Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
1988. január 30., szombat Somogyi Néplap 7 g&gggggggg I , gf&x » jgs m y. ap»Kj ®s , , , < , s SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK A/ ARABOK IÖRIÍNI.II körülbelül 1030-tól 930-ig. Dávid és Salamon királysága alatt. Judea és Izrael akkor jött létre, amikor az egységes zsidó állam szétbomlott. A mai palesztinok — akik a filiszteusok leszármazottainak vallják magukat — évszázadokig ugyanitt éltek. (Plesztina egyébként a filisztea szóból származik.) Ebből a tényből adódott a következtetés: a zsidó nacionalizmussal nem lehet anélkül foglalkozni, hogy az arabot ne ismernénk. A kutatást a Palesztinára vonatkozó irányzatok megismerésére kellett szűkíteni. Ennek a kutatómunkának az írásos összefoglalója először a Valóságban, majd a Propagandistában jelent meg, végül 1980- ban a Tankönyvkiadó adta ki a Cionizmus és a pánarabizmus című egyetemi jegyzetemet, az első ilyen jellegű magyar nyelvű munkát ebben a témakörben. Ettől kezdve csak az arab (palesztin) nacionalizmussal foglalkoztam. Több tanulmányomat is közölte ebben a témakörben a Párttörténeti Szemle és több más lap. Ezután tárgyalt velem a Kossuth' Könyvkiadó és megbízást adott az arabok történetének megírására. A könyv fehér foltot szüntet meg a magyar nyelvű történeti irodalomban. Ezt megelőzően csak egy tudományos igényű feldolgozás született az arabok történetéről. Goldziher Ignác írta meg az Omajád kalifátus kilencvenéves történetét. Béniké József munkája 3000 év arab történéseit foglalja össze, értékeli. A vállalkozás nagyságát sok mindennel szemléltetni tehet. — Történelem- és francia nyelvszakon végeztem. Az angolt nem volt nehéz megtanulni, legalábbis fordítási szinten. Az oroszt pedig már a középiskolában .is tanították. Jóval több forrásanyagom gyűli össze, mint amennyi egy könyvbe belefér. Mindez több mint húsz év gyűjtőmunkájának az eredménye. A megbízást öt éve kaptam a könyv megírására: az 1100 gépelt oldal háttere, megállapításának alapja az a 60 ezer fénymásolt oldal, amely a forrásanyagot tartalmazza. Ez a „levéltár” még az autót is (kiszorította a garázsomból. A témacsokrokat is jelentő 110 iratrendező forrásgazdagságát ma csak becsülni lehet. Egy arab diák például nem egészen egy hél alatt szedte össze belőle kandidátusi disz- szertációjának anyagát. Benke József szorgalmának hordaléka ez is. Életformáját, gyűjtőszenvedélyét elismerni lehet, de utánozni aligha, öt évig mindennap fél három és fél négy között kelt, és a napi egyetemi elfoglaltság mellett vasszorgalommal rótta az oldalakat. Közben a nagy történelmi elemzés „odal- hajtásaként” megszületett — és 1987 őszén megjelent, majd napok alatt elfogyott — az ígéretek földje című könyve a véráztatta Libanonról. Nyomdában van a Gyorsuló idő köteteként a Nemzetközi terrorizmusról szóló munkája is, bizonyítva benne, hogy bár világjelenségről, de nem Világméretűről van szó. A fiam 1980-ban született, akkor határoztam el, hogy mindennap írok egy „megjelenő” oldalt. A vállalást, ha jól számolom, több mint tíz évre előre teljesítettem. A rendszerességet diákként tanultam meg az egyetemen. Akkor, amikor Szilágyi Ló•tölleMweí szocialista története Dr. Benke József csomagol: célszerűen akarja összerendezni útiholmiját, hogy el is férjen, hely is maradjon a piros Lada- kombiban. Nem kevesebb, mint negyedévről és tizenötezer kilométerről van szó. Számít arra, hogy az autó nem egyszer szolgál majd szállodaként is. „Azért vettem kombit, hogy lehessen benne aludni.” Az út a moszlim világba vezet: Andalúzián át Marokkóba, Algériába, Tunéziába, hogy azután Szicílián keresztül ismét hazajusson. Talán Germanus Gyula készült így — címekkel, könyvekkel, sok tárgyi ismerettel fölszerelkezve — arab útjaira, zarándoklataira, hogy teveháton és gyalog ne csak a tájat, hanem az arab emberek lelkét, gondolkodásmódját, érzelemvilágát is megismerje. A tevét Benke József esetében az autó helyettesíti. Lehet, hogy nem bírja úgy a sivatagot, de mindenképpen kényelmesebb. Mire jó ez a jórészt saját költségen vállalt út? Kalandot keres csak, aki erre vállalkozik vagy más népek életformájára, kultúrájára kíváncsi? A kérdésekre a pécsi kertváros egyik háromszobás, lákótelepi lakásában várom a választ. — Az arabok története a függetlenné válásig tart. Ennek a könyvnek az utolsó mondata az: hogy a független arab államok történetének megírása még hátralevő féladat. Az arabok története majd az arab országok történtével folytatódik. Ez az út a gyűjtőmunkát szolgálja. Benke József 29 országot járt végig. És soha nemcsak a tájakért, hanem leggyakrabban a maga szabta feladat megoldásáért, a csak ott, helyben beszerezhető ismeretekért. Meg kell hagyni, költséges hobbi. Életformának is az. Programját megismerve egyik kollégája azt mondta neki: „Tegyen le róla, törődjön inkább magával, és vegyen egy rendes kabátot.” Leltárt sokféléképpen lehet készíteni. Kérdezem Benke Józsefet, miként tenné meg saját munkájáról. így felel: — A megjelent írásaim terjedelme 400 nyomdái ív, ebből 250 ív könyvalákban hagyta el a nyomdát. Az arabok története 55,1 ívet tesz ki. Ekkora feladatra magányos kutató inkább a bukás, mint a siker reményében vállalkozhat. Benke József a megszállottak szorgalmával látott munkához, s amíg a karácsonyi könyvvásár egyik szenzációjának számító könyv — Az arabok története — készült, minden e téma körül forgott. — Honnán származik az ötlet a vállalkozásra ? — Tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de igaz : az antiszemitizmus gyermekkarom óta foglalkoztat, pedig még nem is tudtam akkor, hogy mi az. Üjvárfalván volt két pajtásom. 1944-ben hétévesen elvitték őket Auschwitzba. Tragikus sorsuk annyira megrázott, hogy felnőtt fejjel is mindent gyűjtöttem, ami az antiszemitizmussal kapcsolatos. Éppencsak kinevezett tanársegédként az egyetemen előadást is tartottam erről, öreg professzorok is gratuláltak akkor, és az előadás hírét egészen a minisztériumig vitték. A marxizmus—leninizmus főosztályt akkor Meruk Vilmos vezette. Azt javasolta nekem, hogy mivel sokan foglalkoznak az antiszemitizmussal, én inkább a cionizmust válasszam kutatási területemnek. Megfogadtam a tanácsát. Amikor ösztöndíjasként egy évet Franciaországban töltöttem, rájöttem arra is, hogy a cionizmussal mint a zsidó nacionalizmussal nem lehet foglalkozni úgy, hogy az ember ne ismerje az urubát, az arab nacionalizmust. Hazatérve forrásmunkákat kerestem, és akkor derült ki: itthon sem a cionizmussal, sem az arab nacionalizmussal nem foglalkozott senki tudományos igényességgel. Ebből az is következik, hogy csak idegen nyelvű forrás állt rendelkezésemre. Ezeket tanulmányozva jutottam arra a következtetésre, hogy a cionizmus és az arabizmus tágabb, mint a Palesztinára orientált irányazatik. A cionizmusnak is célja a Kánaán (Palesztina), amelyet isten Mózesnek ígért, hiszen zsidó államiság csak itt létezett, időszámításunk előtt Arabok között Pécsen ránt professzor vezetésével fordítottam — önszorgalomból — középkori latin nyelvű magyar okleveleket. Benke József útja Üjvárfalváról a kaposvári Táncsics gimnáziumon keresztül vitt a bölcsészkarra, s ott a latin nyelvű középkori oklevelekhez. Tanársegédként 'a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kapott munkát: a Marxizmus—Leninizmus Intézetben tudományos szocializmust tanított. Itt lett 36 évesen egyetemi docens. — Amikor idejöttem az egyetemre, nem voltam tagja sem a KISZ-nek, sem a pártnak. A kívánság az volt: aki nem párttag, annak oktatómunkája mellett gyakorlati pártmunkát kell végeznie. Tanszékvezetőm, Kiss István is somogyi — vízvári — volt, és engem Barcsra küldött a Vörös Csillag Tsz-foe. Amikor megtudta ezt Losonczi Pál, azt javasolta tsz-elnök öccsénék: „ne küldjétek ki sorra az alapszervezetekhez, inkább írassátok meg vele a tsz történetét.” A tsz alapításának 20. évfordulójára meg is jelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában a helytörténeti monográfia: A barcsi Vörös Csillag Tsz húsz éve címmel. Somoggyal, Barccsal azóta is állandó kap- • csolata van, s ennek eredménye egy újabb könyv: Egy magyar szocialista mezőgazdasági nagyüzem története. A csaknem 500 oldalas könyvet a Mezőgazdasági Kiadó gondozta, és nemcsak Barcsról, hanem a hozzá csatolt nyolc község múltjáról is szól, oklevelék, levéltári anyagok és* a tsz archívumában tárolt dokumentumok alapján. A barcsi tsz-szel való kapcsolatom volt a kiindulópontja az 1973-ban megvédett Demokratikus és szocialista agrárátalakulás című kandidátusi értekezésemnek is. Benke József most egyetemi docensként a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a leendő orvosokat tanítja Magyarország történetére. A hat évből másfél évig hallgatják előadásait. Azt mondják, szigorú tanár, jó előadó. Itt, a kertvárosi lakásban nekem az arab földrajzi nevekből ad leckét. Irak azt jelenti, alföld; Andalúzia pedig azt, hogy az óceán vége. Bahrein jelentése kisház. Algériáé pedig sziget. Fölkapom a fejem, hogyan lehet az sziget? — Nézz a térképre — feleli Benke József. — Egyik dldalon a Szahara, másik oldalon a Földközi-tenger: sorsokat meghatározó szorítás. Ismeretségünk diákköri. Azóta felnőtt két lánya és megszületett a fia. Régóta nem találkozturtk már, de mindig tudtunk a másik sorsáról. — Elégedett ember vagy? — Sok mindent elértem abból, amit szerettem volna. — Mi az, amit még szeretnél? — Az arabdk történetéhez hasonló alapossággal megírni az arab országok történetét. Ebbe 22 ország múltja és a palesztin probléma tartozik. — Ilyen feladatra magányosan vállalkozni ...? — Egy felelős kormánytisztviselő a közelmúltban azt mondta: először egy intézetet, azután egy szerzőpárost kértek meg az arab szocializmus történetének megírására. Pénzt is adtak a munkához, a tanulmány azonban nem készült el. Pénzt most nem tudnak adni — mondta —, de ha gondom lesz, akkor jelentkezzek és segítenek. Törtem a fejemet a javaslaton, és rájöttem: az arab szocializmus története nem érthető meg az arab államdk történetének ismerete nélkül. Először tehát ezt kell megírni. A mű jelentős része már itt van a garázsban, csak össze kell gyűjteni, lefordítani és megírni. Líbia történetének dokumentumai a gyarmatosítás előtti korszaktól egészen napjainkig éppúgy megtalálhatók, mint Kadhafi Zöld könyve. Asszad elnök törzsének története ugyanúgy, mint a szif- fini szakításé. És Beríke József megint hajnalban kel. Azt hallottam róla: „mint eddig, most is bajlódik az arabjaival”. Dr. Kercza Imre
