Somogyi Néplap, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

2 Somogyi Néplap 1988. február 16., keoc SZMBT-év forduló A brit külügyminiszter Moszkvában tárgyal A szovjet kormány meghí­vására vasárnap este hiva­talos látogatásra Moszkvába érkezett Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. A ven­déget, több hivatalos szemé­lyiség társaságában, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter köszöntötte. A külügyminiszteri meg­beszélések mellett a brit po­litikust fogadja Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára is, A szovjet főváros­ban folytatandó tárgyalások után Howe Kijevbe utazik. Howe látogatásától — amint azt a hétfő reggeli Pravda írta —, a Szovjet­unióban azt várják, hogy to­vábbfejleszti a kétoldalú párbeszédet és együttműkö­dést, Ennek a folyamatnak új ösztönzést adott Margaret Thatcher brit kormányfő ta­valy márciusi moszkvai lá­togatása, s a tavaly decem­berben folytatott Gorbacsov —Thatcher megbeszélés, amikor a szovjet vezető — útban a washingtoni csúcs­találkozóra — megállt Nagy- Britanniában. Ünnepi nagygyűlésen em­lékeztek meg Moszkvában a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság megalakulásának 30. évfordulójáról. Az ünnepsé­gen részt vett a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kül­döttsége Bíró Gyula főtitkár vezetésével. Valerij Kubászov űrhajós, a Szovjetunió kétszeres hőse, a közös szovjet—magyar űr­repülés parancsnoka, az SZMBT központi vezetőségé­nek alelnöke ünnepi beszé­dében áttekintette az 1958. február 14-én létrehozott tár­saság történetét, tevékenysé­gét, céljait. Beszélt a két nép barátságának hagyományai­ról, főbb eseményeiről, kü­lön megemlékezett azokról a személyekről, politikusok­ról. tudósokról, művészek­ről, akik különösen sokat tettek a szovjet—magyar ba­rátság elmélyítéséért. El­mondta: a társaság munká­jában is megkezdődött az át­alakítás, korszerűsödik a vá­lasztott szervek és a tagság munkája, fejlődik a demok­Kurt Waldheim, Ausztria köztársasági elnöke hétfőn este az osztrák néphez inté­zett televíziós beszédében megerősítette: nem mond le tisztségéről, a róla folyó vi­ták űjabb hulláma és a rá­nehezedő nyomás ellenére sem. Beszédében az államfő em­lékezetetek arra, hogy a sze­mélyére vonatkozó viták már két éve elkezdődtek, amikor jelöltként indult az elnökvá­lasztáson. Katonai szolgála­tával kapcsolatban háborús bűncselekményekkel, illetve ezek eltitkolásával vádolták meg. Mint mondotta, akkor megpróbálta felidézni a négy évtizede történteket, de az igazság kedvéért gyakran kellett azt mondania, hogy egyes dolgokra nem emlék­szik vagy nem tud róluk. El­lene szóló bizonyítékokat nem tudtak felmutatni, s ő hangsúlyozta: tiszta a lelki­ismerete. Az ellene irányu­ló támadások nem szűntek ratizmus és a munka nyil­vánossága. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára olvasta fel az ün­nepségen Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának az évforduló alkalmából a tár­saság vezetőségéhez és tag­jaihoz írt levelét. A szocia­lista építőmunka, a béke megőrzéséért vívott közös harc az elmúlt évtizedek alatt méginkább megerősí­tette a magyar és a szovjet nép barátságát, a két ország szövetségét — hangsúlyozta üzenetében Kádár János. Az MSZMP főtitkára rámuta­tott: a baráti társaság is nagy mértékben elősegítette és elősegíti a két párt poli­tikájának végrehajtását, a közös célok elérését. Beszédében Bíró Gyula szólt a két társaság kapcso­latairól. Rámutatott: a min­dennapi munkában nagy je­lentősége lesz a moszkvai magyar kulturális központ­nak, amelynek létrehozásá­ról a napokban írnak alá egyezményt Budapesten. meg azután sem, hogy meg­választották köztársasági el­nökké, Ezért kérte fel az osztrák kormányt, hogy nemzetközi tőrtéhész­bizottíággal vizsgáltassa meg: háborús katonai szol­gálata idején bűnösnek ítél­hető magatartást tanúsított- e vagy sem. Waldheim vé­leménye szerint a bizottság jelentésében nem találhatók bűnösségéről tanúskodó bi­zonyítékok, viszont előfordul benne számos gyanúsítás és feltételezés, amelyek miatt következtetései tarthatatla­nok. Kurt Waldheim utalt ar­ra, hogy az osztrákok őt tit­kos és közvetlen szavazás út­ján meggyőző többséggel hat évre megválasztották köz- társasági elnöknek, s úgy vé­li: a demokrácia alapelvs. hogy a választási eredménye­ket nem lehet rágalmak, gyűlölködő tüntetések és ál­talánosító ítélkezések hatá­sára utólag módosítani. Waldheim marad Samir Rómában Dokumentumokat loptak Az amerikai katonai misszió irányítása alatt működő ber­lini Document Centerből eltűnt mintegy 80 ezer, a náci időkből származó irat. Nyugatnémet nyomozók feltételezik, hogy az iratokat ellopták, hogy azokat óriási pénzekért el­adják az érintetteknek. A képen: részlet az irattárból Jichak Samir izraeli mi­niszterelnök Rómába érke­zett, hogy a közel-keleti helyzetről tárgyaljon az olasz vezetőkkel. Egy olasz újságnak adott nyilatkozata szerint — azért utazott Rómába, hogy „meg­hallgassa” az olasz vezetők­nek a Közel-Kelettel kap,- csolatos véleményét. Róma lényegében elítéli a meg­szállt területeken alkalma­zott izraeli megtorló intéz­kedéseket. Erőpróba a szépség szigetén Sok neve volt a viharos történelem során ennek a gyönyörű szigetországnak, higgadtabb megfigyelők né­ha a Közel-Kelet küszöbé­nek, a vonzó tájak szerelme­sei — és ez már ókori görög forrásokban is fellelhető — a szépség szigetének nevezik, már csak azért is, mert a gö- rök mitológia szerint ez itte­ni vizekből bukkant fel — beragyogva a mélységesen kék tengert és a hasonló szí­nű égboltot Aphrodité, a szépség istennője. Régi igazság, hogy az or­szágok sorsát nagymértékben meghatározza földrajzi fek­vésük. Ciprus esetében min­dig is sokat számított, hogy stratégiailag valóban a ha­gyományosan fontos közel- keleti térség afféle „előszo­bája”, valamint az a tény, hogy a sziget Görögország és Törökország között fekszik. Mivel ez a közbülső hely­zet még a lakosság megoszlá­sában is döntő (a szigetet gö­rögök és törökök lakják év­századok óta), érthető, hogy a ciprusi belpolitikának kö­Három elnökjelölt szavaz a ciprusi elnökválasztáson. A képen (balról jobbra): Glav- kosz Kleridesz, Szpirosz Kip- rianu és Georgiosz Vasziliu. Jövő vasárnap már csak Kleridesz és Vasziliu mér­kőzik egymással, Kiprianu kiesett ze volt (van) Görögország­hoz és Törökországhoz, il­letve azok egymáshoz való viszonyához. A két ország hagyományos viszálya oda vezetett, hogy néhány eszten­deje a török hadsereg meg­szállta a sziget területének harminchét százalékát és azon kikiáltotta az úgyneve­zett Észak-ciprusi (török) Köztársaságot. Ilyen körülmények, a meg­osztottság koordinátái között került sor — kizárólag a mintegy félmilliós görög kö­zösség területrészén — a nagy érdeklődéssel várt sza­vazásra. Az alkotmány csak akkor éri be egy fordulóval, ha az egyik jelölt elsöprő többséget szerez. Ez. amint várható volt, nem követke­zett be, így a legtöbb vok- sot szerzett két politikus, a jobboldali Kleridesz, és a baloldali jelöltje, a második helyen végzett Vasziliu csap össze a következő vasárna­pon. (Az eddigi elnök, Kip­rianu csak harmadik lett. igy a további küzdelembe nem szólhat bele.) A kommentátorok nemcsak abban értenek egyet, hogy a szavazás iránt a szokásosnál nagyobb a nemzetközi ér­deklődés, hanem e jelenség okában is. Vagy három évti­zedes (és történelmi távla­tokban még sokkal régebbi) görög—török ellenségeske­dés után most ugyanis mint­ha mozdulna valami a két „ősellenség" között. Nemrég a svájci Davosban találko­zott Papandreu görög és Ozal török kormányfő, a kiadott közlemény front-áttörést sej­tet. Máris a görög fővárosban tárgyal a török külügymi­niszter-helyettes és a beava­tottak szerint nem lehetetlen, hogy júniusban — harminc év után első ízben — Athén­ban tárgyal majd a Török Köztársaság rendkívül sike­res, dinamikus miniszterel­nöke, Turgut Özal. A kép összeáll. A megfi­gyelők kíváncsiak arra. va­jon a török—görög közeledés érinti-e kettőjük egyik leg- érdesebb súrlódási felületét, a szépség kissé zaklatott sor­sú szigetét. H. E. Robbanás következtében tűz Ütött ki a zürichi Interconti­nental Szálloda tetőterasza melletti étteremben, Hat ember életét vesztette, a kárt egymillió svájci frankra becsülik Robbanás a hajón Békaemberek helyeztek el pokolgépet Hatalmas robbanás rázta meg tegnap reggel a ciprusi Limasszol kikötőjében hor­gonyzó „Sol Phryne” nevű hajót. Mint hamarosan kide­rült, ez lett volna a „vissza­térés hajója” —, amelynek fedélzetén 135, hazájából el­űzött palesztin kívánt visz- szatérni Izraelbe. Az esti órákig — bár „jelentkezők­ben” nem volt hiány — a legnagyobb bizonytalanság uralkodott abban a tekintet­ben, hogy melyik szervezet kommandója hajtotta végre a merényletet. A palesztinok eredetileg Görögországból akartak útra kelni, és még vasárnap is azt mondták, hogy a hajó hamarosan felszedi a hor­gonyt — Pireusz kikötőjé­ben. Mint aztán ismeretessé vált, a görög hajósokat Iz­rael annyira megfélemlítet­te, hogy a PFSZ igyekezett biztosítani a tényleges elő­készületek titkosságát, és Cipruson vásárolták meg a „Sol Phryne” nevű hajót. A rendőrség szerint béka­emberek helyeztek el pokol­gépet a hajótesten. A rob­banás 65 centiméteres léket vágott a hajón. Az akcióval összefüggésbe hozzák a va­sárnapi limasszoli véres me­rényletet, amelynek során autóban elhelyezett pokol­gép megölt három palesztin személyt. A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet szóvivője sze­rint a tengeri útra mégis sor fog kerülni — a javítási munkálatok befejeztével. A PFSZ izraeli ügynökö­ket vádol. Az izraeli külügy­minisztérium és a hadsereg nem hajlandó nyilatkozni. Egy ismeretlen telefonáló a szélsőséges Meir Kahane rabbi által alapított „Kach" szervezet nevében „vállalta” az akciót, s hozzátette: leg­közelebb már akkor fognak robbantani, amikor utasok is lesznek a fedélzeten. Ka­hane szóvivője „kiváló cse­lekedetnek” nevezte a rob­bantást, és áldását adta a tettesekre — ám kilétüket nem volt hajlandó felfedni. Egy másik ismeretlen te­lefonáló viszont a „Palesztin Megmentés Frontja” nevű szervezet nevében jelentke­zett elkövetőként. Az illető szerint Izrael ellen valódi háborút kell vívni. Ö is kilátásba helyezte minden további hajóindítási kísérlet szétrobbantását. A PFSZ szó­vivője szerint ez a telefon- hívás izraeli blöff, és ilyen nevű szervezet nem is léte­zik. Tény azonban, hogy 1985 márciusában, Palesztinái Nemzeti Megmentési Front néven, hat Arafat-ellenes csoport szövetségre lépett egymással Damaszkuszban. Az elektorok Koivistóra szavaztak Ismét Mauno Koivistót vá­lasztották meg Finnország ál­lamfőjének. A 301 tagú elek- tori testületből a finn parla­ment hétfői ülésén 189-en szavaztak Koivistóra. A január végén tartott ál­talános választásokon egyet­len jelölt sem kapott abszo­lút többséget. Ezért került sor a hétfői második fordu­lóra. amelynek keretében négy jelöltre szavaztak az elektorok. A második szakaszban a korábban Holkerire szavazó elektorok közül 45 adta vok- sát Koivistóra és így 189 szavazattal abszolút többsé­get kapott az államfő. Drágán fizetnek a szerelemért a kínai iskolások Hupej tartomány iskolái­ban nem nézik jó szemmel a kis kínaiak szerelmi ügyeit — írja a pekingi China Daily. A megszaporodott iskolai románcoknak sajátos módon kívánnak véget vetni a sző­rös szívű iskolaigazgatók. Ha a tiltott szerelem a tanulás rovására megy, a delikvens szüleinek zsebe bánja: a büntetés elérheti akár a negyven jüant, ami egy fel­nőtt két heti bérének felel meg. „Sötétedés utáni túl hosz- szú sétán való tettenérés” esetén van város, ahol ti­zenöt jüannal rövidítik meg az „elkövetők” szüleit. Más, „túlzott izgalmat és zakla­tottságot kiváltó rendetlen­kedés” büntetése akár száz jüan is lehet, hat hónapi részletfizetésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom