Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
1988. január 14., csütörtök Somogyi Néplap 5 A Csiky Gergely Színház bemutatója KÖNYVESPOLC Godot Gödöllőn Bemutatóra készül a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. Az eset azonban meglehetősen rendhagyó, mert eddig nem volt még példa arra, hogy a megyeszékhelyen kívül mutassanak be először egy darabot. A kaposváriak azonban kényszerhelyzetbe is kerültek, hiszen a színház épületének felújítása miatt itthon kevesebb előadást tarthattak. Kapóra jött viszont az az együttműködés, amely a társulat és a gödöllői művelődési ház között kialakult. Ennek alapján holnap este Samuel Beckett: Go- dot-ra várva című darabját mutatják be, Ascher Tamás rendezésében. Asoher már színre vitte Kaposváron ezt a darabot, 1975-ben a stúdiószínház nagysikerű előadásai közé tartozott. Bár — így utólag talán elmondhatjuk — a kritika nem vett róla olyan mértékben tudomást, mint azt várhattuk volna, a rendezés egyértelmű szakmai sikeréhez azonban nem fér kétség. Akkor Koltai Róbert és Vajda László alakította a két főszerepet. Néhány évvel később ugyanez a produkció a bogiári nyári színházba is kikerült. Az 1980- as év nyarán mutatták ott be. Most új rendezésben láthatja a közönség a darabot, ám a tizenkét évvel ezelőtti szereplőgárda most is szerepet kapott, egy kivétellel: Vajda László korábbi szerepe most Jordán Tamásé lett. Erre az előadásra vendégként visszajött a Kaposváron több évadot eltöltött Helyey László lis. Rajta kívül még Lukáts Andort láthatja a közönség. Igaz, hogy a bemutató Gödöllőn lesz, ám márciusban a kaposvári közönség is láthatja a felújított színházban a felújított darabot. V. I. Tanácsot ad a családvédelmi segítőszolgálat Új, hatékonyabb forma Sorozat Sándor Pál filmjeiből Kaposváron két éve alakult meg a Magyar Vöröskereszt városi vezetősége és a Hazafias Népfront megyei bizottsága támogatásával működő családvédelmi segítő- szolgálat. A különféle foglalkozású szakemberekből, aktívákból álló szolgálat október elsején egyesült. Azóta hetenként egyszer, hétfőn tartanak fogadóórát a népfront székházában. A közös munka tapasztalatairól kérdeztük Horváthné dr. Máté Erzsébetet, a népfront családvédelmi tanácsának és Szabó Jánost, a vöröskereszt városi vezetőségének titkárát. — Egyszerűbbé, áttekinthetőbbé vált az ügyintézés. Mindkét szervezetnek ugyanaz a célja: tanácsot adni a családi élet különböző gondjaira. A munkába csaknem 50 aktíva — jogász, orvos, védőnő, pszichológus, pedagógus és gyógypedagógus — kapcsolódott be. Különösen egészségügyi/jogi és szociálpolitikai kérdésekben kérnek segítséget tőlünk — mondta Szabó János. — Gyakran keresnek meg bennünket fogadóórán kívül is — fűzte hozzá dr. Máté Erzsébet. Két év alatt körülbelül 3Ö0 ember fordult a szolgálatokhoz segítségért. — Kialakult-e már tartós kapcsolat egy-egy tanácsot kérő ember és a tanácsadó között ? Dr. Máté Erzsébet: — Húszán-huszonötén visszajárnak hozzánk. Különösen gyakoriak a láthatással, válással, vagyonmegosztással kapcsolatos, hosszan elhúzódó ügyek. Hova forduljanak? Ez a legtöbbször elhangzó kérdés. A hivatalos ügyintézés során úgy látszik, nem jut idő az ügyfél részletes tájékoztatására. Előfordult, hogy már lezárult üggyel jöttek hozzánk, mert úgy érezték, hogy igazságtalan, jogtalan volt az eljárás. — Mit tudnak i ilyenkor tenni ? — Csak a tanácsadásra szorítkozhatunk, intézkedési jogkörünk nincs. Igyekszünk a megfelelő intézményhez eljuttatni az információt. — Tulajdonképen kapcsol teremtenek a társadalom tagjai és az intézményhálózat között? Szabó János: — Igen. Az egészségügy, a jog, a szociálpolitika nem képes átfogóan átlátni, orvosolni egy-egy ember gondját. Ez többek között azzal a veszéllyel is járhat, hogy például a szociális segélyt nem az és nem olyan formában kapja meg. aki valóban rá van utalva. Ugyanakkor sokan elesnek az alapvető segítségnyújtástól. — Úgy gondolom, a társadalom kisebb sejtjeiben tevékenykedő aktíváknak is nagyobb részt kellene vállalniuk a szociális gondok feltárásából, orvoslásából. Szabó János: — A Vörös- keresztnek 233 alapszervezete működik üzemekben, intézményekben, lakóhelyeken. Sokat segítenek a nehézségek feltárásában. Segítőszolgálatunk alapvető célja a megelőzés. — Tervbe vettük úgynevezett p eremhelyzetűek — cigányok, szenvedélybetegek, értelmi fogyatékosok — segítését. Az utóbbiak számára nemrég klubot alapítottunk — fűzte hozzá dr. Máté Erzsébet. — Milyen társadalmi rétegből keresik fel leggyakrabban a szolgálatot. Dr. Máté Erzsébet: — Elsősorban az alacsony iskolai végzettségű fizikai munkások. Jöttek azonban olyan értelmiségi fiatalok is, akik segítséget kértek öngyilkos- sági szándékuk leküzdéséhez. — A telefonos lelki segítőszolgálat iránt ugyancsak megnőtt az igény. — Sajnos, a feltételek hiányában ezt még nem tudjuk elkezdeni. Szabó János: — Családsegítő központ létrehozására lenbe nálunk is szükség. Az Országban már 36 ilyen működik. A minisztériumok hozzájárulását várjuk. Ezen a héten Sándor Pál kilenc filmjéből összeállított sorozat sugárzását kezdi meg a televízió, áttekintést adva a írendező munkásságáról, alkotói módszereiről, témaválasztásáról, művészi arculatáról. Sándor Pál 49 esztendős. 1939. október 19-én született, és már harminc évvel ezelőtt eljegyezte magát a filmművészettel. 1958—1960 között laboránsgyakornok és produkciós asszisztens volt, majd beiratkozott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1964-ben, a rendezői diploma kézhezvétele után a Balázs Béla stúdióban kezdett dolgozni, majd 1967-ben elkészítette első nagyjátékfilmjét. Ez — a Bohóc a falon — lesz az első a sorozatban látható alkotások közül. Ha azt mondjuk: „kell egy csapat” — a mozikedvelők- niek azonnal Sándor Pál jut az eszükbe, no meg a film, amelyben az azóta sokat idézett mondat elhangzik: a Régi idők focija. S ez a csapat nemcsak abban a filmben kellett és létezett. Sándor Pál, a rendező, csapatot szervezett maga köré. Legtöbbször állandó alkotótársakkal forgat. Tóth Zsuzsa szerzőtárssal és Ragályi Elemér operatőrrel. S szinte összenőtt a leggyakrabban vele dolgozó színészekkel, Kern Andrással, Garas Dezsővel. Kern András a legjobb barátjának vallja Sándor Pált, és őt tartja a filmrendezőnek. Egy írásában így fogalmazott: ...... a Sándor P ál által kiszenvedett, akart és létrehozott .csapat’ már jóval több főből áll, hadd ne soroljam föl a neveket, szóval van egy pár ember, aki már egymás lába nyomába lép, ködben és hídon, akarva vagy nem akarva, űzve, hajszolva, mégis köny- nyedén és boldogan... de lép ... lép ... már lép ! Boldog vagyok, hogy köztük lehetek.” És Garas Dezső? Szerinte Sándor Pál megszállott. Aki a tetejében „a forgatás alatt egyénként is teljesen kisajátítja a színészt, és még a tetejében azt is elhitette velem, hogy együtt vagyunk felelősek az egészért. És, bár ha valójában csak látszatra ruházta is át rám a felelősség egy részét, ezzel mégis elérte, hogy teljes erőbedobással csináljak mindent.” Melyek lesznek a rendező sorozatdarabjai? Indul a Bohóc a falómnál, amely 1967-ben készült. Ezt követik a Szeressétek Odor Emíliát, a Sárika, drágám, a Herkulesfürdői emlék, a Régi idők focija, a Szabadíts meg a gonosztól, a 'Ripacsok, a Szerencsés Dániel, és a Csak egy mozi. Még néhány szót a filmekről. A Bohóc a falon egyik főszereplője az a Szurdi Miklós, aki azóta maga is rendező. Feltűnnek a képernyőn olyan szeretett művészek, akiknek emlékét már csak a filmszalag őrzi. V. A. Ígéretek földje Több mint másfél évtizede egy cikksorozatban a szerző a közel-keleti élmények mellett a régió történelmét, etnikai, vallási és politikai viszonyainak főbb elemeit vázolta fel. Érzésem szerint ennek a sorozatnak az ösz- szegzése a Magvető Könyvkiadó Csontváry Magányos Cédrusával díszített könyve — Benke József munkája — az tgéretek földje. Mit takar ez a rejtelmes cím? A szerző így ír a2 Előszóban: „A mai arab— izraeli konfliktus — benne a libanoni dráma — úgy jelenik meg az érdeklődő előtt, mint ami ,azzal kezdődött’, hogy az egyik imperialista gyarmatosító hatalom (Nagy-Britannia) kormánya egy másik birodalom (Törökország) uralma alatt álló, egy harmadik nép (a palesztinok) által lakott földet (pontosabban : annak egy részét) odaígérte egy negyedik nemzet vezetőinek. A könyv alcíme: A „független” Libanon négy évtizede (1943—1983). „Libanon földje — sa vele elválaszthatatlan történelmi, etnikai, gazdasági és politikai kapcsolatban levő Szíria és Palesztina — hatalmas történelmi színház, amelyben az emberiség legjelentősebb eseményeinek egy része lejátszódott” — indítja a szerző a rövid történeti áttekintést. A független Libanon első negyedszázada históriájának felvázolása után három fontos kérdéssel foglalkozik: Libanon társadalmi struktúrájával, a palesztinai- ak libanoni jelenlétével, valamint a szocialista országok és az arab kelet kapcsolatával (ez utóbbiban a szocialista országok és a palesztin mozgalom viszonyával). A könyv „törzsanyagát” jelentő 4 fejezet a Közel- Kelet Svájca népeinek oly sok szenvedést okozó, több mint egy évtizede tartó polgárháború történetével foglalkozik. Az első fejezet az 1971-ben kirobbant polgár- háború első ' felvonásának történetét tárgyalja és megállapítja: Rendkívül bonyolult, sokágú jelenséget kell feltárnia, amely egyszerre tűrni k felekezetek közötti polgárháborúnak, baloldali és jobboldali erők közötti társadalmi konfliktusnak, libanoniak és palesztinok közötti testvérháborúnak, az arab—izraeli konfliktus legvérmesebb jelenetsorának, a két világrendszer közötti osztályharc konkrét helyi megnyilvánulásának és végül antiimperialista nemzeti felszabadító küzdelemnek. A rendezők az egyes szakaszokban változtak. Csak a főrendező ugyanaz. És az áldozatok. S ha szabad így fogalmazni, a szerző, a történész — bár objektivitásra törekszik — rokonszenve mindig az utóbbiaké. A második fejezet címe: Intervenciók és következményeik. Rendkívül figyelemreméltó része ez a műnek: a Szíria vallási-etnikai megoszlását, és ennek Libanonra vonatkozó következményeit tárgyalja. Itt található az úgynevezett „Litani- hadművelet” leírása, vagyis Izrael közvetlen beavatkozásának következményeit tárgyaló fejezetrész. A két invázió között lejátszódott eseményeket a harmadik fejezet tárgyalja: a Libanonr-a oly jellemző homo homini lupus (ember ember farkasa) állapotokat írja le, s összegzi a főbb reguláris és irreguláris katonai alakulatok, minden rendű és rangú banditák és útonállók létszámát és céljait, s nem kell pesszimistának lenni ahhoz, hogy arra a következtetésre jussunk: külső ellenség nélkül sem lenne béke a Fehér Sziklák országában. A negyedik fejezet címe: Pax hebraico-Americana. Ez világossá teszi, hogy itt a béke szó nem magatartást jelent, amit a „Békét Gali- leának” akció a legteljesebb mértékben alátámaszt. Figyelemre méltó az ösz- szegzés és talán még inkább az Utószó címet viselő két anyagrész (ez utóbbi azt sugallja: a terrorista módszerek rendkívül sokat ártottak és ártanak a sokat szenvedő palesztin népnek). A Függelék négy fontos elemet tartalmaz: a Közel-Kelet eseményeiben meghatározó szerepet játszó személyek rövid életrajzát, több mint három tucat — többségében magyar nyelven még soha meg nem jelent — dokumentumot, egy válogatott bibliográfiát és végül a jegyzetanyagot. Egy ilyen alapos, a libanoni dráma történelmi-politikai—etnikai-vallási hátterét felvázoló munkát nagyobb példányszámban is megjelentethették volna. Dr. Fűzi János 0 NEMZETISÉGI KUTATÁSOK Magyar és délszláv nyelvészek, történészek, politológusok, demográfusok, pedagógusok, néprajzkutatók folytatják nemzetiségi-szociológiai kutatásaikat. Európában első ízben vizsgálják két or» szág kutatói egymás településein élő nemzetiségek gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetét, életkörülményeit, határmenti együttműködésük hatását. Népszerű a DRV Somogy Megyei Igazgatóságának kaposvári termálfürdője. A reumás és ízületi bánta I- makban szenvedő emberek rendszeresen látogatják kellemes, meleg vizű medencéit. A fürdőkúrát kiegészítő maisszázskezeléseket ugyancsak igénybe veszik.
