Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-26 / 48. szám

4 Somogyi Néplap 1988. február 26., péntek Amiről a pincér «s a kutas adózik ZSEBVIZIT Van néhány szakma, amelyről biztosan tudjuk, hogy kapcsolódik hozzá az a sokat' emlegetett láthatat­lan jövedelem. Van olyan is, amelyikről csak sejtjük. A pincért, a fodrászt, a ben­zinkutast arról kérdeztük, mennyi ez a pénz és milyen úton jutnak hozzá. A Kapos étterem húszéves fizetőpincére, Csimszi István attól tart, szidják majd a társai meg a szakmabeliek, ezért nem szívesen beszél a jattról. — Olyan sok? — Az étterem tegnapi tel­jes forgalma nem haladta meg a hatezer forintot: csap­nivalóan kevés. Sok minden közrejátszik ebben. Egyre kevesebben jönnek hozzánk reggelizni^ ebédelni, vacso­rázni. Bekapnak inkább egy melegszendvicset, de nem fi­zetnek hatvan—nyolcvan fo­rintot egy ebédért. Ennek a hatezer forintnak nem egé­szen tíz százaléka volt a borravaló. Miután közös a jatt, tizenhárom felé osztot­tuk. Kiszámolható: nem kaptunk ötven forintot. — Mennyi a teljes jöve­delme? — Két éve vagyok felszol­gáló szakmunkás; a fizeté­sem .3400 forint. Albérletben lakom, s ez 3200 forintba ke­rül. Most a farsangi bálok­ból némi plusz pénzhez ju­tunk. Senki ne higgye, hogy ezresekhez! A legutóbbi MTESZ-bálon 1000 forint borravalón öten osztoztunk. Kérdem: ki az, aki kétszáz forintért estétől reggelig tal­pon áll? — Vannak azért jobb hó­napok is.^ — Persze, hogy vannak. A nyáron sokan kimennek a Balatonra, olyankor né- gyen-öten maradunk. Keve­sebben osztozunk, több a vendég. Az ebédelő vendégek egyre kevesebb pénzt adnak. — Miből él? — Hát ebből. Szombat es­ténként plusz műszakot vál­lalok a Kapós-diszkóban: ott is leesik két százas. Itt tu­dok ebédelni, a szóda in­gyen van, s legtöbbször az ABC-ből hozom a reggelim meg a vacsorám. így ol­csóbb. Ma bejött három ven­dég reggelizni: ettek vala­mit, és kifizettek háromszáz- egynéhány forintot. Nem sajnálom a vendégeket, de láttam az arcukon: „már ez is ennyibe kerül?’’ Nem is bántam, hogy nem adtak jattot... A fodrászok a Kaposvári Szolgáltató Szövetkezet 2. számú. Kossuth téri üzleté­ben nem hajlandók név sze­rint nyilatkozni. Azt mond­ják, amúgy is van elég ba­juk: rettenetesen visszaesett a fodrászat forgalma. Most mindenki sapkát hord, nincs kimondottan fodrászati idény. Az árak is jócskán fölmentek. Hosszú hetek tel­nek el, amíg valaki behoz egy gyereket hozzájuk. Az emberek kevesebbet költenek nyiratkozásra, csak a törzs­vendégek maradtak. Januári fizetéskor volt, aki hétszáz forintot vehetett föl, s még a legjobban kereső sem ka­pott többet négyezer forint­nál. Teljesítmény után ad­ják a fizetést, így akinek több a vendége, több a pén­ze is. Beszélgetésünkkor ki­lenc óra tíz perc volt: há­rom órája már nyitva tar­tottak. A „férfiszakaszon" két vendég volt addig. — Ha van a háznál egy olló — mondták a fodrászok —, már a gyerekeket és a férjeket is otthon nyírják. A hölgyek még csak eljárnak, de ki az, aki egy 280 forin­tos számla után leszurkol még egy húszast borravaló­nak? Amíg beszélgetünk, két vendég érkezett: egyikük maszek autószerelő. Azt mondta, ő tíz százalék bor­ravalót szokott adni. A fod­rászok viszont azt felelték, legutóbb. négy éve járt ná­luk. Egy futballista — a fodrászok jó barátja — jött be, és megkezdődött az al­ku. Amikor elbúcsúztam, öt schillinget és 10 forintot kí­vánt fizetni a kócos hajú sportember. Novák Csaba benzinkutas a Shell-kútnál dolgozik. A február eleji termelési ta­nácskozáson ő volt az, aki előhozta ezt a témát. A fi­zetésük alacsony: három­ezer forint, a borravaló ezt másfélszeresen. kétszeresen haladja meg. — Tíz teljes nappalt és öt éjszakát dolgozunk. Hosszú a munkaidő, nagy a felelős­ség, sok a gyaloglás. Egy technikusi munkakört hagy­tam ott agy közeli nagyvál­lalatnál, mert kevés volt a pénz és rossz a munkahelyi légkör. A benzinkutunk most népszerű; állítom, nemcsak a szép kivitele miatt, hanem azért is, mert megpróbáljuk az autósok kívánságát gyor­san teljesíteni. Már-már megalázkodunk a jattért. Kétezer forintot adtam a szülészorvosnak, amikor a gyerekem világra jött. Lát­tam az arcán, hogy kevesli. Amikor nálam tankolt, egy fillért sem adott, pedig az autó ablakát is letöröltem. Elfogadom a törvényt, azt is, amelyik a láthatatlan jöve­delmek megadóztatásáról szól... Novák Csaba elismerten az egyik legjobb kutas. Békés Csaba Erintkezögyártó célgépet készítettek a FMV szerszámkészítő fiataljai. Az új pneumatikus gép nagy pontosságú, gyor­sabb és energiatakarékosabb, mint amit eddig használtak Az őszibarack-levélfodrosodás őszi barackfáink túljutot­tak a téli nyugalmi idősza­kon és szokatlanul korán, már a múlt hét végén meg­figyeltük a rügyduzzadás megkezdődését. Fontos és sürgető feladat az ősziba­rackfák védelmének meg­kezdése a tafrinás levélfod- rosodás ez évi fertőzésének megfékezése céljából. A be­tegség korán tavasszal — rügypattanástól a virágzást követő időszakig — fertőz. A megbetegedés esős, hűvös tavaszi időjárás esetén kü­lönösen veszélyessé válik. Az elmúlt években több évjárat tavaszi időjárása kedvezett a kórokozónak, és évről évre erős fertőzések alakultak ki. A több évi erős fertőzés miatt bekövet­kezett korai lombhullás kö­vetkezményeként a fák le­gyengülnek, erősen mézgá- sodnak (a téli előadásokon a kertbarátok által említett mézgásodást ez a betegség okozza), egyes koronarészek, sőt súlyosabb esetben a fa teljes pusztulása is bekövet­kezhet. A sorozatosan kiala­kult erős fertőzések fő oka házikertben a helytelen idő­pontban végrehajtott véde­kezés. A betegség tüneteinek sza­bad szemmel látható megje­lenésekor — rendszerint ‘má­jusban ötlik szembe a levél­lemez deformálódása, meg- vastagodása, vörösre színe­NOVÉNYVÉDELEM ződése — már nem lehet ha­tékonyan védekezni a fertő­zés eilen. Az említett tüne­tek ugyanis a kora tavasz- szal bekövetkezett fertőzési folyamat következményei. A betegség elleni eredményes védekezés a rügypattanás előtt kezdődik és az időjá­rástól függően a virágzást követő időszakig tart. Egyszer fertőz a kórokozó; a másodlagos tavasz végi fertőzések már nem képesek erős megbetegedést előidéz­ni. Megyénkben 1987-ben számottevő károk nem ala­kultak ki — ez azonban ne tévesszen meg senkit! A kórokozó ugyanis életképes­ségét rendkívül hosszú ideig megtartja, és a múlt heti csapadékos, hűvös idő a fer­tőzések számára kedvező feltételeket biztosított. Döntő jelentőségű a Báriumpoli- szulfid (Neopol) 4 százalékos oldatával való áztató perme­tezés. Ha a rügypattanás már bekövetkezett, a töménység 1 százalékra csökken, illetve a rézoxiklorid 0,3, vagy a bordói por 1 százalékos tö­ménységű oldatával perme­tezzünk. A védekezést kisle- veles stádiumban az Ortho- cid 0,2 százalékos oldatával kell megismételni. Polgári védelmi értekezlet Városi és községi tanácsel­nökök — mint a hozzájuk tartozó közigazgatási terület polgári védelmi parancsno­kai — és a polgári védelem­ben tevékenykedő hivatásos tisztek vettek részt azon a tegnapi értekezleten, ame­lyen a polgári védelem mun­káját értékelték. A megyei polgári védelmi parancsnokság nevében dr. Iharos Csaba, a megyei ta­nács vb-titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Nagy Géza ezredes, megyei törzs­parancsnok mondta el a leg­fontosabb tapasztalatokat. Az egységes felkészítési rendszer és a tárgyi feltéte­lek kedvező alakulása révén emelkedett a színvonal; több helyen jól élnek a tájékoz­tatást és a kiképzést színesí­tő lehetőségekkel. Polgári vé­delmi fílmnapok voltak pél­dául Siófokon, Gamáson, Görgetegen. Kutason, Vízvá­ron, Göllén és Kadarkúton. Sok helyen jó eredményeket érnek el az ifjúság honvé­delmi és polgári védelmi is­mereteinek szélesítésében. Változatlan törekvés, hogy a pv-gyakorlatokat lehetőleg hasznos gazdasági munkával kössék egybe. A Kaposvári Ruhagyár üzemi gyakorlatán szép eredmény — mintegy félmillió forintos termelési érték — is született a felada­tok elvégzése során. A polgári védelmen belül 1985-től kezdődően folyama­tosan fejlődik a szocialista- verseny-mozgalom. Tavalyi munkája alapján az. igali termelőszövetkezet vezető­sége elnyerte a kiváló pa­rancsnokság címet, a vízvári termelőszövetkezetben és a barcsi áfésznál tevékenyke­dők pedig az élenjáró pa­rancsnokság elismerést érde­melték ki. Az idei feladatokról is szó esett: az eszközök korszerű­sítéséről. a rugalmasabb munkamódszerek elterjesz­téséről. Fokvári Gábor alezredes a korszerű szemléltető eszkö­zök alkotó alkalmazását sür­gette, Hamvas János nagy­atádi tanácselnök és Horváth György őrnagy, boglárlellei törzsparancsnok a helyi ta­nács és a polgári védelmi szervezet közötti jó kapcso­latról szólt. Pelikán József ezredes a polgári védelmi országos parancsnokság ne­vében elismerően szólt arról a pv-munkáról, amit So­mogybán végeznek az embe­rek, az anyagi javak védel­me érdekében. HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi rendelők Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.: 11-194. Kaposvár, So- mogyaszaló, Z imán y és társ­községeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü. központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. . Mosdós (kórház). Tel.: 12- 457 (Nagyberki, Baté). Kaposvár. 48-as ifjúság útja 72. Tel.. 14-024 (a többi településnek). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonf öldv ár (rendelő). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rendelő). Tel.: 40-276. Boglárlelle (rendelő), Vi- kár Béla u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyan­ott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17 Tel.: 54. Fogászat a kórház­ban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rende­lő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Baksay u. 7. Tel.: 135. Barcs (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8—12-ig. Tab (egészségház). Kos­suth u. 60. Tel.: 20-620. Andocs (rendelő), Ady u 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.: 54. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-402, nyitva 8-tól 20- ig, szombat-vasárnap 8—14 óráig. Kaposvár, szolgáltató­ház, tel.: 13-440, nyitva: 8— 20-ig, szombaton 8—14 órá­ig. Boglárlelle, Dózsa Gy u. 2. Tel.: 50-640. nyitva 8-19- ig, szombaton 8—13 óráig. Balatonföldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14-ig. Barcs Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Csurgó, Csoko­nai u. 4. Tel.: 17, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Marcali, Rákó­czi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyivta 8—20 óráig, szombaton és vasár­nap 8—14 óráig. Tab, Kos­suth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szomba­ton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tar­tási időn túl ügyeleti szol­gálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáltató­ház) gyógyszertárat. MUNKÁSOK ÉS MÉRNÖKÖK Több tudás, több fizetés A válság, az értékvesztés hullámait szakszervezeti, KISZ-, de főleg — a leg­autentikusabb — egyesületi és MTESZ-fórumok erősí­tették föl legjobban. Fock Jenő, az MTESZ el­nöke 1986 októberében a szövetség tisztújító köz­gyűlésén a következőket mondta: „A kormányzat azt mondja, hogy nehéz a gaz­dasági helyzet, és ebben a nehéz helyzetben az MTESZ miként állhat elő olyan kö­veteléssel, hogy emeljék a műszakiak fizetését, jövedel­mét? Hát éppen azért, mert nehéz a helyzet. Ha könnyű lenne, akkor nem kellene erről beszélni, akkor oszto­gatnák a pénzt. Nehéz hely­zetben azért kell töla beszél­ni, hogy ezáltal lesz az or­szág helyzete könnyebb. Ez­által válik könnyebbé. Az is köztudott megállapítás-— mindenki mondogatja egy­más után —, hogy előbb termeljük meg, aztán osz- szuk. Ez igaz is. No, de ho­gyan termeljünk többet, ha a műszakiakat nem becsü­lik jobban? A rossz szak­munkás ugyanannyit keres­het, mint a jó szakmunkás? A segédmunkás többet ke­reshet, mint a jó szakmun­kás? Hát ezeken a dolgokon változtatni kell, mert külön­ben egy szépen hangzó jel­szó csupán, hogy előbb ter­meljünk, azután elosztunk.” Ideológiai görcs nélkül Az értelmiség és a nép­gazdaság egyéb területein foglalkoztatott dolgozók ke­resetei között elfogadhatat­lan aránytalanságok alakul­tak ki. A magasan kvalifi­kált munka leértékelődésé­nek hatására az alkotó, vál­lalkozó típusú értelmiség je­lentős hányada helyezkedett el más, szakmailag igényte­len, de jól fizető munkakö­rökben. Az ebből adódó gon­dok a műszaki értelmiség körében jelentkeztek legéle­sebben. A termelő területe­ken foglalkoztatott műsza­ki értelmiség alkotókészsé­ge a nem megfelelő ösztön­zés következtében jelentő­sen visszaesett. Néhány kezdeményező vállalat után a kormány is megtette az első lépéseket a műszaki értelmiség anyagi­erkölcsi helyzetének javítása érdekében. Az említett kor­mányülésen hozott döntések esszenciája a következő: a műszakiakat magas arány­ban foglalkoztató vállala­toknál, intézeteknél közpon­ti bérpolitikai intézkedések­re kerül sor; a kiemelkedő innovációs tevékenységet nyújtó egyének, illetve kol­lektívák 100 ezer forintig terjedő alkotói díjban része­síthetők. Műszaki alkotói díjban naptári évenként — a munkáltatónál a műszaki (természettudományi, ág- rár) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező és ilyen végzettséghez kötött munkakörben foglalkozta­tottak tárgyévi összlétszá­múnak alapulvételével — 30 fős műszaki létszámig egy dolgozó, és minden újabb 30 fő elérése esetén legföljebb további egy dolgozó részesít­hető. Központi bérintézkedések A műszaki alkotói díjjal járó anyagi elismerés össze­ge személyenként legföl­jebb százezer forint, s ezt a munkáltató bérköltsége terhére számolja el. Az e címen teljesített kifizetésnek fele nem tartozik a bérsza­bályozás hatálya alá; fontos műszaki fejlesztési feladatot ellátó, felsőfokú végzettség­gel rendelkező, nem vezető jebb három évre műszaki főtanácsosi, műszaki taná­csosi cím adományozható. A címmel járó pótlék havi összege a műszaki főtaná­csos esetében legalább 5500 forint, a műszaki tanácsos­nak legalább 3 ezer fo­rint. A pótlék forrása a sza­bályozás alá eső bérköltség, illetve az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú fel- használására -szolgáló keret: a pályakezdő értelmiségiek induló alapbérét ez évben fölemelik. A döntés értelmében ez év szeptemberétől el kell érni azokat az alsó bérhatárokat, amelyeket eredetileg csák 1991. január 1-jéig kellett volna elérni. Az új alsó ha­tár a pályakezdők esetében általában .5000 forint, né­hány területen pedig 4800. Ezzel egyidejűleg a nem pá­lyakezdők alsó alapbér-ha­tárait is fölemelték. A gaz­dálkodó szervezeteknek az új alsó határokat saját for­rásaikból kell elérni, a költ­ségvetésből gazdálkodó szervezetek és az értelmisé­gieket magas hányadban foglalkoztató gazdálkodó szervezetek azonban ehhez is központi támogatásban ré­szesülnek; eltörölték a bér­tételek felső határát; az egyetemi, főiskolai évek be­számítanak a munkaviszony­ba, így a nyugdíjalapba is; a tudomány doktora foko­zattal rendelkezőknek a munkáltatók ezentúl 7500 fo­rint illetménykiegészítést fo­lyósítanak; a SZOT és a kormány felhívta az állami és gazdasági szervek veze­tőinek, valamint a társadal­mi' szervek testületéinek és funkcionáriusainak figyel­mét, hogy 1990 végéig az al­kotó műszaki értelmiség bér- növekedése 40 százalékkal haladja meg az átlagos bér- növekedést. Szuperszámítógép és képtelefon A kormány tehát irányt változtatott, s az említett komphajó újabb kikötők fe­lé tart. A tapasztalt hajósok viszont tudják: egy nagy hajó csak lassan tud megfor­dulni, többszöri manőver és nem kevés idő kell hozzá. A jelenlegi intézkedések — bár figyelemre méltóak — nem elegendőek a fordulat­hoz. Jó minőségű termékek, egy CD lemezjátszó, mikrohul­lámú sütő, szuperszámító­gép, ötliteres fogyasztású autó vagy képtelefon csak olyan gazdaságban állíthatók elő, ahol a műszaki fejlesz­tés a vállalatok belső szük­ségletévé válik, ahol hatnak a pénz, a tőke, az áru- és piacviszonyok, mint gazda­sági kategóriák. Ilyen gazda­ságban a válságból történő kilábaláshoz hozzá tartozik a magasan képzett munka­erő, a tudás megbecsülése, különösebb központi teen- tők nélkül is. (Folytatjuk.) Dr. Henczi Lajos az MTESZ főtitkárhelyettese \

Next

/
Oldalképek
Tartalom