Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 3. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 3. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 5., kedd Diplomáciai fogadás Az első munkanapon * /f / Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn az Or­szágházban fogadta a Buda­pestre akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetőit. A diplomaták az új év alkal­mából jókívánságaikat fe­jezték ki Németh Károlynak. A fogadáson részt vettek Gáspár Sándor és Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökei, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. MUNKASGYULESEK AZ IDEI TENNIVALÓKRÓL HON ECKER LEVELE KOHLHOZ Tegyék mentessé mindkét államot az atomfegyverektől Az NDK-nak határozott érdeke fűződik ahhoz, hogy az európai nukleáris lesze­relést újabb területekre ter­jesszék ki — írta Erich Ho- necker, az NDK vezetője Helmut Kohl nyugatnémet kancellárhoz intézett levelé­ben, és javasolta, hogy a rövid hatótávolságú nukleá­ris rakétáknál is nullameg- oldás elérésére törekedjenek. Az 'NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke hétfőn Berlinben köz­zétett levelében — amelyet december 16-án nyújtottak át Bonnban — hangsúlyozta, hogy mindkét német állam­nak mindent meg kell ten­nie a közepes hatótávolságú atomrakéták felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szer­ződés életbe lépéséért, meg­valósításáért. — Rendkívül fontosságú — írta Honecker — az, hogy Sevardnadi Kabulban Kabulba érkezett hétfőn Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia vezetője — a TASZSZ hírügynökség je­lentése szerint — munkalá­togatást tesz az afgán fővá­rosban. Választási bojkott Bangladesben A bangladesi ellenzéki pártszövetségek bojkottál- ják a február végére kitű­zött páriamenti választáso­kat és Ersad elnök lemon­dásának kiharcolására újabb kormányellenes megmozdu­lásokat hirdettek meg. A rendkívüli állapot tiltó ren­delkezéseit figyelmen kívül hagyva ezek a pártok vasár­nap este tömeggyűléseket tartottak a fővárosban, Dak- kában, hogy ismertessék a felvonulások, tüntetések és munkabeszüntetések új prog­ramját. Becslések szerint a találkozókon negyvenezer el­lenzéki aktivista vett részt. A gumibotokkal és könny­fakasztó gránátokkal felsze­relt «rohamrendőrök a hely­színi jelentések szerint több helyen is rátámadtak a va­sárnapi találkozók résztve­vőire. Legkevesebb húsz el­lenzéki párttag megsérült. Az államfőnek csaknem hatéves országlása alatt most először kell számolnia azzal, hogy a jelentős ellenzéki szervezetek, félretéve politi­kai és személyi ellentéteiket, közösen lépnek fel vele szem­ben. a felszámolandó, ötszáz és ötezer kilométer közötti ha­tótávolságú rakétáiét ne he­lyettesítsék más fegyverrend­szerekkel. Az ötszáz kilomé­ternél kisebb, rövid hatótá­volságú atomfegyverek kér­dése különösen érinti 'tnind- két német államot. Az NDK konzultációkat folytat szö­vetségeseivel arról, hogy le­mondhatnának-e ezeknek a fegyvereknek a korszerűsíté­séről. „Ha az NSZK és szö­vetségesei ugyancsak készek lennének lemondani a kor­szerűsítésről ezen a terüle­ten, akkor az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján lépéseket lehetne tenni az aszimetriák lesze­relés révén történő felszá­molása érdekében, egészen egy újabb nulla-megoldás eléréséig” — mutatott rá az NDK vezetője. Honecker levelében szor­galmazta még a vegyi fegy­verek általános betiltását és javasolta, hogy az NSZK kormánya mégegyszer gon­dolja át álláspontját az NDK és a Csehszlovákia által kez­deményezett közép-európai vegyifegyvermentes övezet létesítéséről. Mint emlékezetes, Ho­necker újévi köszöntőjében javasolta, hogy mindkét né­met államot tegyék atom­fegyverektől mentessé. Szor­galmazta, hogy a szovjet— amerikai szerződés értelmé­ben felszámolandó közepes hatótávolságú rakéták eltá­volítása után az 500 kilomé térnél kisebb hatótávolságú atomfegyvereket, b »leértve a harcászati atomeszközöket is, vonják ki mindkét német állam területéről. Hétfőn, az új év első mun­kanapján több fővárosi és vidéki üzemben munkásgyű­léseken összegezték a múlt év tapasztalatait, és az idei legfontosabb feladatokat. A Dunai Vasműben tartott munkásgyűlésen Szabó Fe­renc vezérigazgató arról szólt, hogy a kohászati kom­binát eredményes évet zárt, nyeresége 800 millió forint, ami lényegesen meghaladja az egy évvel korábbit. Kü­lönösen sikeres volt konver­tibilis elszámolású kivite­lünk, s ebben nagy szerepe volt a jó minőségű vasérc felhasználásának. Az idén 70—70 ezer tonnával bővítik a nyersvas- és acéltermelést, 10 ezer tonnával az értéke­sebb félgyártmányok előállí- • tását, és 400 ezer négyzetmé­terrel több radiátort gyárta­nak. A munkásgyűlésen felszó­lalt Berecz Frigyes ipari mi­niszter is, aki hangsúlyozta, hogy a dunaújvárosiak pél­dája bizonyítja: a nehézsé­gek ellenére is lehet sikere­sen gazdálkodni, fejlődést el­érni. A népgazdaságnak a jövőben is szüksége lesz a kohászüzemek által gyártott évi 3 millió tonna acélra. Nem kerülhet sor az ágazat felszámolására, visszafejlesz­tésére, vagy akár a termelés mérséklésére, hiszen nem az ágazat egésze van válságban, hanem az egyes vállalatok termelését kell gazdaságo­sabbá tenni, a termelési szer­kezetet megváltoztatni. Lé­nyegesen növelni szükséges a világpiacon kedvezően ér­tékesíthető másod- és har­madtermékek, illetve a kü­lönleges minőségű acélok gyártásának arányát. Ennek érdekében az iparvezetés az idén is lehetőséget biztosít a jó minőségű érc importjá­ra. Munkásgyűlést tartottak a Tatabányai Bányáknál is. Vas László megbízott igaz­gató ismertette azokat az in­tézkedéseket, amelyekkel — a szanálási eljárás részeként — ismét fizetőképessé válhat a vállalat. A vállalat jogutódjaként január 1-jével önálló egy­A Dunai Vasműben a hajnali műszak kezdetekor gyűltek össze a munkások, a vállalat nagycsarnokában. A munkásgyűlésen Berecz frigyes ipari miniszter ismertette a népgazda­ság és a kohászat előtt álló feladatokat ségként megalakult a Tata­bányai Bányák és a Haldex, néhány külszíni üzem pedig ezentúl részvénytársaság­ként dolgozik. Programot dolgoztak ki olyan bánya- művelésre, amellyel csök­kenthetik a karsztvíz kieme­lését a föld alatti térségből, s ez kedvezően hat majd a szénbányászat önköltségért, és nem veszélyezteti a mély­ben levő karsztvízháztartá* egyensúlyát sem. Intézkedé­seket hoznak a széni minősé­gének javítására, valamint az anyag- és energiatakaré­kosság érdekében. Az Ikarus mátyásföldi és székesfehérvári telephelyén is munkásgyűlésen szóltak a vállalat vezetői a tavalyi eredményekről és az idei gazdálkodás körülményeiről. Semsey András vezérigazga­tó a mátyásföldi „Busz 2” üzem kollektívája előtt el­mondta: csaknem 13 ezer jármű gördült le 1987-ben a futószalagokról, 500-zal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban, s emiatt mintegy fél­milliárd forinttal visszaesett a gyár árbevétele, nyeresége pedig az egy évvel korábbi­nak csak egynegyede lett. Néhány új típusú jármű is elkészült már ugyan, de ren­delés hiányában 1988-ban to­vábbi termeléscsökkenéssel számolnak, mert a piacok szűkülése folytatódik. Több korábbi nagy vevőjük, mint például Irak és Kína lénye­gesen mérsékelte igényét a magyar autóbuszok iránt. Mindezt figyelembe véve a tavalyi 6 százalékos létszám- leépítést most újabb 4 szá­zalék körüli létszámcsökke­nés követi majd. A vállalat újra értékeli egész piac- politikáját. Bővítik az új típusok gyártását. Figyelem­be veszik, hogy nő a csuk­lósbuszok iránt az igény, ezekből az új esztendőben 5500-at készítenek. A BKV és bolgár cégek megrendelé­sére újabb trolibuszokat, más külföldi megrendelők­nek sínautóbuszokat gyárta­nak. A Budapesti Elektromos Művek központjában tartott munkásgyűlésen Börcsök De­zső vezérigazgató bejelentet­te, hogy az idén már nye­reségérdekeltségű vállalat­ként kell ellátni feladatai­kat. Ezért szigorúbb gazdál­kodási feltételek között kell tovább javítani a főváros (Folytatás a 2. oldalon.) A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet gépjárműosztályán a hazánkba érkező új gép­járműveket vizsgálják, s minősítik. A szakemberek 30 ezer kilométert tesznek meg az autókkal. Jelenleg az indiai gyártmányú, 800 köbcentis, háromhengeres, négyszemélyes Maruti gépkocsit (képűnkön) és a Dacia kis tehergépkocsit véleményezik Növekedett a baromfihús kivitele Az előző évinél 13—14 szá­zalékkal több, mintegy 210 ezer tonna baromfihúst ex­portáltak 1987-ben a Barom­fitermelők Egyesülésének tagvállalatai. Feldolgozó üze­meikből a legnagyobb meny- nyiségben vágott, fagyasztott és friss csirkehúst szállítot­tak külföldre, összesen 165 ezer tonnát. Ezen felül az igen értékes és tonnánként több valutát hozó liba-, ka­csa- és pulykahúsból, vala­mint libamájból ugyancsak többet juttattak exportra, mint egy évvel korábban. Az egyesülés tagvállalatai nehéz körülmények között zárták az esztendőt. Mivel a csirkehús laránt az év egyes időszakaiban alaposan meg­csappant a kereslet. Ugyan­akkor a korábban hozott központi intézkedések nyo­mán fellendült a baromfitar­tási kedv. A nehéz időszak­ban az egyesülés vezetése több gyors intézkedést ho­zott, hogy a várható túlter­melésnek elejét vegye. A vállalatokat arra' sarkallták, hogy a gazdaságoktól — át­menetileg — csupán a szer­ződött mennyiségű állatot vegyék át, újabb tsrrneíők- kel ne bővítsék a termelői kört. így a régi partnereket sikerült megtartani, és a későbbiekben — a külpiaci helyzet javulásakor — na­gyobb munkára ösztönözni. A baromfifeldolgozók és a kereskedelmi szervezetek eközben kockáztattak is: a hűtőraktárakat fagyasztott hússal töltötték fel, így vár­va a piac fellendülésére. Később a külkereskedelmi szervezetek munkája nyo­mán a rubelelszámolású pia­cokon sikerült újabb üzlete­ket kötni. Főként a szovjet partner növelte rendeléseit, aki a korábbinál több csir­kehúst igényelt. Ennek is köszönhető, hogy a vállala­tok rubelelszámolású csir­kehúsexportja 1987-ben megközelítette a 90 ezer ton­nát, ami csaknem harmadá­val több az előző évinél. A konvertibilis elszámolá­sú piacokra a baromfiipar mintegy 200 millió dollár ér­tékű terméket küldött, az előzetes adatok szerint ez három-négy százalékkal ha­ladja meg a tervezettet. A nyugat-európai vevők a ko- rábhi évekénél több csirke­húst, továbbá libát, kacsát és pulykát is rendeltek: a libamájexport pedig megkö­zelítette az ezer tonnát. A termelők számára biztató, hogy az 1988-ra szóló kül­földi rendelések szerint to­vább növekszik a víziszár­nyasok húsa iránti kereslet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom