Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

1988. február 3., szerda Somogyi Néplap 5 Több szocializmust, több demokráciát Á kaposvári szimfonikusok hangversenye A Magyar Televízió díjnyertes művei Sokszínű, értékes válogatás Több mint negyedszázada már annak, hogy a Magyar Televízió egyik alkotása első ízben nyert értékes díjat nemzetközi fesztiválon. Azóta évről évre akadtak olyan produkciók, amelyek nemzet­közi fórumon, vagy valame­lyik hazai -versenyen előke­lő helyezést értek el. Február 13-ával kezdődően előreláthatóan több, mint két évig műsorra tűzi majd a televízió ezeknek az alkotá­soknak jelentős részét. 1962- ben, Monte Carlóban a Nő a barakkban című alkotás volt az első, amelyet kitüntettek. A legjobb eredeti forgató- könyv Arany Nimfáját nyer­te el. Még ugyanebben az évben Cannes-ban a Fedor Ágnes—Kovács Judit Mene­külés a börtönbe című írásá­ból Mihályfi Imre rendezé­sében készült tévéfilm kapott kitüntetést. Ennek vetítésé­vel kezdődik február 13-án az új sorozat. A 60-as évek közepétől a 70-es évek közepéig alakul­tak ki az azóta rendszeressé vált hazai szemlék, a mis­kolci, a veszprémi, a kőszegi. Ezeken is osztottak díjakat, közülük szintén láthatunk néhányat a képernyőn. Az, első bemutatót — Me­nekülés a börtönbe — előre­láthatóan a Három találko­zás című tévéjáték követi, írója Illés Endre, rendezője Mihályfi Imre. Ezt követi az 1964-ben Monte Carlóban az ugyancsak a legjobb erede­ti forgatókönyv díjával ki­tüntetett Epeiosz akció. Sok­színű lesz a válogatás, kü­lönböző műfajú alkotásokat láthatunk: tévéjátékokat, té- Véfilmeket, dokumentumfil­meket, ifjúsági és gyermek­filmeket. Mihail Gorbacsov Már az első napok is mu­tatják, hogy ez a munka, Mi­hail Gorbacsov Átalakítás és új gazdálkodás című könyve a téli könyvpiac igazi szen­zációja, amely valódi best­seller lesz. És ez nem kis szó, hiszen a hazai viszonyokat ismerjük; nem sok politikai­ideológiai művet kapkodnak manapság a könyvkereskedé­sek polcairól. Miért fogadja olyan ér­deklődéssel a közvélemény az Átalakítás és új gondolko­dását. A magyar olvasó ter­mészetesen a Szovjetunióban folyó „forradalmi átalakí­tásiról is hallani akar a legkompetensebb, a SZKP főtitkára szájából.. De — és ez a mai helyzet sajátossága — Gorbacsov fejtegetéseit, töp­rengéseit olvasva, az általa gyakorolt „új gondolkodás­sal” ismerkedve haza is gon­dol. Akárhol lapoz az olvasó a könyvbe, hazai ügyekkel, saját problémáival szembe sül. Nem, egyáltalán nem „halálbiztos” .tippeket és megfellebbezhetetlen igaz­ságokat, ítéleteket kap, hi­szen Gorbacsov maga figyel­meztet : „nincsenek egyete­mes receptjeink!”, hanem ösztönzést az önálló gondol­kodásra és cselekvésre. Ez az, ami átsüt a könyvön ; Vess el minden sablont, sza­kíts minden doktrinér tétel­lel, gondolkozz, és aztán vál­lald az önálló cselekvés fe­lelősségét ! És a szerző mind­azt, amit megállapít, gondol, javasol, a más megközelíté­sek iránti toleráns tisztelet­tel, de ugyanakkor a megélt meggyőződés szilárdságával és szókimondó nyíltsággal adja elő. Az sem utolsó a mű népszerűsége szempont­jából, hogy nyoma sincs ben­ne a politikai zsargonnak. Szóhasználata köznapi, úgy, ahogy az emberek akár a közügyekről, akár életükről, otthon, társaságban, a kocs­mában egymás közt szót ejte­nek. Néhány kiragadott példa mutatja, mitől olyan „ma­gyar” is ez a könyv. Itt van a hazai gondokkal annyira harmonizáló fejtegetése: az átalakítást a pártban kell kezdeni — mondja Mihail Gorbacsov. „Mindenki vállal­könyvéről ja a felelősséget — mind a politikai bizottságban, mind a helyi szervekben, mind az alapszervezetekben. Minden­kinek meg kell tisztulnia, s akinek ez nem megy, annak segíteni kell. A legfőbb az, hogy tegyünk mindent a lel­kiismeretünk szerint. Hiszen egyhez-máshoz hozzászok­tunk a nyilvánosság hiányá­nak körülményei között." „Meg kell mondani az embe­reknek az igazságot, nem szabad félnünk népünktől. A nyilvánosság a szocializmus attribútuma. De még akad­nak olyan emberek, köztük vezetők is, akik másoknak a szocialista erkölcsöt ajánl­ják, maguknak pedig kitalál­nak valami pótszert, vagyis olyasmit, ami személy sze­rint nekik megfelel. Ez így nem megy.” Megint egy másik kérdés, amelynek a gorbacsovi mó­don való kezelése ugyancsak bizonyára visszhangot vált ki a magyar közvélemény kö­rében. A talán legizgalma­sabb fejezete a könyvnek „A demokratizálás útján" cí­mű, benne olyan kérdések­kel, mint a törvényesség, mint a demokrácia elválaszt­hatatlan része, a szakszerve­zetek új szerepe, a tekintély és bizalom összefüggése. Né­hány mondat, amely szinte üzen 1988 Magyarországának is: „A legfontosabb politikai feladat az, hogy a szovjet emberekben új életre kelt­sük és erősítsük az ország sorsáért viselt tulajdonosi fe­lelősségnek, . a közügyekben való személyes részességnek és érdekeltségnek érzését.” „Ha nem keltjük új életre a szó igazi értelmében a szo­cialista értékeket, és a szo­cialista légkört dolgozó kol­lektíváinkban és az egész társadalomban, nem tudunk megbirkózni az átalakítással. Javasolhatunk helyes politi­kát, hozzá hatékony mecha­nizmusokat, de semmire sem megyünk, ha a társadalom­ban nem következik be gyó­gyulás a szocializmus érté­keinek érvényesítése révén. Es itt elsősorban olyan érté­kekre gondolok, mint a tár­sadalmi igazságosság, a mun­ka szerinti elosztás, a min­denki számára egységes fe­gyelem, a mindenki számára egységes törvény, egységes rend és egységes követelmé­nyek.” Nemcsak elgondolkoztató, de — bármennyire is leszok­tunk, és helyes, hogy leszok­tunk róla, hogy ezt a kifeje­zést használjuk, itt mégis helyénvaló — útmutató lehet számunkra Mihail Gorbacsov fejtegetése a negyedik, „Az átalakítás a Szovjetunióban és a szocialista világ” című fejezetben. Ebben nyíltan és nagy realitásigénnyel elem­zi a múltat, benne a testvéri szocialista országok párt- és állami vezetésének hibáit, de a szovjet tapasztalatok „eről­tetését” is a Szovjetunió egy­kori vezetői részéről is, mi­kor a szocialista országok sa­játosságait nem vették kel­lően figyelembe és „az igaz­ság egyedüli letéteményesei­nek szerepében léptek fel". Az a kritika, önkritika, ame­lyet a Szovjetunió részéről Mihail Gorbacsov mond, hogy tudniillik ,,olykor gyanakod­va nézték kísérletezéseiket” talán a magyar reformkez­deményezésekre is vonatko­zik. De ennél is fontosabb, és csak egyetértéssel és megelé­gedéssel lehet nyugtázni, hogy — amint Gorbacsov mondja: — „Ma sok minden megváltozott. Két és fél év alatt közösen nagy munkát végeztünk. Ez a munka foly­tatásra vár és folytatódik is.” „Valamennyien abból in­dulunk ki, hogy a világfejlö- dés mostani bonyolult idő­szakában a szocializmusnak teljes egészében demonstrál­nia kell politikai és gazdasá­gi rendszerének dinamizmu­sát, humánus életmodelljét.” Az a követelmény, hogy barátok, szövetségesek kö­zött a közös ügyekről ko­moly, nyílt, a különböző meg­közelítéseket és adottságokat tekintetbe vevő, de a meg­újulás és a mélyreható átala­kítás szellemében vita és az­tán együttműködés folyjék — ez a legfőbb feltétele, hogy — amint Mihail Szergeje- vics fogalmazott: — ,,A nagy, nemzetközi szocialista épü­letbe bevonulnak a forradal­mi változások. És erősödnek.” Fogadjuk meg jó szívvel ajánlatát, forgassuk eredmé­nyesen könyvét! Nemes János Bemutatkozott az új karmester Csajkovszkij V.’ szimfóniá­jának különösen a harmadik és a negyedik tétele ragadta magával a közönséget. A Valcer kodájában ugyan föl- sejlik az első tételből meg­ismert és az egész kompozí­ción végigvonuló sorsdallam, de a zárótétel győzelmet ki­fejező hangzása egyaránt ki­fejezte a nagy orosz zene­szerző lelkivilágát és a Ka­posvári Szimfonikus Zenekar megújulásának kezdetét. Ősztől új karmester áll a zenekar élén Herényi Gábor személyében, akit, úgy lát­szik, nemcsak a kaposvári zenészek fogadtak el irányí­tójuknak. A zeneszerető kö­zönség máris szívébe zárta a fiatal, ám tapasztalt diri­genst, aki Európa több ope­rájában gazdagította itthon szerzett tudását. Kerényi Gábor fölismerte, hogy a zenekar erőteljes ki­egészítésre szorul. Különösen a vonósok hiányoznak a Ka­posvári Szimfonikus Zene­karból, ezért a nagykanizsai szimfonikusoktól hívott ven­dégzenészeket és a pécsi ze­neművészeti főiskola idősebb hallgatóiban is megbízott, hogy megbirkóznak a bemu­tatkozó hangverseny nehéz feladatával. A zenekar köz­reműködött már a múlt évi decemberi karácsonyi hang­versenyen az új dirigens ve­zényletével, több önálló kon­certet is adott, melyen Pro- kofjev Péter és a farkas cí­mű szimfonikus költeményét ismertették meg a fiatal ze­nebarátokkal. Mégis ezt a hétfő esti hangversenyt te­kinthetjük a Kaposvári Szim­fonikus Zenekar megújulása első fontos állomásának, az új karmester igazi bemutat­kozásának. Sejtelmünk sem volt arról, hogy a műsortól eltérően hangulatteremtő bevezetőt hallunk. Mozart nyolcéves korában írott Esz-dúr szim­fóniája igazi zsenge, ám a zenekar mintha ezt túlontúl is érzékeltetni igyekezett vol­na. A közönség udvarias tapssal honorálta a korai mű megszólaltatását. Ezután a meghirdetett mű­sorral folytatódott a hang­verseny. Prokofjev Péter és a farkas című szimfonikus költeménye tulajdonképpen egy virtuóz zenekar bemutat­kozására ad lehetőséget. A szerző didaktikus célzattal írta a művet — a szöveg sze­rint a rossz farkassal szem­ben bátran helytálló, győz­tes úttörő kisfiúról, Péterről —, ám a kitűnő komponista ebben is megtalálta énjét. Az állatseregletet nagyszerűen jellemezte különböző hang­szerek és hangszercsoportok adottságaival. A fuvola édes hangján szólal meg a rette­gett kismadár, oboán hápog a kacsa, a macska hangját a klarinét, a farkasét három kürt kelti életre, Péter hő­sies tettéről a vonósok együt­tes megszólaltatása ad hírt. ♦ Kerényi Gábor kitűnő ér­zékkel, néha némi pantomim­szerű játékkal irányította ze­nekarát, Csákányi Eszter — a szöveg hűséges tolmácso- lója — mellett szinte maga is életre keltette a szimfoni­kus költemény szereplőit szuggesztív mozdulataival. A teljes sikert Csajkovsz­kij V. szimfóniájának meg­szólaltatásával vívta ki a ka­posvári zenekar. A kompo­nista a Csipkerózsika, a Dió­törő sikere és hosszabb kül­földi vendégszereplés után vetette papírra az V. szimfó­niát, melyet Beethoven e- moll szimfóniájának monda­nivalóját idézi. A mű indí­tása is hasonlatos, a sors kopogása vigasztalanságot fe­jez ki, a második tételben felhangzik a fájdalmas ro­mánc, hogy aztán mély hul­lámokat kavarjon lelkűnkben a következő tétel, a valcer, amelyet a zárótétel a győze­lem hangjaival zár. Kerényi Gábbr felkészültsége, muzi­kalitása, különösképpen ki­váló dinamikai érzéke e mű­ben bontakozhatott ki a ma­ga teljességében. Kotta nél­kül vezényelt, s szenvedé­lyes, értő irányításával szin­te szárnyakat kapott a zene­kar. A hosszan tartó, forró ünneplés is azt bizonyította: érdemes nagy figyelmet for­dítani a ma még húsz kise­gítővel működő együttes to­vábbi építésére. Horányi Barna Új munkabizottság alakul A Somogy Megyei Műve­lődési Központnak, a műve- lődésiotthon-hálózat mód­szertani központjának egyik legfontosabb feladata, hogy szakmai segítséget nyújtson a művelődési intézmények­ben, valamint az egyéb mun­kahelyen dolgozó népműve­lőknek, illetve közművelődé­si szakembereknek. Ezt a te­vékenységet különböző szak- bizottságok és szakmai mun­kaközösségek végzik. A hon­ismereti, a néptánc-, az ének-zenei, az amatőr kép­zőművészeti, a színjátszó, a díszítő- és népművészeti, a báb, valamint az ifjúsági- klúb-szakbizottságok fel­adata, hogy a megye művé­szeti és egyéb közművelő­dési rendezvényeit megszer­vezze, illetve segítse. A szakbizottságokban a megye legkiválóbb együttesvezetői, szakemberei tevékenyked­nek, rendszeresen ' áttekintik az adott terület eredménye­it, gondjait, tanácsaikkal se­gítik az intézmények vagy együttesek működését. Nem művészeti jellegű munkabizottságként műkö­dik a megyei művelődési központ igazgatói tanácsa; ebben a művelődési házak és központok, klubkönyvtá­rak vezetői cserélik ki ta­pasztalataikat és megtár­gyalják az időszerű kérdé­seket. Régi igényt elégít ki egy most megalakuló fórum. A művelődési intézményekben dolgozó szakembereknek ugyanis a gazdálkodás pénz­ügyi kérdéseivel kapcsolat­ban eddig nem volt olyan lehetőségük, hogy közös gondjaikat megbeszélhes­sék. A megyei művelődési központ ezért létrehozza a gazdasági vezetők munkabi­zottságát. Pénteken, Nagy­atádon kibővített alakuló ülésen az adórendszer mű­velődési otthonokat érintő vitás kérdéseiről tartanak fórumot a megyei adóhiva­tal, a megyei tanács pénz­ügyi, illetve művelődési osz­tályának képviselői. Az új munkabizottság tagjai a köz- művelődési felügyelők, az igazgatói tanács tagjai, va­lamint az intézmények gaz­dasági vezetői. Évek óta sikeresen működik Vésén az álta­lános iskola honvédelmi szakköre. Tagjai felső tagozatos tanulók, akik Nagy Gábor tanár úr irányításával nemcsak elméleti, hanem gyakor­lati tudnivalókkal is megismerkednek. Rend­szeresen szerepelnek körzeti bajnokságokon, ahonnan több ízben győz­tesként térhettek haza. A térképészeti ismerete­ken, egészségügyi alap­ismereteken kívül elsa­játítják a légpuska ke­zelésének legfontosabb szabályait is. Legutóbbi foglalkozásukon a fegy­verekkel ismerkedtek, s megtanulták a csapott célgömbbel való célzást is. (Kovács Tibor képriportja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom