Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 6. szám

2 Somogyi Néplap 1988. január 8., péntek Külügyi tájékoitató Moszkvában A Szovjetunió következetesen síkraszáll a vegyi fegyverek betiltásáért Afganisztán kilenc esztendeje Üj szóvivő mutatkozott be csütörtökön a szovjet kül- ügymiiniisztériumi sajtóköz­pontban. Vagyim Perfiljev, aki korábban a Szovjetunió franciaországi nagykövetsé­gének sajtótanácsosa volt, rekord hosszúságú tájékoz­tatót tartott. Három vendéget is meghívott: Jurij Aleksze- jevet, a külügyminisztérium közel-keleti főosztályának vezetőjét, aki Sevardnadze külügyminiszter kíséretében részt vett Kabulban a szer­dán befejeződött szovjet— afganisztáni tárgyalásokon, Jurij Nazarkin nagykövetet, aki a vegyi fegyverek betil­tásáról folyó genfi tárgyalá­sokon vezeti a szovjet kül­döttséget és Cennagyij Mihe- lin bírósági pszichiátriai szakértőt. Őszinte szándék Sevardnadze külügymi­niszter látogatása arról ta­núskodik, hogy a szovjet és az afgán vezetés komoly és őszinte szándéka az afgán probléma mielőbbi átfogó rendezése — hangzott el a tájékoztatón,. — Az egy éve meghirdetett nemzeti megbé­kélési politika sok konkrét eredményt hozott. Megálla­podhattak abban is, hogy legfeljebb tizenkét hónap alatt kivonják az Afganisz­tánba vezényelt szovjet csa­A salvadori fővárosban szo­lidaritási tüntetést rendeztek az alkalomból, hogy az or­szág különböző börtöneiben sok politikai fogoly éhség- sztrájkot folytat (Telefotó: AP—Mfl—KS) Negyvenezer kormányka­tona mozgósításával nagy­szabású gerillaellenes had­művelet kezdődött Salvador­ban — közölte szerdán egy katonai szóvivő. A hadmű­velet bejelentett célja az, hogy megállítsa a hazafiak­nak az elmúlt napokban kez­patokat. Énnek érdekében a legfontosabb aiz ENSZ-főtit- kár megbízottjának közvetí­tésével folyó genfi afganisz­táni—pakisztáni tárgyalások befejezése. A rendezés felté­teleit már csaknem teljes mértékben egyeztették, így meghatározták az afgán bel- ügyekbe való beavatkozás ki­zárásának garanciáit. Ezeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok szavatolná. Csak a csapatkivonás időtartamá­nak kérdése nyitott továbbra is, de afgán részről ezzel kapcsolatban is megvan az építő jellegű javaslat. Alek- szejev emlékeztetett, hogy ez a kérdés régebb óta akadá­lya a rendezésnek, mint ahány hónap különbség a két álláspont között van, vagyis a pakisztáni rugalmat­lanság a kivonás megkezdé­sét odázta el mindeddig. Megvannak annak a felté­telei, hogy a tárgyalások kö­vetkező fordulóján befeje­ződjék a genfi folyamart; — hangsúlyozta Alekszejev. Látogatások Január 11—12-én tesz mun­kalátogatást az SZKP KB meghívására a Szovjetunió­ban Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. Ennek kapcsán Perfiljev hangsúlyozta : a két ország közös célja ma a tár­sadalmi és gazdasági fejlesz­dasági létesítményei ellen irányuló támadássorozatát. Mauricio Vargas ezredes újságírók előtt azt is el­mondta., hogy a hazafiak el­len indított támadásban a szárazföldi erők mellett részt vesz a tüzérség és a légierő is. A támadást a fővárostól északra, valamint Chalate- nango tartomány déli része ellen irányítják, ahol a ge­rillák az utóbbi időben nyolc magasfeszültségű villamos vezeték relé-ál'lomását meg­rongálták. tés meggyorsítása. A látoga­tástól a kapcsolatok további lendületes fejlődését várják a Szovjetunióban. Nyikolaj Rizskov kormány­fő január 11-e és 14-e között tesz látogatást Svédország­ban, 14-e és 16-a között Nor­végiában azzal a céllal, hogy szovjet részről folytassák a két országgal 1986-ban meg­kezdett konstruktív párbe­szédet. A két kormányfőn kí­vül más tekintélyes politiku­sokkal, az üzleti élet képvi­selőivel is folytat tárgyalá­sokat Rizskov, Göteborgba és Bergenbe utazik. A látoga­tás során több megállapodást is aláírnak. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere január 12-e és 14-e között tartózkodik hi­vatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban. A külügymi­nisztérium információs fő­osztályának vezetőhelyettese hangsúlyozta,. hogy a látoga­tás alkalmat ad a kétoldalú kapcsolatok kérdéseinek át­tekintésére. Feltételezhető, hogy a tárgyalásokon külön figyelmet fordítanak a le­szerelés távlataira, az össz­európai folyairiat továbbfej­lesztésére, az átfogó nemzet­közi biztonsági rendszer meg­teremtésével kapcsolatos fel­adatokra. Nyilvánvalóan szó­ba kerülnek az egyes nyugat- európai országokkal fenntar­tott kapcsolatok, a regionális konfliktusok és más nemzet­közi témák. Eduard Sevardnadze janu­ár végén utazik hivatalos lá­togatásra az NSZK-ba. A tá­jékoztatón felhívták a figyel­met arra, hogy folytatódik a két ország vezetésének pár­beszéde. Sevardnadze Helmut Kohl kancellárral, Hans- Dietrich jGenscher alkancel- lár külügyminiszterrel és Richard von Weizsäcker ál­lamelnökkel is tárgyal, véle­ménycserét folytat az ország jelentős pártjainak vezetői­vel. A kétoldalú kapcsolatok mellett a nemzetközi kérdé­sek, köztük a leszerelés prob­lematikája szerepel a tár­gyalások napirendjén. Vegyi fegyverek Óhatatlanul kihat a vegyi fegyverek betiltásáról és a készletek megsemmisítéséről folyó genfi tárgyalások me­netére az amerikai kormány­zatnak az a döntése, hogy megkezdik a bináris vegyi fegyverek gyártását — hang­súlyozta Jurij Nazarkin. A döntés azt jelzi, hogy az Egyesült Államok nem kész a konvenció megkötése irá­nyába haladni. Emlékeztetett arra, hogy az újabb forduló január 12-én kezdődik. Szólt arról, hogy 1984 óta nem változott az amerikai álláspont, a küldöttség nem kapott új utasításokat, felha­talmazást. A szovjet küldött­ség azt a feladatot kapta, hogy továbbra is tegyen meg minden tőle telhetőt a tár­gyalások eredményes folyta­tása érdekében. A nagykövet hivatalos be­jelentést tett, amelyben hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen síkraszáll a vegyi fegyverek betiltásáért és szigorú ellenőrzés melletti megsemmisítéséért, s úgy ér­tékeli, hogy ez egyik fő irá­nya annak a leszerelési fo­lyamatnak, amelyet a köze­pes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták felszámolásáról kötött szerződés indított meg. A Szovjetunió elítéli az ilyen fegyver átadását, alkalmazá­sát, az országokat arra szó­lítja fel, hogy felismerve fe­lelősségüket tanúsítsanak mértékletességet. Nukleáris robbantások Perfiljev bejelentette, hogy pénteken amerikai küldöt;- ség érkezik a Szovjetunióba Robert Barker, az amerikai hadügyminiszter tanácsadó­ja vezetésével. A küldöttség január 10-e és 15-e között felkeresi a szemipalartyinszki nukleáris kísérleti telepet. Ezt követően január 24-e és 30-a között tesz hasonló szov­jet küldöttség látogatást az Egyesült Államokban. Az utazások célja: megismer­kedni a létesítményekkel. A novemberben Genfben szü­letett megállapodás alapján a felek célja az, hogy megha­tározzák azt a szovjet—ame­rikai közös kísérletet, amely­nek eredményeként kidolgoz­hatok a nukleáris robbantá­sok méreteit korlátozó, 1974- ben és 1976-ban kötött szer­ződések és a lehetséges jövő­beni megállapodások betar­tása ellenőrzésének módsze­rei. Pszichiátria A pszichiátriai kezelések rendjéről, az ezzel kapcsola­tos állampolgári jogokról ho­zott legfelsőbb tanács elnök­ségi útmutató kapcsán vá­laszolt az újságírók kérdései­re Geninagyij Mihetin, az or­vostudományok kandidátu­sa. Elmondta, korábban a Szovjetunióban úgy vélték, hogy az ön- és közveszélyes, a büntetőtörvénykönyvbe üt­köző súlyos cselekményeket elkövetett elmebetegek kény­szergyógyítására létrehozott gyógyintézeteknek biztonsá­gi okokból a belügyminiszté­rium intézményrendszerének keretei között kell működ­niük. A legfelsőbb tanács elnöksége ezeket az intéze­teket is az egészségügyi mi­nisztérium felügyelete alá helyezte. Hangsúlyozta : az alkalmazott orvosi módszere­ket 'illetően nem volt eltérés a belügyi szakintézetek és az egészségügyi intézmények gyakorlata között. Kiemelte: a pszichiátria területén elkö­vetett visszaélések számát senki sem állapította meg, nem készült ilyen statisztika, teljes bizonyossággal állítha­tó azonban, hogy szórványje- lenségekről van szó, ame­lyekkel — mivel felkeltették a társadalom figyelmét — foglalkozni kellett. „Tiszta lelkiismerettel és a kötelességünk teljesítésének tudatával távozunk Afga­nisztánból” — hangsúlyozta Eduard Sevardnadze szoyjet külügyminiszter kabuli tár­gyalásait követően. Ugyan­akkor ismételten leszögezte, hogy a szovjet katonák tá­vozásának feltétele a külső beavatkozás megszüntetése. Az afganisztáni—pakisztáni közvetett tárgyalások követ­kező, genfi fordulóján már februárban elfogadhatják az erre vonatkozó csomagter­vet. A szovjet külügyminiszter 12 hónapos határidőt jelölt meg. Ez nem most először hangzott el : Nadzsibullah államelnök november végén, az új alkotmány elfogadá­sakor már előterjesztette ezt a javaslatot. (Korábban más­fél éves kivonási ütemterv­ről volt szó Genfben, de a másik fél ragaszkodott a rövidebb időszakhoz.) A 12 hónap elhangzott azután Mi­hail Gorbacsov washingtoni tárgyalásain. S érdemes megemlíteni, hogy Kabul­ban és Moszkvában egyaránt úgy ítélik meg, hogy a tel­jes csapatkivonásra még előbb is sor kerülhet, amennyiben a nagyobb fegyveres csoportok beszün­tetik a katonai akciókat. A nemzetközi feltételek a jelek szerint tehát lehetővé tehetik, hogy még 1988-ban az utolsó szovjet katona is elhagyja Afganisztán terüle­tét — csaknem kilenc esz­tendő után. 1979. december 27-én, a belső összecsapások nyomán megalakult új afgán veze­tés, Babrak Karmailal az élen, a szovjet—afgán ba­rátsági és együttműködési szerződés alapján kért és kapott a politikai és gazda­sági mellett katonai segítsé­get a Szovjetuniótól. Ezt kö­vetően a szovjet katonák az afgán hadsereggel vállvetve védték az áprilisi forrada­lom vívmányait a külső — amerikai és pakisztáni — tá­mogatást élvező ellenforra­dalmi erőkkel szemben. A Szovjetunióban megin­dult átalakítás, az új külpo­litikai gondolkodásmód tér­nyerése új megvilágításba helyezte azonban az Afga­nisztán körül kialakult hely­zetet is. Megerősödött az a felismerés, hogy ezt a re­gionális problémát békés, politikai eszközökkel kell és lehet 'rendezni. Az új meg­közelítés első jele volt Mi­hail Gorbacsov pártvezető 1986 nyarán Vlagyivosztok­ban elmondott beszéde. Ak­kor több javaslatot tett, s még abban az évben hat szovjet ezredet kivontak Af­ganisztánból. Jelenleg Afga­nisztán 30 közigazgatási egy­ségéből 12-ben már nincse­nek szovjet katonák, s a nemzeti megbékélés, a tűz­szünet megszilárdulásával párhuzamosan az egyes kör­zetekből fokról fokra kivon­ják majd a maradék csapa­tokat is. Hogy miért került most elérhető közelségbe az af­ganisztáni probléma rende­zése, annak több oka van. Magyarázza a már említett szovjet külpolitikai irány­váltáson túl a meghirdetett megbékélési politika sikere is. Az iszlámot is kellően figyelembe vevő új alkot­mány, amelynek értelmében az el nem kötelezett utat választó ország köztársaság lett, többpártrendszert ve­zettek be és koalíciós kor­mányt alakítanak. Az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt kinyilvánította, hogy lemond a hatalom monopó­liumáról. A belső helyzet változása mellett természetesen figye—, lembe kell venni azt is, * hogy az afganisztáni szovjet katonai jelenlét bizonyos mértékig belpolitikai teher­ként nehezedett az új szov­jet vezetés vállára. A hábo­rú véres és kegyetlen, em­beráldozatokkal és anyagi terhekkel jár. Az elesettek családtagjainak, a nyomo­rékká vált, kötelességüket teljesítő katonáknak nem le­het megfelelő kárpótlást nyújtani. Az utóbbi két esz­tendőben a szovjet sajtó mind szélesebb teret szentelt a háború okozta lelki válsá­goknak, a korábban tabu té­mának számító fájó sebek­nek. Sorozatban jelentek meg cikkek a nehéz harcok­ról, a háború kiváltotta szo­ciológiai problémákról, az áldozatokról, az Afganisz­tánt megjárt fiatalok nehéz társadalmi beilleszkedéséről. Nyilvánvaló lett minden­ki előtt, hogy a háborút minél előbb be kell fejezni. Az utóbbi csaknem három esztendőben pontról pontra követhetők a szovjet veze­tés erőfeszítései — a kabuli kormánnyal együttműködve — a békés rendezésre. Most végre úgy tetszik, a nemzet­közi feltételek is kedvezőb­bé váltak a washingtoni csúcs nyomán, s végre az Egyesült Államok és Pa­kisztán is hajlandóságot mu­tat a beavatkozás beszünte­tésére, noha eddig figyelmen kívül hagytak minden kompromisszumos javasla­tot. Az ENSZ-közgyűlésen például 1980 óta minden év­ben szinte ugyanazt a Pa- pisztán által javasolt hatá­rozatot fogadták el, követel­ve a külföldi csapatok hala­déktalan kivonását. Minden jel szerint Hoszt város blokádjának áttörése tehát az utolsó olyan nagy hadművelet, amelyben szov­jet csapatok is részt vettek Afganisztánban. A polgár- háború befejezéséhez pedig kizárólag a nemzeti megbé­kélés következetes megvaló­sítása teremtheti meg a fel­tételeket, hozhatja közös ne­vezőre a különböző afgán erőket a független, szuverén, el nem kötelezett Afganisz­tánban. A Szovjetunió — a törté­nelmi hagyományoknak meg­felelően — változatlanul jó­szomszédi kapcsolatokra és gazdasági együttműködésre törekszik ezzel az országgal. Továbbá — amint Sevard­nadze is utalt rá — Moszk­vában az afganisztáni nem­zeti megbékélést modellérté­kűnek tekintik más regioná­lis konfliktusok rendezéséhez' is. Tamássy Sándor Gerillaellenes hadművelet Salvadorban dett, s főként az ország gaz­Hideghullám az Egyesült Államokban TÖBB MINT EGY TUCAT HALÁLOS ÁLDOZAT Szerdán az Egyesült Álla­mok 18 államában mértek a Fahrenheit-skála nulla fokja alatti hőmérsékletet — ez Celsius fokokban csaknem mínusz 20 fokos hidegnek felel meg. A hideg harmadik napja dermeszti meg az or­szág középső és keleti ré­szének nagykiterjedésű kör­zeteit, s bár a legtöbb he­lyen eddig napos, de erősen szeles idő volt, szerdán egyes körzetekben erőteljes havazás is megindult. A hi­deg tartós marad, a meteoro­lógusok a hét vége előtt nem számítanak enyhülésre. A leghidegebb az ország északi középső körzeteiben volt: Észak-Dakota, Wiscon­sin, Michigan államokban több helyen mértek keddről szerdára virradóan mínusz 40 fok körüli hőmérsékletet. A hideghullámnak már több mint egy tucat halálos áldo­zata van — néhányan meg­fagytak, többen közlekedési balesetekben vesztették éle­tüket és sok helyen okoztak halálos végű tüzet a túlzot­tan igénybe vett fűtőberen­dezések. Az áramszolgálta­tásban csúcsigények vannak — ennek következtében és a fagy miatt viszont sok he­lyen tönkremennek a transz­formátorok. Baltimoreban mintegy húszezer ember ma­radt szerdán fél napon át áram, s legtöbbjük emiatt fűtés nélkül. Miközben Európában szo­katlanul enyhe az idő, addig az Egyesült Államok keleti vidékén hideghullám uralko­dik, sok helyütt még nap­pal sincs mínusz 15 foknál „melegebb”. A, képen: egy csikágói polgár így védeke­zik a hideg ellen Burns a jelölt a leszerelési hiyatal élére A Fehér Ház csütörtökön hivatalosan is bejelentette,, hogy William Burns vezér­őrnagyot kívánja kinevezni az Egyesült Államok fegy­verzetellenőrzési és leszere­lési hivatalának élére. Kenneth Adelman, a hi­vatal eddigi vezetője már korábban lemondott tiszté­ről, és csak a csúcstalálkozó­ig látta el hivatalát. Burns tábornok ugyan aktív kato­nái szolgálatban van, de je­lenleg a külügyminisztérium politikai-katonai osztályán dolgozik, és korábban részt vett a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszá­molásáról szóló tárgyaláso­kon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom