Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

1988. január 21., csütörtök Somogyi Néplap 3 Diákok döntés előtt A pályaválasztás sikere nem csak egyéni, hanem társadalmi érdek is. Vannak fiatalok, akik évekig készülnek a választott pályára, mások a döntés kényszere alatt határoznak. A pálya- választás segítése kiemelt feladat. Az iskolaszerkezet megyénként alkalmaz­kodik a szakemberigények változásá­hoz. Összeállításunkban arra kerestük a választ, hogyan készültek föl a pálya- választás nehéz feladatára a megyé­ben és milyenek a lehetőségei a dön­tés előtt álló diákoknak? Hiányszakmák: Bádogosok Legnépszerűbb a Táncsics és Széchenyi Még néhány napig tart a tanév első fele, a nyolcadi­kosoknak most kell dönteni: hol tanuljanak tovább? Dön­tésük egész életükre kihat, meghatározva felnőtt lehe­tőségeiket is. Hogyan segít ebben az is­kola — kérdeztük Szigeti Miklósnét, a kaposvári Kis­faludy utcai általános isko­la pályaválasztási felelősét. Az ötödikeseknek is el­mondjuk a pályaválasztás illetve iskolaválasztás lehe­tőségeit. A felső tagozat ez­zel foglalkozó osztályfőnöki órái egymásra épülnek, fo­kozatosan kiegészítik egy­mást. A hetedikesek tudják már mi a céljuk, a nyolca­dikosok a tanév félévében pedig határozott választ ad­nak a szándékfelmérő kér­désekre. — Merre tartanak a diá­kok? — Iskolánknak jó tanulói vannak. A diákok jelentke­zése egyenlő arányban osz­lik meg a gimnáziumok, a szakközépiskolák, illetve a szakmunkásképzők között. — Hogyan segít a pálya- választási felelős a diákok döntésében? — A novemberi pályavá­lasztási hetek kiállításait megtekintettük a gyerekek­kel és látogatásokat szervez­tünk az egészségügyi intéz­ményekbe, a termelőüzemek­be. Ezeken a kiránduláso­kon a hetedik és a nyolca­dik osztályosok érdeklődésük szerint vesznek részt. Szer­vezünk folyamatosan üzem- látogatásokat is az úttörő­foglalkozások keretében, va­lamint a technikaórák té­maköre szerint. Az osztály- főnökökkel közösen beszél­jük meg diákjaik pályavá­lasztását, azt, hogy mennyi­ben megalapozott az elkép­zelésük tehetségüket, készsé­geiket és természetesen ta­nulmányi eredményüket te­kintve. A bizonytalankodók­nak — hiszen tizennégyéve- sen valóban nehéz ilyen élet­re szóló döntést hozni — olyan iskolát ajánlunk, amely kapcsolódik érdeklő­dési körükhöz. — Az idén hová jelent­keztek a legtöbben? — A gimnáziumok közül a Táncsics, a szakközépiskolák közül pedig a Széchenyi kereskedelmi iskola a leg­népszerűbb. Ez utóbbit az is magyarázza, hogy az isko­laszövetkezetünknek csak­nem száz diáktagja van, s ők működtetik a büfét. A ke- kereskedöszakmához köze­lebb kerülnek ezáltal, mert az áru megrendelésétől, az árusítástól az elszámolásig mindent a tanulók végez­nek. — Milyen sikerrel felvé­teliznek az iskola tanulói? — Szinte valamennyien folytathatják tanulmányai­kat a középszintű oktatás­ban. Tehetség­gondozás Szombat reggel a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet­ben szülte munkanapra em­lékeztető a nyüzsgés. Kilenc órakor három teremben kezdődött meg a matemati­kai foglalkozás a tehetség- gondozás keretében. Dr. Iharos Csabáné, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium matematika szakos tanára foglalkozott az egyik csoporttal. — Ezek a diákok a kö­zépiskola második osztályá­tól már tudatosan készül­nek a továbbtanulásra, ma­tematikából felvételire. A sikeres szereplésüket segít­jük ezekkel a foglalkozá­sokkal is. A tehetséggondozás a má­sodik osztálytól a negyedik­ig tart: azoknak a tanulók­nak, akik mélyebben kíván­nak foglalkozni a matema­tikával. — A tehetséggondozás hagyományos formája az is­kolai szakkör. — Gyér számban műkö­dik azóta, amióta bevezet­ték a fakultációt. Ezeknek a gyerekeknek pótolja az el­mélyültebb munkát a pe­dagógiai intézet által szer­vezett rendszeres foglalko­zás, de a tömegesebb rész­vételre — ami a szakkör vonzereje volt — nem al­kalmas. Kiss István Somogyvár- ról utazott be: a kaposvári Ipari Szakközépiskola vég­zős diákja. — A Bánki Donát Mű­szaki Főiskolára készülök: az elhatározásra a harma­dik osztályban jutottam. Ezek a foglalkozások sok segítséget nyújtanak a fel­vételi feladatok sikeres megoldásához. Kovács Bernadett Csurgó­ról érkezett: a gimnázium negyedikese. — Pécsre, a közgazdasági egyetemre adom be a fel­vételi kérelmemet. A ka­posvári közgazdasági szak- középiskolában szerettem volna a nyolcadik után to­vábbtanulni, de a szüleim rábeszélésének engedtem és giimibe mentem. — A matek a kedvenc tantárgya, de melyiket .nem ked veli ? — A fizikát. Nem tudom miért. De szeretem a tör­ténelmet, a német nyelvet is ... Cipész­jövő Minap egy idős falusi ci­pész nem tudta megmonda­ni, hogy mikor volt utoljá­ra segédje. — Pedig higyje el uram, azután lesz a mi szak­mánknak jövője, mondta. A cipő vásik, a pénz keve­sebb, az emberek többet talpaltatnak, sarkaltainak mint ezelőtt. Az öreg mester még az: a bújócskát is elmesélte, hogy miként „tartja be” a megszabott munkaidő- és illetménykeretet. — Sehogy sem tudom — összegezte a végén —, mindig akad va­laki, aki bekopog, hogy le­gyek már szíves kaptafához ülni. Ugyancsak sok munkáról panaszkodott az egyik nagy­község öreg cipésze is, sőt, egy másik cipészeiben jár­tas szíjgyártó mester me­sélte: egy cikkünk nyomán ismert idegenforgalmi cég tett meggondolásra váró ajánlatot. Ennyi pénzt fia­tal koromban sosem keres­hettem volna — így a szíj­gyártó. Kevés a cipészek száma, inkább csak' az idősebb mesterek dolgoznak. Az élet és a sokasodó munka azon­ban megköveteli, hogy újra fiatalokkal népesedjen be ez a szakma. A VÍZBŐL ÉLNEK A barcsi szakközépiskola vízgazdálkodási szakának 26 végzős tanulója könnyű helyzetben van. Az általuk választott pálya nem tarto­zik ugyan a legdivatosabb szakmákhoz, de az elhe­lyezkedési lehetőségek job­bak az átlagosnál. — A diákok 4—5 megyé­ből kerülnek hozzánk, a lakóhelyükre visszatérve nem okoz gondot számukra az elhelyezkedés — mond­ta Kuzma László igazgató- helyettes, aki tíz éve ugyancsak Barcson végzett. — A területi és települési vízgazdálkodás egyre na­gyobb szerephez jutott. A vízrendezés, a szennyvízke­zelés, a mezőgazdasági „vi­zes" feladatok — hogy csak néhányat említsek — vár­ják a hozzáértő szakembe­reket. — A mi szakmánknak mérhetően egyre nagyobb a vonzása: egyre korszerűbb körülmények között foly­nak a vízgazdálkodói fel­adatok, a számítógép, a spe­ciális geodéziai műszerek, a korszerű technika népszerű a fiatalok közt. Ennek kö­szönhető, hogy a sokáig alig ismert szakközépiskola min­den helyre ketten jelent­keznek már. A nyolcadikos fiatalokat az is vonzza, hogy a feladatvégzésük köz­ben a természetet is jár­ják, a folyó- és vízpartot. Az iskola is eljuttatta a megyék általános iskolái­hoz pályaválasztási tanács­adó füzetét. — A szakközépiskolát el­végzők nyolcvan százaléka — Az ősszel néhány álta­lános iskolában felmérést végeztünk: a tanulók mint­egy hatvan százaléka dönt a szüleik és az iskola össze­hangolt segítségével a pá­lyaválasztásról. A diákok harminc százalékának dön­tésében nagyobb mértékű kompromisszum érvénye­sül. Újabb lehetőségként az önismeretre nevelés kiscso­portos formáját is szorgal­mazzuk az iskolákban. Er­re félkészítettük a munka­közösség-vezetőket — mond­ta dr. Tóth László, a So­mogy Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese, a pályaválasztási osztály vezetője. — A pályaválasz­tási tanácsadóhoz speciális esetekben fordulnak a szü­lők, vagy az osztályfőnö­kök, a pályaválasztási fele­lősök. A tanácsadó meg­vizsgálja a tanulók pálya- alkalmasságát és így készí­ti elő a továbbtanulásukat. — Milyen információkra épí* ez a fontos tevékeny­ség? — Ismerik azokat a szak­mákat is, amelyeket nem oktatnak Somogybán. Az a pályán marad: 21)—30 szá­zalékuk jelentkezik főisko­lára, egyetemre, és annak örülünk, hogy a jelentkezők közül kilenc be is kerül. Akadnak kiemelkedő képes­ségű fiataljaink is: például két éve az országos tanul­mányi versenyen harmadik lett egy tanulónk és felvé­teli nélkül lett a Budapesti Műszaki Egyetem hallgató­ja. Az intézetben technikus- képzés is folyik: az ötödik évi tanulás után technikusi oklevelet szerezhetnek a diákjaink. A legtöbben a bajai főiskola vízgazdálko­dási szakára, a műszaki egyetemre illetve a pécsi Pollack Mihály műszaki fő­iskolára jelentkeznek. — A tanulók szeretik á szakmát, szinte valameny- nyien ezt a hivatást akar­ják folytatni. Náluk jóval kisebb az úgynevezett pá­lyakép-válság, amely a szakma leértékeléséből adó­dik. Emiatt is 'szeretik azt. amit tanulnak, és jó ered­ményeket érnek el. Átgondoltabb tanácsadás osztályfőnökök, a pályavá­lasztási felelősök tájékoz­tattak arról, hogy a külön­féle szakmák tanulásához melyek az egészségügyi kö­vetelmények. Ismerniük kell a munkerŐTgazdálko- dással kapcsolatos tervedet is. — Az általános iskolásod pályaválasztásában meg­határozó tényező, hogy mi­lyen munkalehetőségek van­nak a közelben. — Szorgalmazzuk az is­kolák és az üzemek közötti szorosabb kapcsolatot. Az üzemlátogatások, tájékoz­tatók hívják föl a tanulók figyelmét a választható szakmák sokféleségére. — Mi motiválja a pálya- választó diákot? — Sok esetben meghatá­rozó a szülők foglalkozása, de előfordul, hogy a fiata­lok is hatnak egymásra. Az egyik általános iskolából hosszú ideig nem volt je­lentkező az egyik szakmára, miután végre akadt érdek­lődő, azóta minden évben követik a példáját. Ám a példaképszemléletet nem tartom jelemzőnek. Hiányszakmák: Parkettások Igények, lehetőségek Várhatóan 5300-an végzik el az idén az általános is­kolát a megyében. 95 szá­zalékuk továbbtanul. Min­den második a szakmun­kásképzői választja. Dunai Ferencnétől, a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályának főelőadójától meg­tudtuk: Somogybán kevés a felsőfokú végzettségű, ezért szeretnék, ha az általános iskolások elsősorban gim­náziumba jelentkeznének. A szakmunkásképzőben továbbtanulni szándékozók magas aránya ellenére csak 2356 tanulót tudnak fölven­ni az idén ezek az intézmé­nyek. A vállalatok ugyan­akkor 3115 helyre ipari ta­nulóra tartanak igényt. A legtöbben kereskedő­nek tanulhatnak: összesen 459-en. Az építőipari szak­munkásképzőbe kétszáz- harminckilencen menné­nek, de csak 126 jelentke­zőt tudnak fölvenni. To­vábbra is több hely van, mint ahány jelentkező az ács, a cipész, a hegesztő, a bádogos, a köszörűs, a ká­dár, a fonalgyártó, a szűcs szakmára. A Dédász 24 perces vi­deofilmét készíttetett, amelyben az épületvilla­mossági és hálózatszerelő szakmát mutatják be. Itt is jóval több fiatalt tudnának képezni, mint amennyien ezt a szakmát választják. A pedagógiai intézet föl­mérése szerint egyes diva­tos szakmákra változatlanul magas lesz a túljelentkezés: egy autószerelő-tanulóhely­re hánman-négyen jelent­keznek. Többszörös a túl­jelentkezés a karosszériala­katos, a szakács, a cukrász foglalkozásra is. Abban a szakmában van túljelentke­zés, aho'l azt hiszik a szü­lők és a gyerekek, hogy sok pénzt lehet keresni. Száz érettségizettet vár­nak a szakmunkásképzők : kétéves képzés után kapnaik bizonyítványt autószerelő­ként, szerszámkészítőként, autóvillamossági szerelő­ként, elektronikai műsze- rélszként, rádió- és televí­zió-műszerészként, kerá- miafonmázóként, fényké­pészként, fogművesként, keramikusként, illetve sík- nyomó gépmesterként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom