Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-23 / 45. szám

1988. február 23., kedd Somogyi Néplap 3 Küldöttértekezlet előtt Kevesebb ülés — tartalmasabb munka Jók a tapasztalatok aa úgynevezett egytestületes pártbizottságok működésé­ről. A Központi Bizottság éppen ezért lehetővé tette, hogy kiterjesszék ezt a for­mát. Megyénkben eddig öt egytestületes pártbizottság működött, a jövőben azon­ban nyolcvankilencre nő a számuk. A községi, munka­helyi, ágazati pártbizottsá­gok és -vezetőségek most készülnek arra, hogy átala­kuljanak végrehajtó bizott­ság nélküli pártbizottsággá. Herke Miklóssal, a kapos­vári szolgáltató vállalatok pártbizottságának titkárá­val arról beszélgettünk, mit jelent ez a lehetőség és ho­gyan készülnek a választásra. — Megszűnik nálunk a kilenctagú végrehajtó bi­zottság, s az új pártbizott­ságnak az eddigi 29 helyett 13 tagja lesz. — Mit várnak ettől az át­alakítástól? — Gyorsabbá válik a te­vékenységünk és az infor­mációk áramlása. Ugyanak­kor azokra-, akik bekerülnek a választott testületbe, most több munka hárul. — Több lesz az ülés? Herke Miklós mosolyogva intett nemet. — Inkább kevesebb. Eddig havonta tartottunk vb-ülést, háromhavonként pártbizott­ságit; most ugyan havonta lesz ülés, de elmarad a vb tanácskozása. Az azonban biztos, hogy a tagoknak több lesz a munkájuk. Előre lát­ható, hogy testületi anyagok előkészítésében növekszik az egyes munkabizottsá­gok szerepe. Szűnik is meg munkabizottság . . . — Hány? — Az eddigi agitációs és propaganda, illetve a párt­építési munkabizottságot összevonjuk, s mint a párt­élet kérdéseivel foglalkozó munkabizottságok foglalko­zik az agitáció, a propagan­da, a pártépítés, a tömeg- szenvezetek pártirányítása, az ifjúságpolitika kérdései­vel. A létszáma természete­sen nagyobb lesz. Ezenkívül valószínűleg, lesz még egy gazdaságpolitikai munkabi­zottság is. S természetesen tevékenykedik egy öttagú fegyelmi bizottság. Az veze­tett bennünket a két mun­kabizottság összevonásának javaslására, hogy így egyen­letesebb legyen a leterhelés. Egyébként olyan párttago­kat vonunk be a munkába, akik értenek ezekhez a kér­désekhez. — Milyen változások vár­hatók még? — Kiválik tőlünk az in­gatlankezelő vállalat, ugyan­is az eddigi pártvezetőség önálló pártbizottsággá ala­kul át. Ugyanakkor a köz- szolgáltató vállalatok egy része — a DRV, a Dédász, a Kögáz üzemigazgatóságá­nak pártszervezete — irá­nyításunk alá kerül, A kö­vetkező pártb'izottsági ülé­sen választjuk meg a jelölő- bizottságot. A május 4-i küldöttértekezlet előkészíté­séhez megteremtjük az alapvető szervezeti feltétele­ket. Gondoskodunk róla. hogy mind a kilenc alapszer­vezetnek legyen képvise­lete a pártbizottságban. Ezt a munkabizottságokban már nem tudjuk megoldani. — Ez minőségi cserét is jelent? — Már a testület létszá­mának csökkenése is ma­gával hozza. Egyértelműen ki kell mondanunk, hogy a választásikor az alkalmasság a döntő, a testületben való jelenlét ugyanis önmagában kevés. Tulajdonképpen új­ra kell fogalmazni a felada­tokat, s újra el kell osztani a munkát. A pártbizottság megalakulása óta eltelt két évben kialakult a folyamatos munkavégzés. Az új alap- szervezetek hozzánk kerülé­sével azt várjuk, hogy ez még erősödni fog, a testület új erőkkel gozdagodik. Azt hi­szem, hogy egy kicsit bonyo­lultabb lesz a munka, mert a közszolgáltató vállalatok sajátos helyet foglalnak el s tevékenységük nem csak Ka­posvárra terjed ki. A Dédász üzemigazgatóságának köz­pontja Pécsen, a Kögázé Nagykanizsán, a DRV-é Siófokon van, az együttmű­ködés formája tehát bonyo­lultabb. — A döntés viszont ész­szerű. — Igen, mert így a köz- és a lakossági szolgáltatás politikai irányítása tarto­zik hozzánk. Az a tervünk, hogy jó együttműködést ala­kítunk ki a gazdasági és a politikai vezetőkkel. Már vannak jó tapasztalataink. Korábban kialakult munka- módszerünket és -stílusunkat azonban hozzá kell igazíta­nunk az új körülményekhez. Elég, ha annyit mondok: az új összetételiben a hozzánk tartozó szolgáltató vállala­tok évi bevétele meghalad­ja a két és fél milliárd fo­rintot. A kaposvári szolgáltató vállalatok pártbizottsága intézkedési terve alapján készül a május 4-i küldött- értekezletre. Nagy a felelős­sége a testületnek, hogy az elképzelések valóban meg­valósuljanak s a majd meg­választandó kisebb pártbi­zottság önállóbban, eredmé­nyesebben tevékenykedjen. Lajos Géza ÚJ termék: a csurgói cérnametélt Rövidesen megvásárolhatjuk Már csomagolják és a kereskedelemben is rövidesen megjelenik egy új száraztészta, a csurgói cérnametélt. A múlt év végéig a Zrínyi szövetkezet réteslapjáiról volt is­mert a megyehatáron túl is, ez a tevé­kenység tavaly kiemelkedő sikereket ho­zott. A piáéi keresletnek megfelelően a ter­vezett ötmillió-nyolcszázezer helyett hét­millió réteslapot készítettek az élelmiszer- ipari üzemben, a nyereséget pedig csak­nem megkétszerezték. Egymillió-százötven- ezer forint helyett több mint kétmilliót ér­tek el. Az üzemet tavaly bővítették. Az elma­radott térségek felzárkóztatására indított országos program során — támogatással és együttműködve a Fővárosi Sütőipari Válla­lattal — tízmillió forintos befektetéssel száraztésztát is gyártó résszel növelték üzemüket. Augusztusban látták munkához, és decemberben -már megkezdődött a pró­baüzem, illetve a folyamatos termelés. Űj munkaalkalom teremtődött ezzel, elsősor­ban az itt élő nőknek. A gazdaságossági számítások szerint tovább erősíti a szö­vetkezet anyagi helyzetét ez az élelmiszer- ipari tevékenység. A cérnametélt hamarosan az üzletekbe kerül. Ám a korszerű gépsor alkalmas ar­ra, hogy másfajta száraztésztát is gyártsa­nak. A próbaüzem e vonatkozásban is megtörtént, így bizonyos, hogy a csurgói emblémával forgalomba kerülő cérname­téltet rövidesen más száraztészták is kö­tik. Gondolatok egy születésnapról Hetvenéves a szovjet hadsereg Szerződéskötés közben A háztáji gazdálkodás jalene Gödén Az 1988-as nemzetközi eseménynaptárban a febru­ár 23-i dátumnál — leg­alább is az idén — a kö­vetkező szűkszavú bejegy­zés áll: a Szovjetunió fegy­veres erői most ünneplik születésüknek 70. évforduló­ját. E nap emléke egy hét évtizeddel ezelőtti politikai- hadtörténeti fordulópont­hoz kapcsolódik. Ma már csak kevesen élnek azok kö­zül, akik a nagy idők ta­núiként az emberiség histó­riájában új fejezetet nyitó oroszországi társadalmi rob­banás aktív résztvevőiként mondhatják el, mi is tör­tént 1917-ben e -tizenkét nap alatt, amely — John Reed amerikai író szavai szerint — „megrengette a világot”. S m‘i történt alig pár hó­nappal később, amikor a császári Németország állig fölfegyverzett