Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-22 / 18. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 18. szám Ara: 1,80 Ft 1988. januar 22., pentek Három párt felhívása AZ ATOMFEGYVERREL NEM RENDELKEZŐ ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE AZ EURÓPAI LESZERELÉSÉRT Tegnap Európa há­rom fővárosában egy- időben tették közzé há­rom együttműködő párt — a Finn Szociáldemok­rata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt — felhívását. A nemzetközi sajtó képvi­selői előtt Helsinkiben, Rómában és Budapes­ten egyszerre nyilvá­nosságra hozott kezde­ményezés az európai leszerelés, a kontinens biztonsága és az együttműködés elmélyí­tése érdekében az atomfegyverrel nem rendelkező országok közös fellépését szor­galmazza. A magyar fővárosban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke ismertette a felhívás tartal­mát, célját, a három euró­pai politikai párt együtt­működésének előzményeit. Elmondta: a közös fellépés gondolatát elsőként Kaiéin Sorsa, a Finn Szociálde­mokrata Párt elnöke fo­galmazta meg 1986-ban. Az MSZMP és a finn szociál­demokraták szakértőinek részvételével megindult elő­készítő munkába hamaro­san bekapcsolódott az Olasz Szocialista Párt is. Együt­tes munkájuk gyümölcse a mcst közzétett dokumen­tum, amely az európai együttműködés jelképe is lehetne, hiszen aláíróik kö­zös fellépése nemcsak a földrajzi, hanem az eltérő szövetségi rendszereket el­választó politikai távolságot is áthidalta. A most közzétett doku­mentum aláírói az európai .biztonsági és együttműkö­dési folyamathoz, illetve az eddigi európai leszerelési kezdeményezésekhez kap­csolódó javaslataikat három fő terület köré csoportosí­tották. Mindenekelőtt n eu Budapesten a Hilton Szállóban Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke nemzetközi sajtóértekezleten ismertette a Finn Szocialdemok rata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Olasz Szocialista Párt felhívását rópa.i hagyományos erők és a fegyverzet, valamint a rövid hatótávolságú nukleá­ris eszközök csökkentése és a kölcsönös bizalom erősí­tése kap kiemelt figyelmet. A kezdeményezések támo­gatásához a kontinens sor­sáért felelősséget érző vala­mennyi európai ország, po­litikai erő támogatására szá­mítanak az aláírók —hang­súlyozta Szűrös Mátyás, és végezetül bejelentette, hogy a három javaslattevő párt mag az idén szakértői kon­ferenciát szeivez a véle­mények, 'hézetek összegzésé­re. A tanácskozásra meghí­vót kapnak az európai szo­cialista országok pártjai és a nyugati szocialista és szo­ciáldemokrata pártok. A konferencia időpontját és helyét később egyezte­tik. A hárompárti kezdemé­nyezés hangoztatja: Euró­pának ma minden korábbi-, nál nagyobb esélye van agy biztonságosabb béke kiala­kítására. A ' közepes és rö- videbb hatótávolságú atom- rakéták fölszámolása meg­nyitja az utat a valódi le­szerelés előtt. Reméljük, hogy követi majd a hadá­szati atomfegyverek nagy­arányú csökkentése és a rakéta elhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerző­dés tiszteletben tartása. E történelmi jelentőségű eredmények erősítik a világ és különösen Európa bizton­ságát. Európa egészének ha­tározott szerepet kell vál­lalnia ahhoz, hogy a biza­lomerősítés és a leszerelés tartós, kiegyensúlyozott fo­lyamattá váljon. Ügy véljük, hogy az euró­pai országoknak — különö­sen azoknak, amelyek nem rendelkeznek atomfegyve­rekkel — aktívan, politikai, katonai és ideológiai válasz­tóvonalaikra való tekintet nélkül fel kell lépnünk a biztonság erősítése érdeké­ben. A nukleáris fenyegetés csökkentésére irányuló nem­zetközi erőfeszítések alapját az atomsorompó-rendszer ad­ja. A nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai or­szágoknak különösen közös érdeke az atomsorompó- szerződés megújítása és megerősítése azután, hogy érvénye 1995-ben lejár. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú nukleáris eszkö­zök és a hadászati fegyve­rek csökkentése nem vezet­het újabb fegyverkezési ver­senyhez más területen. Min­den egyes ország és térség biztonsági érdekeit figyelem­be kell venni. Az igazi béke és bizton­ság alapja a kölcsönös biza­lom. A katonai doktrínákról folytatandó megbeszélések enyhíthetnék az alaptalan félelmeket, védelmibb jelle­gű katonai magatartás ki­alakításához vezethetnének és utat nyithatnának bár­mely aszimmetriának és egyenlőtlenségnek a fegyver­zetek alacsonyabb szintjén történő felszámolásához. Európában napjainkban a legfontosabb feladatok közé soroljuk a hagyományos erők és fegyverzetek tényleges csökkentését. (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György látogatása Nógrád megyében Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön Nógrád megyébe látoga­tott. Salgótarjánban Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és, Devcsics Miklós megyei ta­nácselnök fogadta. Nógrád megye politikai és gazdasági életéről, a pártéletről Géczi János tájékoztatta Lázár Györgyöt: A tájékoztató után az MSZMP főtitkárhelyettese fölkereste a salgótarjáni öb­lösüveggyárat. A 2300 dolgo­zót foglalkoztató nagyüzem évi 870 millió forint értékű terméket állít elő, s ennek 45 százalékát exportálja, a zömét tőkés országokba. Ta­valyi konvertibilis exportjá­nak értéke 4,5 millió dollár volt. Az MSZMP főtitkárhelyet­tese Nógrád megyei munka­napjának második felét az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezetben töltöt­te. Megtekintette a közös gazdaság dejtári savanyító­telepét, tapétagyártó-, va­lamint pvc-hulladékfeldolgo- zó fóliaüzemét és pataki lámpaernyőüzemét. A 7000 hektáron csaknem 600 tag­gal és alkalmazottal dolgozó termelőszövetkezet bevétele tavaly 302 millió forint volt, a nyeresége pedig 11,5 mil­lió forint. Búzatermesztés­ben a megye legjobbjai közé tartoznak. A látogatás záró esemé­nyeként Lázár György a ter­melőszövetkezet érsekvad­kerti központjában rendezett találkozón eszmecserét foly­tatott a közös gazdaság dol­gozóival a tsz és az ország előtt álló tennivalókról. Megtartotta első ülését az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága — amely­nek megalakításáról a Par­lament tavaly őszi üléssza­kán döntött — megtartotta első ülését Géczi István el­nökletével csütörtökön a Parlamentben. A testület az Állami Ifjúsági és Sport- hivatal munkájáról szóló tájékoztatót vitatta .meg, il­letve elfogadta idei feladat­tervét. Az ülésen részt vett és felszólalt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Az új parlamenti bizott­ság funkciójáról szólva az ülést megnyitó Géczi István a javaslattevő, koordináló, ellenőrző szerepet emelte ki az .ifjúsági és sporttal ösz- szeíüggő kérdésekben. El­mondta továbbá, hogy a testület feladatának tekinti a fiatalok nevelési, foglal­koztatási feltételeinek javí­tását, a lakáshoz jutásuk elősegítését, a veszélyezte­tett fiatalokról való foko­zott gondoskodást, az egész­séges életmód népszerűsíté­sét. A bizottság az ifjúság és a sport helyzetének ja­vítása érdekében számít a KISZ, az úttörőszövetség, a SZOT, illetve a főhatósá­gok, a minisztériumok tá­mogatására. A napirend tárgyalása előtt szót kért Hámori Csa­ba, az .MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára. Hangsúlyozta: ennek az új parlamenti bi­zottságnak a létrehozása azért is szükséges, hogy erősödjenek az ifjúság ér­dekérvényesítési lehetősé­gei. A bizottságnak szerepe lehet abban, hogy erősödjék az ifjúság közéleti szerepe, a fiatalok magukénak érez­zék az ország ügyeit. A Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ebben a munká­ban hathatós segítséget kí­ván nyújtani a testületnek. A képviselőkhöz koráb­ban eljuttatott írásos tájé­koztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnö­ke kiemelte: az új bizott­ság megalakulása elvi je­lentőségű, része annak a fo­lyamatnak, amely az Or­szággyűlés döntéselőkészitő, ellenőrző szerepének kibon­takozásában ölt testet nap­jainkban. A testület javas­lataival, észrevételeivel ér­demben javíthatja az ÁISH munkáját, kapcsolatát a hi­vatallal az érdekazonosság határozza meg. A továb­biakban arról szólt, hogy az ifjúság és a sport helyzeté­nek alaposabb megismeré­séért, az érdekérvényesítés erősítéséért sokat tehet a bizottság. Az ifjúság anya­gi és szociális gondjainak megoldásához több év ki­tartó munkájára van szük­ség. Végezetül az államtit­(Folytatás a 2. oldalon) A LEGKÖNNYEBBEN A SZAKMUNKÁSOK HELYEZKEDNEK EL . Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatalban összegez­ték a különböző oktatási in­tézményekben tavaly végzet­tek elhelyezkedésének ta­pasztalatait. A múlt évben mintegy 128 ezer fiatal fe­jezte be iskolai tanulmá­nyait; a munkába állás többségüknek nem okozott gondot, annak ellenére, hogy a vállalatok munkaerő-ke­reslete összességében tovább csökkent. Bizonyos szak­mákban és néhány megvé­Felszálltak a növényvédő gépek Kedvez az időjárás a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálatának. A kaposvári területi központ termelés­vezető pilótája, Szemző Ernő tegnapi kérdésünkre el­mondta: huszonhárom bri­gádjuk készült fel tizenhá­rom helikopterrel és tíz me­revszárnyú géppel, hogy So- mogyban^ Baranyában, Tol­nában és Bács-Kiskun me­gye egy részén elvégezzék a légi növényvédelmet. Ezek­ben a napokban négy bri­gád dolgozik Üjpetrén, Bács­almáson, Bácsbokodon és Mélykúton, ahol műtrágyát szórnak ki. A többi gép vár­hatóan csak február közepe táján fog munkába állni. A gazdaságok igénye most még kevéssé ismert, az azon­ban bizonyos, hogy közülük egyre kevesebb áldoz a légi növényvédelemre. Tavaly ti­zenöt százalékkal kevesebb munkájuk volt a pilóták­nak, mint egy évvel koráb­■v éÁ.. ban. A mezőgazdasági üze­mek drágállják a repülőgé­pes szolgáltatást, egyre töb­ben térnek át a művelőutas növénytermesztésre. Sokan csak kényszerből kérik a helikopterek és repülőgépek segítségét, ha kedvezőtlenre fordul az időjárás. Pedig valamennyi gép startra ké­szen áll. Kaposváron a re­pülőgépek, az öcsényi bázi­son a helikopterek karban­tartása fejeződött be. ben azonban romlottak a fiatalok elhelyezkedési lehe­tőségei. A legnehezebb hely­zetben á szakképzetlenek voltak.. December végén még körülbelül 3900 fiatal várt munkaalkalomra, s közülük csaknem 2 ezren mindenféle képesítés nélkül. Az előző évekhez hasonló­an legkönnyebben most is a szakmunkásképzőt végzett fiatalok találtak az elképze­léseiknek megfelelő munkát. Gépi forgácsolókból, hegesz­tőkből, melegüzemi és építő­ipari szakmunkásokból a vállalatok a jelentkezőknél jóval többet is fölvettek vol­na. A szakmunkásképzőt végzett fiatalok sokhelyütt még az érettségizett szak­munkásoknál is kelendőb­bek voltak. A szakiskolások közül a gyors- és gépírók ta­láltak" — ha találtak — a legnehezebben képesítésük­nek megfelelő munkát, mert a vállalatoknál általában té- lítettek az adminisztratív munkakörök, sőt ezek csök­kentésére törekszenek. Szak­középiskolai érettségivel sem vájt könnyű irodai munkát vállalni. À volt gimnazisták körében pedig egyre gyako­ribb, hogy csak határozott időre szóló munkaszerződés­sel tudnak nem fizikai mun­kakörben elhelyezkedni. A gimnazisták közül például Budapesten azok boldogul­tak jobbam, akik idegen .nyelvet tanultak, míg Bara­nyában a számítástechnikai, Vas megyében a könyvtár­kezelési, Szabolcsban pedig a papíripari fakultációs tan­tárgyakat hasznosíthatták jól. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom