Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
'988. január 14., csütörtök Somogyi Néplap 3 JELZÉS ÉRTÉKŰ EREDMÉNYEK IFJÚSÁGPOLITIKAI AKTÍVA Hámori Csaba előadása az oktatási igazgatóságon Tegnap délután javarészt fiatalok: KISZ-esek, párt-, ifjúsági és tömegszervezeti vezetők, ifjúmunkások és ideológusok részvételével ifjúságpolitikai aktívát tartottak az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának székházában. Kleno- vics Imre, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket, és Hámori Csabát, a Politikai Bizottság tagját, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, aki általános és ifjúságpolitikai kérdésekről tartott 'nagy érdeklődéssel kísért előadást. Rokonszenves közvetlenséggel igy kezdte mondanivalóját: SZOCIÁLPOLITIKA ÉS NYERESÉG Többért eszünk Kedvezmény a sokgyerekeseknek A január elsejei árváltozások egyike volt az élelmiszerárak emelkedése. Ez az intézkedés ,maga után vonta a menza, a közétkeztetés, az éttermi árak emelését. Annak néztünk utána, hogy a közétkeztetéssel foglalkozó vállalatok miként, milyen módon oldották meg ezt a feladatot. Pusztán a dolgozóra, az étkezőre hárították-e a terheket, vagy valamilyen módon maguk is részt vállaltak ebből? — Köszönöm, hogy eljöttek. Köszönöm a megye vezetőinek, hogy jól megszervezték programomat. És köszönöm az FMV 3. számú gyára vezetőinek, hogy ma délelőtt jó házigazdák voltak. Azt gondolom — folytatta az előadó —, ha az ifjúságról, az ifjúságpolitikáról szólunk, akkor kell valamit mondanom a jövőképről is. Arról szeretném meggyőzni önöket, hogy a világ előbbre halad, tehát itthon sem állhatunk meg. Tudomásul kell venni, hogy a szocializmus vonzereje nem olyan magától értetődő, mint tizenöt éve volt. A fejlődés folyamatát kell áttekintenünk, s csak a múlt évben számos biztató esemény, változás tanúi lehettünk. Szerintem ezek között első helyen áll, hogy a szocialista országokban megindult és máris mérhető a megújulási folyamat. Sok gondunk és bajunk mellett úgy látom: a magyarországi szocializmus, a reformpolitika kedvező nemzetközi hátszéllel folytatható. A másik: az októberi forradalom 70. évfordulóján megkezdődött történelmünk újraértékelése. Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy tavaly a kommunista. és munkáspártok, a haladó erők — hosszú idő után — a legfontosabb kérdésekben közös nevezőre jutottak. Ezeket követően tartom rendkívül fontosnak a két nagyhatalom első számú vezetőjének csúcstalálkozóját, kölcsönös kompromisz- szumok árán létrejött megállapodását. Bízunk és bízhatunk a további lépésekben ... Az előadó ezután Európa jelenlegi helyzetére utalva megemlítette, hogy mindkét fél részéről a hierarchikus viszonyok oldódása érződik. Az integráció javítására törekszenek, bár a KGST-n belül csak akkor számíthatunk lényegi változásra, ha majd a Szovjetunióban zajló belső gazdasági folyamat is ebbe az irányba hat. Hámori Csaba szólt a szovjetunióbeli változásokról, s megállapította: az átalakítás kulcskérdése a társadalmi élet demokratizálása és a radikális gazdasági reform. Beszélt a kétfrontos harc jelentőségéről, a nyilvánosság fejlesztéséről, s megállapította: — Az SZKP kész az önkritikára, az önkontrollra, s ez utóbbit bizonyítja: máris félretette a „gyorsítás” jelszavát... Ezután tért át az előadó belpolitikai helyzetünk elemzésére, és megállapította: — Magyarország politikai rendszere szilárd; a lakosság hangulata aggódó, pesz- szimista és meglehetősen hullámzó. Nőttek az ellentmondások társadalmunkban, s a kérdés az volt: milyen legyen a kivezető út iránya? Nem a kiegyenlítődés, hanem a teljesítmény elvének kell uralkodnia. Ez a meghatározó. És eközben a