Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 307. szám Ara: 1,80 Ff 1987. december 30., szerda A tettekkel mérjünk Még a kukoricabetakarítás heteiben történt, hogy a ho- mokszentgyörgyi tsz Józseí- majori telepén véletlenül ta­núja lettem az egyik szem­szállító pótkocsis Ii'a meg- süllyedésénck. Ahhoz kicsi volt a betontér, hogy a kocsi rendes ívet vegyen, így az­után a vezető kénytelen volt belehajtani a tároló mel­letti gazos sártengerbe. Nyomta a gázt, bőgött a motor, a kerék mégis meg­rekedt és csak egyre jobban beásta magát. Azonnal megjelentek a tanácsadók és a tamásko- dók. Volt, aki a sofőr ka­nyarvételi technikáját kriti­zálta, míg mások kijelentet­ték: ha kicsit nagyobb be- tontérres is jutott volna, nem lenne ilyen gond. Tud­ni vélte mindenki, hogy mi­ként kellene alászedni a kormányt, arról azonban vi­ta támadt, hogy nagy vagy finom gázadásra volna-e szükség a forduláshoz. Egyre többen tanácskoz­tak, a vezetőről már folyt az izzadtság, a kerék azon­ban csak forgott, de nem haladt. S azután megjelent valaki — történetesen a gazdaság egyik gépészmérnöke —, aki nem állt be a sopánkodók közé, s aki nem magyarázta miért nehéz itt fordulni. Egy pillantással fölmérte a hely­zetet, s megbeszélte a kö­zelben dolgozó tolólapos gép vezetőjével, milyen szögből közelítve húzza ki az Ifát. A sáros kerekek két percen belül biztos talajt fogtak, s már zavartalanul folytatód­hatott a betárolás. Apró, hétköznapi mozza­nat volt ez, mégis egy ki­csit jelképesnek is éreztem. Hiszen előfordulhat: akár egy ágazat, sőt egy egész gazdaság gépezete megsüly- lyed. Ilyenkor is, rendsze­rint megtalálhatók a József- majorban látott embertípu­sok. Akik rögtön megmond­ják, hogy hogyan és miért nem megy. Az elmúlt években éle­tünk számos gondjának oka­it elemeztük, feladatokat ha­tároztunk meg valamennyi munkahelyen, végrehajtá­suk azonban sok esetben el­maradt. Ilyenkor az objek­tív nehézségekre és kény­szerpályákra hivatkozás kö­vetkezett, s az újabb fel­adatmeghatározás. Ma min­denki tudni véli a gondok okát, s azt is, hogy máshol, mások mit nem tettek meg a sikerért. Divat lett a cse­lekvést sürgetni, ám első­sorban a mások cselekvését. A fenti teherautó sokáig a sárban rostokolt volna, ha a fiatal szakember abból indul ki, hogy a betárolás zavartalanná tétele nem munkaköri kötelessége, vagy iá felsőbb utasításra várt irolna, mielőtt bármit tesz. Egy svájci szaklap cikke izerint az új termelési el­járások új követelményeket illítanak a dolgozók elé. ízek közül a legfontosabb, logy mindenkinek önmagá- íak kell felismernie, mikor nilyen munkahelyi változta- ásokra van szükség. Ez a ugalmasság és cselekvő- tészség — írja — a munka rtékelésében is legyen fon- osabb szempont főként a 'égrehajtói mentalitást elis- nerő korábbiaknál. Ügy hi- zem. mindez nálunk is to- ábbgondolásra érdemes, nert módot ad az egymásra árás beidegződések meg- laladására, arra, hogy ki-ki ettekkel mérje önmagát. Bíró Ferenc Gorbacsov—Strauss találkozó Tegnap délelőtt a moszk­vai Kremlben megbeszélés­re került sor Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Franz Josef Strauss ba­jor miniszterelnök, a CSU elnöke között. Strauss, mint jelentettük, hétfőn érkezett a szovjet fővárosba. A Szovjetunió azért száll síkra, hogy a háború után kialakult realitások talaján továbbfejlesszék a szovjet— nyugatnémet együttműkö­dést, s erre hívja fel az NSZK kormányát, az ország politikusait. Erről beszélt a találkozón Gorbacsov. Újságírók kitüntetése Az Elnöki Tanács Kovács Bélának, a Magyar Televízió Gyermek- és Diákműsorok Főszerkesztősége vezetőjé­nek a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrendet, Varga Sándornénak, a Magyar Te­levízió belpolitikai főszer­kesztősége