hadai a ke­leti front teljes hosszában megindították nagy erejű offenzívájukat, hogy bölcső­jében megfojtsák az éppen- hogy létrejött szovjethatal- mat. A fő csapás iránya Petrográd, a forradalmi ve­zérkar központja, az akkori főváros volt... Lenin felhívására a szer­veződő Vörös Hadseregbe belépő munkásak és parasz­tok tízezrei azonnal a front­ra indultak, s 1918. február 23-án PsZkov és Narva tér­ségében elkeseredett har­cokban megállították, a tá­madó ellenséget, vereséget mértek rá, s így elhárították a Péftervárt fenyegető halá­los veszélyt. Egy évvel ké­sőbb a .szovjet kormány úgy döntött, erről a nagy győze­lemről ezután minden esz­tendőben méltóképpen kell megemlékezni. A -múlt év november 7-én — a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfor­dulóján — a moszkvai Vö­rös téren megrendezett ka­tonai díszszemle már vala­melyest az 'idei ünnepségek tartalmi jegyeit is érzékel­tette. Az egyenes adásban közvetített televíziós képso­rok tanúsága szerint a szov­jet hadsereg és haditengeré­szeti flotta díszelgő alakula­tainak felvonulását a Vörös Hadsereg korabeli öltözékét viselő katonáinak — köztük legendás lovasainak — lát­ványos „élőképe” vezette be, majd ugyancsak a hősi múl­tat felvillantó oszlopok kö­vetkeztek: a polgárháború, a nagy honvédő háború vérzi­vatarait, súlyos megpróbálta­tásait átélő nemzedékeket szimbolizáló katonák vonul­tak el a Lenin-mauzóleum mellvédje előtt. Ebben az összképben volt valami tragikus és felemelő, a múltat a jelennel össze­kötő vonulat, ha úgy tetszik, egy mindig önvédelemre kényszerített nép bátor helytállását kifejező hősi jelkép. Most, a 70. születés­nap alkalmat ad az eddig bejárt út higgadt, a jövő tennivalóit is meghatározó vizsgálatára. Ennek a fel­adatnak elvégzése természe­tesen nem a mi dolgunk. A tanúságtétel azonban aligha változtat az olyan történel­mi tényéken, hogy a lenini 'katonai program szellemé­ben létrehozott Vörös Had­sereg legyűrte a belső ellen- forradalmi erőket és a segít­ségükre siető Ikülföldi inter­venciósokat, s ebben elévül­hetetlen érdemeket szerzett a szovjethatalom oldalán harcoló 100 ezer magyar in­ternacionalista) , majd pedig a hitlerii Németország ellen viselt honvédő háborúban a Szovjetunió — 20 millió fiá­nak és lányának feláldozásá­val, a fegyveres harc legna­gyobb terheit vállalva — ki­vívta a végső győzelmet. Ha már az érdemekről be­szélünk, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a szov­jet nép — a második világ­háború befejezése után — rendkívüli erőfeszítésék árán az új és minden eddiginél veszélyesebb nyugati kihí­vásra válaszolva, megszün­tette az Egyesült Államok atommonopóltiumát, fegyve­res erőit a kor színvonalá­ra emelte, s megteremtette azt a hadászati egyensúlyt, amely mindmáig is a nem­zetközi stabilitás fő tényező­je; hogy az „elégségesség” elve alapján a katonai szem­benállást — ha erre az Egyesült Államok és a NATO is hajlandó — a je­lenleginél jóval alacsonyabb szintre lehetne leszállítani. Az elmúlt években lezaj­lott szovjet—amerikai csúcs- találkozók sorozatával és a legutóbb Washingtonban megkötött INF-szerződés a közepes hatótávolságú, il­letve hadműveleti-harcá­szati rakéták kölcsönös fel­számolásáról — minden jel szerint — már ebbe az irányba mutat. Egy olyan bonyolult nem­zetközi időszakban, amikor