Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-21 / 17. szám
/ AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 17. szám Ara: 1,80 Ft 1988. január 21., csütörtök Sevardnadze Madridban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kedd este, bonni tárgyalásainak befejeztével, háromnapos hivatalos látogatásra a spanyol , fővárosba érkezett. Sevardnadze madridi tartózkodása alatt többször találkozik Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszterrel, tárgyal Felipe Gonzalez miniszter- elnökkel, ellátogat a képviselőházba és a tervek szerint csütörtökön fogadja őt János Károly király is. Sevardnadze a spanyol vezetőkkel a kelet—nyugati kapcsolatokról, a leszerelésről és kétoldali ügyekről folytat tárgyalásokat. A látogatás során Sevardnadze és vendéglátói várhatóan hosszú távú gazdasági, valamint kulturális együttműködési megállapodási írnak alá. A spanyol sajtó nagy fi-1 gyeimet szentel Eduard Sevardnadze látogatásának, akinek a személyében harmadszor jár szovjet külügyminiszter SpanyolorGorbacsóv új könyve Olvasói fórum Mihail Gorbacsov Átalakítás és új gondolkodás című kötetét olvasói fórumon mutatták be szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára megnyitó szavaiban emlékeztetett arra: világszerte nagy feltűnést keltett a hír, hogy az SZKP KB főtitkára közreadta a témával kapcsolatos véleményét. Ezt követően Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztály- vezetője elemezte az újító szemléletet, merész gondolkodást tükröző kiadványt. Megállapította: a szerző sodró stílusa magával ragadja, együttgondolkodásra serkenti az olvasót a mai valóság megismerésében. Az írás — amely nem elmondott beszédek újraközlése — egységes gondolati rendszert alkot a Szovjetunióról, akár a némzat- közi viszonyokat, akár az egész emberiséget érintő globális, az ideológiai'szem- benállástól • független kérdésekről essék is .szó. Ezt tükrözi a kötet szerkezete is, amelynek első része a Szovjetunió belső átalakításával, a peresztrojkával, a második a nemzetközi kapcsolatok megújításával foglalkozik. A módszer — iá múlt elemzése, a jelen folyamatainak vizsgálata és a további fejlődés lehetséges és kívánatos útjának felvázolása — is egységbe foglalja a könyvet. Lakatos Ernő a továbbiakban kiemelte: a gorba- csovi gondolatok általános érvénnyel szólnak hozzánk. Jelenleg is folynak hazánkban az eszmecserék az ideológia időszerű kérdéseiről, s a vita alapján foglal majd állást a témában végül a Központi Bizottság. Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete köszönetét mondott a két kiadónak, amiért lehetővé tették, hegy a magyar olvasók anyanyelvükön megismerhessék Gorbacsov mondanivalóját. szágban 1977 óta, amikor a két ország újra felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat. A kelet—nyugati kapcsolatokról tárgyalt Madridban szerdán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki Mihail Gorbacsov üzenetét is átadta Felipe González kormányfőnek. Az üzenetben szó volt az SZKP KB főtitkárának esetleges spanyolországi látogatásáról is. Szerdán, a kétoldalú miniszteri megbeszélések mellett Sevardnadze Felipe González kormányfő vendége volt. Az eredetileg háromnegyed óra időtartamra tervezett megbeszélés végül is két órán át tartott. SeAz Izrael által megszállt arab területeken kialakult a feszült .helyzet újabb fejleményeiről, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet állásfoglalásáról Hikmat Zaid a PFSZ budapesti képviseletének vezetője tájékoztatta szerdán a sajtó képviselőit. Beszámolt arról, hogy a megszállt területeken mindennapossá váltak a tiltakozó megmozdulások, s az események egy polgári engedetlenségi mozgalom irányába fejlődnek. vardnadze itt nyújtotta át Gonzáleznek Mihail Gorbacsov üzenetét. A levélben a szovjet politikus kifejezte a szovjet nép rokonszenvét Spanyolország népe iránt és jelezte, hogy szívesen találkozna Felipe Gonzálezzel a spanyol fővárosban. Madridban ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a látogatás időpontját később határozzák meg. Diplomáciai források szerint Gorbacsov levele taglalja a leszereléssel összefüggő főbb kérdéseket is. A külügyminszteri eszmecsere ma folytatódik és várhatóan két szerződést is aláírnak a gazdasági és a kulturális együttműködés A Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti képviseletének vezetője, Hikmat Zaid (az asztalnál középen) A katonák és a lakosság összeütközései eddig csaknem 100 palesztin életét oltották ki, több százan megsebesültek, mintegy hatezer embert vetettek börtönbe, s négy palesztin vezetőt io- loncoltak ki szülőföldjükről. Hikmat Zaid, a magyar közvélemény szolidaritását, támogatását kérte a palesztin nép harcához. Nagy teljesítményű aknás nyomásszabályozót cserél a Kögáz a Somogy Áruháznál. A régi, elavult szabályozó helyett korszerű szabályozót építenek be. A munkát úgy szervezték, hogy közben a gázszolgáltatás zavartalan volt fejlesztéséről. A PFSZ budapesti sajtótájékoztatója Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése A Magyar Rádió munkájáról A Magyar Rádió munkájáról, helyzetéről és terveiről tájékozódott idei első ülésén az Országgyűlés kulturális bizottsága Horn Péter elnökletével szerdán a Magyar Rádió székházában. Az ülésen — melyen részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke — a képviselőknek Hars István, a Magyar Rádió elnöke adott áttekintést az intézmény működéséről. Hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az új kommunikációs eszközök térhódításával az elmúlt években némileg csökkent műsoraik hallgatottsága, illetve megváltoztak a rádiózási szokások, a Magyar Rádió a visz- szajelzések szerint megőrizte társadalmi presztízsét, s az információk frissességét, gyorsaságát tekintve ma is vezető helyen áll a tömegtájékoztatásban. Az adatok szerint a lakosságnak mintegy 88 százaléka minden nap rádiózik, 49—50 százaléka pedig rendszeresen hallgatja a híreket. A rádió jelenlegi műsorideje a három programon belföldre napi 61 óra. Hat körzeti adója naponta 11 órában jelentkezik, külföldre pedig hat nyelven napi 17 . órát sugároznak. Az adásokban a zene és a próza aránya 61—38,6 százalék; a politikai, információs témák az összműsor-idö 15,7 százalékát adják. Nagyobb jelentőségű műsorszerkezeti változtatást nem terveznek. A most alakulóban levő fejlesztési koncepciójuk lényege a rádió információs szerepének további növelése, a hírmagazinok és háttérinformációk színvonalának emelése. Szeretnének még jobb és áttekinthetőbb műsorszerkezetet kialakítani, a három adó profilját még markánsabban elkülöníteni, s a különböző rétegek — korosztályok, települések, szakmák — információs és kulturális igényeit differenciáltabban fgyelembe venni. Az ülésen csaknem valamennyi képviselő elismeréssel szólt a rádió munkájáról, s többen utaltak a különböző rétegekhez szóló műsorok fontosságára. Czo- ma László (Zala megye) az igényes ifjúsági műsorok értékközvetítő és nevelő hatását emelte ki, Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekprogramok jobban igazodjanak e korosztály életkori sajátosságaihoz, érdeklődési köréhez. Tóth János, a bizottság titkára a rádiós ismeretterjesztés kapcsán szorgalmazta, hogy az eddiginél még több műsor foglalkozzon a műszaki-értelmiség gondjaival, eredményeivel, a műszaki-tech- nikai fejlesztés témaköreivel, a pályakezdők, konstruktőrök és technológusok munkájának bemutatásával. Árvái Lászlóné (Heves megye) és Király Zoltán (Csongrád megye) a rádió leghűségesebb és legszélesebb hallgatói rétegének — a nyugdíjasoknak, az egyedülállóknak, illetve beteg embereknek — szóló műsorok jelentőségét és szociálpolitikai fontosságát emelte ki, javasolva, hogy e közönségét a rádió műsor- és szerkesztéspolitikája még jobban vegye figyelembe. • Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun megye) arról a pótolhatatlan szerepről beszélt, amit ' a rádió nyújthat az információs és kulturális szempontból leginkább hátrányos helyzetben levőknek: a kistelepüléseken, tanyákon élő embereknek. Hellner Károly (Budapest) javasolta, hogy a Falurádióhoz hasonlóan találjanak állandó, s lehetőleg reggeli időpontot egy, az iparral foglalkozó aktuális magazinnak. Sok képviselő üdvözölte azt a tendenciát, hogy a rádiós műsorokban, tudósításokban egyre- nagyobb teret adnak az egymástól eltérő véleményeknek, nézeteknek, á társadalmi nyilvánosság érvényesítésének, a tisztességes és korrekt vitáknak. A kulturális bizottság tagjai kérték, hogy a rádió még inkább adjon hangot országgyűlési tudósításaiban is a képviselői véleményeknek, felszólalásoknak. Király Zoltán javasolta: annak érdekében, hogy a különböző nézetek, álláspontok erőteljesebben kifejeződhessenek, ezek között a közvélemény jobban eligazodhasson, a rádió- más-más adókon adjon lehetőséget az eltérő vélemények tükrözteté- sére. Ezzel kapcsolatban Hárs István kiemelte: céljuk továbbra is az, hogy egy-egy műsoron belül, egyszerre és együtt legyenek jelen a különböző felfogás- és megítélésmódok, egy-egy műsor önmagában is tükrözhesse a nézetkülönbségeket. Zsigmond Attila (Budapest) az óbudai Fő téri esernyős szobrok eltűnéséről szóló példával szemléltette, hogy a rádió gyakran megalapozatlan, és utánjárás nélkül „hírt” röppent fel, s kérte — csakúgy, mint Lásztity Radomir (Budapest) — a körültekintőbb, szakszerűbb és pontosabb feldolgozásmódot. Bokor László (Budapest), a rádió történelemőrző, archiváló funkcióját emelte ki, s javasolta, hogy az intézmény a nagy értékű hanganyagát tegye akár sorozatban, akár kazettán hozzáférhetővé a kutatók, érdeklődők számára. A képviselők ezt követően megtárgyalták a bizottság idei munkatervét, majd látogatást tettek a rádió stúdióiban és műhelyeiben. UNESCO-tervek Magyar álláspont Az UNESCO-nak a jövőben törekednie kell a tagál- ■ lamok közti súrlódások csökkentésére, a tolerancia szellemének erősítésére — hangzott el a Magyar UNESCO Bizottság szerdai, az Akadémia székházában tartott közgyűlésén, amelyen ismertették az UNESCO-nak az 1990- től 1995-ig terjedő időszakot átfogós harmadik középtávú tervével kapcsolatos magyar álláspontot. A Magyar UNESCO Bizottság a szocialista országok álláspontjával egybehangzóan javasolja, hogy az emberiség egészét érintő globális problémákkal a konkrét feladatokon belül foglalkozzék a jövőben az UNESCO. Ezekkel a súlyos gondokkal — köztük a harmadik világ országainak gazdasági és kulturális elmaradottságával, a helyi konfliktusokkal, a környezetszeny- nyezéssel — a jövőben is számolni kell. A leszerelés területén bekövetkezett lényegi előrelépésnek köszönhetően remény van arra, hogy anyagi források szabadíthatok fel ezeknek az átfogó nehézségeknek az enyhítésére. Az UNESCO-nak a jövőben is a saját alkotmányában megszabott területeken kell tevékenykednie — hangsúlyozta az elnök. A középtávú tervvel kapcsolatos magyar állásfoglalás kiemelt feladatnak tartja az analfabétizmus elleni harc segítségét, a kisebbségi csoportok oktatásának támogatását, a rendszeres továbbképzésre módot adó oktatási rendszerek kiépítését az egyes országokban. A természettudományok terén az ismeretterjesztés javítására az informatikai kutatások előtérbe helyezésére irányítja a figyelmet a magyar állásfoglalás.