főmunkatársá­nak és Boros Jánosnak, a Rádió- és Televízióújság fő- szerkesztőjének a Magyar Népköztársaság Csillagrend­jét adományozta több évti­zedes kiemelkedő szerkesz­tői, újságírói tevékenységü­kért, nyugállományba vo­nulásuk alkalmából. Nyikolaj Zabelkinnek, a Fáklya főszerkesztőjének, szerkesztői munkássága el­ismeréséül, a magyar és a szovjet nép barátságának fejlesztésében végzett sokol­dalú tevékenységéért a Ma­gyar Népköztársaság arany­koszorúval díszített Csillag­rendjét adományozta. A kitüntetéseket tegnap Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára adta át. 109 lakás az Arany János utcában Mcgt .iltrzik ,i/ tg>koi. !.í1;I'/íiHi‘n Árun) Jani» utr.i krpe Kaposváron, A Sumogy Megyei Állami Építőipari Vállalat az első százkilcne lakásos tömböt szereli. Az építőmunkások a ke! ünnep között is dolgoznak Meleg­rekord Sikeres leszállás Téli melegrekordot mér­tek tegnap hazánk több kör­zetében is, így például a fővárosban reggel 10 fok fölött volt a hőmérő higany­szála, vagyis enyhébb időre ébredtünk, mint mondjuk Észak-Aírikában. Napköz­ben is szokatlanul meleg volt, több városban 15 fo­kot mértek; többet, mint a jóval melegebb égövi Spa­nyolországban. Ilyen enyhe időt — az átlagost legalább 10 fokkal meghaladót — de­cember végén hazánkban még soha nem jegyeztek fel a meteorológusok. Az óév tehát április végi időjárással búcsúzik, s az előrejelzések szerint 1988 is hasonlóan tavaszi idővel kö­szönt majd be, egyelőre te­hát marad a téli meleg. Mindezt a kontinens, dél­nyugati területei felől folya­matosan és mind gyorsab­ban áramló anticiklon okoz­za. Az ilyenkor szokásos 'északnyugati-északi léghul­lámok helyett délnyugati­északkeleti levegő árasztja el már napok óta egész Közép-Európát, így a Kár­pát-medencét is. Bár Euró­pa túlnyomó részén enyhe a levegő, a hegyekkel körül­vett tölgyes területeken éj­szaka erősebb a lehűlés és sűrű a köd. Akik az ünnepeket és az ünnepek közötti napokat té­li sportolással kívánják el­tölteni, csak sóvároghatnak a hó után. Golffal és tenisszel kény­telenek vigasztalódni azok a síkedvelők, akik az osztrák hegyekben szerettek volna hódolni szenvedélyüknek. A programban előzetesen meghatározott térségben, a dél-kazahsztáni Arkalik kö­zelében tegnap moszkvai idő szerint 12 óra 15 perckor sima leszállást hajtott vég­re a Szojuz TM—3 szovjet űrhajó. A Szojuz leszállóka­binjában érkezett vissza a földre Jurij Romanyenko, aki ezt megelőzően több mint 300 napot töltött a vi­lágűrben, Alekszandr Alek- szandrov, aki később csatla­kozott a parancsnokhoz és Anatolij Levcsenko, aki a december 21-én felbocsátott Szojuz TM—4 űrhajóval tett látogatást a Mir űrállomás fedélzetén. A Mir űrállomáson Vla­gyimir Tyitov és Musza Ma­nóról; folytatja . a munkát, ök szintén december 21-én indultak a Szojuz TM—4- gyel. A leszállókabinból kiszállt űrhajósok közérzete jó. Jurij Romanyenko pa­rancsnok, aki eddig is több jelentős eredményt mu­tatott fel, ezúttal újabb re- koidot döntött meg. össze­sen 326 napot töltött egy­folytában a világűrben. Tanulmányozták a Föld ásványi kincseit, környe­zetvédelmi megfigyeléseket végeztek, a szárazföld és a világóceánok különböző pontjairól készítettek felvé­teleket A repülés idején mindvé­gig ellenőrizték az űrhajó­sok egészségi állapotát. A gondos orvosi munka is közrejátszott abban, hogy Romanyenko parancsnok mindenki másnál hosszabb ideig maradhatott a világ­űrben, s hogy sikerült a ha­talmas 'tudományos és nép- gazdasági jelentőségű prog­ramot maradéktalanul vég­rehajtani. Fáklyagyújtás Balatonkeresztúron (Tudósítónktól.) Megkésett karácsonyi aján­dékként vezetékes gázt kap­tak a balatonkeresztúriak. A tegnap délelőtti gázlánggyúj­tás kicsit ünnepi hangulatot is árasztott. Nemcsak azért, mert eljöttek mindazok, akik közreműködtek az engedé­lyezési és kivitelezési eljá­rásban, hanem azért is, mert ezzel új fejezet kezdődik a Balaton-parti település tör­ténetében. Köszöntőjében ezt hangsúlyozta Bárdos János tanácselnök is. Elmondta, hogy az Ipari Minisztérium engedélyezése óta mindössze fél év telt el, s ez a hason­ló jellegű beruházásoknál re­kord időnek számít. — A fáklyagyújtás csak jelkép, a munka neheze ez­után kezdődik — mondta a tanácselnök. A következő há­rom évben Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő köz­ponti területére kívánjuk be­vezetni a gázt, ez a csator­nától nyugatra eső település- részt jelenti. Kedvező gaz­dasági körülmények esetén elképzelhető Balatonmária- alsó térségének bekapcsolása is a földgázellátásba. Ez össz­hangban van üdülőterületi fejlesztési terveinkkel, jól szolgálja a vállalatok, intéz­mények, a lakosság, a nya­ralótulajdonosok érdekeit is, de fontos a Balaton levegő- tisztaságának védelme szem­pontjából is. Punyi László, a megyei tanács főenergetikusa a jö­vő évi tervekről szólt. 1988- ban hasonló ünnepségre ke­rül sor Balatonújlakon. Ke­resztúr társközségének gáz­tervei is elkészültek, s egy év alatt valamennyi igénylő vezetékes gázellátásban ré­szesül. Az ünnepséggel egyidőben egy keresztúri családi ház­ban működni kezdtek a kon­vektorok. Csak a véletlen hozta úgy, hogy az első, aki távellátásban részesült, Ke­resztúri József, a Kossuth ut­ca 117. számú ház tulajdono­sa. Ebben a kellemesen be­rendezett lakásban három generáció él együtt, s a leg­többet otthon levő családtag, a nagymama dolgát könnyí­ti meg a gázfűtés'. Tegnap délelőtt 11 órakor dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság osztályvezető­je meggyújtotta a gázfáklyát. Uj vegyesbolt — négy községnek Jelentős dátumként tart­ják számon a tegnapi napot nemcsak Lakócsán, ahol az esemény lezajlott, hanem a közeli Tótújfaluban, Szent- borbáson és Potonybain is, mert a Lakócsán tegnap át­adott vegyesüzletben ezek­nek a településeknek a la­kóit is ellátják tőkehússal és olyan iparcikkekkel, melyek­ért eddig távolabbra kellett utazniuk. A Lakócsai Községi Közös Tanács VII. ötéves tervi te­lepülésfejlesztési tervében ugyan nem szerepelt a régi, 132 négyzetméter alapterüle­tű bolt lebontása és a he­lyén — több mint kétszer ek­kora területen, 293 négyzet- méteren — új vegyesüzlet építése, miután azonban a barcsi áfész pályázatot nyert a gazdaságilag elmaradott térségek támogatására az új bolt építésével, közös fel­adatként a tanács és az áfész bevette programjába a lakó­csai létesítményt. A régi boltot rekordidő alatt lebontotta a lakosság; több mint 200 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek ennek során. Mint­hogy a bontáshoz mindössze két hét is elegendő volt, az építéshez is gyorsan hozzá­láthatott a tanács építő bri­gádja, s így, házilagos kivi­telezésben szép év végi aján­dékhoz jutott a lakosság. Az ötmilliós költségből két­milliót belkereskedelmi mi­nisztériumi, egymilliót me­gyei tanácsi támogatásként kaptak, a lakócsai tanács fél millió forint értékű építőipa­ri tevékenységgel, az MHSZ helyi szervezete 50 ezer fo­rintos társadalmi munkával, a barcsi áfész pedig csak­nem másfél millió forinttal járult hozzá az önkiszolgáló jelleggel működő, tőkehús­profillal is rendelkező egy­ség létrehozásához. A Lakócsán tegnap át­adott vegyesüzlet a környék falvainak' legkorszerűbb bolt­ja — ilyenkor a kellemes hőmérsékletet például köz­ponti fűtéssel biztosítják —, jól szolgálja a gazdaságilag elmaradt térség fejlődését. A bolt egymillió forintos áru­készlettel rendelkezik, s 12 millió forint éves forgalom­ra számítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom