Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-23 / 19. szám

Néplap 1988. január 23., szombat AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Történelem jelen időben Pap Antal 1899—1988 Meghalt — hosszú, gyöt- relmes betegség után —, a tegnapra virradó éjszakán. Két hónappal nyolcvankilen­cedik születésnapja előtt. Pap Antal a kaposvári gim­názium, a Táncsics egykori tanára — több mint húsz évig igazgatóhelyettese — halott. A régi, nagyhírű Alma Mater legendás tanárai közül talán az utolsó, akinek hosz- szú élete történelmi sors­fordulók során át iveit. Hatvan éve jött Somogyba tanítani. Az Arany János-i örökséget: emberséget útra- valóul adó tanárok keze alól. S több mint negyven évig oktatta szaktárgyait — ugyanabban a középiskolá­ban. Nem túlozunk, ha azt mondjuk: több nemzedéket nevelt. Munkára, becsületre, emberségre és hazaszeretetre a magyar és a latin nyelv ta­náraként, a gimnáziumban és a dolgozók középiskolájá­ban. Csöndes szavait, bölcs humorában a nyugodt derűt idézik ma is az érettségi ta­lálkozókon deres hajú nagy­papákká lett tanítványai. Mérnökök, orvosok, jogászok, tanárok, írók, képzőművészek — köztük nem egy a hatá­rainkon túl is ismert egyé­niség — sora említi szere­tettel Tóni bácsi nevét. Mert így ismerték a pózok nélküli tanárt — az egyszerű, köz­vetlen embert —, város- és megyeszerte mindenütt. Érettségi biztosként meg­fordult Somogy valamennyi gimnáziumában: évtizedek­ig Kaposvár kulturális éle­tének is szerény, tevékeny munkása volt. A régi Ber­zsenyi Társaság tagja, az értelmiségi és az „iparos­társadalom" műsoros és elő­adóestjeinek egyik rendező­je, s mint híres, jóhangú énekes — a városi dalárda ügyvezető elnöke. Mások gondját is magáévá tevő, s jó ügyért tettre kész peda­gógus. S kollégánk is; a húszas évektől jó néhány írása, nyelvvédő vagy ismeretter­jesztő cikke jelent meg a la­pok, a Somogyi Néplap ha­sábjain. Az utolsó: kedves latin költőjéről, Horatiusról — pár hónappal halála előtt. A tél — idézte akkor a nagy lírikus örök-szép sorait — a Soracte ormát hóba ta­karta ... Tél van most is, mikor kedves, öreg tanárunk örökre eltávozott. A hó nél­küli, fekete éj futó záporral siratta. Emléke — mint a Soracte csúcsa — tiszta és fehér. Életképes kisiskolák Az általános iskolákat érin­tő körzetesítési hullám So­mogybán lassabban vonult le, mint másutt. 1972-től 1981-ig hetvenhét településen szűnt meg az oktatás az alsó tagozaton. Főképp az elnép­telenedő falvakban zártak be iskolákat. Nemcsak az elnéptelenedő falvakból kezdtek el utazgat­ni a körzeti iskolákba a gye­rekek; a szakrendszerű okta­tás elterjedése is hozzájárult a kisiskolák megszűnéséhez. A tanulmányi eredmények azt mutatták, hogy csökkent a tanulók lemorzsolódása, a bukások száma, a tankötele­zettség teljesítése javult. Ám a hátrányok is ismertek. Sok a bejáró tanuló, egyre ma­gasabbak az osztály létszámok a körzeti iskolákban, késlel­tette a körzetesítés a szak- tantermek gyarapítását, rom­lottak a pedagógus nélkül maradt falvakban a közmű­velődés feltételei. A kis települések javaré­sze életképes. Az idei tanév­re a tavalyihoz képest kettő­vel csökkent ugyan Somogy­bán az általános iskolák szá­ma, de ezt csupán időleges­nek tekinthetjük. A bőszénfai általános is­kola alsó tagozata annyira elnéptelenedett, hogy a ke­vés gyerek számára az idei tanévben már nem volt ér­demes fenntartani, őket Szentbalázson fogadták. A varászlóiakat a közeli Nemes- déden. Megyénkben jelenleg száz­hetvenhat általános iskola működik. Kisiskolát — illet­ve tagiskolát, ahol az alsó tagozatosokat tanítják — eb­ből hatvanötöt tartanak nyil­ván. A megyei tanács 1995-ig szóló programja ugyan fog­lalkozik a körzetesítéssel, de az újabb iskolaösszevonások feltételei kapcsán hangsú­lyozza: a helyi tanácsoknak mindenoldalú garanciát kell adniuk arra. hogy e lépésük az oktatás színvonalának emelkedését szolgálja. A múlt év vége felé újbóli „iskolaavatáson" lehettünk jelen Szennában. Ezt a Ka­posvárhoz közel eső telepü­lést is érintette a hetvenes években a körzetesítés, ám ettől a tanévtől kezdve meg­kezdődött a felső tagozatosok visszatelepítése. Az idén az ötödik osztályosokat fogad­ták, három év múlva ismét benépesül az iskola nyolc osztálya. Visszakörzetesítési hullám­ról nem beszélhetünk a so­mogyi általános iskolai háló­zatban. Ám találkozunk a megyében is néhány telepü­lésen olyan szándékkal, hogy körzetesíteni szeretnék az ál­talános iskolát. E gondolattal foglalkoznak Tengődön, Be- degkéren és Somogyszilban. Ezeken a településeken fo­gyóban van a felső tagoza­tos tanulók száma. Itt is azt tartják szem előtt, hogy meg- vannak-e a feltételei a kör­zetesítésnek. Kisbárapátiban már a feltételek megteremté­sén munkálkodnak. A kistelepülések óvodai el­látottságának biztosítására, újak nyitására is csak akkor nyílik mód, ha a helyi taná- «csok meg tudják teremteni a személyi és tárgyi feltétele­ket. Horányi Barna RÉGÉSZETI LELETMENTÉS A Nagymaros (Gabcsikovó) vízlépcső építési ütemének felgyorsulása miatt át kellett szervezni a térségben végzendő feltárási munkálatokat. Ugyanis az ókori történelem egyik legnagyobb erődrendszerének, a nyolcezer kilométeres védő­vonalnak Esztergom környéki 25 kilométeres szakaszán volt a legtöbb őrtorony, erőd és hídfőállás. A jövőben víz alá ke­rülő terület tehát rengeteg — természetesen nemcsak római kori — értékeket rejt magában. Ezért az itt feltárható leletek megmentése érdekében együttműködési szerződést kötött a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat. Az Oviber tízmillió forinttal segíti a munkát. Ké­pünkön: A már restaurált anyag egy része az esztergomi múzeum raktárában Talán a műfajból adódik, hogy a rádió legérdekesebb műsorai közé tartoznak a ma­gazinok. Szerdán délután a Kossuth adón g történelem iránt érdeklődők találhattak kedvükre való témákat a Múltidéző című harmincper­ces adásban. Gerö András és Mihancsik Zsófia — a műsor két készítője — izgalmas és tanulságos témákat választott az adás egyes betétjeinek címéül. Az első részben a korona megmentéséről hall­hattunk, ezt követően pedig Gandhi aktualitásáról, arról, hogy az indiai filozófus, poli­tikus, századunk egyik jeles gondolkodója mennyiben idő­szerű ma. A legérdekfeszítőbb mégis a műsor utolsó harmada volt számomra, amelyben a Szé­chenyi István nevét fölvett társaságok, csoportok képvi­selői szólaltak meg. Akik fi­gyelemmel kísérik napjaink gombamódra szaporodó tár­saságait, egyesületeit, bizo­nyára nem lepődnek meg azon, hogy három ilyen cso­portot is találtak a szerkesz­tők. Ugyanis — és ez a ri­portokból is kiderült — nap­jainkra divatba jött Széche­nyi, hiszen a múlt században leírt reformjavaslatai, gondo­latai nemegyszer a ma jelen­ségeire is érvényesek, vagy alkalmazhatók. Ez a „divat" titkának nyitja. Ami miatt jó volt hallgat­ni a beszélgetéseket, az az, hogy a Széchenyi Társaság­ba, vagy éppen a Széchenyi Kaszinóba tömörült tagok tisztában vannak azzal, hogy a helyes és igaz Széchenyi- kép kialakítása elkerülhetet­len feladat. Ez pedig óhatat­lanul is nagyobb publicitás­sal jár, ami azt a hamis kép­zetet kelti az emberekben, hogy Széchenyi aktualitása egyben divat is. Nem szabad azonban, hogy divattá vál­jon. s éppen a nevével jel­zett egyesületek tesznek meg mindent azért, hogy elkerül­hető legyen ez a más alkal­makkor sokat tapasztalt je­lenség. Az egyik hozzászóló el­mondta: szeretnék elérni, hogy a magyar emberek Szé­chenyiről alkotott véleménye ne merüljön ki abban, hogy a legnagyobb magyar volt. Ezzel a kategorizálással ugyanis éppen nagysága el”1* adózunk méltatlanul. Kate­góriába próbáljuk szorítani, és ezzel elsikkad munkássá­gán figyelmünk. A helyes kép kialakítása pedig nem nélkülözheti azt sem, hogy felfedjük: miben hibázott Széchenyi. Ezzel is a magunk malmára hajthatjuk a vizet, hiszen a leszűrt tanulságok a mának is szolgálhatnak oku­lásul. Talán a fenti példából is látszik, hogy a Múltidéző nem valamiféle történelmi is­meretterjesztő műsor jó sok nosztalgiával, hanem napra­kész történelem. Alcímében nem véletlenül viseli a. Je­lenidejű történelmi magazin meghatározást. Ez egyben cél­kitűzést is jelent a készítők­nek, hiszen mindig aktuális történelmi ismereteket kell földolgozniuk. A jó érzékkel választott témáknak bizonyá­ra nagy hallgatósága is van, hiszen múltunk iránt az utób­bi években megnőtt az ér­deklődés. Hogy ez a kíván­csiság ne részletekre figyelő és jelentéktelen dolgokba fe­ledkező legyen, hanem elem­ző és tanulságot leszűrő —, abban nagy szerepe van a sajtó és rádió nyilvánosságá­nak. S a helyes arányok meg­találásához áz olyan műso­rok, mint a Múltidéző, nagy segítséget nyújtanak. Ráadá­sul azzal a nagy tanulsággal, hogy harminc perc alatt is lehet érdekes és értékes dol­gokat mondani. Varga István Harminc év tapasztalatával Néhány hete jelent meg a Somogy Megyei Művelő­dési Központ Ünnepek és versek című irodalmi össze­állítása. A módszertani ki­advány a szerkesztő, Szilá­gyi János gondos munkáját dicséri. Dr. Klujber László előszavában hangsúlyozza, hogy közismerten régi gond­ja az amatőr rendezőknek, szerkesztőknek 51z alkalom­hoz színesen és tartalmasán igazodó versek kiválasztása. Szilágyi János válogatása igényes, nagy szakmai fel- készültségről tanúskodó s a versmondóknak igen nagy segítséget nyújtó anyag. — ön volt a Dráva Mú­zeum igazgatója, s nevével számos helyen, rendezvé­nyen találkozhattunk már. Több irodalmi színpadot is vezetett, s gyakran részt vett vers- és prózamondó versenyek zsűrijében. Ho­gyan használta fel a versek válogatásánál a tapasztala­tait? — kérdeztem Szilágyi Jánostól. — Csaknem harminc esz­tendeje foglalkozom előadó­művészettel. A falusi szín­játszóktól a főiskolás irodal­mi színpadig sok együttest vezettem, a muzeológusi munka mellett ez a hobbim. Ez a kedvtelés egy olyan kapocs, amely az eredeti pe­dagógusi hivatásomhoz fűz. hiszen középiskolai magyar­történelem szakos tanár va­gyok. S bár betegségem nyugdíjba kényszerített, to­vábbra is feleségemmel kö­zösen vezetjük a barcsi Gá­bor Andor úttörőszínpadot, a BAGAÜSZ-t. Az említett három évtized tapasztalata­it használtam fel a váloga­tásnál. Az utolsó 15—20 év­ben több hasonló jellegű kiadvány látott napvilágot. Ezek egvik közös hibája Volt, hogy vagy csak gye­rekeknek. vagv pedig csak felnőtteknek nyújtottak se­gítséget, a másik hiba pe­dig az, hogy tele vannak úgynevezet slágerversekkel. Talán emiatt is vetődött fel a gondolat egy új válogatás ÜNNEPEK ÉS VERSEK Á formák bűvöletében Nehez elképzelni valaki­ről, hogy egyszerre legyen otthonos a művészet, a szép formák világában és egyút­tal az ipát, a gazdaság szi­gorúan meghatározott rend­jében. Ezúttal pedig nem­csak otthonosságról, hanem a kettő keresztmetszetéről, az ipari formatervezésről van szó. Balvin Nándor szerint, aki egy kaposvári nagyvál­lalat formatervezője és az Iparművészeti Főiskola nap­pali tagozatának végzős hallgatója, a kettő békésen megfér egymással. — Hogyan lehet valaki egyszerre főiskolai hallgató és egy vállalat dolgozója? — Nős vagyok, két kicsi gyerekkel. A feleségem or­vos, ám most gyeden van, így kevés a pénzünk. Nem engedhettem meg magam­nak azt a luxust, hogy ha végzek, szabadúszóként, füg­getlen iparművészként vár­jak a nagy feladatra. Ezért amikor ez a lehetőség kí­nálkozott, a Kaposgép mun­katársa lettem. Egyéves már az ismeretségünk. A fejlesz­tési osztály munkatársaival különösen jó kapcsolatot alakítottam ki. Körvonala­zódik a Kaposgép-képem. Sokat tépelődöm, s tucatnyi ötletem van. — Milyen feladatokat ka­pott eddig? — Többfélét. Az Unirak 800-as színképét és fülkéjé­nek belső kiképzését tervez­tem. Ebből elég nagy vita kerekedett, hiszen én újabb színt, a zöldet vettem föl a Kaposgép-termékek szín­skálájába. Eddig a narancs- sárga hódított. Azután meg­tervezhettem egy gépgyártó­sor színdinamikai képét. Most pedig — ez a vizsga­munkám — a Kaposgép fű- nyító-modelljét rajzolom. Itt egy monstrumból kell elfo­gadható kisgépet alkotni. Balvin Nándor nemcsak gép- és színtervező; minden forma érdekli. Utcabútor és lakásberendezés, kéziszer­szám és akár egy levélpapír is. — Miért van ez? — Másként kell élnünk, hiszen a hagyományos, sok­szor már avult formák közt nincs az embernek a mun­kához újabb motivációja. •Ezért új formák,, új gépek, Új téridomok, tehát új kör­nyezet szükséges. Sokan azt mondják, ezek álmok. Én vitatom. — Mi ennek a lényege? — Az, hogy az egész uni- formizálódása helyett a rész uniformizálódjék, de har­monikusan. Visszatérve a Kaposgéphez; számomra ez a rész azt jelentse, hogy le­gyen arculata a vállalatnak. Ez pedig a levélpapírtól a termékig mindenben jelent­kezzen. Viseljen egy jegyet, amely csak azé a vállalaté! Most éppen ezt tervezem, ezen gondolkodom. — Mitől lehet valaki eny- nvire tele energiával? — Saját helyzetem szorí­tásától. Én magam is más­ként akarok élni, és ez moz­gósítja a tartalékaimat. Job­ban, szebben, szép formák között. A fiatalember utolsó fél­évét kezdi most a főisko­lán. A formatervezésben pe­dig az elsőt. Ahogy mondja, a dolga csak annyi: a gép és az ember között minél jobban megteremtse a har­móniát. Békés József elkészítésére, amelyre a me­gyei művelődési központ kért fel. — Milyen verseket gyűj­tött csokorba? — Zömében az utóbbi tíz év irodalmi anyagából vá­logattam. Fontos szempont volt, hogy az általános isko­lásoktól a felnőttekig több korosztály is használhassa a kiadványt. A naptári év ünnepei szerint csoportosí­tottam a verseket, különös tekintettel a kissé „elfelej­tett” ünnepekre. Nevezete­sen a nőnáp mellett az anyák napjára, a fegyveres erők napjára, s október 6- ára. Az, is lényeges szem­pont volt, hogy a versek jól szavalhatóak legyenek, ne kívánjanak profi előadói képességet. Például Tóth Árpád gyönyörű versének, az Esti sugárkoszorúnaik az előadásával nem biztos, hogy egy amatőr meg tud birkózni. A kiadványt a tel­jesség igénye nélkül állítot­tam össze, mintegy kétezer versből válogattam ki ezt a csaknem kétszázat. — Az irodalmi összeállí­tást Péchy Blanka tanácsai­val kezdi... — Az az előadó, aki ezt a tíz tanácsot megszívleli a beszédtechnikától az ér­zelmi gazdagságon át a jó versválasztásig, már birto­kol egy remek alapot ah­hoz, hogy jó versmondó le­gyen. — Mik a további tervei? — Most fejeztem be egy tanulmányt, a szuloki német táplálkozási kultúráról, il­letve szokásokról. De már elkezdtem a következő mun­kát: Szülőkről monográfia készül és ehhez íróik tanul­mányokat. T. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom