Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

1987. december 9., szerda Somogyi Néplap 3 ÚTMUTATÁS A JÖVÖRE Fog la I kozta táspol iti ka megyénkben Elemzett és döntött a megyei párt-vb A megyei párt-vb az előző két számunkban közölt elemzés és prognózis után kiegészítette a VII. ötéves terv munkaerő- gazdálkodási feladatairól szóló határozatát. Mai lapunkban ennek leglényegesebb mozzanatairól táíékoztatjuk olvasóinkat. Az állásfoglalás előírja, hogy a gazdálkodó szervek és a tanácsok szerkezetátala­kító elképzeléseikkel össze­függésben ezután ne csak megyei szinten, hanem mik- rokörzetenként is elemezzék azok foglalkoztatásra gyako­rolt, várható hatását. Előre­látóan készüljenek föl a fog­lalkoztatási feszültségek eny­hítésére, illetve feloldására. A megyei tanács jelezze elő­re és hatékonyan befolyásol­ja a munkaerő-kereslet és -kínálat változását, a mozgás irányait. Ösztönözniük kell a tanácsokat arra, hogy a gaz­dálkodó szervekkel együtt vagy önállóan vállalkozza­nak munkalehetőségeket bő­vítő tevékenységek szervezé­sére. Korszerűsíteni kell a munkaügyi szolgáltató irodák tevékenységét, s nagy figyel­met kell fordítaniuk az állá­sukat elveszítő vagy pálya- módosításra kényszerülő dol­gozók elhelyezésére. A vb in­dokoltnak látja, hogy to­vábbi területeken is szervez­zék meg a közhasznú mun­kát a nehezen elhelyezhető rétegek számára. De megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a demográfiai hul­lám révén létrejövő létszám­többlettel összefüggésben a pályakezdő fiatalok elhelyez­kedésére is. Szükség esetén felhasználható e célra is a foglalkoztatáspolitikai alap, s ha nélkülözhetetlen, ré­szükre is meg kell szervezni a pályakorrekciót biztosító átképzést. A várható foglal­koztatási gondok megoldásá­ra a környező megyékkel va­ló együttműködést is javíta­ni kell. A megyei párt-vb utat mu­tat határozatában az oktatás fejlesztésére vonatkozóan is. Előírja, hogy az új képzési, tovább- és átképzési igénye­ket figyelembe véve teremt­senek nagyobb összhangot — az oktatási arányok és beiskolázási keretszámok meghatározása során — a képzési és a munkahelyi struktúra között. A vállala­tok és szövetkezetek tervsze­rűbben és rugalmasabban gondoskodjanak dolgozóik át- és továbbképzéséről, ja­vítsák kapcsolataikat az ok­tatási intézményekkel. Jól előkészített pályázatok­kal is enyhíteni lehet a fog­lalkoztatási gondokat, még­pedig az országos és a me­gyei foglalkoztatáspolitikai alap munkahelyet teremtő lehetőségeinek igénybe véte­lével. De itt is meghatározó követelmény a hatékony fog­lalkoztatás — mondta ki a testület. A határozat előírja többek között, hogy a piacképes ter­mékeket előállító vállalatok­nál törekedni kell a beren­dezések többműszakos üze­meltetésére. A tartósan el­helyezkedni nem tudók hely­zetének enyhítését segítheti elő a meghosszabbított fel­mondási idő és az elhelyez­kedési támogatás is. Emellett keresni kell a bedolgozói há­lózat bővítésének további le­hetőségeit. Az állásfoglalás továbbá előírja, hogy a tartósan gaz­daságtalanul működő terme­lőszövetkezetek szervezeti át­alakítása, az egyszerűbb szö­vetkezeti formákra való át­térés során is biztosítani kell a dolgozók foglalkoztatását. A munkaalkalmakat mező- gazdasági kisvállalkozások szervezésével, családi vállal­kozások ösztönzésével is bő­víteni kell. A megyei párt-vb végül meghatározta a pártszerve­zetek és a KISZ feladatait, s útmutatást adott a szakszer­vezetek számára. A pártszer­vezetek — szól a határozat — tudatosítsák, hogy ha szükséges, az átmeneti foglal­koztatási gondokat is vállal­ni kell a fejlődés érdekében. El kell fogadtatniuk minde­nütt, hogy a vállalatok nem a teljes, hanem a hatékony foglalkoztatásért felelősek. Ennek szellemében kell meg­határozniuk feladataikat, a létszámot; dönteniük az át­képzésről, a belső átcsoporto­sításokról vagy elbocsátások­ról. A KISZ-től ösztönzést vár a párt-vb arra, hogy a fiatalok tudásuk, felkészült­ségük bővítésével növeljék elhelyezkedési esélyeiket. A KISZ apparátusai és szerve­zetei jobban működjenek együtt e témakörben is a te­rületi és helyi munkaügyi szervekkel és a foglalkozta­tókkal. A szakszervezetektől azt kéri a vb: úgy segítsék elő e feladatok végrehajtását, hogy az indokolt létszám-átcsopor­tosítás és elbocsátás minde­nütt körültekintően, humá­nusan, a törvényes előírások megtartásával valósuljon meg. Vegyék figyelembe ér­dekvédelmi munkájuk során, hogy a munkához való jog nem munkahelyhez való jo­got jelent. Ennek szellemé­ben segítsék a pályamódosí­tások elfogadtatását. A vb végül megállapította: ez a döntés a testület 1986. április 30-i, a munkaerő-gaz­dálkodás VII. ötéves tervi feladataira vonatkozó hatá­rozatával együtt érvényes. Bezárták a vendéglőt a lakodalmasok előtt Következetesebb a közegészségügyi ellenőrzés Tovább javult Somogy köz­egészségügy i - j árvány ügy i helyzete, a közegészségügyi hatósági tevékenység erősö­dött — állapította meg teg­napi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az általánosan kedvező kép azonban ellentmondásoktól sem mentes. Dr. Virágh Zol­tán igazgató főorvos beszá­molójából kiderült, hogy a közegészségügyi ellenőrök a korábbinál következeteseb­ben járnak el, ha szabály­talanságot tapasztalnak. Ko­rábban nem volt jellemző, hogy bezáratták az üzlete­ket, ha nem feleltek meg az előírásoknak. Az idén azon­ban erre több mint húsz esetben került sor, nagy­részt a Balaton somogyi partján. Előfordult olyan eset is, hogy két órával a lakodalom kezdete előtt csukták be a vendéglőt. A tényhez az igazgató hozzá­fűzte azt a megjegyzést, hogy a döntést nem volt egyszerű vállalni sem. Sze­rencsére nem naponta is­métlődő feladata ez a köz­egészségügyi szolgálat mun­katársainak. A település- és környezet­egészségügyi helyzetet érté­kelve azt emelte ki a be­számoló, hogy nitrát miatt ötven községbe kell a ter­heseknek és a csecsemőknek ivóvizet szállítani. Somogy­bán még mindig több mint 30 ezer ember fogyaszt egészségtelen ivóvizet. A szemét 67 százaléka ke­rül szervezetten a gyűjtő­helyre. A hulladék kezelése és ártalmatlanítása azonban nem javult kellő mértékben. A megyében évente körül­belül 95 ezer tonna veszé­lyes hulladék keletkezik. Igaz, hogy a tárolás körül­ményei jobbak, de a toxikus hulladékanyagok ártalmat­lanítása még mindig megol­datlan. A beszámolóban szó volt arról, hogy a bölcsődék zsú­foltságának, illetve kihasz­náltságának csökkenése ja­VÉDIK A KÖRNYEZETET Levelek a nyaralótulajdonosoktól Minden Bailaton-parti tele-, pülésre jellemző, hogy nem­csak a helyi lakosok, ha­nem az üdülőtulajdonosok érdekeit is figyelembe kell venni. Fonyód tizennyolc ki­lométeres partszakaszával abban a különleges helyzet­ben van, hogy az épületek mintegy háromnegyede üdü­lő. így a megye, az ország más részén élő emberek vé­leményét, javaslatait is meg kell hallgatni, sőt egyre jobban igénybe kell venni hozzájárulásukat, társadal­mi munkájukat is az előre­lépéshez. — Új módszerekkel pró­bálunk alkalmazkodni a megváltozott körülmények­hez — mondta Várhegyi István, a Hazafias Népfront Fonyódi Nagyközségi Bizott­ságának titkára. — Ezek kö­zött első helyen említem, hogy településvédő és szépí­tő egyesületet szervezünk. Az év végére, a jövő év ele­jére várható a megalakulás. Már kész az alapszabály tervezete. — Milyen az érdeklődés? A titkár tömött dossziét vett elő s leveleket keresett elő belőle. — Általában kedvező a fogadtatás. Tisztes a nyara­lótulajdonosok érdeklődése, mivel ők ezt olyan közéleti fórumnak érzik, ahol képvi­selhetik az érdekeiket. Mint­egy százhetven olyan leve­let kaptunk, amelyben fel­ajánlották közreműködé­süket Fonyód fejlesztésében, aztán jó javaslatokat tettek. Megnéztem néhányat kö­zülük. A kaposvári Rtt- zsinszki Miklós a Valkó-ki- látó helyreállításához aján­lotta fel segítségét, a taszári Végvári Zoltánék azt írták, hogy társadalmi munkát vállalnak. A kaposvári Gál Norbert a gyógyfürdő ki­építését szorgalmazza, és lehetne sorolni a többi el­képzelést. A helyben lakók érdekeit a nagyközségi bizottság öt körzeti népfrontbizottsággal karöltve képviseli. Olykor összeütközéseket is vállal­nak, ha a lakosság nagyobb vagy kisebb csoportjának megalapozott a kérése. Más­kor arra használják fel a fórumokat, hogy megnyer­jék az embereket a tanács helyes elképzeléseinek, ter­veinek. — Most is úgy szerveztük meg a falugyűléseket, hogy Ordacsehit leszámítva ötöt tartunk a körzetekre és az ottani tanácstagokra támasz­kodva. Ez lehetővé teszi hogy jobban figyeljünk a sajátosságokra, megvitas­suk a tervezett fejlesztése­ket. Ez persze olykor fe­szültségeket is jelent. A ta­nács nehéz helyzetben van, amikor el kell számolnia. A szükséglethez képest ugyanis kevés, amit tenni tudunk. Itt van például a gimnázi­um, az általános iskola és a szakmunkásképző bővítése és fejlesztése. A tanács nagy kockázatot vállalt — együtt a társadalmi szervekkel —, amikor kötvényt bocsátott ki ennek érdekében. Megjegy­zem, hogy éppen a lakosság javaslata alapján került be az általános iskola a fej­lesztési programba. Sike­rült megnyerni a lakosokat az áldozat vállalására, hi­szen a nagyközségnek emiatt másról kell lemondania. — Megesett-e, hogy vala­mit az emberek kérésére változtattak meg? — Ilyen is volt... Ami­kor az általános rendezési tervet tárgyaltuk, a balaton- fenyvesiek nem értettek egyet a regionális központ jövendő helyével. Azt kér­ték a tanácstól és a VÁTI- tól: maradjon meg a vasút­tól északra eső rész pihenő­övezetnek. Ezen nagy vita támadt. Támogattam a la­kosság javaslatát, hogy mó­dosítsák a tervet. S elértük! A fonyódi népfrontbizott­ság a megyében elsőként alakította meg az iskolata­nácsot a gimnáziumban, s most folytatja a szervezést a többi oktatási intézmény­ben. Az első tapasztalatok kedvezőek. Átszervezik a kertbarátkört. A működése egyesületi jellegű lesz, tag- díjfizetési kötelezettséggel. Most újabb családok kap­nak lehetőséget a kertész­kedésre. — Átszervezzük az üdü­lőhelyi és környezetvédelmi bizottságunkat is — mondta a titkár. — Az az elképze­lésünk, hogy a településszé­pítő egyesülettel egyesülve látná el a munkáját. Ez egyébként fontos tevékeny­ség nálunk. Ha például a Sípos- és a Vár-hegy nem kerül védelem alá, talán már a fele vagy az egész kopasz lenne. Lajos Géza vított ezekben a gyermek- intézményekben a közegész­ségügyi helyzeten. Az álta­lános iskolákban viszont kri­tikus a zsúfoltság. A közép­iskolákban és szakmunkás- képzőkben a következő években kell számolni ezzel. A gyermekélelmezés gond­jai részben éppen ebből származnak, másrészt az előkészítés és a tárolás hiá­nyosságaiból erednek. Ese­tenként szemléleti okokra is visszavezethetők: az étlapok ellenőrzéséből kiderült, hogy szénhidrátban és zsírban gazdag ételeket ettek a gye­rekek, kevés viszont a tej­termék, a főzelék, a fehérje­dús étel és a gyümölcs. A közegészségüggyel foglal- zó szakemberek szóvá tették azt is, hogy az iskolatej- akció a megyében fokozato­san iskolabüfé-akcióvá vál­tozott; ahol több édességet, cukros üdítőt, sőt élvezeti cikket is kínálnak, s keve­sebb iskolatejet, tejterméket. A köjál szakemberei szerint ezekben az üzletekben szük­ség volna a cikklista felül­vizsgálatára. A jelentés arról is szólt, hogy a mezőgazdaságban a foglalkozási eredetű növény- védőszer-mérgezések meg­előzése érdekében évente kétszer körülbelül ezer em­bert vizsgálnak meg rend­szeresen. Ennek is jelentős része van abban, hogy rend­kívül ritkán fordulnak elő foglalkozási mérgezések. Az is