Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 10. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 13., szerda A lakók véleménye Több tanácstagtól — és a somogytúri, az istvándi elöljárótól is >—, hallottam, hogy a választók gyakran állítják meg őket az utcán: érdeklődnek, mikor épül meg egy út, vagy járda, tud­ni szeretnék: mire költ — és mennyit — a tanács. A tanácstagok is egyre több helyen kapják felada­tul a testülettől, hogy gyűjt­sék össze a lakosság véle­ményét a feladatok megha­tározásának sorrendjéről, az ésszerű takarékoskodásról és mindenről, ami fontos le­het. A városokban különö­sen nagy szükség van a szé­lesebb körű véleménykuta­tásra. Jó példa erre Kapos­vár és Marcali törekvése, ahol a javaslatok összegyűj­tése és értékelése után dön­tenek véglegesen a fejlesz­tések sorrendjéről. A városodban és a közsé­gekben nem űj ez a gyakor­lat: már évekkel ezelőtt ta­pasztalni lehetett a döntések alaposabb előkészítésére a törekvéseket. Ma pedig egy­re általánosabb már a vá­lasztópolgárok, a település lakói véleményének kikéré­se és figyelembevétele, a döntés előtt, legyen szó akár egy rendezési tervről, fonto­sabb tanácsrendeletről. Ezek a véleményeket összegző ta­nácskozások egyre kritiku- sabbak már: az emberek nemcsak egyetértésüket fej­tik ki: az ellenvéleményü­ket is hangoztatják. Előfor­dult, hogy a tanács kényte­len volt megváltoztatni el­képzeléseit. Balatonfenyvesen is ez történt, amikor a rendezési tervet vitára bo­csátották. Különösen nagy haszonnal jár a lakossági, a szakmai vélemények ütköz­tetése. A vélemények összegyűj­tésének sokféle módja van: a somogyjádi tanács például kérdőíveken kérte a falube­liek véleményét. Máskor a tanácstagok és a népfront­aktívák járják az utcákat és tudakolják a lakóktól, hogy mennyit áldoznának vízre, gázra, út- és járda­építésre, ha a tanács ilyen döntést hozna. A tanácstagok többségének tevékenységén érezni lehet, hogy megküzdőitek a tiszt­ségükért a többes jelölés után. S ha vállalták már a körzetükben élők érdekeinek képviseletét, hangot is ad­nak a véleményüknek, to­vábbítják azokat az észrevé­teleket, javaslatokat, ame­lyek eljutnak hozzájuk. Egyre több társadalmi vi­tát szerveznek éppen ezért a tanácsok a népfront­bizottságokkal közösen olyan esetekben is, amikor a la­kosság nagy többségét érin­tő rendeletet, tervet készül­nek elfogadni. Ilyen idő­szakban gyakran esik meg, hogy még késő este is be­kopognak a tanácstagokhoz, egy újabb ötlettel, kéréssel a lakók. A látrányi tanács elnöke és a pártvezetőségi titkár mondta: ma már mindenhol le lehet mérni a települé­sek arculatán is, milyen a tanácstestület és a lakosság kapcsolata. Nagyobb áldozat­ra csak ott vállalkoznak az emberek, ahol meggyőződtek róla: őszintén kíváncsiak a véleményükre, megtesznek mindent javaslatuk megva­lósításáért, ha a föltételek adottak, vagy megkereshe­tők. Lajos Géza ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Tegnap délelőtt Klenovics Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével tanácskozott a vezető tes­tület. Első napirendi pontként dr. Sa- ruái Csabának, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján meg­vitatta és elfogadta a megye 1987. évi gazdálkodásának tapasztalatairól szó­ló, és az 1988. évi gazdaságpolitikai feladatokat összegező jelentést. Az ülésen megjelent és — többek között — felszólalt Mohai László, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Ezután Tanai Imrének, a megyei pártbizottság titkárának előterjeszté­sét fogadta el a testület, amely a me­gyei pártbizottság 1988. évi program­ját és munkatervét, valamint a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának munkatervét tartalmazta. Eddig tízszázalékos megtakarítás Fegyverzetcsökkentés Megkezdődött Genf ben az újabb forduló Tegnap megérkezett Genfbe az a szovjet delegáció, amely részt vesz az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó szovjet— amerikai tárgyalások hamarosan megkezdődő újabb fordu­lóján. Az újabb fordulóban az a feladat áll a küldöttségek előtt, hogy előkészítsék a hadászati és támadó fegyverzet ra­dikális csökkentéséről szóló szerződést, azzal az ismer! ki­kötéssel, hogy a két ország egyeztetett határidőig nem mond­hatja fel a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es szerződést (angol nevén az ABM-szerződést). Az előző forduló nagy sikerrel zárult, mert a felek ki­dolgozták a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták fel­számolásáról szóló szerződést, amelyet azután 1987 decem­berében a washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozón ír­tak alá. A szovjet kiildöttségvezető repülőtéri nyilatkozata Kedvező energiamérleg giakészleteit. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy amíg a múlt év decemberében az egy évvel ezelőttinél 2,7 fok­kal melegebb időjárás mint­egy 75 ezer tonna olajjal egyenértékű energiamegta­karítást indokolt volna, ad­dig ténylegesen — az előbb felsorolt okok miatt — 50 ezer tonna olajjal egyenér­tékű energiával több fo­gyott, mint 1986 decembe­rében. 1988 január első harma­dában jóval kedvezőbb volt a helyzet, az. átlaghőmérsék­let hat fokkal haladta meg az egy évvel korábbit. így mintegy tízszázalékos ener­giamegtakarítás valószínű­síthető. Eszerint villamos energiából megközelítően 80 millió kilowattórával, föld­gázból pedig mintegy 60 mil­lió köbméterrel kevesebbet fogyasztott az ország az év első tíz napjában. Az enyhe­ség másfajta megtakarítást is hozott az országnak. Sok­millió forintos kiadástól mentesültek — egyelőre — a települések és a közúti igaz­gatóságok az utak hóeltaka­rításának elmaradásával. Az enyheség a folyók mellé te­lepített parti szűrési kutak vízhozamát, teljesítményét is kedvezően befolyásolja, a jégzajlás elmaradása pedig a hajózás fenntartását segíti. Az építőiparnak közvetlen hasznot hozott a januári enyheség, mert elenyésző ki­vételtől eltekintve nem kel­lett fagyszabadságra küldeni a dolgozókat. Az ország múlt évi ener­giamérlege szerint — az Ál­lami Energetikai és Energia­biztonságtechnikai Felügye­lettől kapott előzetes adatok alapján — 2,2 százalékkal több energát fogyasztottunk, mint 1986-ban. A többletet atomenergiával termelt árammal fedezte az ország. A fogyasztási növekményen belül az anyagi áldozatok — ipar, építőipar, mezőgazda­ság, közlekedés — 1—1,5 százalékkal, a lakosság pe­dig 3,5—4 százalékkal hasz­nált többet az előző évinél. A többlet nagy részét a múlt év eleji nagy hideg miatt a fűtésre fordította az ország. A .fogyasztást növelte még az iparnak a tervezettnél di­namikusabb termelése, ezen belül sok energiát igényelt az egyébként is energiaigé­nyes építőipar, a hétvégi ter­melési műszakokhoz, ame­lyekkel a felvásárlás okozta hiányt igyekezett enyhíteni. A tüzelőanyagok felvásárlá­sa is a szükségesnél jobban apasztotta az ország ener­Mirelite Külkereskedelmi Közös Vállalat Átszervezték a hűtői part 1987. december 31-én megszűnt a Magyar Hűtő­ipari Vállalat és 1988. janu­ár 1-től — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium döntése alapján — az országos nagyvállalat nyolc vidéki és két fővárosi gyá­rából hét, államigazgatási felügyelet alá tartozó, önál­lóan gazdálkodó vállalatot alakítottak ki — jelentette be kedden a MÉM-ben tar­tott sajtótájékoztatón Nagy László, az élelmiszeripari főosztály vezetője. Elmon­dotta: önálló vállalattá ala­kult a bajai, á békéscsabai, a győri, a miskolci, a szé­kesfehérvári, a zalaegerszegi és a budapesti gyár. A bajai vállalatot a helyi és a kecs­keméti hűtőházak, míg a budapesti vállalatot a csepe­li, a dunakeszi hűtőházak és a fővárosi raktárház össze­vonásával alakították ki. A megszüntetett hűtőipari vállalat gazdálkodása egé­szében véve megfelelt a kö­vetelményeknek, működésé­ben azonban kedvezőtlen je­lenségek is mutatkoztak: belföldön csökkent a nyere­sége, külföldön piacokat vesztett. A MÉM döntése elősegíti, hogy az újonnan alakult vállalatok a piaci igényekhez jobban alkal­mazkodjanak. Erre már kedvező tapasztalatokat mu­tat az élelmiszeripar más or­szágos vállalatainak átszer­vezés utáni eredménye. Egyes feladatok változat­lanul igénylik a közös, köz­ponti tevékenységet. Ezért a hét önálló vállalat, továbbá három termelőszövetkezet, két konzervgyár és egy bank létrehozta a budapesti köz­ponttal a Mirelité Külkeres­kedelmi Közös Vállalatot. Ennek legfontosabb feladata az export lebonyolítása, kö­zös termelésfejlesztés és mi­nőségellenőrzés. Csaba László, a közös vál­lalat vezérigazgatója elmon­dotta, hogy a hűtőipari szer­vezet korszerűsítése nem okoz zökkenőket az önálló vállalatok munkájában. An­nak ellenére, hogy központi pénzügyi forrásból nem kap­tak támogatást, biztosították fizetőképességüket. A közös vállalatnál keve­sebben dolgoznak, mint a megszűnt hűtőipari központ­ban. A jövőben bővíteni akarják külpiaci munkáju­kat: több gyorsfagyasztott árut kívánnak exportálni, ugyanakkor megkezdik friss zöldségfélék kivitelét is. Az alapanyagot termelő és fel­dolgozó partnerek részére gépek, csomagolóanyagok és vetőmagok importját szerve­zik meg. Azt is tervezik, hogy néhány éven belül a közös vállalat részvénytár­sasággá alakul. Derűlátóan riyilatkozott a szovjet és amerikai hadásza­ti támadó fegyverzetek 50 százalékos csökkentésének kilátásairól Alekszej Obu­hov Genfben. A szovjet kül­döttség vezetője kedden, re­pülőtéri nyilatkozatában ki­jelentette: nagy és bonyolult munka vár ránk, de meg­győződésünk, hogy minden adott a szerződés határidőn belüli kidolgozásához. A washingtoni csúcstalál­kozón létrejött megállapodás szerint a szerződést Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan következő, ez év első felé­ben Moszkvában . tartandó találkozóra kell kidolgozni. Obuhov nagykövet közöl­te: a szerződés szövegének első, közös tervezete, ha szá­mos kérdőjellel is, de a tár­gyalóasztalon fekszik. Rámu­tatott, hogy különleges je­lentősége van az új megálla­podással összefüggésben az 1972-es ABM-szerződés be­tartásának. Az ebben vállalt kötelezettségek a hadászati stabilitást szavatolják, kö­vetkezésképpen elengedhe­tetlenül szükségesek a ha­dászati fegyverzetek korlá­tozásának megvalósításához. — A szovjet delegáció azon van, hogy a legtelje­sebb mértékben kihasznál­ják a meglévő lehetőségeket és egy újabb, még fortosabb lépést lehessen tenni az atomfegyvermentes világ fe­lé — mondotta Alekszej Obuhov, majd reményét fe­jezte ki, hogy az amerikai tárgyaló küldöttség is építő szellemről tesz tanúbizony­ságot. Így a két küldöttség közös erőfeszítéssel gyorsan és sikeresen elvégezheti a rá háruló feladatokat. Atomreaktor­rekonstrukció A Központi Fizikai Kuta­tó Intézet 1986 májusában rekonstrukció miatt leállí­tott atomreaktoránál befe­jezték az építészeti munkák nagyobb részét és azoknak H berendezéseknek a szere­lését, amelyek közvetlenül nem érintkeznek radioak­tív anyagokkal. A szakem­berek megkezdték a legfon­tosabb elem,, a különleges alumíniumból készült reak­tortartály elhelyezését, amelynek belsejébe kerül majd a radioaktív üzem­anyag. A felújítás eredmé­nyeként a reaktor teljesít­ménye a korábbi 5 mega­wattról 20 megawattra nö­vekszik: Az újjáépítés után a kutatások mellett tízszer több izotóp alapanyagot ké­szíthetnek majd elő a szak­emberek. A korszerű beren­dezéssel hazánkban eddig nem gyártott izotópokat is előállítanak majd, így pél­dául a Kobalt—60-at, ame­lyet a gyógyászatban alkal­maznak a rosszindulatú da­ganatok besugárzására. Rekordszámú szabadalom.. Rekordévként könyvelheti el 1987-et az Országos Talál­mányi Hivatal: összesen 6200 szabadalmi bejelentést nyúj­tottak be, 10 százalékkal töb­bet, mint a megelőző évben. Az önálló magyar szaba­dalmi rendszer 1895-ben jött létre; az első években körül­belül háromezer találmányt jelentettek be, azóta — a mindenkori gazdasági kör­nyezettel összefüggésben, ki- sebb-nagyobb hullámzások­kal — megkétszereződött ez a szám. A mostanit megelő­ző legsikeresebb év 1913 volt, amikor kiugróan sok, 5686 szabadalmi bejelentést tettek. A tavalyi rekord elsősor­ban annak köszönhető, hogy az utóbbi években — az egyébként kedvezőtlen köz- gazdasági feltételek közepet­te — a találmányi hivatal és más állami, illetve társadal­mi szervek, elsősorban a szakszervezetek, a MTESZ, a KISZ a korábbinál hatéko­nyabb kezdeményezésekkel igyekeztek fellendíteni a fel­találói tevékenységet. Létre­jött az országos újítási adat­bank, megalakult az Újítási Szakértői Testület, szélese­dett a találmányi tanfolya­mok rendszere. Számos nem­zetközi és hazai kiállítást, versenyt, pályázatot szervez­tek, illetve anyagilag támo­gattak. A találmányok eredménye 1980 óta négyszeresére nőtt tavaly meghaladta a 11 mil­liárd forintot. Az 1987-ben kifizetett találmányi díjak összege elérte az egymilliár- dot. Tavaly is, mint már évek óta a gyógyszeripar volt az egyik legaktívabb terület, de sok szabadalmat jelentet­tek be a növényvédő szerek, valamint az energiahordozók felhasználásának célszerűbb felhasználására is.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom