Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

1988. január 7., csütörtök Somogyi Néplap 5 az olvasóhoz Áz oktatási törvény végrehajtásának tapasztalatai Levél Sokáig vajúdtunk, okkal neheztelhetnek érte. Senki sem veszi szívesen, ha nem válaszolnak a levelére, már­pedig Olvasóink írtak ne­künk. Véleményüket, igé­nyüket, kéréseiket tolmácsol­ták a legutóbbi közvélemény- kutatás kapcsán, s talán nem is választ, inkább tetteket, változtatásokat, igényeik jobb kielégítését várták tő­lünk. És — szerencsére — megsokszorozták gondjain­kat. Mondom: szerencsére, mégpedig azért, mert közvet­lenségükkel, felelős „nyilat­kozataikkal” kifejezésre jut­tatták, hogy szeretik, várják lapunkat, hogy hozzátartozik mindennapi életükhöz, s hogy velünk együtt azon fá­radoznak: egyre tartalma­sabban, a politika s az olvasó igényét egyre jobban szolgál­va lássuk el felelős munkán­kat. Nos — bár korábban már szót váltottunk erről —, ezúttal is köszönet érte. Szavuk nem volt hiábava­ló. összegező tanulmány ké­szült véleményükről: a me­gyei párt-vb tárgyalt róla, amikor lapunk tevékenységét értékelte, s tartalmi szem­pontból — ha nem volt is mindig közvetlenül érzékel­hető vagy a közvélemény- kutatás következményeként értékelhető — eddig is sok mindent próbáltunk tenni, hogy jobb, színesebb, tartal­masabb legyen az újság. Mi okozta a legnagyobb gondot? Az, hogy a politika, a megye, az olvasó igénye „kinőtte” a lapot. Mit tapasz­taltunk? Azt, hogy minden olvasó többet szeretne kapni azokból a témákból, ame­lyek őt közvetlenebbül ér­deklik. Ezt az álláspontot tiszteletben kell tartani. De hát mit tegyünk akkor, ha az újság nem „rétestészta”, ha terjedelmét, oldalszámát nem mi határozhatjuk meg? Úgy látjuk: ha csak heten­ként kétszer 16 oldalon je­lenhetnénk meg, jóval többet tehetnénk az igények kielé­gítéséért. Erre azonban nincs lehetőség. Olvasóink jól tud­ják, hogy mit szeretnének kapni tőlünk, miből és miért többet, miint eddig; le is ír­ták, el is mondták, de azt nem, hogy minek a rovására többet? Azaz mit hagyjunk el. Nos, hát ez volt és ma is ez a fő gpndja szerkesztősé­günknek. Nyilvánvalóan tud­ják: nemcsak az előfizetők, az olvasók kérnek, követel­Vaszil Bonev, a momcsil- grádi agráripari komplexum igazgatóhelyettese 7 ezer ember munkáját irányítja, nagy a felelőssége, a fizeté­se viszont alig 100 levával több a dolgozók átlagánál. — A kiemelkedő munka arányos elismerésére még nincs lehetőségünk. Más te­rületeken azonban egy ki­csit továbbléptünk a gazda­sági szabályzás korlátain. Korántsem elterjedt még, hogy egy hozzánk hasonló nagyüzemnek melléküzem- ágai legyenek. Az, hogy épp az egyik ilyen textilnyomó melléküzemágunk hozza a legtöbb bevételt, azt mutat­ja: érdemes volt vállalnunk ezt a „szabálytalanságot”. Ugyancsak szokatlan, hogy a .szovjetunióbeli partnereink­kel már önállóan — a kül­kereskedelmi vállalatok köz­reműködése nélkül — keres­kedünk. Ezeket a lépéseket a vállalati érdekeltség egye­lőre alig támasztja alá, mégis szükség volt rájuk egyebek között azért, hogy a falvakban új munkalehető­ségeket teremtsünk. így nem mennek el innen az embe­rek. Fő termékünk a do­hány, 20 országba exportál­juk, ám a termeléséhez csak azért van elég dolgozónk, mert gondoskodtunk a sze­nek tőlünk, hanem minden — ki tudja hány? — szerv, intézmény, vállalat és gaz­daság — a lap gazdáján kí­vül. Szeretnénk, mégis úgy látjuk: képtelenség eleget tenni e felfokozott várako­zásnak. De ne folytassuk to­vább; végtére is ez az év nem lehet a ,,siránkozások”, sokkal inkább a tettek éve. Fölmértük, latolgattuk: mit hagyhatnánk el a lap eddi­gi struktúrájából; miből, hol, hogyan adhatnánk többet a legáltalánosabb igények sze­rint. Január 1-jétől néhány változást tapasztalhat az ol­vasó. Ezekre szeretnénk föl­hívni a figyelmet. Megszüntettük A hét so­mogyi krónikája című soro- rartot, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azt vártuk tőle, hogy beszá­mol mindazokról a történé­sekről, amelyekről hét köz­ben nem adtunk hírt. Ehe­lyett a hét lapszámainak tar­talomjegyzékévé korcsosult. (Lehet, hogy minden lénye­ges eseményről beszámoltunk hét közben?) Helyette a szombati lapszámok harma­dik oldalán fontos politikai, gazdasági, társadalmi dönté­sek végrehajtásának helyze­téről, állapotáról kívánunk beszámolni' ezután — műfaji kötöttség nélkül, emberkö­zelből. Megszüntetjük a sab­lonossá és egyhangúvá vált, örökösen ismétlődő tartalmú Olvasószolgálat című olda­lunkat a hétvégi lapban. De szolgálni akarjuk az olvasót! Ezért a hétvégi ügyeletekröl szóló információsort ezután a pénteki 4. oldalon találják meg; az útviszonyokkal kap­csolatos tájékoztatást a szom­bati 16-os oldalon, s ugyan­ott a Somoyyról írták című sorozatunkat. Elhagyjuk a telefonszámok felsorolását és a Kislexikon című soroza­tot is. A Szolgálatunk gyöngy­szeme marad, sőt szaporítani szeretnénk. E képes — és hatásos — gíosszáink azon­ban akkor jelenjenek meg, amikor rájuk bukkanunk, s nem ,két vagy három hét múlva, amikor éppen van „Olvasószolgálat” rovat. Általános igény volt, hogy bővítsük heti rádió- és tv- műsonunkat. Ezután két ol­dalon, jóval bővebben jele­nik meg a műsor. Sokan ke­vesellték Otthon és család rovatunkat. Szerényen bár, de e témakörben is igyek­szünk némi változást beve­zetni. Ezután a szerdai lapok 4. oldalán kéthetenként a zonon kívüli foglalkoztatá­sukról is. — Van-e veszteséges ágar zat? — Elsősorban az egész komplexum összeredményé- vel számolunk, s ez kedve­ző. Vannak azonban a me­zőgazdasági és ipari árak aránytalanságából fakadó gondjaink. — Hogyan oldják meg ezt? — Egy közelmúltban szü­letett miniszteri , rendelet nyomán 830 millió levât ad­tak a mezőgazdasági üze­családi élettel, idősebb olva­sóink gondjaival, életérzésé­vel, körülményeivel, az otthonok berendezésével, lég­körével, az ifjúság otthoni nevelésével szeretnénk fog­lalkozni; kéthetenként vi­szont a hagyományos mód­szer szerint orvosi tanácso­kat, divatot, recepteket, sza­bás- és kötésmintákat tárunk olvasóink elé. Szombati lap­jaink 10. oldalán — a napi műsor és a rejtvény mellett valamiféle „hobbirovatot” in­dítunk, amelyben a kertba­rátoknak, a kiskertulajdono­soknak, a barkácsolóknak és gyűjtőknek igyekszünk taná­csokat, módszereket adni. Változás még, hogy szo­ciálpolitikával összefüggő írásainkat ezután mindig a lap 5. oldalán találják meg, mivel ezt a tématerületet — a minisztériumi irányítással összefüggésben — az ideoló­giai és kulturális rovathoz csatoltuk, amely eddig is az egészségügy gazdája volt. Tudjuk: nem sok, de egye­lőre ennyi változást vezethe­tünk be olvasóink igényei szerint. Nem hallgatjuk el azonban azt a fölismerést sem, hogy e strukturális vál­tozás csak része törekvése­inknek, és nem is meghatá­rozó része. Tartalmi, színvo­nalbeli javításra törekszünk elsősorban, s anna, hogy ol­vasóink írásai minél nagyobb számban kapjanak helyet la­punk hasábjain — mindab­ban a témakörben, ami fog­lalkoztatja őket, s amiben álláspontjukkal, követhető példák felsorakoztatásával, kritikai észrevételeikkel a nyilvánosság szintjén tud­nak hozzájárulni életünk változásához. Szeretnénk hinni, hogy a szocialista de­mokrácia számukra sem puszta — néha (tartalom hí­ján) túlhangsúlyozott — fo­galom közéletünkben, hanem olyan jog, lehetőség, valóság és kötelesség, amellyel élni akarnak, élni tudnak. S eh­hez egyre tágabb teret kí­vánunk biztosítani az olva­sók számára... Mi mással zárhatná leve­lét a szerkesztő, mint azzal, hogy kéri megértésüket, to­vábbi érdeklődésüket, támo­gatásukat; s hogy ezúttal kö­szönje meg és viszonozza azt a száz számra érkező, sok­sok jó kívánságot, amellyel az új év küszöbén elhalmoz­ták munka társa inka t. Őszinte tisztelettel meknek az árveszteségek ki­egyenlítésére. Mi ebből 1,3 milliót kaptunk. Tudjuk, hogy ez nem az igazi meg­oldás. Ezért például a janu­ártól életbe lépő új -szabá­lyozórendszer egyik fő célj'a az értékarányoshoz jobban közelítő árak kialakítása. Ugyanakkor a legalacso­nyabb béreket 120-ról 140 levára emelik. Ez nagyon szerény összeg­nek tűnik. Hozzá kell tenni azonban, hogy Bulgáriában rendkívül széles körű a szo­ciális gondoskodás. Ismeret­A Somogy Megyei Tanács művelődési bizottsága tegna­pi ülésén a másfél éve beve­zetett oktatási törvény ed­digi tapasztalatait összegezte Garai Lászlónak, a Kapos­vári Városi Tanács művelő­dési osztálya vezetőjének előterjesztése alapján. A ta­nácskozásra meghívták a többi városi tanács művelő­dési oszjályvezetőjét is. A kérdések, a vitában elhang­zott vélemények bizonyítot­ták: megyeszerte" hasonlók a tapasztalatok. A vitát össze­gezve dr. Balassa Tibor, a bizottság elnöke, a megyei tanács elnökhelyettese azt is megállapította: vannak még nézetkülönbségek az oktatá­si törvény végrehajtási ren­deletéinek értelmezésében is. A vitaindítóban szó volt arról a kettősségről, amely a törvény fogadtatása és a végrehajtása között húzódik. A törvény elindította az ok­tatás megújításának újabb folyamatát, de a kibontako­zás lassú, a végrehajtási rendeletekben pedig ellent­mondások rejlenek, s ezek nehezítik a pedagógusok munkáját. Az ellentmondá­sokat minél előbb föl kell tárni. Dr. Balassa Tibor, il­letve Paré Irén, a Pedagó­gusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára java­solta, hogy ezeket összegez­zék, és nyújtsák be a Műve­lődési Minisztériumnak. A másfél év tapasztalatai is bizonyítják, hogy a leg­fontosabb teendők: az isko­lák önállóságának fokozása, sajátos arculatuk kialakítá­sa, az iskolai demokrácia fejlesztése, a tanulmányi munka hatékonyságának nö­velése. A Szervezeti és mű­ködési szabályzatok, az is­kolatanácsok, a tankötele­zettség, a tanulói önkor­mányzat, az igazgatóválasz­tás tapasztalatai is sok ta­nulsággal szolgáltak. Dezső Lászióné, a Nagy­atádi Városi Tanács műve­lődési osztályának vezetője szólt a tanácsok feladatáról, az oktatási intézmények mű­ködési feltételeinek biztosí­tásával kapcsolatban. A meggondoltabb gazdálkodás nagyobb differenciálást tesz szükségessé az intézmények között. — Lesz néhány, ahol megtakarítással számolnak, ezt ágazaton belül a rászo­ruló iskolák között célszerű felhasználni — állapította meg. len fogalom a hálapénz vagy a borravaló, ugyanakkor pél­dául az üzemi étkeztetésért egy dolgozó egy hónapra még két levât sem fizet. Az egyik üzemcsarnok fa­lán ezt a feliratot láttam: „Minőség a napi felada­tunk.”. Kétségeim voltak, hogy ez a tábla mennyiben pótolja az érdekeltséget. Más területen viszont rokonszen­ves és számunkra is tanul­ságos összefüggéseket ta­pasztaltam. A 7 ezer dolgo­zót foglalkoztató s 50 milli­ós termelési értékű agrár­ipari komplexum admi­nisztrációs és irányítási fel­adatait alig száz ember vég­zi. December 16-án alakult meg Haszkovóban. az új te­rületi pártbizottság, s új irányt szabott a körzet fej­lődésének. Két nappal ké­sőbb, a bolgár kormány ülé­sét követően, hozták nyilvá­nosságra azt a kilenc új rendeletet, amely a gazda­sági átalakítás eddigi legko­molyabb lépését jelenti Bul­gáriában. Változnak egyebek között a termelői árak és a forgal­mi adók. Mindez a korábbi reformpróbálkozásoknál sok­kal több, hathatós változást ígér. A fejlődés egyik legfőbb biztosítékának épp azt lát­tam, hogy e jobbító szándé­kú vélemények nyilvános­ságot .kapnak, s hogy pon­tosan látják: a részmegoldá­sok nem hozhatnak tartós eredményt. Bulgária feltárta múltját, és új utakat keres jövőjéhez. Bíró Ferenc Pernyeszi Zoltán, a tabi tanács művelődési osztályá­nak vezetője az oktatás tár­gyi és személyi feltételeire, a pedagógusképzés fogyaté­kosságaira hívta föl a bizott­ság figyelmét. Az iskola- fenntartók, a helyi tanácsok fokozott felelősségét húzta alá hozzászólásában dr. Só- tonyi Sándor, a megyei ta­Az 1986—87-es tanévben megszűntek a korrekciós osztályok: egy rendelet a ru­galmas iskolakezdést tette lehetővé helyette. Megyénk­ben az 1974—75-ös tanéviben két iskola szervezett korrek­ciós osztályt, az 1985-ben kezdődött tanévben viszont már 16 ilyen osztályban 194 diák tanult. Milyen lehetőségek helyet­tesítik, illetve pótolják most azt a munkát, amely a kor­rekciós osztályokban folyt? — kérdeztük Riez Ferencet, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetőjét. — A korrekciós osztályo­kat azért hozták létre, mert tapasztalták: az első osztály az iskolaérett gyerekeknek is megterhelő. Ezért a beisko­lázást komplex iskolaérett­ségi vizsgálat előzte meg. Azokat, akik lassabban fej­lődtek vagy magatartásuk nem volt megfelelő, korrek­ciós osztályokba vették föl. Ezekben a 10—12 személyes osztályokban a pedagógusok­nak a gyermek személyiségét is fejlesztő munkája révén sajátították el az anyagot. Akik sikeresen végezték el itt az első osztályt, a na­gyobb létszámú második osztályban folytathatták ta­nulmányaikat. A sikert bi­zonyítja, hogy a korrekciós első osztályba járó tanulók­nak több mint a fele meg­felelt a követelménynek, ám a második osztályban jelentős A Russzkij Jazik kiadó megjelenteti a 9 kötetes ó-orosz szótárt. Az új kiad­vány értelmező szótár lesz, ahol az ó-orosz szavak jelen­tését a modern orosz nyelv segítségével magyarázzák. A szótár anyagát több mint 708 ó-orosz írásos nyelvem­lékből válogatták. A válogatás alapját képe­nács művelődésügyi osztály vezetője. A bizottság meghallgatta dr. Toriéi Dénesnek, a sió­foki tanács művelődési osz­tályvezetőjének értékelését is a város közművelődési tevé­kenységét irányító tanácsi munkáról. volt a lemorzsolódás, a kö­vetkező két évben viszont már kisebb. Nem oldódott meg tehát a tanévvesztés problé­mája: ezért szüntették meg a korrekciós osztályokat. A fejlettséghez igazodó rugal­mas iskolakezdést jogsza­bály teszi most lehetővé. En- Bek pedagógiai vonatkozása viszont rendkívül összetett. A cél az, hogy lehetőleg minden kisgyermek óvodába járjon, ahol a fejlődési sa­játosságait — esetleg rend­ellenességeit — időben fel­ismerik, megszüntetik a hiá­nyosságokat, s már ittegyé- pi bánásmódban részesülnek azok, akik rászorulnak. Har­monikus együttműködésre van szükség az óvoda és az iskola, valamint az óvodába nem járó gyermekek szülei és az iskola között. A gye­rek akkor kezdje meg az első osztályt, amikor erre már alkalmas. A miniszteri rendelet azt is lehetővé te­szi, hogy az iskolában 23—30 személyes csoportokban tör­ténjen a differenciált okta­tás, sőt a képességfejlesztés érdekében akár 10 tagú kis­csoportot is' lehet szervezni. Az iskolára éretlen gyere­kek felzárkózásának esélyeit növeli, ha az óvoda a volt korrekciós osztályokban ki­válóan dolgozó pedagógusok tapasztalatait felhasználja és fejlesztő programokkal segí­ti az „évvesztes” gyerekeket. T. R. ző nyelvemlékek különböző jellegűek: vannak közöttük magán- és állami levelek (némelyiküket nyírfakéreg­re írták), valamint régi könyvekben talált széljegy­zetek, oklevelek, krónikák, évkönyvek... A felhasznált forrásmunkák jórészét eddig nyomtatásban nem jelentet­ték meg. Jávori Béla A VÁLTOZÓ BULGÁRIA lövőbe mutató kezdeményezések H. B. Érdekes és látványos elfoglaltságot választottak maguknak a marcali Lady János Gimnázium és Szakközépiskola tanu­lói. Gál József tanár irányításával híres épületek makettjeit állítják össze papírból. Ez a kézügyesség fejlesztésén kívül módot ad arra is, hogy áttekintsék egy-egy történelmi kor építészeti stílusát. Rugalmas iskolakezdés korrekciós osztályok helyett Készül az ó-orosz szótár

Next

/
Oldalképek
Tartalom