Somogyi Néplap, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

1988. január 4., hétfő • Somogyi Néplap 3 Eldördült a startpisztoly Nehéz időszak köszöntött ránk. Ha jól belegondolunk, egy korszak végét jelezte az 1987-es esztendő; 1988-ban a korábbitól eltérő módon kell nemcsak élnünk, hanem dol­goznunk is. Már néhány hó­napon belül meg kell indul­niuk az évek óta várt ked­vező folyamatoknak: az ipa­ri struktúraváltásnak, az exportképesség fokozódásá­nak, a hatékonyság növelé­sének. Régóta ismert célok ezek, de a kormánynak az utóbbi hónapokban hozott rendele­téi, az országgyűlés által jó­váhagyott törvények a ko­rábbinál sokkal erőteljeseb­ben terelik erre az útra a népgazdaságot. Mindez azon­ban csak keretéül szolgálhat a vállalati gazdálkodásnak. Hiszen előre nem tervezhe­tő, hogy ki mikor ismeri föd a megváltozott piaci hely­zetet és talál rá az alkal­mazkodás stratégiájára. A szabályozók módosítása évről évre hasonló helyzet elé állította a gazdálkodó­kat, az idén azonban a ko­rábbinál sokkal nagyobb változásra számíthatunk. Az általános forgalmi adó át­rendezi az árarányokat, az ezzel párhuzamosan csökke­nő támogatások pedig a vál­lalati eredményeket. Azok a vállalatok kerülnek élre, amelyek eddig nem vagy alig kaptak központi segít­séget. A korábban jónak tartott vállalatokról pedig kiderült, hogy eredményük főként a központi támoga­tásból származott. Képletesen szólva tehát eldördült a stratpisztoly és aiz első, talán legnehezebb akadály a kereskedők előtt ál'H A fogyasztási cikkek mintegy 90 százalékának megváltozott az ára január elsejével, az ünnepnapokat tehát főleg munkával és nem pihenéssel töltötték. Az átárazás csak egyszeri, igaz óriási munka, ám hamaro­san más hatásait is érezhe­tik. Megváltozik a kereslet szerkezete: egyes termékek­ből többet, másokból keve­sebbet kell rendelniük, e piaci információkat pedig minél gyorsabban a terme­lőkhöz kell juttatniuk. Ugyanez megy végbe majd a termelői szférában, ahol az általános forgalmi adó bevezetése egyrészt a terme­lői árak csökkentését hozza magával, másrészt — mint már említettük — a koráb­bitól merőben eltérő feltéte­leket teremt. S már nem ke­rülnek mesterségesen hát­rányba a kisvállalkozók sem, hiszen az adórendszer sem­leges. Erősödik tehát a pia­ci verseny, s egyre nehe­zebb lesz a rossz minőségű termékeket itthon eladni. Az általános elvek mellett azonban a testre szabott, vállalati szintű stratégiákat rövid és hosszú távra kell összeállítani. Egy ilyen nagy arányú változás után csak olyan cégek maradhatnak talpon és indulhatnak fejlő­désnek, amelyek a lehető legpontosabban, és minél gyorsabban fölmérik, hol a helyük a piacon; mi az, amire szükség van most, és milyen termékeket kell ki­fejleszteniük a következő évek igényei szerint. Az évek óta sok helyen alkalmazott kivárás takti­kája, a tartalékolás valószí­nűleg kevés lesz a megvál­tozott körülmények között. Az egyre szigorodó szabá­lyozás évről-évre kevesebb támogatást nyújt a lemara­dóknak. A tartósan veszte­séges cégeknek pedig szem­be kell nézniük a fölszámo­lás, a megszűnés lehetőségé­vel. A nyereséges cégek vi­szont a korábbinál nagyobb lehetőséget kaptak a fejlő­désre, a némileg csökkenő adóterhek és az eredmé­nyektől függő adókedvezmé­nyek révén az átlagosnál több pénz marad náluk, s ezt fejlesztésre fordíthatják. A technikai megújulás ma már elengedhetetlen része a prosperálásnak, évek óta el­avult gyártmányokkal alig­ha lehet több nyereséghez jutni. Sőt egyre inkább el­adhatatlanná válnak ezek a termékek a konvertibilis el­számolású és a szocialista piacokon is. A váltás tehát mikroszin- tein is elkerülhetetlen. Ám egyetlen esztendő alatt nem számíthatunk nagy hordere­jű változásokra, látványos vállalati eredményekre. A megalapozott stratégiával rendelkező, csak a saját le­hetőségeiket reálisan számí­tásba vevő cégek mondhat­ják majd el magukról egy év múlva, hogy megvetették lábukat az átformálódott piacon. L. M. A MÉM Repülőgépes Szolgálatának üzemelte­tő és ellátó bázisát nem­rég adták át Telekge­rendáson. Az új központ tizenkilenc repülőgépes növényvédő brigád mun­káját segíti — üzem­anyagtól az alkatrész- ellátásig — Békés és Csongrád megye egy ré­szében. Magyarországon a levegőből művelt négy és fél millió hektáros te­rület mintegy egyötödét ez a tizenkilenc brigád végzi el. (MTI-fotó — B. Faze­kas László felv.) Vállalati, szövetkezeti vezetők az év első feladatairól Ha a munkahelyeken is év kezdés 1988. január 4-e, hétfő: az év első munkanapja. Néhány na­pos szünet után ma mindenütt megkezdődik a termelés. Van azonban olyan munkahely is, ahol hosszabb szünet után indít­ják be újra a gépeket, és akad olyan is, ahol már megkezd­ték a munkát. Az új év új feladatokat hozott: ezeket új körül­mények között kell megoldani. Néhány vezetőt kérdeztünk: mi­ként kezdik az évet, mi lesz az első munkanap első programja? A robotvezérlésre építenek Simkó Antal, a Tungsram Kaposvári Elektronikai Gyárának igazgatója : — Kora reggel az első dolgom az, hogy megnéz­zem, miként indultak el az üzemek, megfelelő-e a gyá­ron belül a szolgáltatás, be­érnek-e a munkakezdésre az emberek. Hosszú szünet ér véget az év első munka­napján náiliunk: december 23-a óta nem dolgozott a gyár. Számunkra 1987 emlé­kezetes esztendő: a gyár fennállása óta tavaly érte el a legjobb eredményt. Az idén szeretnénk megismétel­ni ezt, és ehhez az új ter­mékek — a robotvezérlésű berendezés, az orvosi és ipa­ri lézer, valamint a display gyártása — reményt adnak. Termékeit tekintve az el­múlt években megújult a gyár: 3—4 évesnél nincs öre­gebb gyártmányunk. Erre alapozva az idén 800 millió forint értékű termék előál­lításával számolunk: többet kívánunk termelni, mint ta­valy. A slágerünk a robot- vezérlő berendezés. De nincs olyan termék, amit ne lát­nánk szívesen a gyárban. Viszont szeretnénk — és minden igyekezetünkkel azon leszünk —, hogy a technológiai és munkafegye­lem tovább javuljon. Az ob­jektív feltételek ehhez meg­vannak. Van megrendelé­sünk, a termeléshez anyag és alkatrész. Persze tapasz­taltuk azt is, hogy a rossz alkatrész kihatott a terme­lésre, a minőségre. Ez pedig a munkára. Változtatni kí­vánunk ezen. Tudom azt is, hogy 1988 sok gondot hoz, mégis optimista vagyok: a termékszerkezet-vá'ltást kö­vetően korszerűek a gyárt­mányaink és ez olyan tarta­lék, amelynek feltárását, ki­használását segíti a nagyobb feladat és a szigorúbb gaz­dálkodás. Takács László, a Sefag ve­zérigazgatója: — A mai program: Szán­tódtól Atádig egy-két kivé­tellel — például műszaki er­dészet — rakják és indít­ják az első vagonokat. A gazdaság vezetőivel ennek tudatában és ismeretében természetesen a tenniva­lóinkról váltunk szót. Olasz­országba, Hollandiába, Ausztriába, az NSZK-ba in­dulnak szállítmányaink, és fontos gazdasági érdekünk — ezt szeretnénk elérni —, hogy az első félévben éves céljaink hatvan százaléka 120 ezer liter tej Tóth Gábor, a kaposvári tejüzem vezetője: — Mi nem kezdjük, ha­nem folytatjuk az évet. Teg­nap, vasárnap 45 munkatár­sunk dolgozott a megye zök­kenőmentes tej ellátása érde­kében. A tejföldolgozás, a pasztőrözés volt a tejesek dolga, és hetvenezer féllite­res zacskó féltartós tejet ké­szítettek. Ma azonban már megvalósuljon. 1987 szá­munkra az eddigi legered­ményesebb évet jelentette, e tényből következik, hogy a mai nappal induló év még többet kíván mindannyiunk- tól. Hétszázmillió forintos árbevétellel számolunk, hat­százezer köbméter fát kell kitermelni, kaposvári bútor­gyárunk a rekonstrukció után január közepén indul. Csak címszavak az év fel­adataiból. Az eredmény ér­dekében a mai, a legelső naptól kezdve minden terü­leten következetesen és ke­ményen helyt kell állni. teljes létszámmal kezdtünk, és 120 ezer liternyi tejet ké­szítettünk. Arra számítunk, hogy az év során ez a meny- nyiség emelkedik. Talán még annyit megjegyzek, hogy egy liter tej ára 7,60- ról 9,20-ra nőtt, ám egyelő­re a régi zacskókban vásá­rolhatjuk meg, amíg a tej­üzem nem kapja meg az új árral jelzett tejeszacskókat. A Kahyb-siker kötelezettség Kisebb, olcsóbb Szakaszoló szabadalom A Kaposvári Villamossági Gyár tolókéses szakaszolója már a Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron megnyerte a szakemberek tetszését, a II. megyei iparjogvédelmi kiál­lítás zsűrije pedig az ipari kategóriában első helyezés­re tartotta érdemesnek. Az értékelésben külön kiemel­ték: importhelyettesítő a megoldása, az üzemek részé­ről pedig igeri' nagy keres­let mutatkozik iránta. Kiket dicsér ez? A Ka­posvári Villamossági Gyár berendezéstervezési osztá­lyát: a csaknem két éve ön­álló gyár rugalmasan, na­gyon gyorsan jelenhetett meg új termékekkel a pia­con. Ügy is mondhatom, hogy az ötleteik nagyon so­kat érnek. Gyihor Zoltán az osztály- vezető: erősáramú villamos- mérnök a szakmája, és húsz éve dolgozik a gyárban. A szolgálati szabadalomnak számító tolókéses szakaszoló egyik megalkotója. — Tizenöt éve gyártunk kistfeszültségű berendezése­ket. öt éve tudjuk, hogy szükség van a termék fej­lesztésére. Rájöttünk: min­denképpen új szakaszolóra van szükség, különben nem tudjuk csökkenteni a mére­teket, s javítani a gazdasá­gosságot. Mesterházi Csabáé a tolókéses szakaszoló alap­ötlete. A tolókés új megol­dás: tudomásunk szerint a világon sehol sem használ­ják még ilyen célra. Ezt a megoldást nagyon jól lehet alkalmazni az 1 kV szaka­szolóban elosztásra, kapcso­lásra. Az új megoldású szaka­szoló a régi térfogatának a hatvan százalékát teszi ki. Ez tizenöt százalékos költ­ségcsökkentést hozott a vas­anyag, az áramvezető veze­ték — itt az alumínium gyűjtősín — felhasználásá­ban. A sorozatgyártás meg­kezdésekor nagymértékben javítja ez a piacképességet. Az ára is kevesebb, így több nyereséget hoz. A nép­gazdaságnak is előnyösebb, mert ahova beépítik, ott ke­vesebb a költség, és kisebb helyre van szükség. Ha egy ipartelepen nagyobb gépeket állítanak be, több energiát használnak fel, a több sza­kaszoló akkor is elfér a ré­gi helyen. Az első termékek export­ra kerülnek, s piacképessé­güket méretük csökkentése javította. — Tíz év óta exportálunk elosztóberendezéseket az Egyesült Arab Emirátusok­ba. Két éve sikeresen vet­tünk részt egy versenytár­gyaláson olyan mezőnyben, ahol a Mitchubishi és a Siemens cég is nyerni akart. Ez a szakaszoló azt tette le­hetővé, hogy megtartsuk a piacot. Egy transzformátor­állomás elosztóberendezésé­ben 870 kilogramm réz he­lyett 505 kilogrammot hasz­náltunk fel és a térfogatot is csökkentettük. A KVGY újdonsága iránt egyre-másra érdeklődnek a hazai vállalatok is. Az idén ezért már termelésnöveke­dést várnak, 1990-től pedig azt, hogy nagy szériában gyárthatják. A gyárban a régi és az új is készül még. Gyihor Zol­tán osztálya pedig egy új szabadalmat készített az osz­lopkapcsolók érintkezési rendszerére. Lajos Géza Kása Ferenc, a Kahyb vállala t igazgatói a : — Intenzíven folytatjuk, amit néhány napra abba­hagytunk. Számvetést készí­tünk; úgy is mondhatnám, a naigyon fontos szellemi te­vékenységé ez az első nap. A számvitel dolgozóival, a vezetőtársakkal elemezzük a helyzetet, immár a decem­ber 31-ig beérkezett szám­lák alapján vizsgáljuk a vár­ható mérleget. Hogy ez eb­ben a pillanatban mit mu­tat? Nem szerénytelenségből mondom, hogy a tíz kiváló címmel járó év után a ti­zenegyedik kimagaslóan a legjobb eredményeket hoz­za. Több mint negyvenezer tenyészállatot - forgalmaz­tunk, a tenyészkan-forgalom meghaladja a négyezret, ez világviszonylatban is óriási eredménynek minősíthető. Európában újabb két or­szágban, Görögországban és Lengyelországban jelent meg a Kahyb-sertés, és el­jutott Ázsiába is. Emellett most, az állattenyésztés meg­torpanása idején a határo­kon belül is mintegy tíz szá­zalékkal nőtt a vállalat part­neri köre és a kocaállo­mány. Most, ezen az első napon a végső számviteli tények alapján tekintjük át a helyzetünket, de a mun­kamegbeszélésünkön talán még ennél is nagyobb fi­gyelmet fordítunk az új év indítására, amelynek termé­szetesen készen vannak az előtervei. Nem kisebb fel­adat áll előttünk, mint az, hogy háromszázmillió fo­rinttal növeljük az idén ár­bevételünket. Az eredmény­nek örül az ember, de az már mögöttünk van! Min­den figyelemnek most már az új föladatokra kell irá­nyulnia: ezzel telik itt az év első munkanapja. A hibákat a tanulságaiért Papp Jenő, a nagyberki Kaposvölgye Tsz elnöke: — A tehenészeti telepen kezdem a napomat; ünne­pek idején azért aggódik 'az ember legjobban, ahol a leg­nagyobb az érték. Nálunk itt a jószágokkal együtt százharminc milliós érté­künk van, százezer forintos a napi tejtermelés, tízszá­zalékos eltérés is már igen érzékenyen érinthet. A dél­előtt folyamán szűkebb ve­zetői körben megbeszélést taTtunk, a téma természete­sen az, hogy mit tehetünk a nyolcvannyolvas gazdálko­dásért. A mulasztásainkat, a hibákat keressük, hogy tisz­tán lássuk teendőinket. Az már világos — tavaly 29- én volt az utolsó vezetőségi ülés —, hogy nagyon visz- szafogott, következetes, szi­gorú év lesz ez a most in­duló. Gondolok a költségta­karékosságra, elsősorban az improduktív területeken a létszám leépítésre. A téllep- re azért is megyek reggel, mert a múlt évinél tíz szá­zalékkal több, 3,6 millió li­ter tej értékesítésére írtunk alá szerződést a Szekszárdi Tejipari Vállalat dombóvári üzemével, s ennek teljesíté­se a legelső naptól megkü­lönböztetett figyelmet és nagyon fegyelmezett mun­kát követel meg. Indulnak az első szállítmányok

Next

/
Oldalképek
Tartalom