba, és így tovább. Második forduló Vasziliu az, aki programja alapján a legtisztábban átlátja: a ciprusi krízis korántsem a kis sziget bel- ügye, ellenkezőleg, erős kisugárzása van a térségre, így rendezését elősegítheti egy nemzetközi értekezlet. Azt is ő vallja a legkövetkezetesebben, hogy hiba szem elől téveszteni a realitásokat, s az 1974 előtti állapotok maradéktalan visszaállítását követelni. Vagyis a rendezéshez a jogos török igények elismerésén át vezet a legbiztatóbb út, s a közös nevező megtalálásához nem a merevség, hanem a kompromisszumkészség szükséges természetesen az alapelvek maradéktalan fenntartásával. Ilyenek Ciprus • egységének, függetlenségének é önállóságának megőrzése, a külföldi csapatok távozása. Kérdés csupán, kap-e (akár az első, akár az esetleges második fordulóban) elegendő támogatást ez -a program, vagy megőrzi helyét Kiprianu. Egyelőre az is nehezen mérhető felr.hogy a legutóbbi biztató hírek az athéni és az ankarai vezetés között kialakult jobb viszonyról, Papandreu és özal davosi nyilatkozatai a kapcsolatok javításáról miként befolyásolják a ciprusi belső fejleményeket. Remélhetőleg ez is, akárcsak az ENSZ erőfeszítése elősegíti, hogy oly sok év feszültsége után közelebb kerüljenek a megnyugváshoz és megbékéléshez Aphrodité istennő paradicsomi szépségű szigetén. Mészárlás a Fülöp-szigeteken A Fülöp-szigetek déli részén muzulmán gerillák megöltek 11 keresztény polgári lakost, köztük hét gyermeket. A hét közepén végrehajtott véres akcióról szombaton számolt be egy túlélő. A gyilkosság színhelye M’Lang falu volt Mindanao szigetén. Ezen a területen igen sok muzulmán él, s önkormányzatot követel a manilai. kormányzattól. A muzulmánok elégedetlenségének hátterében az áll, hogy az északi, túlnépesedett területekről az elmúlt évtizedekben tömegesen költöztek Mindanaöra keresztény telepesek, magukhoz ragadva a muzulmánok földjeit. A Trident-kísérlet kudarca E. É. Lehetséges, hogy csak a második forduló dönt — Kiprianu jelenlegi államfő