tény, hogy a melléküzem- ágakban dolgozók többféle ártalomnak vannak kitéve, s kedvezőtlenebb az üzemor­vosi és szociális ellátásuk is. Az erdőgazdaságban dolgo­zók számára — a védőoltá­sok ellenére is — veszélyt jelent a kullancscsípés okoz­ta megbetegedés. Az ipar­ban dolgozók többsége jó munkaegészségügyi körül­mények között végzi felada­tát. A vállalatok jelentős egészség- és munkavédelmi beruházásokat hajtottak vég­re, a vegyi ártalmakat pe­dig az egészséget károsító szint alá csökkentették. Munkaegészségügyi problé­mát jelenleg a zaj okoz. Za­jos munkahelyen 1983-ban összesen 600-an dolgoztak, az idén pedig már nyolcez­ren. A kisebb üzemekben a munkaegészségügyi körül­mények kedvezőtlenebbek. A 2000 — gyakran gmk-zó — munkás egészségét veszé­lyeztetik. A megye élelmezés-egész­ségügyi helyzetét a köjál rendszeresen figyelemmel kíséri. A tapasztalat összes­ségében jó. Az élelmiszer- ipari üzemek többsége — szolgálva az egészséges táp­lálkozási szokások terjeszté­sét is — korszerű élelmisze­reket gyárt, néhány kivétel­től eltekintve javuló higié­niai körülmények között. Áll ez a megállapítás a kis- és magánüzemek többségére is. Szaporodnak azonban az engedély és ellenőrzés nél­kül működő élelmiszerkészí- tő üzemek. Ezek a füstölt árut, száraztésztát, szárított gombát, befőtteket előállító vállalkozók nem mindig tartják be a szigorú előírá­sokat. Az apró falvakban élelmiszer-egészségügyi hiá­nyosságokat az is okoz, hogy a boltok állaga, vízellátása, fölszereltsége rossz. Kevés a választék, a szükségesnél ritkább az áruszállítás és jogosan kifogásolhatók az áruk fogadásának feltételei is. A gyermekélelmezéshez hasonló gondokkal küzd a közétkeztetés is. A személyi és tárgyi feltételek hiányára utal, hogy szaporodnak az. ételmérgezések és a fertőzé­sek. Az idén szeptember 1- jéig a megyében összesen 17 ételfertőzés történt, és ettől 610-en betegedtek meg. Az ellenőrök azt is tapasztal­ták, hogy a balatoni szerző­déses vendéglátó helyek ál­laga, felszereltsége és eszkö­zeinek az állapota romlik. Az üzletvezetőket a bevétel növekedése érdekli, és fi­gyelmen kívül hagyják sok­szor a legelemibb közegész­ségügyi szabályokat. Részük­re nincs oktatás, szakirá­nyítás és felügyeleti ellenőr­zés. A megye járványügyi hely­zete az országos helyzethez, hasonló. Gyakoribb azonban a fertőző agyhártya- és agv- velőgyulladás. Ezt az utób­bit alig sikerült mérsékelni a veszélyeztetett dolgozók védőoltásával is. Sok gondot okoznak a veszett állatok. Jelenleg évente ezer körüli az olyan sérülés, amelyet veszettség gyanúja miatt kell kivizsgálni. 1985-ben az is megtörtént, hogy egy fér­fi, aki eltitkolta sérülését, különböző vegyi anyagok belehalt a fertőzésbe. Stabilizálási program a DÉLÉP-nél Építési-szerelési alaptevé­kenységét kereskedelemmel, a lakossági szolgáltatásokkal kívánja bővíteni a Dél-ma­gyarországi Építő Vállalat. Körtvélyessy Péter vezér- igazgató, aki az év első hó­napjaiban vette át az akkor csődhelyzetben levő vállalat irányítását, az MTI munka­társának elmondotta, hogy több mint egymilliárd forint alaphiányukat és veszteségü­ket már jórészt rendezték. Ehhez a pénzt túlméretezett irodaházuk, munkásszállójuk, s más olyan részlegeik, épü­leteik eladásával teremtették elő, amelyek termelésükben nem játszottak közvetlen szerepet. Megszabadultak veszteséges budapesti részle­güktől és ugyancsak veszte­ségesen működő békéscsabai leányvállalatuktól. A válla­lat irányításának átszervezé­sével háromszázzal csökken­tették az adminisztratív lét­számot. Négyezer Pal-Secam Pattern generátort gyártott ebben az évben a Híradástechnikai Szövetkezet fonyódi üzeme. Ebből ezer diarabot Kínába szállítottak. 600 darabot ké­szen, 400 darabot pedig alkatrészenként. Ez utóbbiakat Kínában szerelik össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom