Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-09 / 7. szám
Somogyi Néplap 1988. január 9., szombat ÉPÍTŐIPAR MIÉRT VIRÁGOZNAK A KISSZÖVETKEZETEK? KAPOSVÁRI TÖRTÉHETEK Páros csillag az ég alján... táit a magyarnótákra jellemAz új vállalkozási formák lí)112-ben kaptak zöld utat a magyar gazdaságban. Az azóta eltelt évek alatt bebizonyították életképességüket. Ennek is köszönhetően gyorsan elterjedtek az építőiparban is a kisvállalatok, akisszövetkezetek, a kivállalko- zásokként nyilvántartott vállalati gazdasági munkaközösségek és szövetkezeti szakcsoportok, valamint a magánosok munkaközösségei. Számuk az 1982-es 1219-ről! 1986- ban elérte az 5600-at. Érdekes tendencia figyelhető meg az építő kisszövetkezetek között: a 20 százalékra emelt különadó hatására — amit a velük szerződött megbízónak kell fizetnie — a szakcsoportok és a gazdasági munkaközösségek jelentős hányada átalakult kedvezőbb gazdálkodási feltételeket nyújtó kisszövetkezetté Mozgékonyak A kisszervezetek jelentősége, fontossága mellett szól az a tény, hogy az általuk elvégzett építés-szerelés értéke 1986-ban meghaladta a 22,3 milliárd forintot. Főleg olyan munkákra vállalkoznak, amelyek nem érik meg a nagyobb állami vállalatoknak — ezzel bizonyítják, hogy erre a szervezeti elemre szüksége van az építésügynek. Népszerűségüket mutatja, hogy a különböző kisszervezetekben foglalkoztatott dolgozók létszáma is erőteljesen fejlődik, 1986-ban már 69 ezren választották megélhetésükhöz ezt a formát. Arról nincsen statisztika, hányán vannak, akik korábban állami vállalatnál vagy építőszövetkezetnél dolgoztak és azt az állásukat hagyták ott egy jobban fizető gmk- tagságért. Akkoriban sokan megkongatták a vészharangot: mi lesz az állami iparral, ha elmennek legjobb szakemberei? A kérdésre az élet adta meg a választ. Azzal, hogy a nagy szervezetek is rákényszerültek : kevesebb emberrel, kisebb rezsivel, mozgékonyabb szervezettel álljanak ki a piacra. Ahol a versenytársak között nem ritkán korábbi munkatársaik is szerepelnek — egy kisszervezet égisze alatt. Vállalkoxnak Ennek a szervezeti formának az életképességét jól mutatják, hogy bár 1985-ben és 1986-ban nagyobb lett jövedelmük elvonása, számuk és megtermelt jövedelmük nem csökkent. Emelkedett a társadalombiztosítási járulék, növekedett a társasági adó. mégsem csökkent drasztikusan a kisszervezetek száma. Az viszont kétségtelen, hogy korábbi dinamikus fejlődésüket lefékezte. Ekkor újabb, belső átalakulás indult meg. A kisszervezetek abba az irányba húzódtak. ahol kevesebb kötöttséggel kellett számolniuk. A vállalati gazdasági munkaközösségek tekintélyes része például úgy működik, hogy létezésük feltételeit gyakorlatilag az anyavállalat szabja meg. Pontosabb volna ezeket a vgmk-kat ..rohambrigádoknak'' nevezni, ök azok, amelyek hétvégeken vagy késő este még ott vannak az építkezésen, ' ha szorít a határidő. Nem keresnek különmunkát, mert mindig kapnak „házon belül” elegendő megbízást. A szakcsoportok már arra kényszerülnek, hogy önállóan vállalkozzanak, mert létrehozójuk leggyakrabban maga is kisszervezet. A legszabadabban a magánszemélyek által alapított gazdasági munkaközösségek és kisszövetkezetek vállalkoznak, amelyek minden „védőernyő” nélkül állnak a versenytársak között. A piaci előrejelzések ismeretében arra lehet számítani, hogy a kisszervezetek teljesítménye és piaci részaránya növekedni fog a következő években, akkor is, ha számuk csökken. Azért, mert ezeknek már egyre stabilabb helyük van, és jól illeszkednek az építési igények megváltozott struktúrájához. Középvállalatokat pótolhatnak Eltérő fejlődési pályát rajzolnak az ÉGSZI szakemberei — akik a piac várható változásairól tanulmányt készítettek — az egyes kisszervezeti formáknak. Véleményük szerint a vgm-ek, a szakcsoportok, a gazdaság' munkaközösségek közel állnak már ahhoz a szinthoz, amit indokol a kereslet. A kisvállalatok és kisszövetkezetek pedig azt a kört adhatják, amelyből kiválasztódhat a magyar építőipar struktúrájából még hiányzó középvállalati mezőny. Egyes számítások szerint a szakcsoportok és a vállalati gazdasági munkaközösségek építési tevékenysége 1988- ban körülbelül 8 százalékkal nő, a gazdasági munkaközösségekben pedig 15 százalékkal lehet nagyobb a teljesítmény. összességében a kisszervezetek 32 milliárd forintnyi értékkel gyarapítják a nemzeti vagyont. Ezzel újból leteszik névjegyüket, és létjogosultságukról meggyőzhetik a még mindig kétkedőket. Sz. K. Kaposváron, a Tóth Lajos utca 5. számú házon már nincs meg az emléktábla. Pedig itt komponálta legszebb dalait. Hírneve megkopott, sokan már nem tudják, hogy kiről nevezték el az utcát, amikor a Pete Lajos utcában járnak. Pete Lajos jogász és nótaszerző volt. Hetesen született 1866-ban. Még iskolába sem járt, amikor édesanyja zongorázni tanította. Apja tiszttartó volt a Somssich- birtokon. A kastélyban rendezett házi hangversenyen lépett fel először, mégpedig olyan sikerrel, hogy a kastély urától egy arany kézelő- és inggombkészletet kapott ajándékba. Gimnazistaéveit Kaposváron töltötte; ekkor indult el a siker útján. Az Anna utcai ház ablaka alatt sokan megálltak hallgatni a kisdiák zongora- játékát. Itt szerezte dalainak nagy részét. Nótákat komponált, az akkor népszerű és divatos cigányzenekarok részére. Egy tavaszi estén szép dalra ihlette az első szerelem élménye. Ma is dalolják: Páros csillag az ég alján, Egyik fényes, másik halvány, Én nem tudom, ,mi fáj olyan mélyen, Mikor azt a két csillagot nézem.. . Joghallgató korában a pesti aranyifjúság számára komponálta a Jogászcsárdást. Eredetiség jellemezte. Dalszövegeit jogásztársa írta, később testvére. Pete Márton ügyvéd. A szünidőket a Balatonon töltötte. Itt írta a Halászlegény a szeretőm és a Kikötő ormán állok című dalt. Szerelmes nóző nosztalgia kíséri. Ilyen többek között a Nem való bokréta türött süveg mellé... A pajkosabb hangvételű Hallja maga, barna! című dala életének vidámabb korszakában keletkezett. Nótaköltészetének virágzása vármegyei szolgálatának időszakára esik. 1893- ban benősült a Csorba családba. Aljegyző volt Nosz- lopy Tivadar mellett, aki a helyi lap felelős szerkesztője is volt. Mondják, hogy főnökétől elkérte a legújabb újságot, keresett benne egy verset, cigarettára gyújtott, és azt mondta: „Megvan a nóta!" S már dalolta is. Megbízhatónak tartották hivatali munkájában, megbízhatatlannak szerelmi életében. Pedig gazdag lelkivilágát mély érzések fűtötték. A szerelmi csalódás inspirálta dalait életének delén. Barátja, Ábrányi Kornél országgyűlési képviselő kérésére 1899-ben föllépett a pesti Vigadóban. A fővárosi lapok a „Somogyi vadvirág" pompázó nyílásáról írtak, A nagy sikerű budapesti hangverseny idején ismerkedett meg Fráter Lóránttól, és meleg barátságot kötött vele. A századforduló utáni években Lengyeltótiban volt főszolgabíró. Képünk ott készült róla Berzsenyi János és a Berzsenyi-csárdást szerző Berzsenyi László társaságában. Középen Pete Lajos. A világháború végén vonult nyugalomba. 1918-ban Rákosszentmihályra költözött, de többször hazalátogatott Kaposvárra. Búcsúhangversenyét itt tartotta meg 1922-ben. Budapesten temették el, 1924-ben. Szülőhelyén és tátrafüredi nyaralójában emléktábla őrzi emlékét. Kaposvári szereplését az 1936-ban alakult Pete Lajos Dalkör őrizte meg. Lévai József ÚJ rendelkezések a honvédelmi hozzájárulásról A pénztáros őrizetlenül hagyta a pénzt Valutát loptak ax Ibusz-irodából A gondatlanságra nincs mentség Nem „kellett'.’, betörni: loptak december 9-én az Ibusz kaposvári irodájából. Délután fél háromkor már alig volt ügyfél a hivatalban, amikor Nagy Szilvia valutapénztáros bement a hátsó helyiségbe. Egy valamiről azonban megfeledkezett: a kifizető pénztár ablaka mögött felejtett 38 780 schillinget, 157 ezer forint értékben. Ezt az alkalmat használta ki az irodába „ügyfélként” érkező Fehér Gábor húszéves budapesti lakos. A fiatalember korábban már járt az irodában, lengyelországi útjukhoz 13 000 zlotyit akart kiváltani a feleségével. A valutaügyeket délelőtt elintézte, benzinutalványt viszont elfelejtett kérni. Az Ibusz-nál sokan voltak azokban a percekben, s méltatlankodtak a fiatalember újabb kérése hallatán. Ezért döntött úgy Fehér Gábor, hogy délután visszamegy. Fél háromkor nagyobb szerencséje volt: senkit sem talált az irodában, egyetlen alkalmazott dolgozott csupán a pult legtávolabbi részén, ahonnan nem lehetett rálátni a valutapénztárra. Fehér Gábor — fölmérve a kivételes lehetőséget — benyúlt a kis ablakon, s egy perc múlva már el is tűnt az irodából. A parkolóban, gépkocsijukban várta a felesége, és . nyomban ölindultak Budapestre. A feleség sem ismeretlen a rendőrség előtt: Jónás Katalin szerepelt már a Szép- művészeti Múzeum képrablásának ügyében is. Ezúttal nem tudott férje akciójáról. A férfinak büntetett előélete során volt már dolga a rendőrséggel valutázás miatt is. Decemberben a budapesti rendőrség már nyomozott Fehér Gábor után. A X. kerületben lakásbetörést követtek él, s 140 ezer forint értékű ékszert vittek el a lakásból. A házkutatás során megtalálták az ékszereket Fehéréknél, az ágyneműtartóban — pedig nem várt meglepetés — 36 780 schillinget rejtettek a párnák. A kaposvári rablás összegéből kétezer schilling hiányzott. Fehér Gábor elismerte bűnösségét. A fiatalember a válutalopás mellett lakásbetörés, márkával való üzletelés és közokirat-hamisítás vádjával került a bíróság elé. Más névre szóló, saját fényképpel ellátott útlevelet is találtak nála. Ruzsinszki Miklós • rendőr őrnagy, a nyomozás vezetője elmondta: bár igen hamar — december 27-én — elfogták Fehér Gábort, először nem rá gyanakodtak. Nem gondolták ugyanis, hogy a fiatalember, aki egyszer már járt az irodában, s útleveléből személyi adatait is kiírták, lopásra adja a fejét. A házaspárral volt egy fiatal kaposvári fiú is, aki — miután útbaigazítást kértek tőle — elkísérte a fiatalokat. Az egész napot velük töltötte, így fölmerült a gyanú, hogy esetleg őt küldték be az irodába. A fiú ártatlanságához azonban nem fér kétség. Felelősség terheli viszont az iroda dolgozóját, alki felelőtlenül ilyen nagy összeget hagyott őrizetlenül. Kurdi Ferenc, az Ibusz- iroda vezetője elmondta, hogy a felelősségrevonás megindult ellene. A valutapénztárost azóta más munkakörbe helyezték, s ha a hiányzó 2000 schilling nem kerül elő, neki kell megtérítenie. H. Ê. Piaci körkép A tavaszias tél meglátszott a kaposvári hetipiac árukínálatán. Megjelent a barka, s örömet okoztak — már látványukkal is — a kis virágcsokrok. Primőr áruból is bőséges volt a kínálat: a paradicsom kilója 120 forint volt, a zöldpaprika darabja 14—16 forint. Zöldhagymát csomónként 4—5 forintért lehetett kapni. A fejeskáposzta ára 10, a kelkáposztáé 15 volt, a karalábé pedig 10—12—13 forint. A vöröshagyma kilóját 12—14— 16 forintért mérték, a burgonyát 14—17-ért. Sokat kértek azonban a túróért, tejfölért: kilója-literje egyaránt ötven forintba került. Az élő fehér csirke és tyúk kilója 55, a vörösé 70 forint volt; pucolt formában 70—80 forintért mérték. A sárgarépát 10, a fehérrépát 16—17 forintért kínálták, a petrezselyemzöld csomóját 3—4 forintért. Sokan árultak úgynevezett francia petrezselymet, azaz a gyökér nélküli zöldet. A honvédelmi hozzájárulást a kötelezettek a sorkatonai szolgálati kötelezettségük teljesítése helyett fizetik, és ezzel veszik ki részüket az ország védelmi készenlétének erősítéséből. A honvédelmi hozzájárulás azonban nem jelenti a sorkatonai szolgálati kötelezettség megváltását: általában azok fizetik, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem teljesíthetnek katonai szolgálatot. A honvédelmi törvény 31. paragrafusa szerint: az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesít vagy nem a jogszabály által meghatározott időtartamban teljesít, honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezhető. A törvény megjelenése óta azonban egyrészt megváltozott a katonai szolgálat időtartama (24 hónapról 18 hónapra), másrészt a személyi jövedelemadó miatt megváltozott a honvédelmi hozzájárulás fizetésének mértéke. Január 1-jétől azoknak kell fizetniük honvédelmi hozzájárulást, akik nem teljesítettek sorkatonai szolgálatot vagy akik a szolgálatból hat hónap letöltése előtt szereltek le. Tizennyolc hónapig tart a fizetési kötelezettsége annak, aki egyáltalán nem teljesített sorkatonai szolgálatot vagy szolgálata két hónapnál rö- videbb volt. Tizennyolc hónapig fizet hozzájárulást az is, akit hivatásos vagy továbbszolgáló állományba vettek fel, ha két hónapnál rö- videbb sorkatonai szolgálatának, valamint hivatásos vagy továbbszőlgálati idejéA fokhagyma ára is mérséklődött: 80—90—100 forintra. A paraj kilója 80— 90, a sóskáé 100—11Ó forint volt. Diót csak tisztított formában árultak, kilóját 240— 260 forintért. Mákot 180— 160-ért, szelídgesztenyét 70- ért. A lencse kilója 60, a tarka babé ugyancsak, fehér babot pedig 50 forintért adtak. A téli piros alma 12 forinttól 25 forintig kellette magát, a körte 10—25 forint volt. A fedett csarnokban akadt, aki 60-at kért érte — sikertelenül. Olcsó lett a tojás: 2—2,30- ért adták: Narancsot is árultak, szigorúan a szabott áron, 47 forintért, élénken emlékezve a karácsony előtti ellenőrzésre, amikor egy árusnak túl sokba került a drágításért járó büntetés. Akadt gomba is. A sampinyon kilóját 130-ért kínálták; a gévagombáét ahogyan vitték. K. A. nek együttes tartama nem haladja meg a hat hónapot. Tizenkét hónapig kell fizetnie honvédelmi hozzájárulást -annak, aki hat hónapnál rö- videbb ideig, de legalább két hónapig sorkatonai szolgálatot teljesített, és annak is, akiinek két hónapnál rövi- debb sorkatonai és hivatásos vagy továbbszőlgálati ideje együttesen a hat hónapot meghaladja, de a tizennyolc hónapot nem éri el. E rendelkezés alkalmazása szempontjából hat hónapnak kell tekinteni a letöltött sorkatonai szolgálatot akkor is, ha a hadköteles szolgálatának a hatodik hónapját csak megkezdte, és azt követően szerelték le. A honvédelmi hozzájárulás mértéke január 1-jétől a hadköteles személyi jövedelemadójának 50 százaléka, de legalább havi 200, legföljebb azonban 2000 forint. Mentes a honvédelmi hoz- ' zájárulás fizetése alól az, aki testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munka- képességét legalább 50 százalékig elvesztette vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegsége, illetve rokkantsága miatt vált katonai szolgálatra alkalmatlanná; de az is, aki személyi vagy egyéb körülményeire tekintettel a pénzügyminiszter rendelkezése szerint mentesítést kapott. A jogszabály szerint további mentességet állapíthat meg a honvédelmi miniszter a meghatározott foglalkozási csoportba tartozó hadkötelesek számára. A hozzájárulás havonként esedékes. A pénzügyminiszter az esedékességet — méltányossági okból — ettől eltérően is megállapíthatja. A hozzájárulás kivetése és mértéke ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van. A befizetett hozzájárulás összegét vissza kell téríteni, ha az illetőt sorkatonai szolgálatra hívják be vagy túlfizetése van. Dr. Szendi József Mérséklődtek az árak