lakosság differenciálódni fog ... Kétségtelen — mondta —, szocializmus-képünk tele van kommunisztikus elképzelésekkel, amelyeket nem tudunk rövid idő alatt megvalósítani. Haladásunkat gyorsabbnak véltük. S most az ország meghatározó tömegei féltik azt, ami van, amit elértünk. Csakhogy szokásainkon is változtatni kell. Áldozatokat kell hoznunk a nagyobb bajok elkerüléséért, a hosszabb távú fejlesztés megalapozásáért. A fel- vagy lefelé, netán az oldalra mutogatás nem fogadható el, mert bénító hatása van ... Elmondta ezután Hámori Csaba, hogy bár még nem véglegesek az adatok, de múlt évi eredményeink felülmúlják a várakozást. Javult a vállalatok helyzete; nem 200, hanem kb. 50 lesz a veszteséges vállalatok száma, s bruttó nyereségük 15 százalékkal nő. Jelzés értékű eredmények ezek — mondta; azt jelezték, hogy a magyar társadalom igenis áthangolható a szocializmus építésének új követelményeihez. Mi más ez, mint biztató jelzés... És ezután tért át az előadó az ifjúságpolitikai kérdésekre. Mint mondta: az ifjúság a társadalom része, de politikai csoportként eltérő vonásokat is hordoz. Ezek egyike, hogy érdekérvényesítő képessége korlátozott; a másik, hogy legfogékonyabb a változásokra. S itt említette meg: „Nem a változatlanság, hanem a folyamatos önmegújítás biztosítja egy társadalom stabilitását”. A harmadik momentum: nincs még anyagi fél- tenivalója, hiszen koránál fogva nem teremthette meg. Ezzel együtt — mondta Hámori Csaba — az ifjúságpolitika nem jobb és nem rosszabb Magyarországon az általános politikánál... A KISZ KB első titkára ezután emlékeztetett arra, hogy a KISZ 1957 után tömegszervezetté vált, közéleti keretet adott az ifjúság számára, de hatása nem volt elegendő. 1970-ben impozáns változások valósultak meg a munkamegosztást illetően, de a kialakult intézmény- rendszer hatása a 80-as években megszűnt. A fiatalok esélyegyenlősége csökkent, az ifjúságpolitika gyámkodóvá vált. S itt a korhatárra hívta föl a figyelmet az előadó. Mint mondta: a dinamikusabban fejlődő társadalmakban 21 éves korig tartják fiatalnak az ifjút, mi 30—35 éves korig. Azzal, hogy „gyermek- korúsítunk” felnőtteket, jelentős hajtóerőtől fosztjuk meg a társadalmat! A ráolvasás jellegű határozatok nem ösztönöztek eléggé a változásokra... Ezután fölidézte az előadó a KISZ XI. kongresszusának határozatait, a döntések hatását, majd az ifjúság mai helyzetéről beszélt. Megállapította, hogy a fiatalok részaránya jobban csökkent társadalmunkban, mint a lakosságé; s a népesedéspolitika tudati feladataira hívta föl a figyelmet. A tanulás értékének, társadalmi megbecsülésének leéntékelődé- séről, a foglalkoztatás és bérezés nehézségeiről, ellentmondásairól beszélt, s ez utóbbival összefüggésben hangsúlyozta: nem a munkában eltöltött időt, az életkort, hanem a teljesítményt, a mérhető munkát kell elismerni. A társadalomnak ugyanis az az érdeke, hogy a fiatalok minél gyorsabban felnőjenek a teljes értékű alkotók színvonalára. Hámori Csaba beszélt a családalapítás, a lakáshoz jutás nehézségeiről, s így összegezte mondanivalóját: — A fő ellentmondás nem a generációkban keresendő, hanem a teljesítményelvet halogató vagy azt alkalmazó csoportok között. Az előadó ezután kitért arra, hogy miben sikerült s miben nem előrejutni a KISZ-kongresszus . határozatai nyomán. Ennek kapcsán szót ejtett a környezeti viszonyok megváltoztatásának igényéről, a rétegpolitikai elképzelésekről, a demokratizálásról, s a fiatalításról, amit legkevésbé sikerült megoldani. Hozzátette: — Az a feladatunk, hogy vállaljuk és folytassuk a stabilizáció, a kibontakozás programjának támogatását, föllépjünk a „visszarendeződés” próbálkozásai ellen. A tömegmunka áll tevékenységünk középpontjában. Vitaisorozatot indítunk arról, hogy „Milyen szocializmust építsünk?”; meg akarjuk állítani azt a folyamatot, mely szerint a vezető testületekben a korábbihoz képest felére csökkent a választott fiatalok száma. És minden szinten képviselni akarjuk azt a magyarországi törvényszerűséget, hogy a társadalmi és mindenoldalú reform a párt nélkül, a párt ellenére nem képzelhető el! A TANÁCSOK 1988. ÉVI TFRVEIBÖI ___________________________ M érsékelt álmokat szőnek Taken Tab Városi Jogú Nagyközség Tanácsához nem kevesebb, mint 11 társközség tartozik. A körzetben élő mintegy 11 ezer lakos igényeit rendkívül nehéz egyeztetni, hiszen mindenki mást tart fontosmak, elsőrendűnek. Farkas István tanácselnök elmondta: — Továbbra sem engedhetünk a középfokú oktatási intézmények fejlesztéséből, a társközségek ivóvízellátásának megoldásából, valamint azokból a célkitűzéseinkből, amelyekre az egyes lakóhelyeken a lakosság a településfejlesztési hozzájárulást megszavazta. Befejeződött az építkezés a négytantermes elektroműszerész szakközépiskolánál, ahol egy 36 férőhelyes tanműhelyt is kialakítottak. Ezeket be kellett rendezni s meg kell teremtenünk a működéséhez, az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Mindenképpen szorgalmazzuk a mezőgazda- sági gépszerelő technikusképzés beindítását, amelynek szintén meg kell teremtenünk a feltételéit. Oktatási programunkhoz tartozik, hogy Bábonymegyeren szükség van az általános iskola bővítésére, ahol két tanterem létrehozását tervezzük az elkövetkező időszakban. Az egészséges ivó- vízellátás érdekében Lullán és Somogymeggyesen megalakítjuk a vízműtársulást, Zalán, Kányán és Bedegké- ren közkifolyós rendszerben biztosítjuk az egészséges ivóvizet. A településfejlesztési hozzájárulásokból Tengődön, Torvajon és Sornogy- egresen út épül, Kapolyon járda, Bábonymegyeren pedig az iskolabővítés mellett orvosi rendelő kialakítását is tervezzük. A korábban tervezett állami bérlakások építése várhatóan elmarad. Kevesebb a pénz az előközművesítésre, ez az OTP-lakások építésének sem kedvez. Várhatóan lelassul majd a nyolctantermes általános iskola építési üteme. Szintén csökkenteni kell a beruházásokat a tervezett tanácsház átalakításánál és bővítésénél, vala- miimit a többi, nem alapellátást szolgáló létesítményeknél, mint például a könyvtár, utak, parkosítás, igazgatási létesítmények. A Somogy Megyei Vendéglátó Vállalatnál Derzsi György áruforgalmi osztály- vezető a tényeket sorolja: — Január elsejétől megszűnt számunkra az állami dotáció, amely 20 százalékot is jelentett a közétkeztetés árkialakításában. Mi naponta 5—6000 adag ebédet szolgálunk föl. Ebből egyötödét tanulóknak, a többit munkásoknak, dolgozóknak. — Mi a különbség a kettő között? Melyik éri meg maguknak? — Mi biztosítjuk az ételt Kaposváron a Vörös Hadsereg úti általános iskola, a Rákóczi iskola, az építőipari szakközépiskola és a kereskedelmi szakközépiskola részére. Az erre vonatkozó árakat, kalkulációkat a pénzügyminiszteri rendeletek értelmében alakítottuk ki. Most azzal, hogy a dotáció megszűnt, a fogyasztói ár jobban emelkedett, mint a nyersanyagárak. Egy iskolás adagjának nyersanyagára két forinttal, de a fogyasztói ára csaknem tízzel emelkedett. Az óvodai adagoknál nyolc forint az emelkedés. Természetesen a mostani 36,51 forintos iskolai fogyasztói árnál, ami hozzánk az iskolától érkezik be a tanuló kevesebbet fizet, hiszen az már az iskola illetve a fenntartó dölga, hogy menynyivel kevesebbről van szó. — ötezer adag ételt adnak el munkáskonyihákon. Ezzel mi a helyzet? — Négyféle menüvel szolgálunk itt, a saját épületünk ebédlőjében. Előírás, hogy legyen olcsó menü ez 28,50-be kerül. Ezenkívül van két menünk a nehezebb és könnyebb fizikai munkát végző számára és egy a diétásoknak. Ezeknek az árait a nyersanyagfelhasználás függvényében alakítottuk ki, mert a haszonkulcsunk azonos minden menü esetében. — Uzlet-e manapság a közétkeztetés ? — Ha legalább kétszer ekkora mennyiségről -lenne szó, alkkor a mai tisztább árkialakítások értelmében az lehetne. Természetesen így is megvan a hasznunk rajta, különben nem csinálnánk. Azt azonban nem mondhatom, hogy a mi vállalatunk a közétkeztetést szimpla üzleti okok miatt végzi: szem előtt tartjuk a szociálpolitikai követelményeket is, azt, hogy hatezer ember mindennapi meleg ebédjéről van szó. A vállalatok közül a Ka- posgép Vállalatnál a szak- szervezeti bizottság titkárát, Kiss Józsefet kérdeztük meg, hogyan fogadták az emberek az üzemi étkezés árának emelkedését: — A kollektív szerződés alapján állapítottuk meg az üzemi étkeztetés árát. Mielőtt a végleges árat kimondtuk volna, a főbizalmi és a bizalmi testület véleményét szintén kikértük. Az emberek elfogadták a háromforintos áremelést, hiszen belátták, ha az élelmiszerárak emelkedtek, akkor ennek törvényszerűen jelentkeznie kell az üzemi ebéd áraiban is. A hatszázada-gos konyhán háromszáz ebéd készül naponta, s azt tartják elvként, hogy a dolgozó legalább a nyersanyag árát fizesse meg. Ez jelenleg 21,50 a Kaposgépnél, s egy jegy ma húsz forintba kerül. Kedvezményt kapnak a több- gyerekes és a gyermeküket egyedül nevelő szülők. B. J. Épül a tehergépkocsi-parkoló Több megértésre van szükség Az áruszállításra vállalkozó magánfuvarozók sokasodásával egyre sürgetőbbé vált Kaposváron annak megoldása, hogy a nehéz tehergépkocsik ne a város közterületein pax-koljanak. Ennek érdekében született is egy terv, amely egyszer és mindenkorra megoldotta (volna) a problémát. Szépséghibája csupán annyi, hogy a kivitelezés tízmillió forintba kerülne. Erre a célra a Kaposvári Városi Tanácsnak nincs eny- nyi pénze. Kiderült, hogy viszonylag kevés az olyan tehergépjármű-tulajdonos a városban, aki közterületen tudja megoldani a parkolást. A magánfuvarozók többsége saját házának udvarára is be tud állni, parkolási gondokkal főleg a lakótelepeken küszködnek. A vállalatok többségének pedig van olyan telephelye, ahová a nehéz- gépjárművek éjszakára beállhatnak. — Tavaly ősszel megkezdődött a tehergépkocsi-parkoló első ütemének építése — mondta László Tamás, a városi tanács műszaki osztályának közlekedési főelőadója. — A kivitelező városgazdálkodási vállalat a múlt év végéig háromszázezer forint értékű földmunkát végzett el. A zárt parkolót a Kinizsi-lakótelep bejáróút- jával szemben, a garázsváros mellett alakítjuk ki. Az első ütem végéig, azaz áprilisig húsz-harminc tehergépkocsi-, illetve erőgép-telephelyről gondoskodunk. A VGV — térítési díj ellenében — a járművek őrzésére, gondozására is vállalkozik, ezt azonban a parkolót igénybevevőknek kell fizetniük. A bővítésre is gondoltunk: a terv szerint ezen a területen 100 tehergépkocsi parkolására nyílik majd mód. Ez elegendő is lenne. Kértük azokat a vállalatokat, amelyeknek telephelyük van, hogy a parkoló elkészültéig tegyék kötelezővé járműveik telephelyi beállását. A Sefag és a Zselici Erdészet figyelembe vette kérésünket, ám a fuvarozó vállalatok tehergépkocsijai továbbra is a közterületen várakoznak éjszakánként. Áprilisban várhatóan tanácsrendelet születik a tehergépkocsik és erőgépek kitiltásáról, utána már büntetés szabható ki rájuk. Foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy a Berzsenyi utcai szanálás során ott is kialakítunk olyan parkolót, ahol várakozni tudnak a gépjárművek.
