Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK (.APJA XLIII. évfolyam, 284. szám Ara: 1,80 Ft 1987. december 2., szerda Mihail Gorbacsov interjúja az amerikai NBC-televíziónak V Wojciech Jaruzelski baráti látogatása Tulajdon érdekünk Felháborodott telefoná­lók, levélírók fordulnak a tanácshoz, a rendőrséghez, a különböző érdekképviseleti szervekhez: ismeretlen sze­mélyek emitt bevertek egy kirakatot, amott beszennyez­ték a közterületet, másutt megrongáltak valamit. Meg­annyi jelzés arról, hogy nem mindenki érzi szemé­lyes érdekének a köztulaj­don védelmét. A levélíróknak, a telefo­nálóknak, a lakógyűléseken felszólalóknak igazuk van. Az viszont megkeseríti az ember szájaízét, hogy a ron­gálásokról rendszerint utó­lag futnak be a jelzések, az emberek többnyire a kész „művet” látva háborodnak föl. A garázdálkodók száma a lakosság számához viszo­nyítva elenyészően kevés, mégis olyan benyomást tud­nak kelteni, mintha minden utcában, mindén téren lenne belőlük. Furcsa módon elég ritkán lehet tettenérni őket, még fényes nappal sem. Nem ritka az sem, hogy a randalírozók láttán elfordít­ja valaki a fejét: „nem az én házamat szedik szét”. Sok munkaértekezlet és lakossági fórum témaköre az, hogy miképpen lehetne erősíteni a társadalmi tulaj­donért, a közös értékekért érzett felelősséget. Annyi bi­zonyos, hogy a vandalizmus­nak elejét venni, terjedését meggátolni csak összefogás­sal lehet. Ahogyan nem le­het minden utcába rendőrt állítani, ugyanúgy nem cél­ravezető, ha minden ezzel kapcsolatos gondot hatósági intézkedésekkel akarunk megoldani. Mert sokan ezt a tippet adják a lakógyűlé­seken: erélyesebb közbelé­pést, szigorúbb rendeleteket! S ezzel tulajdonképpen azt is megfogalmazzák, hogy minden az intézkedésen, és annak végrehajtóján múlik. Valójában viszont a látvá­nyos rendelkezések helyett — és mellett — eredménye­sebb a csöndes összefogás, a rongálok és a rongálások egyértelmű társadalmi elíté­lése. A közös értékek herdálá­sa nemcsak a közterületeken folyik, hanem a kevésbé nyitott helyeken — a mun­kahelyeken is. A társadalmi tulajdon megőrzése érdeké­ben itt is van tennivaló. Visszatérő gondot okoznak az üzemi szarkák, a vízcsa­pokat és az öltözőhelyisége­ket megrongálok. Az előbbi rendszeres ellenőrzéssel, az utóbbi nagyobb figyelemmel megelőzhető. A munkahelyi közös va­gyon értékcsökkenésének van azonban egy rejtett módja is: a technikai esz­közök karbantartásának el­mulasztása, a technológiai előírások be nem tartása. Gyakran tapasztalható, hogy rosszul felfogott ter­melésközpontúságból, vagy más ok miatt nem óvják eléggé a termelési eszközö­ket. A társadalmi tulajdon védelme nemcsak a rongálá­sok elleni küzdelemre terjed ki, hanem eszközeink na­gyobb megbecsülésére is, Le­gyünk körültekintőek, lép­jünk fel a pazarlás ellen, tekintsük személyes felada­tunknak a közös értékek vé­delmét is — ez tulajdon ér­dekünk. K.Gy. „Olyan új helyzet van ki­alakulóban, amely lehetővé, sőt kötelezővé teszi a politi­kusok, hatalmas országaink kormányai számára, hogy megpróbáljuk jobban meg­érteni népeink véleményét, tetteinkkel, politikánkkal juttassuk kifejezésre népe­ink akaratát — jelentette ki Mihail Gorbacsov az NBC amerikai televíziós hálózat­nak adott egyórás interjújá­ban. Az SZKP KB főtitká­rának interjúját, amelyet az egy hét múlva kezdődő csúcstalálkozó küszöbén adott, hétfőn este sugároz­ták az Egyesült Államok­ban. A nyilatkozatot hatal­mas várakozás előzte meg: ez volt az első exkluzív in­terjú, amelyet a' szovjet ve­zető amerikai televíziósok­nak adott. „Azzal a szándékkal uta­zom Washingtonba, hogy megvitassam az országaink közötti kapcsolatok kérdését, mert úgy vélem: az a leg­főbb kérdés, hogy miként javítsuk meg a népeink kö­zötti viszonyt. Kölcsönös megértésre van szükségünk, s azt hiszem, nagyobb tisz­teletet kell tanúsítanunk egymás iránt” — hangoztat­ta Gorbacsov. — Elmondha­tom, hogy jövő heti látoga­tásomat nagyon fontos sza­kasznak tartjuk kapcsolata­inkban. Ez lesz a harmadik találkozóm Reagan elnökkel, aláírjuk a közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerző­dést, megvitatjuk a világ más kérdéseit is.” Mihail Gorbacsov interjú­jában érintette a csúcstalál­Gépipari termékek Opelekért Tegnap a MOGÜRT szék­házában hosszú lejáratú ke­retmegállapodást írt alá Tóth László Pál, a MO­GÜRT Külkereskedelmi Vál­lalat vezérigazgatója és Lo­va Khoram, az Egyesült Ál- lamok-beli General Motors (GM), illetve Motors Tra­ding Corporation elnökhe­lyettese. Jelen volt Marjai József miniszterelnök-he­lyettes is. »A keretmegállapodás elő­irányozza a GM konszern magyarországi vásárlásai­nak bővítését és a partne­rek harmadik piaci együtt­működésének kiszélesíté­sét. A megállapodás fontos kozó napirendjén szereplő valamennyi fontos kérdést, kitért a Szovjetunió belső életére, a peresztrojka, az átépítés folyamatának mene­tére, annak gazdasági és po­litikai összefüggéseire — még néhány, magánéletére vonatkozó kérdésre is vá­laszt adott. Az interjúban azonban a leszerelés kérdé­sei szerepeltek az első he­lyen. A hadászati nukleáris fegyverek számának ötven százalékos csökkentése le­hetőségeiről szólva “^Gorba­csov kijelentette: ez a szov­jet—amerikai kapcsolatok gyökeréig nyúló kérdés, és megvannak a lehetőségek a megoldásra. „Úgy vélem, a jelenlegi amerikai kor­mányzattal sokat tehetünk azért, hogy előre lépjünk a leszerelés e legfontosabb te­rületén. Konstruktívan fo­gunk cselekedni, s úgy vé­lem, mind az amerikaiak, mind az egész világ lakói meggyőződtek arról, hogy tudunk konstruktívan cse­lekedni s így fogunk eljár­ni” — hangoztatta. A szovjet politikus leszö­gezte: az amerikai hadásza­ti védelmi kezdeményezés — az űrfegyverkezés — programja nem tartozik a tárgyalások napirendjére, ott a hadászati támadó fegy­verekről lesz szó. „Tehe­tünk néhány lépést ahhoz, hogy félúton találkozzunk az amerikai állásponttal s ezek közül egyeseket már meg is tettünk — mondot­ta. — Tárgyalunk majd a rakétaelhárító rendszerek­ről megkötött ABM szer­eleme, hogy a GM-licencek. know-how-k átadásával közreműködik a hazánkban készülő járműipari alkatré­szek és szerelvények fej­lesztésében. Az 1992-ig szóló szerződés szerint a magyar gépipari termékekért cserébe a MO­GÜRT az NSZK-ban készü­lő Opel személygépkocsikból hoz be, 1988-ban várhatóan ződés szigorú megtartásáról, készek vagyunk arra, hogy az ABM szerződés szigorú megtartása mellett elfogad­juk a hadászati fegyverek számának ötven százalékos csökkentését az első sza­kaszban. Addig a szintig, amíg az SDI program nem lesz ellentétes az ABM szer­ződéssel, addig az Egyesült Államok csak folytassa a kutatásokat — addig ez nem a tárgyalások témája.” A szovjet vezető ugyanak­kor aláhúzta: szükségtelen­nek tartja ezt a programot, mivel ha felszámolják a tá­madó fegyvereket, nincs szükség valamiféle védelem­re ellenük. Gorbacsov veszélyes és bonyolult kérdésnek minősí­tette az űrfegyverkezés té­máját. Rámutatott, a Szov­jetunió a maga részéről „minden olyat megtesz” a védelmi eszközök fejleszté­se terén, amivel az Egyesült Államok foglalkozik. „Ügy gondolom, mi is foglalko­zunk olyan alapkutatások­kal, amelyek megfelelnének az SDI-program keretében az Egyesült Államokban fo­lyó munkának. De nem épí­tünk űrfegyvereket, nem telepítünk űrfegyver-rend- szereket, s arra szólítjuk fel az Egyesült Államokat, hogy maga is így járjon el. Ha az amerikaiak nem hallgat­nak erre a felhívásra, meg­találjuk a válaszunkat, amely százszorta olcsóbb lesz — de a felelősség ek­kor kizárólag az amerikai felet, az Egyesült Államok kormányzatát terheli majd... (Folytatás a 2. oldalon) ötszázat-ezret. A szerződés lehetőséget biztosít az áru- szállítások, így a gépkocsik importjának fokozatos növe­lésére is. A mostani keretmegálla­podással a magyar ipar bő­víteni kívánja exportter­mék-listáját. Szó van pél­dául arról, hogy a gépko­csikhoz szükséges kábelköte­geket hazánkban gyártanák Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt főtitkárának meghí­vására Wojciech Jaru­zelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Lengyel Népköztársa­ság Államtanácsának el­nöke baráti munkaláto­gatásra .hazánkba érke­zik. (Jaruzelski életrajzát a 2. oldalon közöljük.) A Magyar Hitel Bank Rt. igazgatósága programot fo­gadott el a tartós fizetési nehézséggel küzdő gazdái1 kodó szervezetek helyzeté­nek rendezésére. Ezzel kapcsolatban ifj. Nyers Rezső, a Magyar Hi­tel Bank Rt. ügyvezető igaz­gatója elmondotta: a leg­utóbbi központi intézkedé­sek hatására. a bank rá­kényszerül arra, hogy gyors ütemben felülvizsgálja a leg­fontosabb tennivalókat 'a nehéz pénzügyi helyzetbe került partnereinél. Az MHB már korábban is je­lentős erőfeszítésekét tett az ilyen vállalatok pénzügyi helyzetének rendezésére. A bank indította el a felszá­molási eljárást a Veszprém Megyei Állami Építőipari Együttműködési megállapodás A posta vagyonbiztonsá­gának javítása érdekében a Belügyminisztérium Orszá­gos Rendőr-főkapitánysága és a Magyar Posta Köz­pontja képviselői kedden együttműködési megállapo­dást írtak alá. A megálla­podás értelmében fokozott erőfeszítéseket tesznek a postai és távközlési eszkö­zök, létesítmények vagyon­védelmére, továbbá a postai tevékenységgel összefüggés­ben elkövethető bűncselek­mények megelőzésére. fejlesztéshez a GM is hoz­zájárulna. Tárgyalnak GM márkajelű gyújtógyertyák magyarországi gyártásának meghonosításáról is. Egyébként a jelenlegi ár­képzési rendszer szerint a behozandó Opel Kadett 1.2 LS típusnak 600—700 ezer forint között lenne a fo­gyasztói ára. Vállalat és több más kisebb szervezet ellen. Jelenleg partnerei között 50—60 olyan vállalat van, amelyek jövedelmezősége nem megfelelő, fizetési ne­hézségekkel bajlódnak. Ezek egy része olyan nagy ipar- vállalat. amelyeknél nem az idén jelentkeztek a nehéz­ségek. Többnyire korábbi állami döntések következ­tében olyan jelentős fejlesz­téseket hajtottak végre, amelyek nem bizonyultak sikeresnek. Ezeknek a vál- lalatoknák pénzügyi hely­zetével az állami szervek több alkalommal foglalkoz­tak, mivel a pénzügyi ren­dezés meghaladja a bank lehetőségeit. Olyan nagyvál­lalatokról’ van szó, mint pél­dául a két borsodi kohásza­ti üzem. A bank szakembe­rei most ismét feltérképe­zik e vállalatok helyzetét, és javaslatokat dolgoznak ki a pénzügyi egyensúly hely­reállítására. A nehéz helyzetbe került kis- és középvállalatok ese­tében is részletesen meg­vizsgálják a pénzügyi stabi­litás megteremtésének le­hetőségeit. A bank arra tö­rekszik, hogy ahol léhet, ott saját erőből rendezzék a veszteségeket, s teremtsék meg a jövedelmező gazdál- . kodás feltételeit. Ehhez a pénzintézet különböző mó­don segítséget is nyújt. Csapolják a Balatont Az őszi esőzéseket köve­tően megemelkedett a Bala­ton vízszintje, ezért meg­nyitották a Sió zsilipjét, még a jég beállta előtt meg­csapolják a tavat. A terv szerint mintegy 40—50 mil­lió köbméter vizet enged­nek le a Dunába, s így 7-8 centiméterrel csökkentik a vízszintet. A vízszint-szabályozásra azért van szükség, hogy he­lyet készítsenek a téli csa­padéknak, és megóvják a károsodástól a parti terüle­teket és objektumokat. A nagymennyiségű vízcsere ezenkívül frissíti a tó kész­letét is. A Sió duzzasztását fel­használják vízijárművek mindkét irányú úsztatására. Elsőként a Bajai Vízügyi Igazgatóság Csongrád nevű vontatója két, egyenként 350 tonnás uszályt szállított fel javításra a Balatonfüredi Hajógyárba. A hét elején a BKV öt dunai átkelőhajója úszott fel Siófokra. Fizetési nehézségek — banktámogatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom