Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
Somogyi Néplap 1988. január 7., csütörtök A szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat néhány évvel ezelőtt bővítette tevékenységi körét: konzervüzemet hozott létre, s egyre nagyobb sikereket ér el komzervipari termékeivel Í3. Az üzem egyik legkeresettebb terméke a marhahúsból készült rolád — ebből az idén is nagy mennyiséget szállítanak az NSZK-ba. (MTI-fotó — Stekovics János felv.) Költözik az Interpol Az Interpol, a nemzeti rendőrségek 146 taigú nemzetközi bűnüldöző szervezete az idén Párizsból Lyonba teszi át székhelyét — új, számítógépekkel fölszerelt főhadiszállásra. Adatbankját komputerek elektronikus tárolóiba helyezik, korszerűsítik az adatközlési és adatle- hívási rendszert. A tagországok rendőrségein elég lesz majd egy gombnyomás, hogy megjelenjék képernyőiken a körözöttek valamennyi, az Interpol birtokában levő adata — fényképek, tanúvallomások, ujjlenyomatok. Az adatkeresés és tájékoztatás másodpercek kérdése lesz. Az egyre szervezettebb nemzetközi alvilág „fejlődését” a rendőrségnek nyomon kell követnie, a jelenlegi In- terpol-központ terjeszkedésére azonban a párizsi Saint Cloud kerület elöljárósága nem adott engedélyt. Azóta, hogy 1986 májusában terroristák támadták meg az Interpol párizsi székházát, megszigorították a biztonsági előírásokat, s ez zavarja a kerület lakosait. Elegük lett az Interpol veszélyes szomszédságából. Lyon városa viszont egy nemzetközi rendőriskola építését is engedélyezte, és segíti az Interpol munkatársait abban, hogy lakáshoz jussanak. A szervezet 1923-ban Bécs- ben alakult meg, hét ország Távmásolás, teletex, konferenciabeszélgetés KORSZERŰSÍT A POSTA Első hallásra meghökkentő a bejelentés: új, a távbeszélő-hálózatra épülő szolgáltatásokat vezetett be a posta. 1987. december 1-jétől már külföldre induló távmásolást is kérhetnek a magyarok. Európában tizennyolcadikként hazánkban vezették be a teletexet, az új távközlési szolgáltatást. Január el-' sejétől bármelyik magyar automata telefonközponttal rendelkező településről konferenciabeszélgetés kezdeményezhető. Azt jelenti ez, hogy összesen 'tíz személy létesíthet ^egyazon időben telefonkapcsolatot. Dr. Valter Ferenc elnök- helyettes szerint az új távközlési szolgáltatások gyorsabb átvitelt, egyszerűbb kommunikációt tesznek lehetővé, következésképpen gyorsabbá válik az információ- csere. Voltaképpen javul a telefonhelyzet; ugyanakkor korszerűbb kapcsolattartásra nyílik mód, s ez egyúttal csökkenti más államokkal szemben a lemaradást. A távmásoláshoz szükséges berendezés a már meglevő távbeszélővonalra telepíthető úgy, hogy a telefonkészülék a beszélgetésen kívül erre is használható. Csaknem kétmillió távmásoló működik a világon; hazánkban mindössze százötven van, nagyrészt külkereskedelmi vállalatoknál. A távmásoló egy A 4-es oldal szövegét hozzávetőlegesen egy perc alatt tojváhbítja. A másolót az előfizetőnek kell megvásárolnia, az üzembe helyezést a posta engedélyezi. A posta két budapesti és öt vidéki nagyváros egy-egy postahivatalában üzemeltetett nyilvános távmásolót. Eddig tíz európai ország jelezte: „frogadják”a távmásolón tőlünk induló küldeményeket. December elsejétől Budapesten tizenhétre nőtt a távmásolatot felvevő és kézbesítő hivatalok száma. Az év első negyedétől valamennyi megyeszékhelyen működik majd nyilvános távmásoló. A teletex talán még a távmásolónál is többet tud: egy gépelt oldalt tíz másodperc alatt továbbít és szövegszerkesztője van. Az érkező hívás információját is képes tárolni. Magyarországon négy teletex üzemel: három állomást most kapcsolnak be a rendszerbe, A közeljövőben a magyar adathálózatot ösz- szekötik a nyugatnémet Da- tex—L hálózattal, így a hazai előfizetők bármikor kapcsolatot teremthetnek a több mint 20 ezer NSZK-beli állomással. A posta a kapcsolatok kiépítésére törekszik Ausztriával, Svédországgal, Franc iaors zágga 1. A hazai teletex berendezés kifejlesztésére kiírt pályázatot a Telefongyár—SZTAKI páros nyerte meg, a munkálatokat előreláthatólag 1990 végéig befejezik, s a következő évben megindulhat a sorozatgyártás. Folytatódik a telefonfejlesztés. Mégis mind többen vélekednek úgy, hogy számottevő előrelépésre csak a VIII. ötéves tervben számíthatunk. Előzetes hírek szerint a fejlett technológiájú berendezések, készülékek eladását tiltó lista, a COCOM 1988 szeptemberében terítékre kerül : felülvizsgálják, hogy mi exportálható szocialista államba. Sokan remélik, hogy a hazai telefonfei- lesztéshez szükséges eszközök lekerülnek a tilalmi listáról. rendőrségének részvételével. Párizsba a második világháború után költözött, miután újjászervezték. Az Interpol titkárságában ma a viliág sok országának vezető rendőrségi tisztségviselői foglalnak helyet. A szervezetnek négy munkanyelve van: a francia, az angol, a spanyol és az arab. Ami az Interpol tevékenységét illeti, a bűnügyi nyomozóosztály munkája a legismertebb világszerte. Ez az osztály őrzi a tagországokban körözött sok ezer bűnöző adatait, amelyeket az egyes országok rendőrsége szolgáltat. Ez az osztály adja ki a nemzetközi körözéseket vagy az elveszett gyerekek keresésére, ismeretlen holttestek azonosítására, ellopott műkincsek felkutatására vonatkozó felkéréseket, ha feltételezhető, hogy az ügy átnyúlik az országhatárokon. A tagországok rendőrségeinek kokainzsákmánya 1970-ben mindössze 1,1 kilogramm volt, 1987-ben azonban már 1,4 tonnányit foglaltak le. Paul Higdon, a központ kábítószer-alosztályának vezetője szerint a tagországok rendőrségei ma már egyedül képtelenek volnának szembeszállni e rákfenével. „Az egyes országokban legföljebb egy piszkos köröm látszik, pedig a kábítószer- kereskedelem olyan hatalmas elefánt — mondja —, amely mindegyik lábával más és más kontinensen áll.” Az alosztály 25 munkatársa összesem 22 nyelven beszél és kutatási eredményeiket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhasználja. Miire jó, hogy a szálak az Interpolhoz futnak össze? Nemrég a számítógépes összehasonlításból kiderült : egy Lisszabonban letartóztatott kábítószerügynök és Frankfurtban lebukott társa noteszében ugyanaz a bolíviai telefonszám volt följegyezve. A nyomon elindulva nemcsak Bolíviában, hanem Belgiumban is fontos ügynököket sikerült fülön esípni. Á vásárló írja Hová tűnt a Betyár? Avagy a látszat csal? Idestova száz esztendeje, hogy Samogyból kivesztek a betyárok, akikről sok legendás történet maradt fenn. Lehet, hogy az ő népszerűségüket, emléküket akarta feltámasztani a húskombinát, amikor egyik szalámi—szalonna kombinációs készítményét „Betyár” márkanévvel hozta forgalomba. Rövidesen igen népszerű hentesárúvá vált a vásárlók körében. Ezt a közkedveltséget finom íze mellett elsősorban szerényebb árával érte el. (70 frorint kg.) Igaz, azóta „előzetes értesítés nélkül” 90 forint lett kilója-. Egy idő után azonban eltűnt a „Betyár” az áruk sűrűjében, helyesebben gépsonkának kezdték nevezni. Először azt hittem, csak én dőltem be, amikor székhelyünk Ady Endre utcai boltjában egy kedves, piros arcú eladótól „Betyár”-nak titulálva kértem a készítményt. — Ez nem Betyár, ez gépsonka! — igazított helyre a hölgy. — Bocsánat! Korábban ezt nem Betyárnak hívták? — kérdeztem bátortalanul. — Nem, nem — zárta le a vita lehetőségét elnéző mosollyal, s már fordult is egy másik vevőhöz. Otthon elmondtam feleségemnek a balfogásomat. Elmosolyodott, majd benyúlt a hűtőszekrénybe, s elém tett 20 dkg • csodálatosan szép Betyárt. Talán még szebb volt, mint amit a boltban gépsonkának neveztek. — Hogy történt? — csodálkoztam. — A Béke utcai ABC- ben jártam. Tanácstalanul álldogáltam a hentespult előtt, arra gondolva, hogyan tudnám olcsón beszerezni a vacsorának valót. Az üvegbúra alatt láttam ugyan a Betyárt, de okulva korábbi tapasztalatomon, eszembe sem jutott kél'ni belőle, mert még gépsonkának blokkolták volna. (Azaz 18 forint helyett 40 forintért.) — Parancsoljon — reb- bentett fel tűnődésemből egy ismerős eladónő. — Hát nem is tudom — bizonytalankodtam. — Talán- ebből a Betyárból parancsoljon. Friss, most érkezett — ajánlotta. — Ez nem gépsonka? — álmélkodtam. — Nem, kérem. Ez Betyár! — Itt csák valamiféle hagyományőrzésről lehet szó — elmélkedtem. Meg kellene tudni, milyen különös ismertetőjele van a mai Betyárnak, mert alakra, színre, ízre, tartalomra teljesen megegyezik a gépsonkával. Csak az árban nem. Néhány nap múlva feleségem betyár szerencséjén felbuzdulva ismét elindult. Ez- úttail a füredi lakótelep ABC-jében kísértette meg a szerencsét. — Legyen kedves adni 20 dekát ebből a Betyárból! — szólította meg az eladót. — Ez gépsonka, aranyoskám — oktatta kis a középkorú .eladónő, kissé kaján mosollyal az arcán. — Elnézést, de olyan megtévesztő a hasonlatosság ... — Nem történt semmi! Mi mással szolgálhatok? — udvariaiskodott a hölgy. Itt abba- lehetne hagyni a történetet. Mindenesetre jó volna-, ha kiírnák a boltokban: „Kedves vásárló! Ne higgyen a szemének! A lát- .-szat csal. Itt gépsonkát árusítunk, csak Betyárnak álcázzuk. Hagyományőrzésből ...” Addig is lenne egy javaslatom. Vonják ki a forgalomból! Nem a Betyárt, hanem a betyárkodást! Simon Miklós Kaposvár, Füredi u. 69. Ügyeltek a látszatra Jogerős ítélet a kányái tsz volt vezetőinek bűnügyében Lezárult egy hosszadalmas ügy. 1985-ben elindult a vizsgálat, 1986-ban pedig bírósági tárgyalások sorozata volt a kányái Március 15. Termelőszövetkezet volt vezetőinek üzelmeivel kapcsolatosan. Lapunk olvasóinak 1986 Kis oroszlánok a családi házban Ravaszul meglapul Muki a terasz mellett, majd az idegen felé iramodik... Az ember önkéntelenül is öszszerezzen. — Nem keli félni az oroszlánoktól — mondja Takács István, a gazda. — Nyolchetes korukban kerültek hozzám, s most öthónaposak; nem fejlődött ki még bennük a vadászösztön. Cumisüvegből etettük őket. Két-hároméves ’korukban előfordulhat náluk élettani változás, de addig csak köly- kek. Az oroszlánok fogócskáz- nak, fára másznak, hemperegnek, birkóznak, bevonva a játékba Sátánt és Dzsinit is, a fekete és a fehér szőrű kutyákat. Majd Takács István az udvar hátsó felében kinyitja a ketrec ajtaját, s előcsalogatja Sitát, az egyik öthónapos leopárdot. Társa, Dzsudi mogorva-; visz- szahúzódva a sötétségben lapul. Sitának azonban némi kérlelés után feloldódnak a gátlásai, és hamarosan társa lesz a játékban a többieknek. Mindez 1987 decemberében történt Siófokon, a Bajcsy- Zsilinszky utca egyik házának udvarán. Két oroszlán, két pöttyös leopárd, két kutya ... Két család az ikerházban, két gyermek az ifjabb Taká- cséknál. Mintha minden párosban volna. — Naponta egyszer etetem az állatokat, s hetente egy nap pihenőt tartunk. A hoztam a két oroszlánt és a jászberényi vadasparkból hoztam a két oroszlánt és a két leopárdot, amelyek csak húst esznek. Csirkét vagy marhahúst. Gondoltam rá, hogy ha megvalósulna a kaposvári állatkert, felajánlanám kedvenceimet. Persze cserébe újra kérnék kicsiket. „Csini” volt Takács István első vadállata. A barna puma 1986 őszén, 9 hónapos korában, megriasztotta Dél- Dunántúl lakosságát. Egy kiállításra kérték kölcsön, de elszökött, s néhány napig rettegésben tartotta Baranyában az embereket. — Ártalmatlan jószág volt, nagyon sajnáltam. Tamási környékén az erdőben dupla adag altató lövedéket lőttek bele, s nem bírta ki szegény... Vegyes érzelmekkel távozom. Gyönyörű és félelmetes ez. Vadállatok a városban, egy családi ház udvarán? A biztonságra feltétlenül ügyelni ikell! Gyarmati László decemberében részletesen beszámoltunk az esetről. Most csak a leglényegesebb mozzanatokat elevenítjük föl. A szövetkezet a hetvenes évek végén rossz körülmények között és rossz eredménnyel gazdálkodott. Akkor került oda, 1979-ben Borbély István elnöknek. Hamar fölmérte a helyzetet, és látta, hogy súlyosak az anyagi gondok. Elmaradt és félbehagyott beruházásokat készként számoltak el, a termesztési és tenyésztési eredmények gyengék voltak. A gondokat szakemberjiiány és alacsony bérszínvonal is súlyosbította. A szövetkezet újjászerveződött vezetősége nagy lendülettel látott munkához. Az első két évben sikerült is némi eredményt felmutatni. Az elnök azonban nagyobb léptékkel szeretett volna haladni, s nem látta be, hogy ehhez egyelőre nincsenek meg az anyagi, technikai föltételek. A gyorsabb fejlődést tartva szem előtt, nagy fába vágta fejszéjét. Szolgálati lakásokat építtetett azért, hogy szakembereken vonzzon oda. Bekapcsolódott a szövetkezet a húsmarha-programba, noha ennek sem voltak meg a föltételei. A „tornyot” igyekeztek építeni, szépíteni, miközben az alapok hiányoztak. Mivel elsősorban a látszatra ügyeltek, egyre több olyan üzel- mük, megoldásuk volt, amely pillanatnyi „eredményt” hozott, azonban sem a jelenlegi, sem a távlati helyzetüket nem rendezte. Hamis leltárak a húsmarha-létszámról, állami dotáció jogtalan fölvétele, melléküzemággal kapcsolatos pénzügyi manőverek, mérlegeredmény-hamisítások jelzik, hogy milyen úton keresték a talpraállás lehetőségét. Az alacsony béreket úgy „rendezték”, hogy különféle munkahelyekre névlegesen fölvettek dolgozókat; közülük sokan egy napot sem dolgoztak, viszont a szövetkezeti bérszínvonal így az előírt szinten maradt, s nem kellett adót fizetni a túllépésért. Első fokon dr. lfkovics István megyei bíró tanácsa tárgyalta az ügyet. Az elítéltek közül akkor öten föllebbez- tek, nyolcán tudomásul vették büntetésük mértékét. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság hozott döntést. Borbély Istvánt és társait többek között jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében és népgazdasági szerv megtévesztésének vétségében marasztalta el. A volt elnök 1 év és 6 hónap letöltendő szabadságvesztést kapott; egyik társa, Udvaros Károly pedig, aki főállattenyésztőként dolgozott, egy évig nem lesz szabadlábon. A többieket hosszabb-rövi- debb ideig felfüggesztett szabadságvesztéssel, valamint pénzbüntetéssel sújtották.
