Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-19 / 42. szám
1988. február 19., péntek Somogyi Néplap 3 Eszmecsere a pártszervezetekben Jobb tájékoztatást Ezekben a hetekben újabb pártszervezetekben vitatták meg a Központi Bizottság kezdeményezésére azokat a téziseket, amelyek a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szólnak. Néhány csoportmegbeszélésen. szóba került, hogy sokan nem értik, vagy nem érzik át teljes egészében, hogy miről is van szó. Például a fizikai munkások, továbbá az elméleti kérdésekkel ritkán foglalkozók közül sokan bonyolult olvasmánynak tartják a téziseket. Ha belegondolunk, akkor ez némileg meglepő — már azért is. mert tulajdonképpen kevés új van a „nap alatt". A tézisek azt a sokéves .szándékot teszik határozót tabbá, amelyről már évek óta szó van: a párt munkastílusának továbbfejlesztését, az élcsapatnak megfelelő vonások fejlesztését. A tézisek megértését és a tartalmával való azonosulást tehát valahogy úgy kellene elkezdeni, hogy ki-ki önmagában felszínre hozza belső elégedetlenségét a korábbi, megvalósulatlan javaslatok, a politikai munka esetenként megnyilvánuló rugalmatlanságai, az információs rendszer hiányosságai, s a határozatok végrehajtásának következetlenségei miatt. Mindezt persze nem úgy, hogy csak „más a hibás", s nem vizsgálva azt, hogy „én mit tehettem volna, eléggé éltem-e demokratikus jogaimmal", és így tovább. A párttagok — mint sok más kérdésben — abban is példát kiéli mutatnia, hogy nem mutogat másra, minden bírálatot önvizsgálat előz meg. Hogyan lehet tehát a téziseket „aprópénzre" váltani? Először ia a párt nem kíván mást tagjaitól, mint nyitottságot, cselekvőkészsé. get, problémaérzékenységet, vailóságlátást és felelősség- érzetet — vagyis csupa olyat, ami minden állampolgárnak jellemzője lehet, a kommunista számára viszont nélkülözhetetlenek ezek a tulajdonságok. Mindez — a nyitottság és a többi — nem a célja, hanem feltétele, kiindulópontja a megújulásnak. A Kaposvári Városi Párt- bizottságon tartott aktívaértekezleten az egyéni észrevételek mellett több közös tapasztalat is szóba került korábbi pártszervezeti megbeszélések összegzéseként. A fentebbieken kívül a résztvevők erőteljesen szóltak a demokratikus centralizmus fokozottabb érvényesítéséről. Mint mondták, nem helyes gyakorlat az — időnként pedig előfordult—, hogy „felül döntenek, alul pedig magyarázzák és védik az elhatározást”. A téziseknek az a pontja teliái támogatásra taládt, amely azt szorgalmazza: „A döntések kollektív jellegének megőrzése mellett növelni kell az előkészítésükben és a végrehajtásukban résztvevők személyes politikai felelősségét”. Ezzel összefüggésben a pártbizottsági beszélgetésen többen érzékeltették annak fontosságát, hogy az információs rendszer kidolgozottabb legyen, hiszen a döntéshez nagyobb tájékozottság és jobb visz- szacsatolás szükséges. A párt munka szín vonalasabbá tétele érdekében nagyon fontos a vitahajlamot fejleszteni, a formalitásokkal megküzdeni, a pártdemokrácia gyakorlatát színvonalasabbá tenni, a kampányjellegű feladatokat folyamatos mozgalmi munkává fejleszteni, s önmagunkat is fölkészíteni a nagyobb követelményekkel párosuló feladatúikra. A beszélgetés résztvevői így kötötték csokorba a tennivalókat. A formálódó elhatározások, a megújulási törekvések nemcsak a párt 'tagjait érintik, éppen ezért nem csupán a saját tagjainak a véleményére tartamiak igényt. A párt a társadalmi élet minden területének fejlesztését szorgalmazza, és tevékenységét is — mint a tézisekben olvasható, — „az egész társadalom ellenőrzése alatt végzi”. Kovács Gyula Tabi fiatalok véleménye a KISZ lakáskoncepciójáról (Tudósítónktól) A tabi KlSZ-alapszerveze- tek aktivistái, választott tisztségviselői részére szervezett vitafórumot a Videoton 'üzemi KISZ-ibizattsága. Farkas György, a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsának munkatársa vitaindítójában az ifjúsági szövetség lakás- politikai elképzeléseiről szólt, és ismertette a szerződéses közösségi munkavállalás rendszerének változásait. Hangsúlyozta: a KISZ lakáspolitikai elképzelései szerint alapjaiban változna meg a lakásépítés, az elosztás, valamint a támogatás eddigi rendszere. — Az utóbbi években romlottak a fiatalok lakáshoz- jutási esélyei : a támogatások nem tudták követni az áremelkedést, a vásárláshoz, építéshez szükséges pénzt egyre kevesebb fiatal képes előteremteni. A kamatfizetési és hiteltörlesztési terhek lekötik a fiatalok jövedelmét. Csökken a megépített tanácsi bérlakások száma, illetve az önerőből építkező fiatalok is egyre több anyag- beszerzési nehézségről panaszkodnak. A fórum résztvevői megvitatták az egységes támogatáspolitika elveire, eszközeire, a bérlakásrendszer továbbfejlesztésére, a személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás pénzügyi feltételeire, az építés hatékonyságának javítására vonatkozó KISZ- javasllatokat. A hozzászólók közül Dobónál Éva arról beszéli, hogy a 'KISZ KB elképzeléseit a fiatalok kedvezően fogadták, a programok elemei pedig beépülhetnek a városi tanácsok lakásrendeleteibe. A több nemzedék együttélésének lehetőségeire is felhívta a figyelmet és javasolta, hogy a KISZ KB segítse a kis községekben a fiatalok letelepedését. Sternóczky Dezső felvetette, hogy a lakásépítésre fölvett kölcsön az időközben bekövetkező áremelkedések miatt nem elég az építkezés befejezéséhez. Len- ner Zoltán arra kért magyarázatot, hogy a társadalmilag indokolt mértéket meg nem haladó színvonalú lakásban lakók miként számíthatnak á jövedelmük 25 százalékát meghaladó teher állami átvállalására a KISZ javaslata szerint. Czizmadia Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslatban már érvényesül a szomszédos országok tapasztalata is. A KISZ szerződéses közösségi munkavállalás rendszerének változásairól elhangzott: a gazdasági környezetben igény van a vállalások korszerűsítésére. A változás kétirányú, hiszen ugrásszerűen megnőtt az a pénz, amit a KISZ politikai- mozgalmi célra fordíthat, másrészt tartalmában fejlődik, és megújul a vállalaton belül az ifjúsági munka. Elhangzott, hogy a közösségi célnak minősítik mindazt, ami a KISZ szervezettségét szinten tartja és a tömeg- befolyását növeli. A szerződéses közösségi munkavállalás megtartotta relatív előnyét a többi vállalkozással szemben. G # fl mm -mm f m: az ösztönzés javítása Bővült a tartályok hasznosítása Tavaly ilyenkor az üzem éves kapacitásának a kihasználása .volt a legnagyobb gondja a Budapesti Vegyipari Gépgyár tabi gyáregységének. Az egyenletes termelést év közben is nagymértékben hátráltatta az igen rossz anyagellátás. Súlyosbította a helyzetet, hogy a tőkés megrendeléseket a szerződéskötéstől számított 2—3 hónapon belül teljesíteni kellett, az anyagellátás viszont csak akkor volt biztonságos, ha azt legalább lel évvel korábban megrendelték. Ennek az lett a következménye, hogy a 225 millió forintos árbevétel 25 százalékát a december hozta az üzemnek. — Elsősorban a nagyobb önállóságunknak, saját szerződéseink növekedésének köszönhetjük, hogy mindezek ellenére eredményes évet zártunk. Vállalati szinten kiemelkedő, 107 száza-' lékos tervteljesítést értünk el — mondta Horváth Gyula igazgató. — Az idei évünk sem ígérkezik könnyűnek, pedig már januárban sikerült biztosítani a folyamatos munkaellátásunkat. A gondokat most az okozza, hogy az új szabályozó rendszer miatt erősen megnőtt a nyereség állami elvonásának mértéke. A hatósági árintézkedések miatt pedig termékeink ára is csökkent. A kellően kitöltött kapacitás, valamint a gyár termékeinek az egyre sokrétűbb alkalmazási lehetősége és ezáltal a bővülő piac lehetővé teszi, hogy olyan dolgokra is kellő figyelmet fordítsanak, mint a költségek minél elfogadhatóbbá tétele, vagy a magas szintű munkaszervezés. — Tartályaink már nemcsak olaj és benzin tárolására alkalmasak, hanem — bizonyos szerkezeti változtatásokkal — folyékony műtrágya és szennyvíz tárolására,- valamint az utóbbi kezelésére is használhatók. Nagyobb mennyiségben gyártunk vízelőkészítő berendezéseket hazai vízművek számára, és ezek tőkés exportjáról is tárgyalunk. Jelentős munka a petőházi cukorgyár világbanki hitelből épülő 30 ezer tonnás cukorsilójához az acélszerkezeti részek gyártása. Az üzem egyhavi kapacitását tölti ki ez a feladat. Készül egy vízszűrő tartály is, ezt az Oviber rendelte meg, és a pécsi vízműnél helyezik majd üzembe. Tőkés partnerekkel is folytatunk tárgyalásokat 5—10 ezer köbméteres olajtartályok gyártásáról. Éves rendelésállományunk jelentős része a rozsdamentes anyagból készülő különféle vegyipari berendezések gyártásából ered. Az elmúlt években ezen a területen nagy gyakorlatra tettünk szert. — Az eredményes munkavégzéshez a megfelelő kapacitás kitöltése önmagában nem elegendő. Változtatni kell a dolgozóink ösztönzési rendszerén is. Erre már most is van példa: ha egy egység tőkés exportra termel, akkor 15 százalékkal nagyobb eredményt ismerünk el, míg ha nagyobb a tőkés importanyag felhasználása, akkor magasabb 'költséget állapítunk meg az adott anyagra a ténylegesnél. Tovább kell növelni versenyképességünket az árainkkal, a termékek jó minőségével és a pontos szállítások révén. A jól képzett szakmunkások számát növelni, míg a kevésbé képzett munkaerőt csökkenteni akarják. A dolgozók összlétszáma így — a tervek szerint — nem változik lényegesen. — Tudjuk, hogy nem lesz könnyű ez az év sem. Hivatkozni ugyan lehet a külső nehézségekre, de az eredményes tevékenység elsősorban az itteni kollektíva munkájától függ. Ezt tartjuk szem előtt. Lehőcz Rudolf Á gazdasági kamara és a tanácsok között Erősödő együttműködés Kerekasztal-beszélgetést rendezett tegnap Kaposváron a húskombinátban a Magyar Gazdasági Kamara dél-dunántúli bizottsága a tanácsók és a területi kamarai szervezet együttműködésének erősítéséről. Tóth Lajos, a bizottság somogyi társelnöke, a tanácskozásnak otthont adó vállalat igazgatója köszöntötte a megjelenteket: a Somogy, a Zala, a Tolna és a Baranya megyei tanácsot képviselő vézetőket, valamint a kamara központi és regionális szervezetének vezetőit. Gulyás József, a dél-dunántúli bizottság . elnöke szólt róla, hogy miért is hívták össze ezt a megbeszélést. Megemlítette, hogy 1982 óta működik a kamara regionális szervezete, kicsiny, függetlenített apparátussal és sok társadalmi munkában tevékenykedő szakemberrel. Hat év alatt a négy megyében megkétszereződött a kamarai tagvállalatok száma. A vállalati önállóság növekedése, valamint a közvetlen központi irányítás megszűnése miatt erőteljesen növekszik a cégek információ iránti igénye. A tanácsi munka is átalakul, megváltozik a vállalatok és a tanácsok kapcsolata, tehát a reformfolyamatból következően változnia és erősödnie kell a Magyar Gazdasági Kamara és a tanácsok kapcsolatainak. A kamarában belső megújulás is van, mind több érdemi munkát végeznek a területi bizottságok, hiszen e testületek vannak életközeiben; ez is a tanácsi kapcsolatok átértékelésére készteti a kamara vezetését. Arató Ferenc, a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője tényeket sorolt: — Ezerhétszáz tagvállalata van ma a kamarának és ezeknek több mint a fele vidéken található. Épp ezért kell a területi bizottságok munkáját fejleszteni, s így a tanácsokkal való kapcsolatot is bővíteni. A vidéki kamarai apparátus növelése is szükséges lesz ott, ahol a tartalmi munka ezt kikényszeríti. A főosztályvezető elsorolt több olyan területet, ahol sok eredményt hozhat a javuló együttműködés. Például a foglalkoztatási feszültségek megoldását, a vállalatvezetői érdekképviseletet, az országos döntések előtt a megyei érdekek továbbítását és képviseletét is segítheti, erősítheti a gazdasági kamara, amennyiben a tanácsokkal kölcsönösen javítja az információcserét. Később szóba került az is, hogy a kamara vállalja például az adóhivatal és a vállalatok közötti nézeteltérések esetén az érdekképviseletet. Dóri János, a Somogy Megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője üdvösnek tartotta az együttműködés erősítését, s azt is, hogy a kamara területi bizottsága nemcsak a megyei, hanem a helyi tanácsokkal is szorosabb kapcsolatokat keres, hiszen a tanácsi önállóság miatt erre szükség van, a helyi tanácsok információéhsége a vállalatokéhoz hasonllóan megnövekedett. A megbeszélés többi résztvevője is különösen fontosnak tartóttá a mainál gyorsabb kétoldalú információ- áramlást, a döntések előtti konzultációt és a mind többször szükséges erőteljes érdekképviseletet, érdekvédelmet. A kamarai szándék világos: mind jobban meg kíván felelni a szervezet a fenti kívánalmaknak. Erre is tudtak példát hozni a megbeszélés résztvevői. Nemrég a bankhitelek hirtelen visszavonása meglehetősen nagy port kavart, az így kritikus helyzetbe . kerülő vállalatok tiltakoztak, a kamara pedig azonnal és erőteljesen protestált a váratlan hitelmegvonás ellen. Az eredmény pedig: döntés született az elvonás visszafogásáról. E példát Gulyás József említette. Több megyei szakember viszont arról számolt be: meglehet, a felső szintű döntés megszületett, de a megyékben a bankok nem ennek megfelelően viselkednék,. és .megvonják a hitelt a “vállalatoktól ugyanúgy, ahogy eredetileg is akarták. A kamara budapesti emberei azonnal mind több példát és jelzést kértek, hogy a megyei sérelmek orvoslását kikényszeríthessék ez ügyben, mégpedig gyorsan. E párbeszédtől lett a vártnál borsosabb, ízesebb az egész tanácskozás, hiszen hamar kiderült: nem csak elvileg értenek egyet benne a résztvevők, hogy az együttműködés javítása, erősítése szükséges, hiszen ez az elv bárhol elmondható és szépen hangzik, mindig. Hanem a felek épp e megbeszélésen egy igen fontos kérdésben együtt is működtek, tehát bizonyították: az elvből életteli valóságot képesek teremteni. L. P. Élelmiszerexport Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi eredményeiről és az idei feladatokról tájékoztatták az újságírókat tegnap délelőtt *a MÉM-.ben. Az ágazatból tavaly 91 milliárd forint értékű áru került forgalomba. Részesedése a népgazdaság összes kiviteléből — forintban számolva — 21 százalékot tett ki. A konvertibilis elszámolású kivitelből viszont — devizában számolva — aránya elérte a 27,5 százalékot, ami ugyan valamivel kevesébb az elmúlt évi közel 30 százalékos részesedésnél, de jelzi: az élelmiszergazdaság továbbra is a népgazdaság fontos deviza- szerző ágazata. A konvertibilis elszámolású kivitelből a mezőgazdaság 43 százalékkal, az élelmiszeripar 57 százalékkal részesedett. A legfontosabb devizaszerző iparágak között van a hús-, a baromfi-, a gabona- és a növényolaj ipar, valamint a kertgazdálkodás, amely friss zöldséget, gyümölcsöt, konzerv- és hűtőipari árut adott, és ide sorolják a bőripart is. Az idén a tavalyinál még nagyobb előirányzatokkal számol a terv; a konvertibilis elszámolású kivitel 1,33 milliárd dollár, a rubel relációjú előirányzat pedig 1,06 milliárdot tesz ki. A piaci kilátások nem túl. kedvezőek, egyes termékekből igen mérsékelt a, -kereslet, ám vannak olyan cikkek, például a vágómarha és a juh, amelyeknek az ára növekszik. Az előirányzat teljesítéséhez javítani kell az export szerkezetét. Vissza kell szorítani a külföldön csak gazdaságtalanul értékesíthető termékek kivitelét.
