Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-03 / 28. szám
1988. február 3., szerda Somogyi Néplap 5 Több szocializmust, több demokráciát Á kaposvári szimfonikusok hangversenye A Magyar Televízió díjnyertes művei Sokszínű, értékes válogatás Több mint negyedszázada már annak, hogy a Magyar Televízió egyik alkotása első ízben nyert értékes díjat nemzetközi fesztiválon. Azóta évről évre akadtak olyan produkciók, amelyek nemzetközi fórumon, vagy valamelyik hazai -versenyen előkelő helyezést értek el. Február 13-ával kezdődően előreláthatóan több, mint két évig műsorra tűzi majd a televízió ezeknek az alkotásoknak jelentős részét. 1962- ben, Monte Carlóban a Nő a barakkban című alkotás volt az első, amelyet kitüntettek. A legjobb eredeti forgató- könyv Arany Nimfáját nyerte el. Még ugyanebben az évben Cannes-ban a Fedor Ágnes—Kovács Judit Menekülés a börtönbe című írásából Mihályfi Imre rendezésében készült tévéfilm kapott kitüntetést. Ennek vetítésével kezdődik február 13-án az új sorozat. A 60-as évek közepétől a 70-es évek közepéig alakultak ki az azóta rendszeressé vált hazai szemlék, a miskolci, a veszprémi, a kőszegi. Ezeken is osztottak díjakat, közülük szintén láthatunk néhányat a képernyőn. Az, első bemutatót — Menekülés a börtönbe — előreláthatóan a Három találkozás című tévéjáték követi, írója Illés Endre, rendezője Mihályfi Imre. Ezt követi az 1964-ben Monte Carlóban az ugyancsak a legjobb eredeti forgatókönyv díjával kitüntetett Epeiosz akció. Sokszínű lesz a válogatás, különböző műfajú alkotásokat láthatunk: tévéjátékokat, té- Véfilmeket, dokumentumfilmeket, ifjúsági és gyermekfilmeket. Mihail Gorbacsov Már az első napok is mutatják, hogy ez a munka, Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gazdálkodás című könyve a téli könyvpiac igazi szenzációja, amely valódi bestseller lesz. És ez nem kis szó, hiszen a hazai viszonyokat ismerjük; nem sok politikaiideológiai művet kapkodnak manapság a könyvkereskedések polcairól. Miért fogadja olyan érdeklődéssel a közvélemény az Átalakítás és új gondolkodását. A magyar olvasó természetesen a Szovjetunióban folyó „forradalmi átalakításiról is hallani akar a legkompetensebb, a SZKP főtitkára szájából.. De — és ez a mai helyzet sajátossága — Gorbacsov fejtegetéseit, töprengéseit olvasva, az általa gyakorolt „új gondolkodással” ismerkedve haza is gondol. Akárhol lapoz az olvasó a könyvbe, hazai ügyekkel, saját problémáival szembe sül. Nem, egyáltalán nem „halálbiztos” .tippeket és megfellebbezhetetlen igazságokat, ítéleteket kap, hiszen Gorbacsov maga figyelmeztet : „nincsenek egyetemes receptjeink!”, hanem ösztönzést az önálló gondolkodásra és cselekvésre. Ez az, ami átsüt a könyvön ; Vess el minden sablont, szakíts minden doktrinér tétellel, gondolkozz, és aztán vállald az önálló cselekvés felelősségét ! És a szerző mindazt, amit megállapít, gondol, javasol, a más megközelítések iránti toleráns tisztelettel, de ugyanakkor a megélt meggyőződés szilárdságával és szókimondó nyíltsággal adja elő. Az sem utolsó a mű népszerűsége szempontjából, hogy nyoma sincs benne a politikai zsargonnak. Szóhasználata köznapi, úgy, ahogy az emberek akár a közügyekről, akár életükről, otthon, társaságban, a kocsmában egymás közt szót ejtenek. Néhány kiragadott példa mutatja, mitől olyan „magyar” is ez a könyv. Itt van a hazai gondokkal annyira harmonizáló fejtegetése: az átalakítást a pártban kell kezdeni — mondja Mihail Gorbacsov. „Mindenki vállalkönyvéről ja a felelősséget — mind a politikai bizottságban, mind a helyi szervekben, mind az alapszervezetekben. Mindenkinek meg kell tisztulnia, s akinek ez nem megy, annak segíteni kell. A legfőbb az, hogy tegyünk mindent a lelkiismeretünk szerint. Hiszen egyhez-máshoz hozzászoktunk a nyilvánosság hiányának körülményei között." „Meg kell mondani az embereknek az igazságot, nem szabad félnünk népünktől. A nyilvánosság a szocializmus attribútuma. De még akadnak olyan emberek, köztük vezetők is, akik másoknak a szocialista erkölcsöt ajánlják, maguknak pedig kitalálnak valami pótszert, vagyis olyasmit, ami személy szerint nekik megfelel. Ez így nem megy.” Megint egy másik kérdés, amelynek a gorbacsovi módon való kezelése ugyancsak bizonyára visszhangot vált ki a magyar közvélemény körében. A talán legizgalmasabb fejezete a könyvnek „A demokratizálás útján" című, benne olyan kérdésekkel, mint a törvényesség, mint a demokrácia elválaszthatatlan része, a szakszervezetek új szerepe, a tekintély és bizalom összefüggése. Néhány mondat, amely szinte üzen 1988 Magyarországának is: „A legfontosabb politikai feladat az, hogy a szovjet emberekben új életre keltsük és erősítsük az ország sorsáért viselt tulajdonosi felelősségnek, . a közügyekben való személyes részességnek és érdekeltségnek érzését.” „Ha nem keltjük új életre a szó igazi értelmében a szocialista értékeket, és a szocialista légkört dolgozó kollektíváinkban és az egész társadalomban, nem tudunk megbirkózni az átalakítással. Javasolhatunk helyes politikát, hozzá hatékony mechanizmusokat, de semmire sem megyünk, ha a társadalomban nem következik be gyógyulás a szocializmus értékeinek érvényesítése révén. Es itt elsősorban olyan értékekre gondolok, mint a társadalmi igazságosság, a munka szerinti elosztás, a mindenki számára egységes fegyelem, a mindenki számára egységes törvény, egységes rend és egységes követelmények.” Nemcsak elgondolkoztató, de — bármennyire is leszoktunk, és helyes, hogy leszoktunk róla, hogy ezt a kifejezést használjuk, itt mégis helyénvaló — útmutató lehet számunkra Mihail Gorbacsov fejtegetése a negyedik, „Az átalakítás a Szovjetunióban és a szocialista világ” című fejezetben. Ebben nyíltan és nagy realitásigénnyel elemzi a múltat, benne a testvéri szocialista országok párt- és állami vezetésének hibáit, de a szovjet tapasztalatok „erőltetését” is a Szovjetunió egykori vezetői részéről is, mikor a szocialista országok sajátosságait nem vették kellően figyelembe és „az igazság egyedüli letéteményeseinek szerepében léptek fel". Az a kritika, önkritika, amelyet a Szovjetunió részéről Mihail Gorbacsov mond, hogy tudniillik ,,olykor gyanakodva nézték kísérletezéseiket” talán a magyar reformkezdeményezésekre is vonatkozik. De ennél is fontosabb, és csak egyetértéssel és megelégedéssel lehet nyugtázni, hogy — amint Gorbacsov mondja: — „Ma sok minden megváltozott. Két és fél év alatt közösen nagy munkát végeztünk. Ez a munka folytatásra vár és folytatódik is.” „Valamennyien abból indulunk ki, hogy a világfejlö- dés mostani bonyolult időszakában a szocializmusnak teljes egészében demonstrálnia kell politikai és gazdasági rendszerének dinamizmusát, humánus életmodelljét.” Az a követelmény, hogy barátok, szövetségesek között a közös ügyekről komoly, nyílt, a különböző megközelítéseket és adottságokat tekintetbe vevő, de a megújulás és a mélyreható átalakítás szellemében vita és aztán együttműködés folyjék — ez a legfőbb feltétele, hogy — amint Mihail Szergeje- vics fogalmazott: — ,,A nagy, nemzetközi szocialista épületbe bevonulnak a forradalmi változások. És erősödnek.” Fogadjuk meg jó szívvel ajánlatát, forgassuk eredményesen könyvét! Nemes János Bemutatkozott az új karmester Csajkovszkij V.’ szimfóniájának különösen a harmadik és a negyedik tétele ragadta magával a közönséget. A Valcer kodájában ugyan föl- sejlik az első tételből megismert és az egész kompozíción végigvonuló sorsdallam, de a zárótétel győzelmet kifejező hangzása egyaránt kifejezte a nagy orosz zeneszerző lelkivilágát és a Kaposvári Szimfonikus Zenekar megújulásának kezdetét. Ősztől új karmester áll a zenekar élén Herényi Gábor személyében, akit, úgy látszik, nemcsak a kaposvári zenészek fogadtak el irányítójuknak. A zeneszerető közönség máris szívébe zárta a fiatal, ám tapasztalt dirigenst, aki Európa több operájában gazdagította itthon szerzett tudását. Kerényi Gábor fölismerte, hogy a zenekar erőteljes kiegészítésre szorul. Különösen a vonósok hiányoznak a Kaposvári Szimfonikus Zenekarból, ezért a nagykanizsai szimfonikusoktól hívott vendégzenészeket és a pécsi zeneművészeti főiskola idősebb hallgatóiban is megbízott, hogy megbirkóznak a bemutatkozó hangverseny nehéz feladatával. A zenekar közreműködött már a múlt évi decemberi karácsonyi hangversenyen az új dirigens vezényletével, több önálló koncertet is adott, melyen Pro- kofjev Péter és a farkas című szimfonikus költeményét ismertették meg a fiatal zenebarátokkal. Mégis ezt a hétfő esti hangversenyt tekinthetjük a Kaposvári Szimfonikus Zenekar megújulása első fontos állomásának, az új karmester igazi bemutatkozásának. Sejtelmünk sem volt arról, hogy a műsortól eltérően hangulatteremtő bevezetőt hallunk. Mozart nyolcéves korában írott Esz-dúr szimfóniája igazi zsenge, ám a zenekar mintha ezt túlontúl is érzékeltetni igyekezett volna. A közönség udvarias tapssal honorálta a korai mű megszólaltatását. Ezután a meghirdetett műsorral folytatódott a hangverseny. Prokofjev Péter és a farkas című szimfonikus költeménye tulajdonképpen egy virtuóz zenekar bemutatkozására ad lehetőséget. A szerző didaktikus célzattal írta a művet — a szöveg szerint a rossz farkassal szemben bátran helytálló, győztes úttörő kisfiúról, Péterről —, ám a kitűnő komponista ebben is megtalálta énjét. Az állatseregletet nagyszerűen jellemezte különböző hangszerek és hangszercsoportok adottságaival. A fuvola édes hangján szólal meg a rettegett kismadár, oboán hápog a kacsa, a macska hangját a klarinét, a farkasét három kürt kelti életre, Péter hősies tettéről a vonósok együttes megszólaltatása ad hírt. ♦ Kerényi Gábor kitűnő érzékkel, néha némi pantomimszerű játékkal irányította zenekarát, Csákányi Eszter — a szöveg hűséges tolmácso- lója — mellett szinte maga is életre keltette a szimfonikus költemény szereplőit szuggesztív mozdulataival. A teljes sikert Csajkovszkij V. szimfóniájának megszólaltatásával vívta ki a kaposvári zenekar. A komponista a Csipkerózsika, a Diótörő sikere és hosszabb külföldi vendégszereplés után vetette papírra az V. szimfóniát, melyet Beethoven e- moll szimfóniájának mondanivalóját idézi. A mű indítása is hasonlatos, a sors kopogása vigasztalanságot fejez ki, a második tételben felhangzik a fájdalmas románc, hogy aztán mély hullámokat kavarjon lelkűnkben a következő tétel, a valcer, amelyet a zárótétel a győzelem hangjaival zár. Kerényi Gábbr felkészültsége, muzikalitása, különösképpen kiváló dinamikai érzéke e műben bontakozhatott ki a maga teljességében. Kotta nélkül vezényelt, s szenvedélyes, értő irányításával szinte szárnyakat kapott a zenekar. A hosszan tartó, forró ünneplés is azt bizonyította: érdemes nagy figyelmet fordítani a ma még húsz kisegítővel működő együttes további építésére. Horányi Barna Új munkabizottság alakul A Somogy Megyei Művelődési Központnak, a műve- lődésiotthon-hálózat módszertani központjának egyik legfontosabb feladata, hogy szakmai segítséget nyújtson a művelődési intézményekben, valamint az egyéb munkahelyen dolgozó népművelőknek, illetve közművelődési szakembereknek. Ezt a tevékenységet különböző szak- bizottságok és szakmai munkaközösségek végzik. A honismereti, a néptánc-, az ének-zenei, az amatőr képzőművészeti, a színjátszó, a díszítő- és népművészeti, a báb, valamint az ifjúsági- klúb-szakbizottságok feladata, hogy a megye művészeti és egyéb közművelődési rendezvényeit megszervezze, illetve segítse. A szakbizottságokban a megye legkiválóbb együttesvezetői, szakemberei tevékenykednek, rendszeresen ' áttekintik az adott terület eredményeit, gondjait, tanácsaikkal segítik az intézmények vagy együttesek működését. Nem művészeti jellegű munkabizottságként működik a megyei művelődési központ igazgatói tanácsa; ebben a művelődési házak és központok, klubkönyvtárak vezetői cserélik ki tapasztalataikat és megtárgyalják az időszerű kérdéseket. Régi igényt elégít ki egy most megalakuló fórum. A művelődési intézményekben dolgozó szakembereknek ugyanis a gazdálkodás pénzügyi kérdéseivel kapcsolatban eddig nem volt olyan lehetőségük, hogy közös gondjaikat megbeszélhessék. A megyei művelődési központ ezért létrehozza a gazdasági vezetők munkabizottságát. Pénteken, Nagyatádon kibővített alakuló ülésen az adórendszer művelődési otthonokat érintő vitás kérdéseiről tartanak fórumot a megyei adóhivatal, a megyei tanács pénzügyi, illetve művelődési osztályának képviselői. Az új munkabizottság tagjai a köz- művelődési felügyelők, az igazgatói tanács tagjai, valamint az intézmények gazdasági vezetői. Évek óta sikeresen működik Vésén az általános iskola honvédelmi szakköre. Tagjai felső tagozatos tanulók, akik Nagy Gábor tanár úr irányításával nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudnivalókkal is megismerkednek. Rendszeresen szerepelnek körzeti bajnokságokon, ahonnan több ízben győztesként térhettek haza. A térképészeti ismereteken, egészségügyi alapismereteken kívül elsajátítják a légpuska kezelésének legfontosabb szabályait is. Legutóbbi foglalkozásukon a fegyverekkel ismerkedtek, s megtanulták a csapott célgömbbel való célzást is. (Kovács Tibor képriportja)
