Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
1988. február 25., csütörtök Somogyi Néplap Nyitottabb lesz a politikai könyvterjesztés Ajánlják a klatuikutok művit Egyre nagyobb a szerepe a politikai műveknek abban, hogy jobban eligazodjunk az események áradatában. Rugya Bélával, a Kossuth Könyvkiadó megyei ki- rendeltségének vezetőjével a politikai könyvterjesztés eredményeiről és gondjairól beszélgettünk. — A Kossuth Könyvkiadó jó gazdasági évet zárt 1987- ben. A forgalom növekedésén kívül a készletek is csökkentek. A megyei kirendeltség eredménye is szép: tíz százalékkal több politikai • mű kelt el, mint 1986- ban, mégpedig akkor, amikor a körülmények is egyre nehezedtek. — Minek köszönhető ez? — Elsősorban a mintegy hatszáz politi'kaikönyv-ter- jesztőnek, aki társadalmi munkában nagyon lelkiismeretesen, lelkesen tevékenykedik. Hozzáértésüket bizonyítja, hogy jól válasziák ki az ajánló jegyzékeinkről a náluk dolgozókat érdeklő könyveket. Amit kérnek, az elfogy, a könyv nem utazik fölöslegesen. Általános, hogy kirakják asztalra, elhelyezik vitrinbe a műveket, hogy mindenki lássa. Kis kiállításokat is rendeznek időnként a politikai könyvekből. Gyakran a hónuk alá vesznek néhányat, s viszik a munkapadokhoz. Ez sokat segít a terjesztésben, s nyilván az is, hogy részletre adják a könyveket. — Most. az ideológiai tézisek vitája során sok szó esik arról, hogy jobban kellene ismerni a marxizmus—leni- nizmus klasszikusainak a műveit. A megyei kirendeltség tapasztalata szerint milyen az érdeklődés e könyvek iránt? — Országosan és a megyében is gond ezeknek a műveknek a terjesztése, s egyben olvasása is. Éppen ezért keressük az új utakat, mert például a Források sorozat nem vált" be, a marxizmus —leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára ismertebb volt. — Miben segíthetnének a pártszervezetek? — Szerintem a pártoktatásra járók figyelmét mindig föl kellene hívni a klasz- szikusok megjelenő műveire. Persze ezt nemcsak tőlük várjuk, éppen ezért tervezzük, hogy külön propagandát csinálunk a jövőben kiadandó ilyen könyveknek: például a Lenin műveiből készült kétkötetes válogatásnak, mert ez olyan keresztmetszetét adja Vlagyimir Iljics munkásságának, amely az eddiginél jobban segítheti az oktatást. Nem véletlen, hogy a Források sorozatban most a gazdasági kérdések kerülnek előtérbe. Marxtól Á közvetlen termelési folyamat eredményei címmel megjelenik A tőke első könyvének kiadatlan hatodik fejezete. Ez a mai állammonopolista kapitalizmus tudományos elemzéséhez, a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű problémáinak alapos kidolgozásához is értékes segítség. Megemlítem Tökei Ferenc A társadalmi formák marxi elméletéhez című művét. A szerző ugyanis — Marxot „újraolvasva” és értelmezve — a legfontosabb filozófiai fogalmakról hántja le a sztálini korszak rárakódása- it. Ugyanilyen hasznos eligazító mű lesz H. Varró Rózsa Ellentmondások és válságok a szocializmusban című könyve is. — Egyre több szemléltető eszköz jelenik meg. Fel- használják-e ezeket a pártoktatásban? — A Reflektor Kiadó gondozásában megjelenő plakátok, térképek, hangszalagok, videókazetták és egyéb szemléltető eszközök valóban jól felhasználhatók a pártoktatás szemléltetésére. Az a tapasztalatunk, hogy ezekből inkább az olcsóbbakat veszik meg. — Egyre több könyvkiadó kínálja portékáját az olvasóknak; milyen új módszereket alkalmaznak, hogy állják a versenyt? — Arra ösztönözzük terjesztőinket, hogy vegyék figyelembe ezt a munkájuk során. Mi pedig ki akarunk lépni abból a szűk körből, hogy csak a pártszervezetekben terjesztjük a műveket. Szélesebb nyilvánosságot akarunk a kiadványok terjesztésében, ugyanis csak így tudunk versenyben maradni az egyre szaporodó könyvkiadókkal. Éppen ezért ki kell mennünk az utcára, az árusítóbódékba, az újságospavilonokba. Kihasználjuk a megyei sajátosságokat is, így a Balaton-partot; szeretnénk az üdülők számára is hozzáférhetővé tenni a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelenő politikai irodalmat. A legnagyobb üdülő- központokban, az iparcikkpavilonokban is legyenek ott ezek a könyvek, az újságok, a folyóiratok. Tehát társakat keresünk mindehhez, s anyagilag is hajlandók vagyunk beszállni, ha gazdaságos a vállalkozás. Akár bódít is építünk. Minderre rákénvszerít ugyanis az erősödő konkurencia — mondta Rúgva Béla. L. G. A TAVASZI FESZTIVÁL RÉSZTVEVŐI KOVÁCS ANDREA A FOTÓMOZAIK MŰVÉSZE Egészen különleges műfajt választott magának a New Yorkban élő Andrea Kovács. Alkotását fotómozaiknak nevezi, s valóban sok száz, többször sok ezer apró, önmagában ritkán felismerhető fényképből, részletből áll össze a mű — többnyire elvont tartalommal. — Legtöbb művemben azt kívánom megmutatni, hogy az ember szebbre, jobbra hivatott: hogy fölfelé szárnyal — mondja a művésznő, akinek műveivel rövidesen a magyar közönség is megismerkedhet a budapesti tavaszi fesztivál idején, a városligeti Műcsarnokban. Az amerikai közönség már ismer jó néhányat ezekből a Kovács-féle fotómozaikokból. Több kiállítása volt New Yorkban, egyebek között a híres New Museumban, amely a modern képzőművészet egyik ismert központja, de szerepelt más városokban is. Több alkotása vezető nagyvállalatok irodaházait díszíti. A szinte teljesen új műfajnak Kovács Andrea az egyik úttörője. — A legjobban a „concept art" törekvései hatottak rám. amikor megkezdtem a fotómozaikok készítését — hangoztatja' a művész. — A hetvenes évek elején a Yale egyetemre jártam. Megismerkedtem Rauschenberg és mások műveivel; bizonyos értelemben ezek befolyásolták művészi indulásomat. A fotómozaiknak nincs köze a hagyományos fotóművészethez. önálló forma. így nem kötődöm a fényképezés mestereihez, bár jól ismerem sok kimagasló fotóművész, például a közelmúltban az Egyesült Államokban el-. hunyt André Kertész munkásságát. A mai amerikai fotósok közül talán csak David Hackney próbálkozott meg ezzel a műfajjal, de törekvései más irányúak. Nem titkolja, hogy műveivel elvont filozófiai gondolatokat akar kifejezésre juttatni. Pályája korai szakaszában ismerkedőt meg a buddhizmussal, s ma ennek szelleme hatja át alkotásait Kovács Andrea egyébként az emigrációban elhunyt egykori neves falukutató és későbbi parasztpárti politikus, Kovács Imre lánya, s már nem teljesen ismeretlen hazánkban : irt róla a Képes 7 és a Magyar Hírlap. Eddig csak látogatóban járt Magyarországon. Most viszont kedves vendége lesz a tava- szii fesztiválnak. Kis Csaba Honfoglalás kori síri találtak Fonyódon a Magyar Bálint Általános Iskola udvarán nemrég egy új épületszárny és tornaterem építésének mukálatai kezdődtek meg. Ehhez szükséges volt egy csapadékvíz-elvezető árokra. Ennek ásása közben, pénteken körülbelül két méter mélyen a munkások egy sírra bukkantak. Torma Lajos vízvezeték-szerelő és Radies Antal villanyszerelő, a Somogyvári Építőipari Szunyákban viselt csüngő, valamint a ruha ujjára és a nadrág szárára fölvarrt ezüstlemez. Az öv a jól ismert palmettás. aranyozott ezüstöv, és találtunk egy ezüst fülbevalót is. A férfival együtt temették el a lovát; a lószerszámok közül két honfoglalás kori, körte alakú kengyel, valamint egy zabla került elő. Dr. Költő László elmondo vetkezet dolgozói azonnal lezárták a területet, és értesítették a Somogy Megyéi Múzeum régészeti osztályát. A szenzációs régészeti lelet megőrzése érdekében ők ketten tették meg az első, és nagyon fontos lépéseket. Mint kiderült, a szakmunkásképzőben ők is folytattak régészeti munkát, s tudták, hogy mi a teendő ilyen esetben. A sír feltárását dr. Költő László, a múzeum régészeti osztályának vezetője végzi. — Annyi már most is bizonyos — mondta —, hogy honfoglalás-kori sírt találtak. Ilyen Somogybán még nem került elő. Az itt elhantolt fiatal férfinak komoly rangja lehetett, hiszen hat-hét nyílcsúcs volt melléje temetve. Azt hiszem, nagycsaládi temetőre bukkantunk, és nem olyan férfi sírjára, akit megilletett az a rang, hogy egyedül temessék el. — Meghatározható-e a lelet kora? — Nagy valószínűséggel 926 után, legföljebb 950 körül temették ide. Az elhunyt övére két ezüstpénzt varrtak; ezek Provence-i Hugó pénzei, aki 926-ban lett Itália királya, és 943-ban tíz véka ezüstpénzen vásárolta meg a magyarok barátságát. A pénz valószínűleg ebből a tíz véka hadisarcból való. A sírból előkerült még egy aranylemezből kivágott, ta. hogy társával, Talos Janos geodétával reménykednek még, hogy az építkezés .»,'i i.:i lf \ abüi sírok is t*Iokerülnek. — Ha a bezdédi, egysoros temetőhöz hasonló temetkezés egyik sírját találtuk meg, akkor a sírsor egyik szárnya még feltárható, a másik sajnos az iskola építésekor a betonozás áldozata lett. A következő hónapokban a restaurálás munkája következik. majd — az esetleges síroktól függően — a jövő évben kiállításon is bemutatják a somogyi vonatkozásban egyedülálló leletet. B. P. F. Tudomány és haladás Szerkezetátalakítás, műszaki fejlesztés, a termelési adottságok és lehetőségek jobb kihasználása : csupa olyan időszerű törekvés, amely nem megy — vagy csak nehézkesen megy — a tudományok alkotó alkalmazása nélkül. A párthatározatok, a termelésfejlesztési elvek már húsz évvel ezelőtt is sürgetően szóltak a tudományos eredmények, kutatások fokozottabb gyakorlati hasznosításának szükségességéről. A valóságban azonban — kevés kivételtől eltekintve — az elképzelés szintjén maradt az, ami napjainkban már a kibontakozás és az előrelépés egyik elengedhetetlen feltétele. Ipari központok, társadalomkutató és innovációs intézetek, műhelyek, pszichológiai laboratóriumok a tanúi annak, hogy hány gondosan kidolgozott elemzés, javaslat fekszik hasznosítat- lanul a fiókokban. A külföldi kutatómunka eredményeire, a tapasztalatokra is csupán rácsodálkozunk, ám Tabuk nélkül, de ne közömbösen Versenyképes mezőgazdaságot A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó izgalmas sorozatot bocsátott útjára Versenyképes mezőgazdaság címmel. Olyan dolgokról beszélnek őszintén a szerzők, amelyekről az érintettek csak akkor szólták, ha a tollforgató es'küvel fogadta, hogy nem írja meg. Ismert gondok sorakoznak: az ipar kiszolgáltatottja a mezőgazdaság, visszaélnek kiváltságos helyzetükkel a termeltetési rendszerek, nincsen piaci érdekeltség. Ez utóbbi témáról írt könyvet Halmai Péter kandidátus Társulások a piaci mezőgazdaságban címmel. Munkája a mező- gazdasági könyvhónapra jelent meg. így afféle könyvpremiert tartottak tegnap délelőtt Kaposváron, a Pal- rniro Togliatti Megyei Könyvtárban. A sorozatszerkesztő Csáki Csaba, Csizmadia Ernőnek áz Iparosodó mezőgazdaság című sorozathoz tíz évvel ezelőtt megfogalmazott előszavát ajánlja figyelmünkbe. „Mindenekelőtt az újat kutatjuk és az újat szeretnénk bemutatni olvasóinknak az agrárfejlődésben akkor is, ha ez a megoldás göröngyösebb utat ígér és esetenként tévedésekkel is párosul. Vállaljuk, sőt örömmel üdvözöljük a vitát, amelyet különösen az új jelenségekre vonatkozó megállapítások kelthetnek, hiszen az elvi vita csak előreviheti a kérdések lényegének tisztázását, mindnyájunk közös nagy ügyét, a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi rendszerének teljes kiépítését és továbbfejlesztését.” Az előbbrevivő elméletek vitájához azonban emberek kellenek, akik szakmai felkészültségük révén érdemi dolgokat tudnak elmondani. Halmai Péter esettanulmányokat, dokumentumelemzéseket, interjúkat és mérlegelemzéseket dolgozott föl. Sokak számára talán megdöbbentő dolgokat állít, de ahogy tegnap is fogalmazott, meg kell találni a kiutat az agrárgazdaság mélypontjáról, szemellenző nélkül kell a tényeket tudomásul venni. „Ez nem olyan könyv, amely azt mondja, hogy X termelőszövetkezetnek mit kell csinálni, de módot ad a szemléletváltozásra.” Halmai Péter munkája olyan könyv, amelyet nem lehet felületesen átlapozgatni. Időt kell szakítani érveléséinek tanulmányozására. A szerző tegnap délelőtt csupán arra vállalkozott, hog-y téziseit néhány mondatban összefoglalja, s vitára ösztönözzön. De lehet-e tizenhárom emberrel vitázni? Mert ennyien voltak kíváncsiak az előadásra. Azt már leírni sem merem, hogy a tizenháromból hány olyan volt, aki megjelenésével hivatalos kötelezettségének tett eleget. A hétvégén ott ültünk mi is azon az agrárértelmiségnek tervezett előadáson, amely végül is kerekasztal- bsszálgetássá alakult át. Dr. Márton János akkor egy meghökkentő dolgot mondott el: nem olvasnak a gazdá- szök, érdektelenek. Bizonyították ezúttal is. Halmai Péter agrárreformot sürget, a mezőgazdasági üzemek szerkezetváltozását. Elmondta, hogy miér, csupán a véleménycserére nem voltak kíváncsiak a legérintettebbek. A könyvtár előcsarnokában árult könyvek sem nagyon fogytak. Pedig valamennyien tudjuk, -hogy a mezőgazdaság balsikereinek oka a megmerevedett szemlélet is. Nagy Jenő nem hasznosítjuk kellőképpen őket. Az anyagi eszközök szűkössége viszont kényszeríti a gazdálkodókat a belső tartalékok jobb feltárására és kiaknázására, a nagyobb ésszerűségre és célszerűségre. A különböző alkalmazott tudományok bőséges példatárat adnak arra, hogy sok esetben technikai eszközök vasát lása nélkül, viszonylag kis költséggel is növelhető a termelékenység, javítható a minőség és — ez sem utolsó szempont — javítható a dolgozók közérzete is. Makacsul tartja magát az a hiedelem, hogy elégedettséget vagy elégedetlenséget kizárólag a fizetések és az árak alakulása okozhat. A valóságban azonban nemegyszer tapasztalható: a bérektől függetlenül is meghatározza a munkához való hozzáállást az, hogy mennyi „üresjárat” van a munkahelyeken, van-e értelmetlen vagy annak érzett feladat, milyenek a munkakörülmények, teljesítményarányos-e az elismerés, és így tovább. Vagyis helyes-e vagy helytelen üzletpolitika; a munka szervezettségének foka megérződik, „lecsapódik" a termelőüzemekben is, többszörös hasznot vagy kárt el- érve-okozva. Napjaink egyik nagy felismerése, hogy hiába a műszaki fejlesztés és az auto- matizáció, ha elfeledkezünk a termelés legfontosabb feltételeiről és — pedig maga a termelés is ezért folyik — az emberről. Éppen ezért szembeötlő mostanában, hogy az alkalmazott tudományok sorában milyen kis szerepe van a munkapszichológiának, amely pedig arra hivatott, hogy harmóniát teremtsen az ember képességei, készségei és a technikai adottságok, valamint az elvégzendő feladatok között Gazdasági jelenünkben nincs könnyű dolga a munkavégző embernek: szüntelenül fejlesztenie kell magát egy szakmában, esetleg el kell sajátítania egy-két másik szakmát is. A termelés irányítóinak felelőssége és lehetősége pedig különösen nagy — miközben szakosodnak, ajánlatos felhasználniuk más tudományok eredményeit is. Kovács Gyula
