Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

1988. február 20., szombat Somogyi Néplap 3 Száztíz új tag a szervezetben Képzés és tudat- formálás a TIT-ben Az értelmiségi szervezetek működjenek közre olyan közhangulat kialakításában, amely ösztön­zőleg hat az alkotóképesség kibontakozására. (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatá­ból). Múlt év tavaszán tartotta közgyűlését a TIT Somogy megyei szervezete. Száztíz új taggal gyarapodott a szer­vezet. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy az értel­miségiek szívesen vállalnak szerepet az ismeretterjesz­tésben, és ‘kifejeződött az az igény is: többször szeretné­nek találkozni, klubokat kí­vánnák létrehozni. — A TIT Somogy Megyei Szervezete a megyei pártbi­zottság 1987. szeptember 2-i határozata nyomán munka­tervet készített. Ezt jól tud­ták hasznosítani az idei el­képzelésék megfogalmazása során — mondta Kánya Já­nos, a megyei szervezet tit­kára. — A megyei elnökség programja az idei munka- tervünk mellékleteként sze­repel. Az ügyvezető elnök­ség tavalyi ülésén arra ösz­tönözték a szervezetet a vita résztvevői, hogy konkrétab­ban fogalmazzuk meg azokat a tennivalókat, amelyeket a megyei pártbizottság határo­zata nyomán kell megvalósí­tanunk. — Melyek azok a fontos tématerületek, amelyek a ha­tározat szellemében az idei tervben kiemelt feladatként szerepelnek és mozgósítani képesek a somogyi értelmi­ségieket? — Célunk a műszaki ha­ladás elősegítése, és az ál­tudományos nézetek elleni küzdelem. A képességfejlesz­tést, a tehetséggondozást a TIT is segíti: tavaly mate­matikából, az idén már fizi­kából, kémiából is szervez­tünk levelező szakkört. Ta­valy bekapcsolódtunk az egészségmegőrző program végrehajtásába. Ennek sike­réhez nagyimértékben hozzá- járültak azok az egészség- ügyi dolgozók, orvosok, akik felvilágosító előadásokat tar­tották a megyében. A kör­nyezetvédelem kapcsán nem­csak a Bálaton-parti telepü­léseken tartjuk fontosnak, hogy a természeti értékek megőrzéséről beszélgessünk a lakossággal. Az ifjúsági ne­velésre is gondot fordítunk. — A TIT Somogy megyei szervezete tavaly kétszázhet­ven tanfolyamot szervezett. Köztük számos nyelvtanfo­lyamot, míg a felénél több az átképzést, a továbbkép­zést szolgálta. — Tavaly korszerűsítettük a nyelvoktatás technikai köz­pontját. Igyekszünk, hogy hallgatóink közül minél töb­ben szerezzék meg a felső­fokú nyelvvizsgát. Az átkép­ző és továbbképző tanfolya­mok megszervezésével a vál­lalatokat segítjük; szervez­tünk tűzvédelmi, villámvé­delmi, érintésvédelmi, ipari gáz- és Olajtüzelés-technikai, nehézgépszerelői tanfolya­mokat és még sorolhatnám, mii mnidennel foglalkozunk az idén is. Szeretnénk elérni, hogy minél több dolgozó sze­rezze meg a második szak­mát, hogy fölkészülhessenek a termelés megújítására. — A TIT-tagság győzi, hogy minden igénynek ele­get tehessen? — Szervezetünk a tagság körében megtalálja azokat a szakembereket, akikre biz­tonsággal számíthat. Ám egy­re kevesebb előadást kérnek tőlünk, s ez elkedvetleníti tag­ságunkat. Korábban népsze­rűek voltak a jogi előadások. •Nem mintha csökkent volna a jogi esetek száma, mégis egyre kevesebb előadó szá­molhat azzal, hogy fölkérik előadás megtartására. — A TIT-tagság számára mennyiben tölti be a szerve­zet a fórum szerepét? Idei munkatervükben szerepel az is többek között, hogy részt vesznek a közgondolkodás formálásában, alakításában az értelmiségiek körében. — Sajnos, a szervezet egyre kevésbé tölti be a fó­rum szerepét. Néhány kezde­ményezéssel azonban talál­kozunk. Ilyenről tudunk Nagyatádon, Barcson, Ta- bon. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítenek bennünket abban, •hogy a fórum szerepét is minél inkább betömhessük Somogy megyében. Felada­tunk, hogy erre fölébresszük az igényt az emberekben. A múlt évben 90 újítást adtak be a Nagyatádi Cér­nagyár dolgozói. A belőlük származó gazdasági ered­mény megközelíti a 2 millió forintot. Balatinecz Sándor, a gyár újítási előadója: — Az újítómozgalomnak gyárunkban hagyományai vannak: több jelentős gaz­dasági megtakarítást ered­ményező javaslatot adtak be a dolgozók. A Masterfil Pa­mutfonóipari Vállalat vezér- igazgatósága minden év ele­jén felhívást tesz közzé a hozzá tartozó hét gyár újí­tási feladataira, és versenyt hirdet meg. Ezekkel is ösz­tönzi az ésszerűsítési törek­véseket. Az év végén az ér­tékelés és a pontozás alap­ján rangsorolnak. A közel­múltban megtartott műszaki konferencián Eitler György vezérigazgató-helyettes ér­tékelte a vállalathoz tartozó gyárak újítási eredményeit; mi a harmadikak lettünk. A Bóráit utakon Fűkaszából nullszéria Évekig csak konténereket gyártott a Kaposgép Vóllla- lat tahi gyára. Mivel ez ön­magában nem bizonyult gazdaságosnak, a gépgyár­tást honosították meg Ta- bon. — két évvel ezelőtt. A gyár dolgozói azóta ala­pos tapasztalatokra fedtek szert. Olyan sikeres beren­dezést is gyártanák, mint a KRA 603-as árokásó gép. — Az üzem termékössze­tétele az idén sem változik — mondta Kaveczki János főmérnök. — 1986-ban kezd­tük gyártani a KRA 603-as gépet, és ez lesz a fő ter­mékünk az idén is. Cseh­szlovák piacra szállítjuk. Gyártásában a lengyeltóti és a mernyei gyáregység is részt vesz. A konténerek gyártásáról sem mondták le Tabon. Tíz­ezer huzalrácsos konténert szállítanak az idén — ter­veik szerint — tőkés or­tavalyihoz hasonló eredmé­nyes évünk az újításokat il­letően még nem volt. A be­vezetett újítások a múlt év­ben kétmillió forint ered­ményt hoztak az előző évi félmillió forinttal szemben. Az újítások alkalmazásának haszna idén és a következő években eredményeinkben megmutatkozik. Négyszere­sére emelkedett a kifizetett újítási díj összege: csaknem félmillió forint volt 1987- ben. A múlt év legnagyobb je­lentőségű újítása a cérnák fehérítési eljárásának és kapacitásának a növelése té­makörben készült. Ezt egy [kilenctagú újító közösség adta be, kimunkálásában még tíz közreműködő segí­tett. Ez az újítás hozzájárult ahhoz, hogy az exportköve­telményeket teljesíthessék. Az újítók 200 ezer forint ju­talmat kaptak. A másik nagy jelentőségű újítás a belső szállítás szágokba. 6500-at itthon ad­nak el: a fővárosi közterü­leti felügyelőség vásárol tő­lük nagyobb mennyiséget. Más országokban már elter­jedt tároló- és szállítóeszköz a huzalrácsos konténer. komplex rendszerére vonat­kozott, de számos újítás já­rult hozzá ahhoz is, hogy a tőkés importból származó gépek alkatrészeit hazaiak­kal pótolják, illetve házila­gosan készítsék el. Nemcsak a férfiak, hanem nők is szép számmal újíta­nak. Tavaly 38 újítást ők adtak be. Az újítók több mint fele fizikai munkás. Többüknek van arany, ezüst illetve bronz fokozata. — A legfontosabb, hogy továbbra is fennmaradjon dolgozóink újítási kedve — mondta az előadó. — Dol­gozunk az újítási szabályzat korszerűsítésén, de ebben az évben a legfontosabb felada­tunknak azt tartjuk, hogy az újítások segítsék elő a tőkés importból származó anyagok megtakarítását, mérséklé­sét, a selejt csökkentését, az élőmunkával való takarékos gazdálkodást és a munkakö­rülmények javítását. Dorcsi Sándor — Egyéb konténereket is készítünk a Müánt megren­delésére: ezek szintén itt­hon találnak vevőre. Nagy tételben gyártunk az idén is a KRP összerakható polcrendszert, s más kiegé­szítő termékeinkből is szá­mítunk 1—2 millió forintos bevételre. Ilyen például a patkólyu- kaisztó. Ugyan nem patkók 1 y ulka sz t ás áfa h asznál j ák, csupán a formája miatt kapta e szerszám ezt a ne­vet. Másik termékünk a munka helyi elszívó, amely hegesztéséknél a füstgáz he­lyi elszívására alkalmas. — Egy igazán új termé­künk is van: az önjáró fű­kasza. Ezt a mi vállalatunk A Pártélet februári szá­mában Hámori Csabp, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára az ifjúsági szövetség politikai jellegének erősíté­sével foglalkozik. Hangsú­lyozza: A mostani, kihívá­sokkal teli időszak a KISZ- nek nagyobb mozgásteret nyújt, több politikai felada­tot ad, mint a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb helyze­ték. A fiatalok nemes alk könnyebben tudnak alkal­mazkodni a változásokhoz, hanem türelmetlenebbül is sürgetik a lépésváltást. Egy.re érezhetőbb az igény a társadalmi viták gyakorlatának lényegbe vá­gó megújítására, megváltoz­tatására. A családjogi, a környezetvédelmi törvény, vagy akár a Nemzeti Szín­ház felépítésére vonatkozó döntés kapcsán is sokan szóvá tették, hogy ezek a közérdekű, az állampolgáro­kat közvetlenül is érintő el- h atározások gyakorlatilag csupán a szakemberek sző­kébb körének állásfoglalása alapján születtek meg, s nem adtak kellő lehetőséget az állampolgárolknak a döntéselőkészítésben való érdemi részvételre. Horváth László és Kandorosi Ferenc méltatja a társadalmi viták jelentőségét. A helyi hatáskör növeke­désével, az önkormányzat kib on t ako zásáVa 1 vá lt óznak a pár-tszervek helyi politizá­lásának, a tanácsok politikai fejlesztette ki. Gyártásával még a nullszériánál tar­tunk, de 10 fűkaszára már van vevő. Ha beindul a so­rozatgyártás, itt, Tabon ké­szítjük. Erre viszont az idén már nem kerül sor. Mivel a gyár termékeinek az ára az idén csökken, bi­zonyos bevételtől elesnek Tabon. Ennek ellensúlyozá­sára szeretnék bővíteni a külső kooperációs munká­kat. Elsősorban a környék tsz-mellék.üzemeire számí­tanak, de példaként említet­ték, hogy a kaposvári Fémipari Kisszövetkezet ka­pacitásának a 80 százalé­kát az általuk kiadott mun­kák kötötték le. befolyásának feltételei. Mi­lyen. legyen a területi párt- muníka a megváltozott fel­tételek között? Erre a kér­désre válaszol Bálint Tibor. Széles körű alkotó vita fo­lyik az alapszervezetekben, a különböző szintű pártbi­zottságokban a párt vezető szerepéről, a politikai in­tézményrendszer továbbfej­lesztéséről közreadott tézi­sekről. A vitáik tapasztala­tait, a javaslatokat már sok helyen összegezték, és eljuttatták az irányító párt- szerveknek. Ezzel persze a vita még nem fejeződött be, hiszen a tervek szerint a Központi Bizottság tavasszal tárgyalja meg a pártvitára épülő összegezést. A szer­kesztőség 'összeállítást kö­zöl a megfogalmazott gon­dolatokról, az elhangzott ja­vaslatokról. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára méltatja Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodás című könyvét. Gazdaságunk egyik leg­főbb gondja a teljesítmény- hiány. Ennek elősorban az az oka, hogy a munkaerő jelentős része nem ott van, ahol legjobban tudna hasz­nosulni. A szerkesztőség szakemberek részvételével kereka sztal-b eszélgetés t rendezett az elkerülhetet­len munlkaer ő- á t c s oport o­sításról. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője vezette. (KS) Horányi Barna Importot helyettesítettek az újítók L. R. Élénkülő, alkotó viták Saját gépeiken kívül kül­földi mezőgazdasági re­pülőgépek nagyjavítását is végzik a MÉM repü­lőgépes szolgálat Kapos­vári Területi Központjá­ban. Tavaly 19 gépet ja­vítottak Csehszlovákiá­nak, Jugoszláviának és Lengyelországnak, és há­rom saját gépüket. Fo­lyamatosan ellátják a 3-4 és 600 óra után ese­dékes időszakos ápolást, és a repülőgépmotorok nagyjavítását. (Fotó: Makai Károly)

Next

/
Oldalképek
Tartalom