a szovjet—amerikai és álta­lában a kelet—nyugati kap­csolatokban egyidejűleg vannak jelen a feszültség és az enyhülés elemei, a Szov­jetunióra s fegyveres erőire 'rendkívüli felelősség hárul a vtilágbéke biztosításáért, a rakéta-nukleáris katasztró­fa elhárításáért. A béke vé­delmében őrt álló szovjet hadseregnek ma is az a leg­főbb feladata, hogy garan­tálja a Szovjetunió és a szö­vetséges szocialista országok függetlenségének, szabad­ságának oltalmazását. Serfőző László alezredes Csata Pszkovnál (Tudósítónktól.) Továbbra is nagy figyel­met fordít a göllei szövet­kezet vezetősége a háztáji ágazat fenntartására és fej­lesztésére. Korábban a ter­meltetéssel kapcsolatos te­endőket Puska József ház­táji. agronómus egymaga végezte, ma már ketten fog­lalkoznak a kistermelőkkel. Az állattenyésztést Kovács Ernő állattenyésztési üzem­mérnök, a szántóföldi ter­melést továbbra is Puska József irányítja. Kovács Ernő nemcsak ag­ronómus, hanem maga is állattartó, 3 tehén és szapo­rulata népesíti be az istál­lót, és sertések is találha­tók portáján. A községház­táji gazdaságaiból tavaly 79 hízómarha, csaknem három és fél ezer sertés és három- száznyolcvan-ezer liter tej került közfogyasztásra. Kovács Ernőtől megtud­Magyar—belga közös vál­lalat létrehozásával algate­nyésztésre rendezkednek be a Csongrádi Állami Gazda­ságban. Az előzményekről Köves Endre, az állami gaz­daság igazgatója elmondta: a ldégei egyetem algate­nyésztéssel foglalkozó kuta­tói, illetve a tenyésztői mun­kát több országban szerve­ző, összehangoló belgiumi vállalat, a Bioprex szakem­berei javasolták, hogy Csongrád város határában hozzanak létre egy algate­nyésztő telepet. Szerteágazó felmérés után esett a vá­lasztás az Alföldnek erre a részére, ahol rendkívül ked­vezőek az éghajlati és egyéb természeti körülmények: az algatenyésztéshez nélkülöz­hetetlen a sok napfény és az tam: a kistermelők inkább az árreformmal vannak most elfoglalva, mert az adó mértéke már teljesen ismert. Göllén csak nagyon kevés termelő éri el az 500 000 forintos értéket. A költségek viszont növeked­nek, és a sertésátvételi árak ezt szerényebb mértékben követik. Az egy hízósertés­re jutó nyereség a maga­sabb takarmányköltségek miatt a 400—500 forintról várhatóan 300 forintra csökken, A nyereség mér­téke természetesen függ a hizlalási időtől — ez itt 6— 8 hónap között változik — és az etetett abrak meny- nyiségétől, minőségétől. Az idei értékesítési szer­ződéseket most kötik a gaz­dák, s a tapasztalatok sze­rint csökkenni fog a háztá­ji hízó értékesítése. Az első negyedévben 300 hízósertés­sel kevesebbel számolnak. olcsó fűtési lehetőség. Csong- rádon a napsütéses órák száma évente meghaladja a 2100-at. A közös beruházás­sal — mintegy százmillió forint költséggel — létre­hozandó, ötezer négyzetmé­ter alapterületű algatenyé­szet helyét a Csongrádi Ál­lami Gazdaság kertészeti te­lepe mellett jelölték ki, ahol egy 87 Celsius-fokos, bő vi­zű termálkút révén rendel­kezésükre áll a kellő hő­energia. Olyan algafajtát kívánnak tenyészteni, amely értékes fehérje- és vitaminanyago­kat, főleg béta-karotint tar­talmaz. Ez utóbbi a világ­piacon keresett cikk; egya­ránt felhasználják a gyó­gyászatban, a kozmetikai és az élelmiszeriparban. Űjabb vegyes vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom